• 
  
• 14:02Molnar Istvan

  Szia!

• Én vagyok az a citys aki összetörte magát a körszálónál. Olvastam a hallotaxin amit kitettél.
  Úgy történt,hogy mentem kifelé a Szilágyin, a benzinkútnal szembe jött a barna Twingo. A záróvonalon át bekanyarodott elém. Keresztbe állt a belső sávba. Én nem akartam nekimenni, elrántottam a kormányt.
  Ott volt a járda es megdobott a padka. Neki a villanyoszlopnak. Nem tudtam irányitani az autót.
  Az okozonak semmi baja nem lett. Meg a kocsijának se.
  

• Nekem eltört a nyakcsigolyám. Nyakmerevítőbe vagyok. Három hónapig nem tudok melózni.

• Ez van. Köszi,hogy elmondhattam.

• Szia es jó melót.

Paksra hitelt veszünk fel? A Metróra nem igénylünk ingyen pénzt, és fizetünk az M0-ért?

Paksra felvettük a hitelt?

A metróra nem kérünk ingyen pénzt?

Ugyanakkor lezárjuk a várost könnyítő autópálya forgalmat egy adóval?

Nyilván van valami sajátos logika ebben a tervben, de ha ezt a sajátos (egyértelműen Fidesz-felfogású) rendezői koncepciót követjük, akkor a jövő héten fel kéne robbantani két hidat, a rakpartot meg kellene szórni aknával, és a Hungária körút minden századik méterére le kéne tenni a normandiai partokon használt tankakadályokat!

Mert nehogy már funkcionálisan lehessen használni a várost!

Én csak azon mélázom, mikor vezetik be kormányunk elmés pénzügyi szakértői a buszsáv elkerülő járadékot, vagy a lifthasználati költséget? Innen egy lépés, hogy nem bérletet kell vinnem a Kisföldalattiba, hanem bankkártyát, és ha szeretnék vásárolni a közértben, akkor nem a járdán fogok közlekedni, hanem az erre a célra telepített liánokon, mint Tarzan!



Most szívesen röhögnék kínomban, de félek, hogy lassan elborul az agyam!

Épp csak felnyalattak velünk 3.000 milliárd, azaz 3.000.000.000.000 forintnyi hitelt a ruszkitól, de már másnap bevezetnek egy olyan szabályozást, ami a budapesti agglomerációt elzárja a fővárostól, szimplán azért, hogy a költségvetésből ellopott forint-milliárdokat be lehessen hajtani!
Majd mindezek felett kiderül, hogy a közismerten rozsdatemetőnek ható hármas metró fejlesztését „véletlenül” kifelejtették a 2020-ig tartó uniós fejlesztési csomagból, azaz ha nem rollerrel szeretnénk a belváros legfontosabb közlekedési eszköze helyett járni, akkor kénytelenek leszünk az életveszélyes, vasúti múzeumba való romokban utazni!

Ez a három gondolat annyira a Fideszre mutat, hogy a magamfajta egyszerű blogger kicsit kuncog ennek magas labda mivoltán, majd kényelmesen – hátradőlve – leütögeti a labdákat.

Tarlósról köztudott, hogy nem egy zseni. Konkrétan segg hülye, és szilárdnak álcázott, határozott nézetei csak azt fedik el, hogy halvány lila fingja sincs arról, miként kéne egy világvárost vezetni! Ráadásul a regnálása alatt a főváros költségvetésének terhére végzett, grandiózus városfejlesztési munkálatok többsége rámutatott arra, hogy a viacolor útburkolat egyfelől szerves része a városépítészetnek, másfelől az arannyal egyenértékű konvertibilis valuta!
A haszontalan egymillió tonnás villamosmegállók beton-monolitjainak árnyékában elvetett fűmagok nem fognak zöld várost teremteni! A gigászi autóbusz beszerzések ellenére valahogy még mindig tele van a város fapados, üzemképtelen, huzatos és fűtetlen buszokkal! Az elképesztő útfeltépések és átalakítások eredményeként egyre több a náci Németország birodalmi képét erősítő baromi méretű és teljesen használhatatlan stadion, és minden második nap átadnak valami szobornak nevezett köztéri giccset…
A főváros évek óta olyan háborús környezet, amelyben minden szarra aranyárban költenek, csak épp a közlekedése kaotikus, nincs elég járat, a metró szikrázik, füstöl, beázik, rozsdás és undorító. Még mindig 1 óra az út Kelenföldről Újpalotára, mert a metróból csak azokat a megállókat építették meg, amelyekre semmi szükség, de cserébe a Keletinél úgy néz ki a főtér, mint egy bevásárlóközpont! Eltűnt az a közösségi tér, ami annak idején központtá tette a helyet!

Tarlós - bár épít - személyisége minden lenyomatát átadta a városnak. Lebutított beton felületek vagy giccses parvenük ízlése. Koncepció nulla, jövőrendezési szándék még kevesebb, a város beruházási fontosságát pedig az példázza a legjobban, hogy a turisztikailag legfontosabb járatot (2-es villamos) lassan csak akkor lehet használni, ha az utasok tolják!
Mindenre van pénz, ha az a focihuszár megalomániáját, a Fidesz-hiénák pénzét vagy a megosztottságot növeli!

És amikor a város már lassan használhatatlan, mi történik?

A nemzet csodacsatárjának focicsapata felveti, hogy mi lenne, ha a végre használható méretű és kapacitású, amúgy a fővárosra nehezedő forgalmi nyomást kezelő utat – M0 – megsarcolnák, mert könnyebb adóztatva pénzt szerezni Lázár kisfiának új autójára, Orbán feleségének egy újabb szőlőjére, Rogán vagy Szíjjártó sokadik lakására, mintha visszatennék, amit elsíboltak! Mindezt úgy, hogy közben a város forgalmát is kiherélik, hiszen a hármas metró napokon belül üzemi szempontok és Tarlós ígérete szerint lezárásra kerülhet!

Ezek szerintem unják a kormányzást. Minden napra jut valami olyan mélyen ostoba felvetés, ami vagy azt feltételezi, hogy reggeltől estik részegen beszívva tervezik az ország jövőjét, vagy azt, hogy annyira magabiztosak, hogy mindent a szabad rablás és préda területének tekintenek.

Arra nem is merek gondolni, hogy szándékosan csődbe vezetnék az országot, hiszen – bár ez kevéssé köztudott – még a Lánchídon is jelzálog van! Ha ez megtörténik, az annyit tesz, hogy a Fidesz eladott minket! Szó szerint!

És már megint a pénzünk kell a kormánynak

2014. december 11., csütörtök, 12:34 Utolsó frissítés: 16 órája

Szerző: hvg.hu

Világviszonylatban is kimagasló áfa, csipszadó, közmű-, banki tranzakciós adó, kötelező kamarai tagdíj, evaemelés és járulékemelések, már a szappant és a művirágot is díjjal terhelik, a banki betét után az állam is lecsíp magának egy kicsit – többtucatnyi tehernövelést tud felmutatni az "adócsökkentések kormánya". Most újabb bőrt húz le az emberekről. Íme, a lista.

Díjkötelessé teszik az M0-s több szakaszát és a fővárosba bevezető autópálya-szakaszokat, ismerte el a kormány. Sokan úgy érzik, újabb bőrt húz le róluk az állam. Az időzítés ráadásul parádés, pár nap múlva, vasárnapra, hétfőre és keddre is tüntetéseket jelentettek be különböző szervezetek.

Fotó: AFP / Meng Delong

Nagy adócsökkentéseket ígért hatalomra kerülése esetén az Orbán Viktor vezette Fidesz 2010 előtt, és az adócsökkentések kormányaként tüntette fel magát azóta is többször. Hatalomra kerülésük óta többtucatnyi új adót vezettek be, vagy meglevő terhet növeltek. Volt példa ugyan adócsökkentésre is (egykulcsos személyi jövedelemadó, néhány kisadó megszüntetése 2011-től, kisvállalati és kisadózók adója), de jellemzőbb, hogy az adóemelések jócskán túlszárnyalják az adók eltörlését. Megpróbáltuk összegyűjteni az elmúlt négy és fél év tehernövelési termését, de lehet, hogy nem sikerült mindent felidéznünk. Kérjük, írják meg az onlinegazdasag@hvg.hu címre, ha valamit kifelejtettünk.

Az internetadó ellen tüntettek az emberek - végül ezt az ötletet el is vetették

Fotó: Stiller Ákos

• áfa felemelése 25-ről 27 százalékra (Európa-rekord, és világszinten is kimagasló)
• adójóváírás megszüntetése
• béren kívüli juttatások adóterhelésének többszöri növelése, az adómentes, illetve kedvező adózású határ csökkentése
• munkavállalói járulékok emelése: 2011-től a nyugdíjjárulék 9,5-ről 10 százalékra, 2012-től egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5-ről 8,5 százalékra
• nyugdíjjárulék-plafon eltörlése 2013-tól
• eva emelése 30-ról 37 százalékra
• cégautóadó megemelése
• csipszadó (népegészségügyi termékadó) bevezetése 2011 őszén, az az alá bevont termékek körének bővítése, jövőre a tömény szeszekre is kivetik
• kötelező kamarai tagdíj bevezetése, évi 5000 forint
• jövedéki adó többszöri emelése a dohányárukra és az italokra
• dohányáruknál a kiskereskedelmi árrés növelése
• bioetanol jövedéki adójának drasztikus, 75 százalékkal való megemelése, autógáz jövedéki adójának megduplázása
• a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó haszon után 48 százalékos adó bevezetése
• magánszemélyek kommunális adójának felső határa évi 12 ezerről 17 ezer forintra nő
• biztosítási (baleseti) adó bevezetése
• e-útdíj bevezetése
• bankadó
• telekomadó
• hipermarketadó
• energetikai különadó
• telefonadó
• közműadó
• tranzakciós illeték (csekkadó) bevezetése 2013 elején, majd többszöri emelése
• betéti kamatok utáni 6 százalékos eho bevezetése 2013-ban
• szappan-, testápoló-, művirág-, irodaipapír-adó bevezetése 2015-től (ezekre is kiterjesztik a termékdíjat, de a termékdíjnál több körben volt díjemelés az elmúlt években)
• 98 százalékos végkielégítés-adó (mostanra 75 százalékra vitték le)
• reklámadó
• élelmiszer-felügyeleti díj
• befektetési alapok különadója
• asztmás gyerekek utáni emelt összegű családi pótlék megvonása
• 4 napos autópálya-matrica megszüntetése, így 10 naposat kell venni annak is, aki csak egy napig használja a sztrádát
• gyorsvonati pótjegy bevezetése, a Volánbuszokon kiegészítő jegyet kell fizetni
• pénztárgépek kötelező cseréje 2013-2014-ben több szektorban, a költségek egy részét téríti csak az állam
• "pornóadó": 25 százalékos kulturális járulék kivetése 2012-től a pornográf tartalmú termékek után
• a cégek az elhatárolt veszteséget csak az adóalap feléig vehetik figyelembe, és jövő év elejétől él az a szabály, miszerint csak öt évig lehet elhatárolni a veszteséget
• a helyi iparűzési adónál korlátozzák az ELÁBÉ levonhatóságát
• gyógyszer-nagykereskedők által a forgalom után fizetendő adót bevezették
• bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek emelése
• reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség növelése
• jövőre bővül az önkormányzatok adóztatási jogköre, már van is pár helyen döntés vagy ötletelés a tehernövelésről
• M0 több szakaszának és autópályák fővárosi szakaszának díjkötelessé tétele jövőre

Én azon morfondíroztam, hogy a 120 kw szorozva mondjuk tízezerrel, az hány paksot igényell majd?

Lessz ebõl még gáz.

A polgári minimum programja

2014-12-06 13:42 » Puzsér » írás /  6  / 121

 

Az a tömeg, amely ütemesen skandálja azt, hogy "Orbán, takarodj!", csak a Fidesz iránti utálatában egységes. Hiába vagyunk sokan, ott vannak köztünk a jobbikos szavazók, akiknek egy cseppet se fájna, ha újra orosz gyarmat lenne az ország. Ott van Demszky, Kuncze meg a posztkommunistákkal kiegyezett komplett liberális értelmiség, akiket mélyen sért az elmúlt huszonöt év összemosása, hiszen számukra a demokrácia, a prosperitás és a tejjel-mézzel folyó kánaán időszaka volt a szoclib kormányzás, szemlátomást csöpög belőlük a nosztalgia. Aztán ott vannak azok a tízezrek, akik új berendezkedést, új köztársaságot és a teljes politikai garnitúra végleges leváltását akarják, mert úgy érzik, hogy a valódi törésvonal nem a pártok, hanem a politikai garnitúra és az agyonadóztatott, számtalanszor becsapott és kifosztott magyar társadalom közt húzódik. De ne felejtkezzünk el azokról a százezrekről se, akik számára Orbán még mindig a szabadságot meg a tisztességet jelenti a szocialista kuruzusok arcátlan neoliberalizmusa, pusztító demagógiája és véres rendőrterrorja után. Ők is képesek tömegesen az utcára vonulni.

 

Nem akarok és nem is tudok igazságot tenni. Valahol tökéletesen érthető, hogy a magyar társadalom egy része Kádár és Brezsnyev után új atyuskákat kíván magának Orbán és Putyin személyében, ahogy azoknak a millióknak a helyzete is, akik számára zsigeri szükségletté vált a mindennapos hideg polgárháború, úgyhogy a másik oldal végső és teljes pusztulását kívánják, mindegy milyen áron. Eközben pedig oda züllik a hazai politika, hogy egy rezsicsökkentés vagy nyugdíjemelés nélküli program mögé többé már nem lehet többséget szerezni. Holott pontosan értjük, hogy a törzsi alapú szekértáborharc mellett a pártok szavazatfelvásárlása és a tömegember kapzsisága az, ami az országot ilyen mértékben élhetetlenné és versenyképtelenné teszi.

 

Én azok közé tartozom, akik az elmúlt huszonöt évet egyetlen nagy és korrupt folyamatnak látják, melynek során az inga előbb Horn Gyulától Csurkáig, majd Gyurcsánytól Vonáig leng, ahol az őszödi beszéd Alaptörvényt okoz, a rendőrattak pedig Magyar Gárdát. Persze momentán a Fidesz dönt rekordokat a korrupció és az autoriter arrogancia diktálta törvénykezés terén, de biztosak lehetünk abban, hogy a baloldali ellenzék ezekben az években is tovább pallérozódik, hisz tudásvágya mértéktelen, hogy ha egy nap újra hatalomra jut, még nagyobb fordulatszámon szivattyúzza majd a közpénzeket. Ne feledjük, hogy a harmadik magyar köztársaság valamennyi kormányzása rosszabb világot hozott, mint az azt megelőző.

Attól tartok, hogy ma nincs realitása Orbán eltakarításának. De ha lenne is, vajon mennyivel várna ránk jobb világ Lázárral, Gyurcsánnyal vagy Vonával? A rendszert kell újraszabályozni. Új biztosítékok, új fékek és új ellensúlyok kellenek. Vagy a rendszer úgy fog összeomlani, hogy maga alá temet minket.

 

A Kossuth téren demonstrálók jogos frusztáltsága és számtalan igazsága között olyan konszenzust kell találni, amely nem csak a tüntetők, hanem a teljes társadalom számára elfogadható. Olyan jogintézményekre van szükségünk, amelyek keretek közé szorítják a törzsi típusú politikai gyűlölködést anélkül, hogy sértenék a demokratikus versenyt.

 

Hiszem, hogy az ország jövője nem személyekben, zászlókban és más szimbólumokban van, hanem egy nemzeti és polgári minimumban. Néhány példa:

 

- Minimális műveltségi cenzus bevezetése a választásokon
- A politikusok hivatali idejének két ciklusban való korlátozása
- Az oktatás és az egészségügy további csonkolásának megállítása
- Az adók számának és mértékének drasztikus visszaszorítása
- Internetes szavazási jogosultság bevezetése
- A választókor határának leszállítása tizenhat évre
- A nyugdíj és a szociális transzferek kivonása a napi politikai csatározásból; bevételek mértékétől függő kifizetések rendszerének svéd mintára történő bevezetése
- A politikai kampány megtisztítása az arculat-reklámoktól
- Állami cégek és állami szervek teljes reklámtilalma

 

Ha a magyar társadalom csak nyolc-tíz rendszerszintű reformot képes lesz átütni a politikai garnitúra önvédelmi falán, máris magasabb sebességi fokozatba kapcsol majd az ország. Tíz, talán húsz év erre elég is lehet. Természetesen továbbra is lesz korrupció, és továbbra is körülvesznek majd minket a Sátán balos és jobbos kutyái, de létezni fog az interneten egy időről időre felgerjedő külső társadalmi kontroll, amely a politikának mértéket diktál. Akkor végre a jobbágyok is gyarapodhatnak majd, nem csak az uraik. Így jön el a nap, amikor már nem is jobbágyok lesznek, hanem polgárok.

 

A hatalom súlypontja a politikán kívül van. A felvonulási terep az internet. Csapataink harcban állnak.

MaReka nyakörvben:-)

Milyen konfliktussal próbálja menteni magát a kormányfő?

• Véleményvezér
• mélyebb
• ma 6:26
• 501   491

Orbán Viktor az elmúlt két hónapban nemcsak beszedett egy óriási belpolitikai pofont, nemcsak szembesült azzal, hogy a vesztes fél irányába kormányozta az ország hajóját, nemcsak elvesztette korábbi mágikus kontrollját a közbeszéden, hanem olyan is történt vele, ami 2006 óta sohasem. Megtört a miniszterelnök politikai varázsa a szélesebb magyar közvéleményben. A kormányfő pedig valószínűleg valamilyen nagyívűnek tűnő és dacos lépéssel próbálja majd helyreállítani a megingott hatalmát – valószínűleg az ország kárára.

Miközben a Medián adatai szerint a Fidesz drámai, 12 százalékpontos népszerűségvesztést volt kénytelen elkönyvelni október óta, az ő személyes népszerűsége még ennél is többet, sőt, minden más politikusénál többet, 16 százalékpontnyit zuhant. Ezzel pedig egyszerre két, a kormányfő Fideszen belüli korlátlan hatalmát biztosító tézis dőlt meg egyszerre. Az egyik szerint Orbán Viktor egyszerűen minden, igen, minden politikai kérdés kapcsán jobban érti a magyar közvéleményt, mint bárki más a pártból. A másik szerint a kormányfő személyes varázsa erősebb és szilárdabb, mint a párté, éppen ezért természetes dolog a Fidesz egész identitását Orbán Viktoré alá rendelni. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a kormányfő nyilvánvalóan és a pártja számára igen fájdalmasan félreolvasta a magyar közvélemény gondolkodását, a személyes megítélése pedig most inkább ballaszt, mint támasz.

Történik mindez akkor, amikor a Simicska-féle küzdelem kapcsán eleve repedések jelentek meg a rendszeren belül, tombol a másodvonalbeliek közti hatalmi harc és ennek részeként mindennapos a korábban ismeretlen intenzitású kibeszélés. És persze közben nagy a zavar az óhitűek (a nyugatosok, az Európa felé orientálódok) és az újhitűek (az oroszok kínálta gyors meggazdagodási és érvényesülési lehetőséget kihasználni szándékozók) közti nyilvánvaló gondolkodási különbségek miatt is. Egy ilyen zűrzavaros helyzetben különösen felértékelődik a vezető teljesítménye.

E teljesítményre most pocsék jegyeket osztottak. 2010 óta először fordul elő, hogy a Fidesz tagjai és vezetői megkérdőjelezhetik, hogy a miniszterelnök a párt szűk, hatalmi szempontjait tekintve jól végzi-e a feladatát.

Még pár ilyen hónap és a kormányfő elveszítheti teljhatalmát a párton belül.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy ez reális alternatíva, mint az a tény, hogy a Századvég fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez elő sem fordulhat. Vagy hogy egy másik példát mondjunk: a KDNP tegnap bejelentette, hogy a jelenlegi formájában nem szavazná meg az új egyházügyi törvényt. Ez az a párt, amit Semjén Zsolt vezet. Ha már neki is mersze van nyíltan ellenkezni, akkor kinek nincs?

Orbán Viktor nem fogja megvárni, amíg a fejére nőnek azok, akik tegnap még a félálomban mondott nyelvbotlásaitól is elaléltak.

Az egyszemélyi irányítás annyira szerves része lett a működési mechanizmusának, hogy mindent, ami ezt fenyegetheti, azonnal kezelni próbálja. Ez nála azt jelenti, hogy valami meglepőt, innovatívként eladhatót próbál produkálni. Olyasmit, amit csak ő (vagy csapata) találhatott ki és ami gyorsan, egyetlen varázsütésre visszaadja a Fidesz közép- és felsővezetőinek a miniszterelnök zsenialitásába és legyőzhetetlenségébe vetett hitét. Pont úgy, ahogy a rezsicsökkentés megoldott minden korábbi problémát. Ilyen kísérlet volt a kommunikációs csapata által sebtiben, különösebb átgondolás nélkül bedobott vasárnapi nyitvatartás kezdeményezés és elsősorban a kötelező drogteszt ötlete. Mindkettő célt tévesztett.

Ez pedig annyit jelent, hogy a kormányfő folytatni fogja az ötletelést.

Nem tudjuk, mit húz majd elő a kalapból, de mivel rezsicsökkentés típusú pénzszórásra most nincs forrás, ezért valami olyasmire van szüksége, ahol “erőt mutathat”, azaz úgy kreálhat elhúzódó konfliktust, hogy közben nem kell semmilyen korábbi tévedését beismernie. Mint ahogy az IMF elküldése vagy éppen a Brüsszellel folytatott, masszív teátralitással súlyosbított “szabadságharca” kapcsán tette.

A meglepetésnek, a kezelendő problémához hasonlóan, igen méretesnek kell lennie. Rossz hír, hogy akárcsak a fenti példák kapcsán, a tét túl nagy számára ahhoz, hogy a saját jövőjére gyakorolt hatáson kívül bármilyen más szempontot tekintetbe vegyen. Öveket becsatolni!

Nem mondod? :-)

A kormány nem tudja, mit csinál Csiki Gergely2014. december 10. 13:24

 Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Megtakarítás, akár adómentesen? Nem lehetetlen! Mutatjuk, hogy vágj bele.

Az év végi törvénygyár brutális sebességbe kapcsolt: a kormány, illetve a kormánypárt képviselői nagy horderejű javaslataikkal elárasztották a parlamentet, a képviselők pedig nyomják azt a bizonyos gombot rendületlenül. Ilyenkor a magas fordulatszámon pörgő gépezetbe könnyen bekerülhet egy porszem, ez pedig egy pillanatra megakasztja a rendszert és betekintést enged a működésbe.

Szerintünk ez történhetett, amikor Kovács Zoltán kormányszóvivőt a kedd reggel megszavazott, veszteséges kisker láncokat szankcionáló törvénnyel kapcsolatban kérdezték. Az Index beszámolója szerint ugyanis azt találta mondani arra a kérdésre, hogy a veszteséges üzletláncokat büntető törvény mit okoz a foglalkoztatottságban:

"Nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie vagy hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt".

A kijelentés kapcsán már tegnap rámutattunk arra, hogy úgy tűnik: a kormány fordítva ül a lovon, amikor azt mondja, hogy nem neki kell elvégezni a hatásvizsgálattal járó feladatokat. Most pedig néhány lehetséges forgatókönyvet vázolunk fel a gazdaságpolitika és a hatástanulmányok viszonyáról. És a jövőbeli törvényjavaslatok megalapozottsága érdekében azt is bemutatjuk, hogy miért is fontosak a háttérszámítások és hatástanulmányok.

Több értelmezés

1. Nem készülnek hatásvizsgálatok: ez lenne a bevett gyakorlat?

Az első lehetséges értelmezés, hogy Kovács Zoltán kijelentését általánosságban véve kiterjesztjük a kormány gazdaságpolitikai gyakorlatára. Vagyis mivel a kabinet nem tekinti feladatának a fontosabb törvényjavaslatok, módosítások hatásvizsgálatának elvégzését, ezért nem is készít ilyeneket (tegyük fel például egy internetadó bevezetésénél). Ez persze nagyon durva feltételezés, nem is szeretnénk azt állítani, hogy ez lenne a reális forgatókönyv. Egyébként ez épp a Fidesz által 2010 őszén elfogadott törvényekkel lenne ellentétes.

A jogalkotásról szóló törvény ugyanis jogszabályok előkészítésével kapcsolatban kimondja (a hatályos házszabály hatásvizsgálatot nem ír elő, csak a kötelező ellentételezés elvét):

A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

A fenti törvényi előírás miatt sem tartjuk valószínűnek, hogy általános lenne az a gyakorlat, hogy a kormány nem készít hatásvizsgálatokat.

2. A hatásvizsgálatok nem érnek semmit

Sokkal valószínűbbnek tartjuk azt a forgatókönyvet, hogy a legtöbb esetben az illetékes szakmai stáb (mondjuk az adótörvény bizonyos módosításánál vagy a költségvetés átírásánál a Nemzetgazdasági Minisztérium csapata) elvégzi a hatásvizsgálattal kapcsolatos feladatokat. Ezek jelentősége azonban a kormányzati, illetve gazdaságpolitikai döntéshozatalban gyakran a zéróval egyenlő, mert:

• a faékszerű érvekkel szemben a számok objektív bemutatásával nem lehet "győzedelmeskedni" és/vagy
• a hatásvizsgálat következtetése a tervezett intézkedéssel ellentétes gazdaságpolitikai döntést írna elő (erre jó példa az állítólag 2011 áprilisában elkészített NGM-es anyag a boltok vasárnapi bezárásáról, amit akkor megfogadott a politika, ezúttal viszont nem) és/vagy
• politikailag nehezen lenne felvállalható, védhető a hatásvizsgálat esetleges fő üzenete (például a dohányipari cégek által fizetendő rendkívüli egészségügyi hozzájárulás módosítása, ami néhány céget kedvező helyzetbe hoz)

A legkínosabb esetA hatásvizsgálatok jelentőségére, vagy épp jelentéktelenségére kiváló példa egy 2011 év végi ügy. A 2011 októberében nyilvánosságra hozott köznevelési törvénytervezethez tartozott egy 40 oldalas, nem nyilvános háttéranyag is. Ez a dokumentum kiszivárgott és olyan megállapítások voltak benne, hogy a szakképzés átalakítása, a felső tagozatok összevonása, a tankötelezettségi korhatár csökkenése, illetve a gyermeklétszám csökkenéséből adódó pedagógus-létszámcsökkenés miatti összesen 178,92 milliárd forintot lehet megspórolni. Az ügyben illetékes Hoffmann Rózsa akkori államtitkár a hatástanulmánnyal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy "olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla". Azt is hozzátette: ennélfogva a nem létező titkos záradékban szereplő tömeges elbocsátásokkal és iskolabezárásokkal sem kell számolni. Később aztán kiderült, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár láttamozó aláírása szerepelt a tanulmányon.

Klikk a képre!

Tudta, hogy vajon olyan hivatalos kormányzati portál, ami a hatásvizsgálat rendszeréről szól?
3. A hatásvizsgálatok elkészülnek és eredményeik többnyire beépülnek

Azt látni kell, hogy amennyiben az első két forgatókönyv valamelyike szerint folyik a kormányzás, akkor tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a kormány hazardírozik. Vagyis tudatosan bevállalja a vakrepülést vagy tudatosan figyelmen kívül hagyja a figyelmeztető jelzéseket (amiket esetleg a hatástanulmányok adnának). Ez pedig azt is jelentené, hogy az adófizetők forintjaival űz veszélyes játékot. Ezek pedig annyira ijesztő forgatókönyvek, hogy kell legyen egy harmadik lehetséges szcenárió: készülnek hatásvizsgálatok a döntések megalapozásához és ezeket nagyrészt figyelembe is veszik. A megbízható bizonyíték erre vonatkozóan az lenne, ha a kormány minden egyes hatásvizsgálatot nyilvánosságra is hozna.

Igény az volna rá
Az elmúlt hetek kormányzati törvényjavaslati dömpingjében rendkívül fontos lett volna/lenne a hatásvizsgálatok közzététele. Így például hasznos lett volna látni, hogy a kormány az internetadó benyújtásakor milyen hatásokkal számolt (nem csak a költségvetésre nézve), hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és sávossá tétele milyen gazdasági következményekkel járhat (továbbhárítás, cégek alkalmazkodása, elbocsátások, stb.), vagy hogy a (megszavazott) veszteséges kisker láncokat sújtó törvényjavaslat és a (tárgyalás alatt lévő) vasárnapi zárva tartásról szóló tervezet mit okoz a magyar gazdaságban és költségvetésben.
A nyilvánosság ereje

Magyarország jelenleg hatályos Alaptörvénye kimondja:

Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

A költségvetés tervezése kapcsán rengeteg szó esik a kiegyensúlyozottságról és a fenntarthatóságról (elég csak a bevétel- és kiadás oldali szakértői elemzésekre, az államadósságra és strukturális egyenlegre vonatkozó jelentésekre gondolni). Kisebb hangsúlyt kap azonban az "átláthatóság" szempontja a büdzsét érintő bármiféle módosítás kapcsán. Legnagyobb bánatunkra.

Pedig az Alaptörvényből származó fenti idézet világosan előírja, hogy a mindenkori kormánynak alkotmányos kötelessége a transzparens gazdálkodás, ennek pedig előfeltétele a hatásvizsgálatok készítése és közzététele. Nem véletlenül kellene ennek így működnie a gyakorlatban. Közhelyesnek tűnik, de le kell írni: az átláthatóság mindenkinek jó, csak nyerni lehet vele. Egyrészt ugyanis megerősíti a kormány, illetve döntései iránti bizalmat (a magánszemélyek és a vállalkozások részéről), másrészt kedvező üzenetet küld a beruházásban gondolkodó befektetők számára, növeli a kiszámíthatóságot. Közvetett módon tehát még a gazdaság teljesítményére is hatással van. Arról már többször írtunk, hogy a költségvetés átláthatósága terén a nemzetközi lista hátsó felén kullogunk.

Az átláthatóságot pedig szinte azonnal javítaná, ha a megalapozott gazdaságpolitikai döntéshez elkészült hatásvizsgálat minden esetben nyilvánosságra kerülne.

Ha már ilyen porszem került a gépezetbe, akkor érdemes átgondolni, hogy hogyan javítható a rendszer. Vagyis miként javítható a költségvetés átláthatósága, a gazdaságpolitikai döntések megalapozottsága. Ebben a tekintetben a kormányzati, képviselői hatásvizsgálatok elkészítése és nyilvánosságra hozatala alapvető feladat kellene legyen.

Villámgyors töltés 2014.12.08. hétfő

A Graphisoft Park SE a Budapest Taxival közösen létrehozta Budapest első „eTaxi Droszt”-ját, ahol lehetőség nyílik az elektromos autók és taxik gyorstöltésére is.

Mondhatnánk azt is, hogy az előző cikünket folytatjuk, amelyben az elektromos autók elterjedésének lassúságával foglalkozunk. Ott arra a következtetésre jutottunk, hogy amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő akkumulátortechnológia, addig nem valószínű, hogy a városi közlekedésen túl is népszerűek lesznek az elektromos autók. Hacsak a hosszú órákon tartó „sima” feltöltést fel nem váltja a gyorstöltés. Az ilyen töltőállomások elterjedtsége azonban még a hagyományos megoldásokénál is nagyságrendekkel alacsonyabb.

Magyarországon 2010-ben adták át az első elektromos töltőállomást, mostanra a fővárosban már van is pár tucat ilyen megoldás. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt szeretné elérni, hogy 2020-ig 68 ezer töltőállomás létesüljön az országban. Nem tudjuk, ebből mennyi lesz gyorstöltésre is képes, egyelőre csak pár darab ilyen „villámkút” van az országban. Többek közt például az október végén átadott eTaxi Droszt, amelyet a Jedlik Ányos Klaszter szakmai támogatásával a Graphisoft Park SE és a Budapest Taxi közösen hozott össze.

 

 

 

E-mobilitás kicsiben

Azért kicsiben, mert a droszt ugyan jól hangzik, azonban használata csak a Park dolgozóinak és látogatóinak a privilégiuma. Számukra adott a lehetőség, hogy környezetbarát eTaxival közlekedjenek a városban és így hozzájáruljanak az élhetőbb főváros kialakításához. Viszont az már jobban hangzik, hogy az eTaxiállomásra telepített villámtöltő nemcsak a Budapest Taxi gépjárműveit tudja kiszolgálni, hanem akár a Park dolgozóinak elektromos autóit is.

A valódi előny a töltés gyorsaságában rejlik. A most átadott gyorstöltővel ugyanis fél óra alatt 80 százalékosra tölthető a villanyautók akkumulátora, legyen az taxi, vagy bárki autója. Természetesen ebben típusonként lehet eltérés, hiszen ez a szám elsősorban a Budapest Taxi e-taxi flottáját alkotó Nissan Leaf-ekre igaz.

A gyorstöltés másik oldala

Háztartási konnektorról 6-8 óra alatt lehet feltölteni egy autót, ez mintegy 3 kW terhelést jelent a „villanyórának” és mintegy 20 kWh-t a pénztárcának. A másik véglet a 120 kW teljesítményű, 30 perces szupergyors töltés. Egy teljes „benzinkút”, azaz 10 töltőhely minimum 1 megawatt (!) teljesítményt igényel – és akkor már úgy számoltunk, hogy egy-két hely mindig üres. Mindez pedig nem lehet hagyományos benzinkútnak még csak a közelében sem, a hatalmas elektromos teljesítmény-átvitel fokozott szikrázási gyakorisága miatt. (A szerk.)

 

Gyorstöltés országszerte

Mint fentebb már utaltunk rá, egyelőre csak néhány gyorstöltő-állomás van az országban. Az óbudai volt sorban az ötödik. Emellett van egy Budapesten, az Istenhegyi úti Mol kúton, Budaörsön a villanyautózásban élen járó Nissant forgalmazó Gablininél, illetve a villanyautózásba invesztáló Evopro székházánál szintén Budán, és van egy Siófokon is, a Városház téren. Akárhogy is nézzük, ez akkor is nagyon kevés

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nemrég véglegesítette azt a megállapodást, amelynek eredményeként megszületik az alternatív közlekedési infrastruktúrák kiépítéséről szóló új uniós irányelv. Az új irányelv kötelezi az uniós országokat arra, hogy a Graphisoft Parkban átadott töltőoszlopokhoz hasonlókat minél nagyobb számban állítsanak fel területükön az elektromos autóval közlekedőknek. Azt ugyan nem tudni, hogy a cikk elején is említett 68 ezer kútból mennyi lesz képes villámgyors töltésre, de legalább épülget az elektromos autózás elterjedéséhez elengedhetetlen infrastruktúra.

 

Nincs több kifogás

Az új irányelv azt az „önzáró” állapotot szünteti meg, amelyben azért nem létesülnek töltőoszlopok, mert nincs elegendő elektromos autó azok gazdaságos működtetéséhez, és azért nem vásárolnak elektromos autókat az emberek, mert nem tudják járműveiket feltölteni. Mindez éppúgy igaz a személyes használatú villanyautókra, mint például az elektromos hajtású taxikra.

Utóbbiak esetében talán még fontosabb, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő infrastruktúra. A taxik a magánautókénál magasabb futásteljesítményének „elektromosítása” sokat számíthat a levegő, méghozzá a legszennyezettebb belvárosi levegő minőségének javításában.

IT Business Online