MaReka nyakörvben:-)

Milyen konfliktussal próbálja menteni magát a kormányfő?

• Véleményvezér
• mélyebb
• ma 6:26
• 501   491

Orbán Viktor az elmúlt két hónapban nemcsak beszedett egy óriási belpolitikai pofont, nemcsak szembesült azzal, hogy a vesztes fél irányába kormányozta az ország hajóját, nemcsak elvesztette korábbi mágikus kontrollját a közbeszéden, hanem olyan is történt vele, ami 2006 óta sohasem. Megtört a miniszterelnök politikai varázsa a szélesebb magyar közvéleményben. A kormányfő pedig valószínűleg valamilyen nagyívűnek tűnő és dacos lépéssel próbálja majd helyreállítani a megingott hatalmát – valószínűleg az ország kárára.

Miközben a Medián adatai szerint a Fidesz drámai, 12 százalékpontos népszerűségvesztést volt kénytelen elkönyvelni október óta, az ő személyes népszerűsége még ennél is többet, sőt, minden más politikusénál többet, 16 százalékpontnyit zuhant. Ezzel pedig egyszerre két, a kormányfő Fideszen belüli korlátlan hatalmát biztosító tézis dőlt meg egyszerre. Az egyik szerint Orbán Viktor egyszerűen minden, igen, minden politikai kérdés kapcsán jobban érti a magyar közvéleményt, mint bárki más a pártból. A másik szerint a kormányfő személyes varázsa erősebb és szilárdabb, mint a párté, éppen ezért természetes dolog a Fidesz egész identitását Orbán Viktoré alá rendelni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a kormányfő nyilvánvalóan és a pártja számára igen fájdalmasan félreolvasta a magyar közvélemény gondolkodását, a személyes megítélése pedig most inkább ballaszt, mint támasz.

Történik mindez akkor, amikor a Simicska-féle küzdelem kapcsán eleve repedések jelentek meg a rendszeren belül, tombol a másodvonalbeliek közti hatalmi harc és ennek részeként mindennapos a korábban ismeretlen intenzitású kibeszélés. És persze közben nagy a zavar az óhitűek (a nyugatosok, az Európa felé orientálódok) és az újhitűek (az oroszok kínálta gyors meggazdagodási és érvényesülési lehetőséget kihasználni szándékozók) közti nyilvánvaló gondolkodási különbségek miatt is. Egy ilyen zűrzavaros helyzetben különösen felértékelődik a vezető teljesítménye.

E teljesítményre most pocsék jegyeket osztottak. 2010 óta először fordul elő, hogy a Fidesz tagjai és vezetői megkérdőjelezhetik, hogy a miniszterelnök a párt szűk, hatalmi szempontjait tekintve jól végzi-e a feladatát.

Még pár ilyen hónap és a kormányfő elveszítheti teljhatalmát a párton belül.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez reális alternatíva, mint az a tény, hogy a Századvég fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez elő sem fordulhat. Vagy hogy egy másik példát mondjunk: a KDNP tegnap bejelentette, hogy a jelenlegi formájában nem szavazná meg az új egyházügyi törvényt. Ez az a párt, amit Semjén Zsolt vezet. Ha már neki is mersze van nyíltan ellenkezni, akkor kinek nincs?

Orbán Viktor nem fogja megvárni, amíg a fejére nőnek azok, akik tegnap még a félálomban mondott nyelvbotlásaitól is elaléltak.

Az egyszemélyi irányítás annyira szerves része lett a működési mechanizmusának, hogy mindent, ami ezt fenyegetheti, azonnal kezelni próbálja. Ez nála azt jelenti, hogy valami meglepőt, innovatívként eladhatót próbál produkálni. Olyasmit, amit csak ő (vagy csapata) találhatott ki és ami gyorsan, egyetlen varázsütésre visszaadja a Fidesz közép- és felsővezetőinek a miniszterelnök zsenialitásába és legyőzhetetlenségébe vetett hitét. Pont úgy, ahogy a rezsicsökkentés megoldott minden korábbi problémát. Ilyen kísérlet volt a kommunikációs csapata által sebtiben, különösebb átgondolás nélkül bedobott vasárnapi nyitvatartás kezdeményezés és elsősorban a kötelező drogteszt ötlete. Mindkettő célt tévesztett.

Ez pedig annyit jelent, hogy a kormányfő folytatni fogja az ötletelést.

Nem tudjuk, mit húz majd elő a kalapból, de mivel rezsicsökkentés típusú pénzszórásra most nincs forrás, ezért valami olyasmire van szüksége, ahol “erőt mutathat”, azaz úgy kreálhat elhúzódó konfliktust, hogy közben nem kell semmilyen korábbi tévedését beismernie. Mint ahogy az IMF elküldése vagy éppen a Brüsszellel folytatott, masszív teátralitással súlyosbított “szabadságharca” kapcsán tette.

A meglepetésnek, a kezelendő problémához hasonlóan, igen méretesnek kell lennie. Rossz hír, hogy akárcsak a fenti példák kapcsán, a tét túl nagy számára ahhoz, hogy a saját jövőjére gyakorolt hatáson kívül bármilyen más szempontot tekintetbe vegyen. Öveket becsatolni!

Nem mondod? :-)

A kormány nem tudja, mit csinál Csiki Gergely2014. december 10. 13:24

 Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Megtakarítás, akár adómentesen? Nem lehetetlen! Mutatjuk, hogy vágj bele.

Az év végi törvénygyár brutális sebességbe kapcsolt: a kormány, illetve a kormánypárt képviselői nagy horderejű javaslataikkal elárasztották a parlamentet, a képviselők pedig nyomják azt a bizonyos gombot rendületlenül. Ilyenkor a magas fordulatszámon pörgő gépezetbe könnyen bekerülhet egy porszem, ez pedig egy pillanatra megakasztja a rendszert és betekintést enged a működésbe.

Szerintünk ez történhetett, amikor Kovács Zoltán kormányszóvivőt a kedd reggel megszavazott, veszteséges kisker láncokat szankcionáló törvénnyel kapcsolatban kérdezték. Az Index beszámolója szerint ugyanis azt találta mondani arra a kérdésre, hogy a veszteséges üzletláncokat büntető törvény mit okoz a foglalkoztatottságban:

"Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie vagy hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt".

A kijelentés kapcsán már tegnap rámutattunk arra, hogy úgy tűnik: a kormány fordítva ül a lovon, amikor azt mondja, hogy nem neki kell elvégezni a hatásvizsgálattal járó feladatokat. Most pedig néhány lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a gazdaságpolitika és a hatástanulmányok viszonyáról. És a jövőbeli törvényjavaslatok megalapozottsága érdekében azt is bemutatjuk, hogy miért is fontosak a háttérszámítások és hatástanulmányok.

Több értelmezés

1. Nem készülnek hatásvizsgálatok: ez lenne a bevett gyakorlat?

Az első lehetséges értelmezés, hogy Kovács Zoltán kijelentését általánosságban véve kiterjesztjük a kormány gazdaságpolitikai gyakorlatára. Vagyis mivel a kabinet nem tekinti feladatának a fontosabb törvényjavaslatok, módosítások hatásvizsgálatának elvégzését, ezért nem is készít ilyeneket (tegyük fel például egy internetadó bevezetésénél). Ez persze nagyon durva feltételezés, nem is szeretnénk azt állítani, hogy ez lenne a reális forgatókönyv. Egyébként ez épp a Fidesz által 2010 őszén elfogadott törvényekkel lenne ellentétes.

A jogalkotásról szóló törvény ugyanis jogszabályok előkészítésével kapcsolatban kimondja (a hatályos házszabály hatásvizsgálatot nem ír elő, csak a kötelező ellentételezés elvét):

A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fenti törvényi előírás miatt sem tartjuk valószínűnek, hogy általános lenne az a gyakorlat, hogy a kormány nem készít hatásvizsgálatokat.

2. A hatásvizsgálatok nem érnek semmit

Sokkal valószínűbbnek tartjuk azt a forgatókönyvet, hogy a legtöbb esetben az illetékes szakmai stáb (mondjuk az adótörvény bizonyos módosításánál vagy a költségvetés átírásánál a Nemzetgazdasági Minisztérium csapata) elvégzi a hatásvizsgálattal kapcsolatos feladatokat. Ezek jelentősége azonban a kormányzati, illetve gazdaságpolitikai döntéshozatalban gyakran a zéróval egyenlő, mert:

• a faékszerű érvekkel szemben a számok objektív bemutatásával nem lehet "győzedelmeskedni" és/vagy
• a hatásvizsgálat következtetése a tervezett intézkedéssel ellentétes gazdaságpolitikai döntést írna elő (erre jó példa az állítólag 2011 áprilisában elkészített NGM-es anyag a boltok vasárnapi bezárásáról, amit akkor megfogadott a politika, ezúttal viszont nem) és/vagy
• politikailag nehezen lenne felvállalható, védhető a hatásvizsgálat esetleges fő üzenete (például a dohányipari cégek által fizetendő rendkívüli egészségügyi hozzájárulás módosítása, ami néhány céget kedvező helyzetbe hoz)

A legkínosabb esetA hatásvizsgálatok jelentőségére, vagy épp jelentéktelenségére kiváló példa egy 2011 év végi ügy. A 2011 októberében nyilvánosságra hozott köznevelési törvénytervezethez tartozott egy 40 oldalas, nem nyilvános háttéranyag is. Ez a dokumentum kiszivárgott és olyan megállapítások voltak benne, hogy a szakképzés átalakítása, a felső tagozatok összevonása, a tankötelezettségi korhatár csökkenése, illetve a gyermeklétszám csökkenéséből adódó pedagógus-létszámcsökkenés miatti összesen 178,92 milliárd forintot lehet megspórolni. Az ügyben illetékes Hoffmann Rózsa akkori államtitkár a hatástanulmánnyal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla". Azt is hozzátette: ennélfogva a nem létező titkos záradékban szereplő tömeges elbocsátásokkal és iskolabezárásokkal sem kell számolni. Később aztán kiderült, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár láttamozó aláírása szerepelt a tanulmányon.

Klikk a képre!

Tudta, hogy vajon olyan hivatalos kormányzati portál, ami a hatásvizsgálat rendszeréről szól?
3. A hatásvizsgálatok elkészülnek és eredményeik többnyire beépülnek

Azt látni kell, hogy amennyiben az első két forgatókönyv valamelyike szerint folyik a kormányzás, akkor tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a kormány hazardírozik. Vagyis tudatosan bevállalja a vakrepülést vagy tudatosan figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jelzéseket (amiket esetleg a hatástanulmányok adnának). Ez pedig azt is jelentené, hogy az adófizetők forintjaival űz veszélyes játékot. Ezek pedig annyira ijesztő forgatókönyvek, hogy kell legyen egy harmadik lehetséges szcenárió: készülnek hatásvizsgálatok a döntések megalapozásához és ezeket nagyrészt figyelembe is veszik. A megbízható bizonyíték erre vonatkozóan az lenne, ha a kormány minden egyes hatásvizsgálatot nyilvánosságra is hozna.

Igény az volna rá
Az elmúlt hetek kormányzati törvényjavaslati dömpingjében rendkívül fontos lett volna/lenne a hatásvizsgálatok közzététele. Így például hasznos lett volna látni, hogy a kormány az internetadó benyújtásakor milyen hatásokkal számolt (nem csak a költségvetésre nézve), hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és sávossá tétele milyen gazdasági következményekkel járhat (továbbhárítás, cégek alkalmazkodása, elbocsátások, stb.), vagy hogy a (megszavazott) veszteséges kisker láncokat sújtó törvényjavaslat és a (tárgyalás alatt lévő) vasárnapi zárva tartásról szóló tervezet mit okoz a magyar gazdaságban és költségvetésben.
A nyilvánosság ereje

Magyarország jelenleg hatályos Alaptörvénye kimondja:

Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

A költségvetés tervezése kapcsán rengeteg szó esik a kiegyensúlyozottságról és a fenntarthatóságról (elég csak a bevétel- és kiadás oldali szakértői elemzésekre, az államadósságra és strukturális egyenlegre vonatkozó jelentésekre gondolni). Kisebb hangsúlyt kap azonban az "átláthatóság" szempontja a büdzsét érintő bármiféle módosítás kapcsán. Legnagyobb bánatunkra.

Pedig az Alaptörvényből származó fenti idézet világosan előírja, hogy a mindenkori kormánynak alkotmányos kötelessége a transzparens gazdálkodás, ennek pedig előfeltétele a hatásvizsgálatok készítése és közzététele. Nem véletlenül kellene ennek így működnie a gyakorlatban. Közhelyesnek tűnik, de le kell írni: az átláthatóság mindenkinek jó, csak nyerni lehet vele. Egyrészt ugyanis megerősíti a kormány, illetve döntései iránti bizalmat (a magánszemélyek és a vállalkozások részéről), másrészt kedvező üzenetet küld a beruházásban gondolkodó befektetők számára, növeli a kiszámíthatóságot. Közvetett módon tehát még a gazdaság teljesítményére is hatással van. Arról már többször írtunk, hogy a költségvetés átláthatósága terén a nemzetközi lista hátsó felén kullogunk.

Az átláthatóságot pedig szinte azonnal javítaná, ha a megalapozott gazdaságpolitikai döntéshez elkészült hatásvizsgálat minden esetben nyilvánosságra kerülne.

Ha már ilyen porszem került a gépezetbe, akkor érdemes átgondolni, hogy hogyan javítható a rendszer. Vagyis miként javítható a költségvetés átláthatósága, a gazdaságpolitikai döntések megalapozottsága. Ebben a tekintetben a kormányzati, képviselői hatásvizsgálatok elkészítése és nyilvánosságra hozatala alapvető feladat kellene legyen.

Villámgyors töltés 2014.12.08. hétfő

A Graphisoft Park SE a Budapest Taxival közösen létrehozta Budapest első „eTaxi Droszt”-ját, ahol lehetőség nyílik az elektromos autók és taxik gyorstöltésére is.

Mondhatnánk azt is, hogy az előző cikünket folytatjuk, amelyben az elektromos autók elterjedésének lassúságával foglalkozunk. Ott arra a következtetésre jutottunk, hogy amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő akkumulátortechnológia, addig nem valószínű, hogy a városi közlekedésen túl is népszerűek lesznek az elektromos autók. Hacsak a hosszú órákon tartó „sima” feltöltést fel nem váltja a gyorstöltés. Az ilyen töltőállomások elterjedtsége azonban még a hagyományos megoldásokénál is nagyságrendekkel alacsonyabb.

Magyarországon 2010-ben adták át az első elektromos töltőállomást, mostanra a fővárosban már van is pár tucat ilyen megoldás. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt szeretné elérni, hogy 2020-ig 68 ezer töltőállomás létesüljön az országban. Nem tudjuk, ebből mennyi lesz gyorstöltésre is képes, egyelőre csak pár darab ilyen „villámkút” van az országban. Többek közt például az október végén átadott eTaxi Droszt, amelyet a Jedlik Ányos Klaszter szakmai támogatásával a Graphisoft Park SE és a Budapest Taxi közösen hozott össze.

 

 

 

E-mobilitás kicsiben

Azért kicsiben, mert a droszt ugyan jól hangzik, azonban használata csak a Park dolgozóinak és látogatóinak a privilégiuma. Számukra adott a lehetőség, hogy környezetbarát eTaxival közlekedjenek a városban és így hozzájáruljanak az élhetőbb főváros kialakításához. Viszont az már jobban hangzik, hogy az eTaxiállomásra telepített villámtöltő nemcsak a Budapest Taxi gépjárműveit tudja kiszolgálni, hanem akár a Park dolgozóinak elektromos autóit is.

A valódi előny a töltés gyorsaságában rejlik. A most átadott gyorstöltővel ugyanis fél óra alatt 80 százalékosra tölthető a villanyautók akkumulátora, legyen az taxi, vagy bárki autója. Természetesen ebben típusonként lehet eltérés, hiszen ez a szám elsősorban a Budapest Taxi e-taxi flottáját alkotó Nissan Leaf-ekre igaz.

A gyorstöltés másik oldala

Háztartási konnektorról 6-8 óra alatt lehet feltölteni egy autót, ez mintegy 3 kW terhelést jelent a „villanyórának” és mintegy 20 kWh-t a pénztárcának. A másik véglet a 120 kW teljesítményű, 30 perces szupergyors töltés. Egy teljes „benzinkút”, azaz 10 töltőhely minimum 1 megawatt (!) teljesítményt igényel – és akkor már úgy számoltunk, hogy egy-két hely mindig üres. Mindez pedig nem lehet hagyományos benzinkútnak még csak a közelében sem, a hatalmas elektromos teljesítmény-átvitel fokozott szikrázási gyakorisága miatt. (A szerk.)

 

Gyorstöltés országszerte

Mint fentebb már utaltunk rá, egyelőre csak néhány gyorstöltő-állomás van az országban. Az óbudai volt sorban az ötödik. Emellett van egy Budapesten, az Istenhegyi úti Mol kúton, Budaörsön a villanyautózásban élen járó Nissant forgalmazó Gablininél, illetve a villanyautózásba invesztáló Evopro székházánál szintén Budán, és van egy Siófokon is, a Városház téren. Akárhogy is nézzük, ez akkor is nagyon kevés

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nemrég véglegesítette azt a megállapodást, amelynek eredményeként megszületik az alternatív közlekedési infrastruktúrák kiépítéséről szóló új uniós irányelv. Az új irányelv kötelezi az uniós országokat arra, hogy a Graphisoft Parkban átadott töltőoszlopokhoz hasonlókat minél nagyobb számban állítsanak fel területükön az elektromos autóval közlekedőknek. Azt ugyan nem tudni, hogy a cikk elején is említett 68 ezer kútból mennyi lesz képes villámgyors töltésre, de legalább épülget az elektromos autózás elterjedéséhez elengedhetetlen infrastruktúra.

 

Nincs több kifogás

Az új irányelv azt az „önzáró” állapotot szünteti meg, amelyben azért nem létesülnek töltőoszlopok, mert nincs elegendő elektromos autó azok gazdaságos működtetéséhez, és azért nem vásárolnak elektromos autókat az emberek, mert nem tudják járműveiket feltölteni. Mindez éppúgy igaz a személyes használatú villanyautókra, mint például az elektromos hajtású taxikra.

Utóbbiak esetében talán még fontosabb, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra. A taxik a magánautókénál magasabb futásteljesítményének „elektromosítása” sokat számíthat a levegő, méghozzá a legszennyezettebb belvárosi levegő minőségének javításában.

IT Business Online

10 érv, hogy miért jó ötlet a fizetős M0-s

Január elsejétől a fővárost elkerülő körgyűrű (nevezzük M0-snak) több szakaszának használatáért minden autósnak fizetnie kell, az autópályákra pedig megyénként éves e-matricát válthatunk, ötezerért - adta hírül tegnap a NOL.HU, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs osztálya is megerősítette, hogy megszűnik az M0-s általános díjmentessége.
Állítólag jó ideje megy az ötletelés, hogy a jövő évi útdíjbevételeket hogyan tudná 150 milliárdról 189 milliárd forintra emelni a kormány, de most már mindenki megnyugodhat, kitalálták. Egy hónapunk sincs hátra és fizethetünk mint a katonatiszt, ha a Szentendrei úttól az M3-ig, illetve 4-es főúttól az M5-ig szeretnénk élvezni az M0 adta szabadságot. Az 1-es főút és az M5-ös, a 4-es főút és az M3-as között marad a díjmentesség.
De ez még semmi! Fizetősek lesznek az autópályák fővárosi bevezető szakaszai is: az M1-M7, az M3-as, az M5-ös és az M6-os utolsó kilométerei. Ez enyhén szólva is pofátlan húzás, de mielőtt cipőt húznál és berohannál a tüntető tömegbe, nézzük meg miért lesz jó, ha fizethetünk az M0-sért. Csak pozitívan...
1.- Aki fizet, mehet. Mint tudjuk fellendült a gazdaság, dübörög a rezsicsökkentés, ergo a te zsebedben több a pénz, így nem esik nehezedre kicsengetni ezt a kis aprót, és élvezheted a forgalommentes M0-st.
2.- Nincs pénzed kerülni? Semmi gond, bemehetsz páratlanul szép fővárosunkba, a Hungária körúton végigaraszolva lesz időd megcsodálni a Groupama Arénát és a felújított villamospálya zöld gyepét.
3.- Ebben is világelsők lehetünk. Fizetőssé tenni azt az utat, aminek a lényege, hogy az átmenő forgalom elkerülje a várost, az világelső unortodox húzás.
4.- Csökkenni fog a balesetek száma. Míg az M0-án ritkább lesz a forgalom, a városban meg úgyis mindenki állni fog, a súlyos balesetek számának csökkenése szinte borítékolható.
5.- Nem költesz hülyeségekre az IKEA-ban, nem mész olcsó hotdogért és húsgombócért a budaörsi bevásárlóközpontba. Marad a CBA, biztos elfér még pár Porsche a parkolóban.
6.- Végre mindenki részt vehet az "arányos közteherviselésben"! Ugye autósként eddig téged is zavart, hogy nem fizetsz eleget a közösbe? (regisztrációs adó, teljesítmény adó, az üzemanyagok általános forgalmi adóval terhelt jövedéki adótartalma, stb.) Hát most ledobhatod magadról ezt a nehéz lelki terhet.
7.- Ajándékozz e-matricát. Ha fővárosi szeretteidet balatoni wellnessezéssel lepnéd meg, legyél gavallér, és fizesd ki megyénként az útdíjat, amit egész évben használhatnak majd. Elég egy Pest, egy Fejér és egy Somogy megyei matricát vásárolni - csupán a fővárosi sztrádaszakaszokat kell ügyesen kikerülni -, és már roboghatnak is a déli partra.
8.- Nem fog hiányozni az a pénz, hiszen úgyis 15 százalékkal csökkent az üzemanyagok ára, és ki tudja, még mennyivel fog.
9.- Vegyük észre, hogy az M0 fizetővé tételével olcsóbb lesz az autópálya-matrica. Hiszen immár ugyanazzal a matricával jóval több kilométernyi gyorsforgalmi utat használhatunk!
10.- A 4-es metró miatt, az unió által 2016-tól kötelezően előírt dugódíjtól akarják megmenteni az agglomerációban lakókat. Tehát ha fizetős az autópálya bevezető, akkor már otthonról sem kocsival indulsz, hanem busszal vagy vonattal. Világos?!
+1.- Mélypontra értünk, aminek tulajdonképpen lehet örülni. Nézzük pozitívan: az éjszaka is hajnal előtt a legsötétebb.

Az M0-ás fizetőssé tételéről szóló közleményt a fejlesztési tárca csupa örömhírrel kezdi: bevezetik a megyei matricát és nem drágulnak a távolságibusz-, valamint a vonatjegyek. A januártól minimális türelmi idővel bevezetett változásoknak azonban bőven lesznek kárvallottjai. A több mint 7 utas szállítására alkalmas kisbuszok például a jelenlegi összeg kétszeresét fizetik jövőre a 10 napos matricáért, és ezentúl a nem személyautók mögé kötött utánfutókért is fizetni kell, nem is keveset.

Jönnek a megyei e-matricák, januártól sem kell többet fizetni a vonatjegyért címmel adott ki közleményt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról a bombaként robbanó hírről, hogy januártól fizetni kell az úthasználatért az M0-ás több szakaszán, illetve a nagy autópályák fővárosi bevezető szakaszain.

Jönnek a megyei matricák

A jövő évtől egy-egy megye díjköteles útjait újfajta, éves e-matricákkal is használhatják az autósok, a január elsejétől kapható matricatípus 5 ezer forintba kerül majd. A személygépkocsik a korábbi jogosultsági kategóriák szerint is változatlan áron vehetik igénybe a fizetős gyorsforgalmi szakaszokat. A fejlesztési tárca a vasúti és autóbuszos helyközi közösségi közlekedés tarifáiban sem tervez emelést - hívta fel a figyelmet az NFM.

Az új, éves megyei matricák használatával a rendszeresen nagyobb távolságra, több megyehatárt átlépve utazók is jelentősen csökkenthetik költségeiket. Az új lehetőséggel élve pl. a Győr–Budapest vagy a Budapest–Dél-Balaton viszonylaton gyakran autózók a négy megyei jogosultság megvásárlásával a 42 ezer forintos éves matrica árának kevesebb mint feléért, 20 ezer forintért juthatnak el úti céljukhoz, tetszőleges számú alkalommal - írták a közleményben.

100 százalékkal drágább matrica a kisbuszoknak, fizetni kell az utánfutóért is

Változás az is, hogy a legfeljebb 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömegű gépjárművek D1 díjkategóriáját a jövő évtől méret szerint kétfelé osztják. A maximum 5+2 üléses személygépkocsik változatlan áron válthatnak e-matricát. Az ennél több utas szállítására is alkalmas kisbuszokat, lakóautókat és a haszongépjárműveket a D2 díjkategóriába sorolják át.

Az utóbbi körbe tartozó járművek számára a heti (10 napos) és a havi e-matricák ára a kétszeresére nő, de az éves matricáké nem emelkedik. Ha nem személygépkocsi után kötik, a jövőben az utánfutók úthasználatáért is fizetni kell a díjköteles szakaszokon. Az erre a célra kialakított, új U-kategória díjtételei megegyeznek majd a D1 kategória díjaival - írta az NFM.

Fizetős M0-ás, kivéve ahol az EU támogatta

Az arányos közteherviselés érdekében az M0 egyes szakaszai és a teljes M31 kivételével megszűnik az idei év végéig még ingyenesen igénybe vehető szakaszok díjmentessége. A körgyűrű M5 autópálya és M4 autóút (4-es főút), valamint M3 autópálya és 11-es főút közti szakaszai, és a gyorsforgalmi úthálózat M0 autópályán belüli részei (pl. M1-M7 bevezető a Budapest táblától) januártól csak matricával használhatók. Így az azonos szolgáltatási színvonalú utak használatáért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek - érvelt a tárca.

Az M0 körgyűrű egyes elemei uniós forrásból épültek vagy újultak meg, a díjasítást itt az EU támogatási szabályai nem teszik lehetővé.

Fotó: Bódisz Attlia

A jövőben az autópályát vagy autóutat jelző tábla szinte kivétel nélkül a fizetős szakasz kezdetét is jelöli - írták.

A kialakult közlekedési szokásokra tekintettel a változásokat türelmi idővel vezetik be: aki az újonnan díjasított szakaszra jogosultság hiányában hajt fel, mentesülhet a pótdíj megfizetése alól, ha még januárban éves megyei vagy országos matricát vált. Ha mégis érkezne pótdíjfizetési felszólítás, az a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban a szükséges jogosultság megváltásának igazolásával január végéig visszavonatható.

Emelnek a fuvarozóknak, mi meg mehetünk busszal

A teherautók számára kötelező e-útdíj rendszerben 5 százalékkal magasabb díjakat kell fizetni 2015 januárjától. Az M0 díjfizetésbe bevont szakaszainak ingyenessége a kamionok esetében is megszűnik.

A helyközi közösségi közlekedésben január elsejétől nem várható árváltozás, a fejlesztési tárca az autóbuszos és vasúti jegyek és bérletek árát nem tervezi módosítani. Az állami tulajdonú buszvállalatok és vasúttársaságok alaptarifái a 2010-es kormányváltás óta nem emelkedtek - hívta fel a figyelmet az NFM.

Ki nem találná, mivel hívta fel Mészáros Lőrinc az RTL-t

A felcsúti polgármester meggyónta, hogy elfelejtett egymilliárdot beleírni a vagyonnyilatkozatába.

Napok óta kereste az RTL Klub Orbán Viktor jóbarátját, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, mígnem önként jelentkezett a csatorna munkatársánál telefonon. Mészáros beismerte, hogy elfelejtett egymilliárd forintot beírni a vagyonnyilatkozatába, ezzel magyarázta, hogy a korábbi vagyonnyilatkozathoz képest 300 millióval nőtt a bankbetétje.

A felcsúti polgármester júniusban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatában 400, a novemberiben már 700 milliós bankbetét szerepelt. Mészáros szerdán az RTL Klub munkatársának elmondta, hogy a júniusban nyilvánosságra hozott nyilatkozatot januárban adta le, így a 300 milliós növekmény tíz hónap alatt jött össze. A havi 1,7 millió forintos feltüntetett jövedelméből persze ez sem jött volna ki.

Mészáros azt állította, hogy elfelejtette beleírni a novemberi nyilatkozatba, hogy májusban is felvett a cégéből 1 milliárd 27 millió forint osztalékot. A pénzből ingatlanokat vásárolt és megélhetését is ebből fedezte, vagyis körülbelül 900 millió forintot elköltött. Mészáros vállalkozása egyébként a kormányváltás óta megötszázszorozta a bevételét.

Fotók: Átadták a forgalomnak Budapest legújabb hídját

Átadták a Kerepesi úti "Százlábú" híd új részét szerdán. Az autó- és a gyalogosforgalom is szabad az új hídon. A Százlábú híd a Kerepesi út alatti vasúti sínek felett ível át. A régi átkelő már nagyon lerobbant volt, utoljára az 1970-es években építették át.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs