Na ezt olvasd el!

Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt. ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést.
Jó sok pénz ez, örülök is neki!
Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek:...
Gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod,
itt ez a pici lista arról,
hogy mit kérek tőled:
Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft
Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft
Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft
Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak
102 450 Ft-ot,
a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük,
hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.

Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a
kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt
ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
SZJA 84 750 Ft
Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft
Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft
Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft
És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750
Ft forintunk marad.

Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.

A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből
valójában csak
145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.

Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket
félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket
fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva
eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után
negyedszer).
De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó,
üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek.

Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk.
Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a
2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd
megint adót.

Nézzük tehát a végeredményt:
Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet
teremtett, létrehozott valamit.

Ehhez képest ki keresett a legtöbbet?
Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot.
Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.

Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag
földesúr kizsákmányolta
a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok,
és elvittek másik 10%-ot!

Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon?
20% - húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek!
Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket
tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok.

Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire.
Kihez folyik az a rengeteg pénz?

Még jó, hogy vége a sötét középkornak

Bankcsődök: ma kicsiben, holnap nagyban?

A Töröcskei-eset tanulságai

Igazán szemléletes példával szolgálnak az elmúlt hetek pénzügyi csődjei. Ezek közül is kiemelkedik a Széchenyi Bank csődje. Fontos a jelenkori gazdaságpolitikában Töröcskei munkásságának megértése, de még ennél is fontosabb csúfos bukásának elemzése. Tanulságos példa, ami azonnal cáfol szinte minden Fideszes állítást a bankrendszerrel kapcsolatban. Persze a szakemberek előtt ezek nem újdonságok, de most a valóság mutatja meg a hétköznapi emberek számára is, hogy mekkora tévút a mai gazdaságpolitika, és milyen súlyos következményei lehetnek a jövőben.

1. Fideszes állítás: A jó bank magyar bank. Ez az Orbán Viktor által kergetett Moby Dick, az igazi nagy hal: fel kell emelni a magyar tulajdont a hazai bankszektorban, bármit is jelentsen a magyar tőke a gyakorlatban (az OTP magyar banknak van elkönyvelve, pedig többségében külföldi tulajdonú, igaz teljesen magyar vezetéssel). Az állítással ellentétben, a 2007 óta tartó válságban azt láttuk, hogy azok az országok, ahol magas volt a hazai bank arány, azok rengeteg adódollárt fordítottak a banki mentőcsomagokra, azaz az emberek fizették meg ennek költségeit. Ilyen volt az Egyesült Királyság, az USA, sőt a kisebb országok ebbe bele is rokkantak: Izland, Szlovénia. Magyarországon a külföldi bankok külföldi tőkét használtak fel a bankok veszteségeinek kifizetésére és a banki tőkehelyzetek konszolidálására, az OTP pedig sziklaszilárd tőkehelyzettel rendelkezett akkor is. Adóforintból egy fillért nem használtak bankmentésre Magyarországon. Ezek a tények. Most bezzeg a szakmai magyar tulajdonos előbb lehúzta az államot 3 milliárd forinttal, hogy segítsen, majd egy év múlva csődöt jelentett. A tőke elvesztésén felül a betéteseket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) fogja kártalanítani, a mostani csődök miatt összesen kb. 40 milliárd forint értéken. Ne feledjük, a betétbiztosító pénze sincsen ingyen: azt a bankszektor dobja össze, hogy szétterítsék a veszteséget a teljes szektorra és így minimalizálják a betétesi és működési kockázatokat. Azaz a bankszektort most újabb 40 milliárdos veszteség érte, néhány bank és vezetőik felelőtlen és/vagy korrupt viselkedése miatt. Ne ringassuk magunkat álomba, meg fog ez látszódni a bankszektor általános pénzügyi kondícióiban, a kisebb betéti kamatokban, a magasabb hitelkamatokban!

2. Fideszes állítás: Az állami bank is jó bank. Hát kérem, a Széchenyi Bank 49%-ban állami tulajdonú volt tavaly óta, és a többségi tulajdonos is lényegében a központi akarat kiszolgálója volt. Kérdezzük meg a Széchényi Bank Ügyfeleit és Üzletfeleit, hogy mekkora szakmai elégedettséget és pénzügyi garanciát nyújtott ez számukra! A világban számtalanszor bebizonyosodott, hogy válságperiódusokon kívül az államnak nincsen semmi keresnivalója a bankszektorban. Némi szerepe lehet a beruházási tevékenységek finanszírozásában (fejlesztési bankok) és a külkereskedelem finanszírozásában (export-import bankok), de a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységben kimondottan kontraproduktív és káros az állam felbukkanása. Az állam rossz gazda ezeken a területeken. A rá bízott vagyon mindenkié és senkié egyszerre. Pedig a bankolás veszélyes üzem: egy bank a tőkéje méreténél akár 10-15-ször nagyobb hitelállománnyal rendelkezik. Emiatt könnyen el lehet veszíteni a bank tőkéjét, ha a tulajdonos rossz és felelőtlen gazda.

A Széchenyi Bank kapcsán muszáj beszélni a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramról is, aminek keretében folyósított hiteleket a köznyelv már csak „Matolcsy hitelnek” hív. A konstrukció keretében a jegybank 0%-os kamatozású hitelt ad a kereskedelmi bankoknak, amit azok legfeljebb 2.5%-os kamatozással továbbadnak vállalkozásoknak. A jegybank kötelessége ellenőrizni a hitelek folyósításának feltételeit, hogy olyan vállalkozásokhoz jusson el a hitel, akiket a program hivatalosan céloz. Sok cikk született már arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem ellenőrzik megfelelően a hitelek kiosztását, a mindenképpen meglévő előnyös tulajdonságai mellett is. Fontos, hogy a jegybank - most már, mint a korábbi PSZÁF-fal egyesített, pénzügyi szuperhatóság - nagyon agresszíven tolta és tolja a bankokat arra, hogy terítsék ezeket a „Matolcsy hiteleket”.Ez egyrészt a sikerpropaganda része, másrészt fontos építőeleme volt a választási évre mesterségesen felpumpált, nem fenntartható gazdasági növekedésnek. A Széchenyi Bank csődje nagyon fontos tanulságokkal szolgál ezügyben is.

(kép: index.hu)

A Széchenyi Bank hitelaktivitásának növekedését szinte csak és kizárólag a jegybanki hitelek okozták, ez fújta fel a bank mérlegét, hogy aztán nagy hitelezési veszteséget okozzon. Magyarán elkezdtek bedőlni a kihelyezett hitelek, mert nem körültekintően lettek allokálva. Jól tudjuk, hogy a korrupció és a lopás egyik klasszikus csatornája a hitelfelvétel: valaki felvesz hitelt a fiktív vállalkozására, majd nem tudja azt visszafizetni, mert „nem jött be a vállalkozás”. Látszólag minden rendben van, a bankolás kockázatos üzlet. A bank elkönyveli a veszteséget, amit először a profit csökkenése, majd a tőke leírása követ. Ha a veszteség már nagyobb, mint a bank tőkéje, akkor jön a csőd, de ha nem időben jön, akkor a betétesek fizetik meg a tudatosan rossz hitelezést. Így lehet ellopni a bank tulajdonosainak és végső soron a betéteseinek a pénzét. Mikor következik ez be? Ha (a) nincsen rendes, a saját érdekeit érvényesítő tulajdonos és/vagy (b) a hitelkihelyezésnél a profitérdeket felülírja valamilyen más érdek. Ebben a két pontban megtaláljuk a Fidesz-típusú bank szintézisét. A tulajdonos részben az állam és/vagy az állampárthoz lojális oligarcha, a hitelkihelyezésnél pedig politikai érdek és/vagy lopás szándéka jelenik meg. Ha a bankokat ellenőrző hatóság is része a játéknak, akkor zárul a kör. Csak egy vesztese lehet ennek a végén: a köz.

Azt szokták híresztelni, hogy a „Matolcsy hitel” jó a gazdaságnak. Igen. Pontosan úgy, mint az autópálya. Egy normális országban azért építik, hogy el lehessen jutni A pontból B pontba gyorsabban, hatékonyabban. De egy korrupt országban azért építik, hogy közben szét lehessen lopni a közpénzt, és mellékesen, nagyon drágán felépül az autópálya is. Ma még nem tudjuk, hogy a „Matolcsy hitel” mekkora részét fogják ellopni, de a Széchenyi Bank gyors csődje a legpesszimistább víziókat erősíti. Főleg annak tükrében, hogy a Fidesz-típusú bankok a most állami tulajdonba került nagybankok esetén is könnyen létrejöhetnek. Az pedig már nagy tétben folyó játék lesz.

Kedves Viktor!

Mint jóérzésű ámde nem NER kompatibilis magyar polgár írok neked, két gyermek édesapjaként úgy érzem itt az ideje annak, hogy kifejezzem aggodalmam. Nem tudom tétlenül nézni azt, ami hazánkban történik. Szeretnék segíteni, mert úgy gondolom, rád fér. Ahogy én látom a környezetedben nincs olyan személy, aki kritikával merészel illetni téged, s mint egy hisztis kisgyerekre a gyenge szülők ráhagynak mindent, mert ha nem az történik, amit a kétéves szeretne, akkor jön toporzékolás.

Viktor, van egy rossz hírem: nem vagy már kétéves, remélem a hisztit is kinőtted, egyes szakemberek szerint négyéves kor után a hiszti már jellemhiba. Szerintem hagyjuk az udvariaskodást, a jelenlegi helyzetben teljesen szükségtelen a kötelező köröket teljesíteni. Én leszek a kritikus hang, de én nem kinyilatkoztatásokat vetek eléd. Igaz, pár hónapig minden plakát a tiszteletről szólt, bár úgy vettem észre sajnos vajmi kevés fogalmad van a tiszteletről, annak természetéről.

A tisztelet nem jár alanyi jogon, a tiszteletet ki kell vívni, sőt a tiszteletre méltónak kell lenni. Nem elég megüzenni a haldokló nyugatnak, az új Moszkvának, hogy több tisztelet. Ez egyfajta szegénységi bizonyítvány, inkább vált ki szánalmat semmint tiszteletet, elismerést. Ha lenne valami elképzelésed a tiszteletről, akkor ma nem is írnék levelet neked, és talán nem zúgna az Orbán takarodj a parlament előtt. Na? Milyen érzés? Szerencsére megtudtuk hogy ez a demokrácia, mert nem verik be a Révész fejét, meg nem lőnek gumitölténnyel… hiába no, a 2006-os hősök…

Nem kioktatlak, ne érts félre, csak üzenek neked én is, mint egy afféle másodrangú állampolgár. Igen mert, saját hazámban vagyok már-már hontalan, sőt most már hazaáruló is (meg cinikus is). Nagyon messziről tudnám indítani a történetet, de legyen elég annyi, hogy rosszkor voltam rossz helyen, mikor elindítottam a vállalkozásomat rögtön adócsaló lettem a hivatal szemében, mindeközben kihúztátok a talajt a lábam alól. Igen ezzel vagyunk így páran. Pedig 2010-ben még arról beszéltél, – mint az az ember, aki még soha sem hazudott -, hogy senkit nem hagytok az út szélén. Most értettem meg, hogy ebben mi volt az igazság. Aki elesik, azt tényleg nem hagyjátok az út szélén, mert nemes egyszerűséggel berugdossátok az árokba, lehetőleg oda, ahol legnagyobb a gaz, hogy senki ne lássa. Ami nem látszik, az nem létezik, és tudjuk jól: Magyarország vagy így, vagy úgy jobban teljesít! A szegény emberekre pedig semmi szükség a NER-ben, legyen az hajléktalan, fogyatékkal élő, vagy mondjuk asztmás gyerek.

Sok kérdés merült fel bennem, s megannyi észrevétel. Például, nagyon szeretném tudni, hogy melyik az igazi Orbán Viktor? A 89-es rendszerváltó, vagy a mostani diktátorokat magasztaló, illiberális munkástársadalmat vizionáló szélkakas? Szeretném hinni, hogy a 89-es Viktor az szembeköpné a mostanit, és nem a 89-es Viktor volt a hazugság. Pedig úgy néz ki, hogy a Kádár rendszert restaurálod éppen és Putyinhoz dörgölőzöl. Mit ígért neked? Szabadságon levő katonákat, ha kell? Kérlek, cáfolj meg, de nem elégszem meg annyival, hogy nincs igazam, azt már többé nem engedheted meg magadnak, hogy minden kérdést elháríts.

Kiherélted alkotmánybíróságot, új torzszülött választási rendszert kreáltál, szétverted az oktatást, pártkatonák mindenütt a hivatalokban, a felsőoktatásban újra megjelennek levitézlett embereid, kvázi politikai komisszárként. Még a kínossá vált embereidnek is jut egy-egy jó állás, gondolok itt például a hegyvidéki polgármesterre, nem tudom elfelejteni a kamerák előtt kisgyermekként hüppögő, zokogó Pokornit…
Nem tudom, hogy mit és miért teszel, nem értelek? Teljesen következetlen lépésekkel tetéztek eleve kellemetlen helyzeteket. És kérlek, ne takarózz a kétharmaddal, nem túl elegáns. A diplomácia pedig kifejezetten nem erős oldalad, szerintem élő politikus nem okozott ennyi kárt (bóvli) hazánk nemzetközi megítélésében, mint te meg a haverjaid. De hogy’ is felejthettem el, ez egy világméretű, háttérhatalmi, nyugati, brüsszelita összeesküvés, ellenünk. Szegény norvégok is szűkölve, habzó szájjal remegnek a fjordok között, hogy nem tudnak titeket megbuktatni. A Lázár tényleg ennyire súlyos? Vagy csak az, aki súg neki?

Nemzeti demagóg? Vagy netán fogalmi zavaraid vannak? Teljes foglalkoztatottság? Még az egymillió új (valódi) munkahely megteremtésével sem tudtatok megbirkózni. Rengeteg lehetőségetek lenne valódi rendet tenni, hiszen nyolc évig készültetek a kormányzásra. Úgy tűnik csak a közös pénztár kifosztásáig jutottak a felkészülésben. Arra is gondoltam, hogy ez valami pitiáner bosszú a részedről, azért mert a nép nyolc évig ellenzékben parkoltatott? Megjegyzem, ott sem voltál túl konstruktív. Igaz kellett, egy öszödi beszéd, meg díszletként néhány lángoló autó, néhány szabadságharcos huligán. De egy kicsit fel is emellek, Gyurcsányék inkompetenciája is legalább akkora bűn, mint az az ámokfutás, amit ti műveltek. De tudod, az elmúltnyolcév már elmúlt, és remélem megérted, hogy az elmúltnyolcévből már négy éve ti kormányoztok, (tehát nem ártana a rádió szpotokat is átgondolni egy kicsit) ha még nem vetted észre.

Első nagy nekibuzdulásotokban megírtatok egy új alaptörvényt, ami nem több mint egy nemzeti színű pántlikával átkötött kolbászos böfögés. Nem tudom, hogy hol volt az a pont, amikor valóságtól teljesen elszakadtál? Vagy csak annyira gyenge és gyáva lettél, hogy nem tudsz nemet mondani a rossz tanácsadóidnak? Miért ilyen hígfos emberekkel veszed körül magad? Soroljam? Varga, Lázár, Szíjjártó, Deutsch, Kövér, Rogán, Schmitt ex álamfő, Semjén, Harrach, Budai, L. Simon, Bayer, Széles, Habony. Egy biztos köztük még te is jobb színben tündökölhetsz. Tudod te, hogy hány harcostársad önéletrajzában szerepel az MSZMP, vagy KISZ mozaikszó? És kiében hányszor? Milyen titulusokkal? A te állambiztonsági múltaddal mi van? Ez természetesen alapvetően nem lenne nagy baj, ha nem ők komcsiznának a leghangosabban. De ha nem komcsiznak, akkor fennen hangoztatják saját butaságukat, jó hangosan, hogy messzire hallatsszék (postán elveszet levél, nem jó a napenergia, mert éjszaka nem süt a nap, sajnos lehetne még sorolni, tolmácsot kérek), vagy véleménynek álcázott trágárságokkal piszkolják tele a Magyar Nemzet lapjait.

Apropó, csak így magunk között, azt is mondd már el, hogy tudtál ennyi szorgalmas ámde roppant mód buta és szervilis lakájt magad köré gyűjteni? Ki kit zsarol? És mivel? Szegény NAV elnök, hány év börtönt próbál menteni, akkor, amikor az egész világ előtt leégeti, megalázza önmagát és hivatalát? És még a HírTV stábját is viszi magával. Pedig lehetőséged lett volna egy jobb országot megteremteni, de csak arra voltál képes, hogy elszard az egészet.
Kérlek, áruld el azt, hogy mikor lettünk G20 tagország? Te is ott voltál Ausztráliában, csak kiretusáltak? Vagy Putyin eléd állt? Vagy ravasz módon mögé kerültél? Atomnagyhatalom lettünk az elmúlt négy évben? Hol a van az atombőrönd Viktor? Csak ez igazolná azt, amit és ahogy teszel a nemzetközi politika porondján, így tudnám valamelyest elfogadni azt a stílust, amivel nap mint nap megnyilvánultok. Félek attól, hogy a legnagyobb fegyver a kezedben csak egy óriásplakát… Több tiszteletet. Azt mondják a nevetségesség öl, te pedig egy ideje közröhej tárgya vagy, „ezer halált halsz” naponta, az embereid úgyszintén.

Bízom abban, hogy a lelkiismereted egy szikrája még valahol ott bujkál mélyen. És még van annyi önbecsülésed, hogy megtedd azt, amit a helyzet megkövetel tőled (csak hogy tisztán értsd, ideje letenni az óriásplakátot, és a rezsidémon is csak lázálom volt).
Kíváncsi vagyok, velem mit kezdtek? Nem vagyok komcsi, se ballib, vagy álbalaoldali, csak kisdobos voltam, mert muszáj volt. Nem voltam, és nem vagyok egy pártnak sem tagja. Nem vagyok újságíró sem, de még csak elvakult nyugatimádó sem. Tehát nekem válaszolhatsz, még elvi aggályod sem lehet. Szóval ne legyél gyáva, válaszolj! Nem a Havasi, te saját magad avass be a nagy tervekbe, titkokba. Mikor lesz egy élhető Magyarország Európában? Miért szeretnéd még a gyermekeim jövőjét is ellopni?

Apropó, tudsz egy jó svájci iskolát az én lányaimnak is? Nem szeretném, hogy az oktatási rendszered csak a munkássorban taszítsa őket. Ha itt minden ennyire flottul megy, miért nem jönnek az angol, német, holland vendégmunkások tömegével dolgozni? Mi a forgatókönyved, azok után, hogy kiderült, Gyurcsány dróton rángatja az Egyesült Államokat? Obama mint Gyurcsány bábja, szerintem standup comedyt kellene csinálnotok nem nagypolitikát. Mire készüljünk?
Várom a válaszodat, ahogy a művelt francia mondja: as soon as possible. Csak nehogy kifuss az időből!
Üdvözlettel:

Nagy Gábor Zoltán sk.
magyar állampolgár

forrás:hirhatar.com

Öt időzített bomba, melyek mindegyike szétvetheti a Fideszt

A tűzszerészek serényen dolgoznak, ám ha bármelyik politikai vagy gazdasági bomba működésbe lép, a kormányzópárt darabokra hullhat. Most derül ki, hogy a Fidesz képes-e túlélni akkora krízist, melyhez foghatót az 1994-es választási bukás óta nem élt át.

Fotó: Illusztráció

A ciklus közben 40 százalékos népszerűséggel bíró Fidesz annyira elrontotta a kampányát, hogy kis híján a Parlamentbe se jutott be 1994-ben. A legenda szerint olyan mértékben zuhant a népszerűségük, hogy ha két héttel később lettek volna a választások, Orbán Viktor és csapata talán helyet sem foglalhatott volna a parlamenti patkóban. Innen szívta fel magát a párt olyannyira, hogy a korábban kétharmados többséggel kormányzó szociálliberális kormányt képes volt leváltani 1998-ban. Orbán Viktor legendája tulajdonképpen innen eredeztethető, hiszen később is képes volt szinte a nulláról indulva hatalmas tömegeket magához édesgetve legyőzni az általuk örök gonoszként aposztrofált baloldalt. Az idei választások után több kormánypárti politikus és néhány elemző azt a véleményt is megengedte magának, hogy a politikai ellenzék tulajdonképpen nem létezik, a Fidesznek már csak belső ellenzéke van, melyet jó esetben meg kell hallgatni, rosszabb forgatókönyv szerint pedig ki kell iktatni.

Ez az önbizalomtól duzzadó politikai elit és szurkolótábora most azzal kénytelen szembesülni, hogy az eddig a felszín alatt szunnyadó problémák szinte egyszerre törnek elő a magyar társadalom különböző rétegeiből. Igazuk lett azoknak, akik szerint a problémákat sikerült olyan mélyen elnyomni a három idei választás kedvéért, hogy most szinte elemi erővel tört elő az elégedetlenség, ami nem csupán az Orbán-kormány harmadik ciklusát veszélyezteti, de könnyen kerülhet a Fidesz olyan válságos helyzetbe, mint húsz évvel ezelőtt. Lássuk, melyek azok az időzített bombák, melyek bármikor robbanhatnak:

1. A 2015-ös költségvetés tervezete ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány nem tudta kivezetni az országot a válságból, illetve hibernálta azt az állapotot, melyet a Bajnai-kormány ráhagyott. Az öt évvel ezelőtti gazdaságban azonban még megvolt a kibontakozás esélye, a mostani azonban teljesen kilátástalan, így az EU-s pénzek nélkül már a gödör alján lennénk. Újabb és újabb sarcok kiagyalásán érjük Varga Mihályt és csapatát, rá akarják tenni a kezüket arra az „apró pénzre” is, mely a magánnyugdíj-pénztárak lenyúlása után még megmaradt, folyamatos „multizással” rabolják le a befektetésre, fejlesztésre még képes nyugati tulajdonú piaci szereplőket. A költségvetés nem tartalmaz érdemi változást sem az adózásban, sem az államháztartás szerkezetében, így továbbra is bóvli országnak fognak tekinteni bennünket a befektetők. Ha csak egy kisebb gazdasági válság meglegyinti a régiónkat, ez a költségvetés úgy elszáll, mint egy május 1-jei lufi.

2. Ide kapcsolódik a másik lehetséges „Nagy Bumm”, ami ellen Varga Mihály kesernyés mosolya szintén nem lehet gyógyír. Ez ugyanis már világpolitikai dimenzióval bír, így a nyitott, kiszolgáltatott kis magyar gazdaság teljesen védtelen ezzel szemben. Ha a nagy testvérnek kiszemelt oroszok nem lesznek képesek sem anyagi, sem politikai támogatást nyújtani az Orbán-kormánynak, az nem csak ideológiai blamázst jelent, de komoly gazdasági következményekkel is járhat. A hosszú időre titkosított paksi megállapodásban ugyanis valószínűleg olyan garanciákat építettek be a szerződő felek, melyek biztosítanák a magyar kormány túlélését nagyobb gazdasági krízisek esetében is. Ha azonban az oroszok olyan mély válságba kerülnének, hogy a beígért kölcsönt sem tudnák kiköhögni, főhetne Varga Mihály és Orbán Viktor feje, honnan teremtsék elő a hiányzó forrásokat.

3. Ennél sokkal kézzelfoghatóbb válságjelenség azonban a Fidesz vezérkarát érintő korrupciógyanús ügyek tobzódása. Könnyű a sajtót hibáztatni azért, mert állítólag hergelik a szegény magyar népet az urizáló magyar politikai elit ellen, ám két dolgot érdemes leszögezni: Egyrészt a rokonok mögé jól elbújtatott ingatlanvásárlások nem jutottak volna a sajtó tudomására, ha nincsenek a kormányzópárton belül olyan sértett emberek, akik szívesen kitálaltak ellenlábasaik pozícióinak gyengítése érdekében, másrészt a sajtó nem csinál egyebet, mint teszi a dolgát. Végre! Ehhez a kormánynak bele kellett gyalogolnia az RTL Klub gazdasági érdekeibe, végveszélybe kellett sodornia ellenzéki hangvételű internetes portálokat, nem mellékesen ezekkel a hírekkel lehet legjobban eladni a bulvárlapokat. A sajtó feladata nem az, amit az úgynevezett közmédia művel a hírek elhallgatásával, átszabásával, a kormány agitációs és propaganda stratégiájának kiszolgálásával. A Magyar Televízió híradója lassan az észak-koreai tévé szintjére süllyed, miközben a közszolgálati rádió ontja magából a központilag szerkesztett és cenzúrázott híreket. Ez egyrészt önbecsapás, de ami ennél is rosszabb, hogy az adófizetők átverése, illetve leszoktatása az általa finanszírozott médiumokról.

4. A hirtelen kerekedett politikai válság láttán beindultak a Fidesz elszabadult hajóágyúi is. Pokorni Zoltán eddig sem fogta vissza magát, ha Hoffmann Rózsa ténykedésének kritizálásáról volt szó, de most keményen beszólt a rongyrázó fideszes mainstreamnek. A budapesti KDNP-n belül is mozgolódnak az elégedetlenkedők, Deutsch Tamásra pedig mindig lehet számítani, következmények nélkül rá lehet pisilni a pénztárgépre. A legnagyobb veszély a párt legendás egységére azonban maga Simicska Lajos, ősi gazdasági háttérember jelenti, aki most már hivatalosan is háborúban áll a miniszterelnökkel. Ha ő nyíltan szakít a hivatalos fideszes iránnyal, vagyis kiáll az atlanti orientáció mellett, az nem repedés lesz a párt testén, hanem egy hatalmas hasadék. Ha a Fidesz önmagát szaggatja szét, az nagyon fog fájni, mert ezzel olyan ellenzéket hoz helyzetbe, amely gyakorlatilag már csak papíron létezett.

5. És végül lássuk a legveszélyesebb pokolgépet, melyen nem csak Orbán Viktor és csapata, hanem minden magyar állampolgár csücsül. A kormány szemellenzős társadalompolitikájának eredményeként olyan szociális krízis elé nézünk, amelyhez hasonló nem volt a rendszerváltás óta. A szegénység térnyerése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy lényegi beavatkozás nélkül nem lehet megállítani a középosztály lesüllyedését, arról nem is beszélve, hogy az elszegényedett, kilátás nélküli milliók felemelésére már kísérletet sem tesz a kormányzat. A közmunkaprogram értelmetlenségét már többször bebizonyították a témához értő szakemberek, a kormánypárti politikusokat pedig csak a statisztikailag kimutatott csökkenő munkanélküliségi mutatók érdeklik. Kétségtelen, hogy egy száguldó luxusautóból kinézve csak a közmunkások sárga mellénye villan elő, de ha megállnának és beszélgetnének a törvényhozók ezekkel az emberekkel, talán belátnák, hogy az emberi méltóságát nem az út mellett falevelet gereblyézve szerzi vissza az ember. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy a bérek reálértékének romlása miatt megindult a bérből és fizetésből élők leszakadása is, amit a kormány szintén nem képes súlyának megfelelő módon kezelni.

Ha csupán ezt az öt időzített bombát vesszük, már van mitől tartanunk, hiszen a kormány és kormányzó pártok válsága erősen kihat az ország kilátásaira is. Más kérdés, hogy a realitásoktól elszakadni látszó fideszes politikusokra ráfér egy kis rémület, és egy hangyányi önvizsgálat. Ha azonban újra csak az ellenségkereséssel lesznek elfoglalva, akkor valamelyik bomba az öt közül működésbe lép, ezzel felrobbantja a többi négyet is, és az már nem csak egy kis szilveszteri petárdadurrogtatás lesz...   

Frédi és Béni

Persze rövidre zárhatjuk a dolgot:-)

Így nni! :-)

Mondjuk, guglival be vagyok jelentkezve...  lehet hogy azt is elfogadja.

Én nem vagyok bejelentkezve, és látom.

Kiűzetés az édenből, avagy Vitézy Dávid menesztésének margójára

2014.12.08. 08:03 Caius Scaevola

A kérdés eldőlt: feldarabolják a BKK-t, Vitézy Dávidot pedig baloldali támogatással menesztette (a kizárólag) az újraírt választási törvény miatt fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés. A káderlogika által kitermelt BKK-vezér pont annak az erőnek köszönhette bukását, amely rövid idő alatt az egekbe repítette. Az uram-bátyám típusú rendszerben túl magasra törő, önálló gondolkodásra képes vezető önkéntelenül vált az őt oda delegáló főpolgármester kebelén melengetett kígyóvá. Mindez abban a pillanatban eldőlt, amikor Tarlós, illetve az utódjául szánt Kocsis Máté a riválist kezdte látni Vitézyben a főpolgármester-jelöltségre. Nem véletlen, hogy Tarlós éppen Kocsis "drogteszt" Mátéval együtt terjesztette be a javaslatot. 

Sokan, sokféleképpen írtak már a BKK szerepéről és eredményeiről. Most a Ténytáron a sor, hogy összegezze az elmúlt évek eseményeit. Kezdjük a legerősebb ténnyel: a BKK képes volt arra, amire az állami szektorban eddig nem nagyon láttunk példát - elhitette magáról, hogy nélkülözhetetlen. Óriási pozitív változás volt a közlekedésszervezés marketingjében, amely azt közvetítette az utasok felé, hogy végre egy jobb minőségért, valódi szolgáltatásért fizetnek. És közben tényleg kezdtek beérni az elmúlt évek egy kézben összpontosított közlekedésszervezési változtatásai is: éjjel-nappal vásárolhatunk jegyeket és bérleteket az új automatákból, végre van utastájékoztatás, klímásak lettek az - amúgy drágán kiszervezett - buszok, lettek új kerékpárutak és kerékpártámaszok, és már a telefonunk is pontosan tudja, mikor áll be a megállóba a következő busz.  

A Vitézy-érának tulajdonított fejlesztéseinek egy része azonban nem, vagy nem kizárólag ennek az időszaknak a gyümölcsei voltak. Az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása, a Bubi, a Futár, a budai fonódó villamoshálózat, és (vigyázat, spoiler a négyes metró is léteztek már korábban, többségükre már 2010 előtt sikerült forrásokat találni, mielőtt a BKK létrejött volna.  

Forrás: Index

Mi (volt) a BKK szerepe?

A BKK (Budapesti Közlekedési Központ) létrejötte önmagában egy EU-s kötelezettségünkből adódott, amely szerint külön kell választani a közlekedésszervezői és a szolgáltatói jogokat. Erre azért is van szükség, hogy a régebben egyszereplős, döntően állami kézben, monopolhelyzetben lévő közlekedési szolgáltató vállalatok immár versenyhelyzetbe kényszerüljenek. A magántőke számára megnyíló közlekedési piacon így kialakulhat a verseny, amely végső soron az árak racionalizálásához és jobb szolgáltatásokhoz vezet.

A főváros közlekedésfejlesztésének ügyében - nem kérdés - volt mit tenni. A BKV járműparkjának állapota több évtizedes lemaradásban volt (átlag 17 éves géppark, műszaki okokból kimaradó járatok). A közlekedésfejlesztés és városfejlesztés összehangolásának legnagyobb gátja a széttagolt struktúra volt, amely napi szintű problémákat eredményezett a fővárosban közlekedni vágyók életében. A BKK tulajdonképp egy hidat töltött be az intézményrendszeri struktúrában felette elhelyezkedő Fővárosi Önkormányzat  és a a közlekedési szolgáltatók, üzemeltetők között. Ezzel a struktúrával képessé vált összevontan, egy helyen kezelni azokat a feladatokat, amelyeket előtte a Főpolgármesteri Hivatalban, a BKV-nél, az FKF-nél, illetve a Parking Kft.-nél és a taxiállomásokat üzemeltető cégnél láttak el.

Feladata volt a közösségi közlekedési hálózat megszervezése és fejlesztése, a buszszolgáltatások megszervezése, pályáztatása és a minőség ellenőrzése, a jelzőlámpák és útjelzések üzemeltetése, a metróhálózat üzemeltetése, a taxiszolgáltatás felügyelete, a kerékpárutak és a bérbiciklirendszer üzemeltetése, valamint az utak, hidak üzemeltetése. 

Mi lesz ezután?

A közútkezelést és a taxikkal kapcsolatos feladatokat leválasztják, és a BKK-ról most leváló BKK Közút Zrt.-nek adják, majd az immár két külön céget a Budapesti Városigazgatási Holdingba (BVH) integrálják. Ha szakmai érveket nemigen hallottunk ezzel kapcsolatban, a hiba nem a készülékünkben van: Tarlós István szerint Vitézy Dávid volt az oka az átalakításnak, vele ugyanis "majdnem lehetetlen együtt dolgozni a személyisége miatt". Tény, hogy a Vitézyért a kezdetben végsőkig kiálló Tarlós az elmúlt négy évben folyamatosan távolodott el korábbi bizalmasától, egyrészt a Vitézy "önjárósága" miatt, másrészt a BKV térvesztése, az egyébként 2010 óta több mint 300 új busz üzembeállását eredményező  új buszüzemeltetési modell miatt.

Lássuk akkor a kommunikált eredményeket 

Integrált rendszer: Tény, hogy a BKK felállításával létrejött az integrált közlekedésirányítási rendszer, amely viszonylag gyorsan, két év alatt többnyire sikeresen olvasztotta magába az addig több központból irányított budapesti közlekedést. A főváros közlekedésében, ahol minden kis változtatás kihat a többire, valóban szükség van az egységes szemléletre ahhoz, hogy egyaránt érvényesülhessenek a különböző módon utazók érdekei. Ez a fent részletezett EU-s szabályok miatt jött létre, előkészítését már Demszky főpolgármestersége alatt elkezdték.

Bubi: A Bubi-projekt egyike azon beruházásoknak, amely valójában már jóval a Vitézy-éra előtti időből származik. A Főváros 2009-ben döntött a közösségi biciklihálózat kialakításáról, az uniós pályázatot is ekkor nyújtotta be a Fővárosi Közgyűlés. A megnyert 900 millió forintos támogatás azután jó ideig parlagon hevert, a rendszer megtervezésével megbízott Parking Kft. ugyanis az új, fideszes Fővárosi Közgyűléstől nem kapta meg a szükséges előleget, így nem is hirdette ki a kialakításra kiírt közbeszerzés győztesét. A projekt eredetileg 2011 nyarára elkészülhetett volna, azonban a Fidesz jó sokáig nem engedte talpra állni a projektet, majd új közbeszerzések után (új nyertessel) végül 2014 őszéig tolták ki a projekt befejezését.

Biciklis közlekedés: Nem véletlen, hogy a Kerékpárosklub és a Critical Mass Vitézy védelmében foglalt állást. 2010 óta látványosan fejlődött Budapest kerékpárút-hálózata, szállítható lett a bicikli a tömegközlekedési eszközökön is. Bár nyilvánvalóan történtek kerékpárút-fejlesztések 2010 előtt is, a munkálatok megsokszorozódása örvendetes. 

(A kép kattintásra megnő)

Futár: A hétmilliárd forintból, uniós finanszírozás segítségével kiépült rendszer elsősorban szintén nem a Vitézy-éra szülöttje. Miután az Demszky-féle városvezetés sikeresen pályázott az uniós forrásokra, 2009-ben írták ki a tendert a rendszer létrehozására, a szerződést pedig 2010-ben kötötte meg a BKV a kiépítést végző vállalattal. A cég első körben 2012-re ígérte a rendszer beüzemelését, ez azonban egyrészt az alvállalkozó váltások, másrészt a változó igények (új buszok, BKK) miatt két évet csúszott. Végül a BKK félmilliárdos kötbérigénnyel fordult a kivitelezést végző vállalat felé a csúszások miatt, amelyet ki is fizetnek.

A 2200 járművet fedélzeti számítógéppel, műholdas összeköttetésben tartó rendszer egyébként nem csupán arra képes, hogy nyilvános adatainak böngészésével mi is tudhassuk, hogy pontosan mikor érkezik a buszunk a megállóba. Forgalomszervezési funkciója már kevésbé látványos, mégis hasonlóan fontos. Forgalmi zavar esetén a központból azonnali beavatkozást tesz lehetővé, segítségével optimalizálhatóak a költségek és könnyebben megszervezhető a járatpótlást, sőt a járművezetőket is a rendszer alapján számolják el.  

Dunai hajózás: 2012-re 493 millió forint uniós forrást bevonva valósult meg végre, az azóta egyik legélvezetesebb utazási móddá váló dunai hajózás. Az évi 200 millió forintból fenntartott, hétköznap rendes BKV jeggyel igénybe vehető hajók megjelenése az egyik legfontosabb fejlesztés, amelyet bár megígért Demszky is,  megvalósítása azonban a Vitézy-érához köthető. 

Villamoshálózat-fejlesztés: A villamoshálózat fejlesztésének területe ismét egyike azoknak, amelyet a Demszky-éra készített elő, az EU-s forrásokat is ők nyerték meg a városnak. A 4,6 milliárdos uniós támogatás a budai fonódó villamosközlekedés megteremtését szolgálta. Az NFÜ 2009-ben döntött a projekt támogatásáról. A II. kerületi önkormányzat, vagyis inkább Láng Zsolt, annak fideszes polgármesterének blokkolása miatt azonban a munkát sem 2010 előtt, sem a kormányváltás után nem tudta elindítani a városvezetés. Végül óriási csúszással, 2014-ben indult meg a hálózat kiépítése, a villamosok pedig gumibetétes hang csillapított pályát kaptak, hogy a második kerületiek se lássák kárát a fejlesztésnek.

Az 1-es és 3-as villamos vonalának korszerűsítése és meghosszabbítása 2004 óta napirenden van, a megvalósítás azonban Vitézy-éra érdeme.

4-es metró: Bár mindenki tudja, azért mégis leírjuk: a 4-es metró sem a Vitézy-éra szülöttje, sokkal inkább örökölte a projektet (Demszky utolsó kampányának idején 2010-re ígérte a metró átadását). A közel húsz év alatt elkészült új (fél)metró építkezési fázisa 2006-ban kezdődött, végül 452 milliárd forintnál állt meg a költségvetés. Tény, hogy ez világszinten nem is annyira drága, pedig szép. Tény az is, hogy a város közlekedésfejlesztésre jóval hatékonyabban is elkölthetett volna ennyi pénzt, illetve az is, hogy kihasználtsága (még?) alacsony, ötöd annyian használják naponta, mint a 3-ast. A kapcsolódó beruházások, és a vonal meghosszabbítása még nem készültek el. Illetve párhuzamos busz, villamos kapacitások is léteznek. Ezek változásával növekedhet a forgalom.

Forrás: portfolio.hu

Sárga taxik Budapesten: Ez bizony Vitézy-termék, annak minden előnyével és hátrányával. A sárga taxik bevezetése és a minimumkövetelmény emelésével együtt járt a fix tarifák bevezetése is, amely soha nem látott drágulást okozott a piacon. A 450 forintos alapdíj a 280 forintos kilométerdíjjal 60 százalékos drágulást jelent. És a hiénákból sem lett sokkal kevesebb. Az új típusú, online, közösségi sofőrszolgálatok elterjedése pedig új kihívásokat jelent, amit a város és a kormányzat szabályozási úton próbál meg kezelni. 

Új buszüzemeltetési modell: szintén a Vitézy-éra szüleménye, amelynek sokat köszönhetnek a budapestiek. A BKV átlag 17 éves gépparkjának korszerűsítésére 70 milliárd forintra lenne szükség, amelyre egyszerűen nincs pénz. Ezért a BKK a BKV mellé magánüzemeltetőket vont be, akik új, alacsony padlós, légkondicionált és környezetkímélő buszokat állítottak forgalomba. Ezek után kilométerdíjat kapnak az üzemeltetők,a melyet a Futár adataiból olvas ki a BKK. Az üzemeltetők egyfajta bonus-malus rendszerben működnek, teljesítményükhöz mérten kapják a kifizetéseket, ezért érdekeltek a jó szolgáltatás fenntartásában. A modell keretében 300 új és  200 használt alacsony padlós busz állt forgalomba 2010 óta, 2015-ig pedig további  200 új busz érkezik Budapestre. Az érem másik oldala azonban, hogy rendszer így évi 3 milliárd forinttal drágábban működik, és nem örülnek neki a BKV-nál sem, ahol az utasok számára előnyös változás inkább létszámleépítést és megszorítást jelent. 

Budapest Szíve program: A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt induló projektre 2008-ban mondott igent a Fővárosi Közgyűlés. Később az EU-s pénzből megvalósuló beruházásban tapasztalt visszásságok miatt az Unió az V. kerület és a főváros számára 900-900 milliárd forint bírság megfizetését helyezte kilátásba, "testre szabott közbeszerzés" gyanúja miatt. A gyanú szerint a főváros és az V. kerület önkormányzata olyan feltételeket szabott a kiírt pályázatban, amelynek csupán egyetlen cég tudott megfelelni (a "süttői kővel" operáló Reneszánsz Zrt. végezte egyébként az Országház felújítását is). 

Jegyautomaták: Vitézy érdeme. A Fővárosi Közggyűlés 2012 októberében fogadta el az előterjesztést, amelyre az  Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) biztosítja a forrásokat. A 300 új jegyautomata egyben az elektronikus jegyrendszer bevezetésének első lépcsője is, ezekkel végre bármikor, bármilyen típusú jegyet, bérletet vásárolhatunk, ráadásul az eszközök turistabarátra és bankkártyabarátra sikerültek.

Összességében tehát az látszik, hogy lényegében minden programelemnek van (akár évtizedes) előélete, a 10 fenti projektből pedig legalább 5-höz komoly köze volt az előző városvezetésnek is. Az előkészületeket, illetve az uniós pénzek megpályázását még jóval 2010 előtt, a Demszky - Horváth vezetés megkezdte, vagy be is fejezte. A 4-es metró építkezése is javában zajlott már 2010-re. A sárga taxik és a skyblue buszok elszaporodása új színt hozott a városba, azonban mindkét program megítélése vegyes. 

A most beolvasztásra kerülő BKK a pr-ben és kommunikációban sikeresebb volt bármely cégnél az állami szektorban, viszont közlekedésszervezési feladataiban már sokkal vegyesebb a kép. Kétségtelen, hogy az elmúlt években számos ponton megújult a főváros közlekedése, ezeknek az alapját jelentő változásokat Vitézyék, ha gyakran késéssel is, de levezényelték. Azonban a ciklusokon átívelő munkából fakadóan a sikerek messze nem csak a BKK-nak köszönhetőek.