Ki nem találná, mivel hívta fel Mészáros Lőrinc az RTL-t

A felcsúti polgármester meggyónta, hogy elfelejtett egymilliárdot beleírni a vagyonnyilatkozatába.

Napok óta kereste az RTL Klub Orbán Viktor jóbarátját, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelőt, mígnem önként jelentkezett a csatorna munkatársánál telefonon. Mészáros beismerte, hogy elfelejtett egymilliárd forintot beírni a vagyonnyilatkozatába, ezzel magyarázta, hogy a korábbi vagyonnyilatkozathoz képest 300 millióval nőtt a bankbetétje.

A felcsúti polgármester júniusban nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatában 400, a novemberiben már 700 milliós bankbetét szerepelt. Mészáros szerdán az RTL Klub munkatársának elmondta, hogy a júniusban nyilvánosságra hozott nyilatkozatot januárban adta le, így a 300 milliós növekmény tíz hónap alatt jött össze. A havi 1,7 millió forintos feltüntetett jövedelméből persze ez sem jött volna ki.

Mészáros azt állította, hogy elfelejtette beleírni a novemberi nyilatkozatba, hogy májusban is felvett a cégéből 1 milliárd 27 millió forint osztalékot. A pénzből ingatlanokat vásárolt és megélhetését is ebből fedezte, vagyis körülbelül 900 millió forintot elköltött. Mészáros vállalkozása egyébként a kormányváltás óta megötszázszorozta a bevételét.

Fotók: Átadták a forgalomnak Budapest legújabb hídját

Átadták a Kerepesi úti "Százlábú" híd új részét szerdán. Az autó- és a gyalogosforgalom is szabad az új hídon. A Százlábú híd a Kerepesi út alatti vasúti sínek felett ível át. A régi átkelő már nagyon lerobbant volt, utoljára az 1970-es években építették át.

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Fotó: MTI / Mohai Balázs

Az első tisztáldozat: Vida Ildikó

Részletek Írta: Szekeres Szabolcs Kategória: Vélemény Megjelent: 2014. december 09 Találatok: 1883

Meglepő, és egyben fura bejelentést tett a miniszterelnök tegnap, a Parlament színe előtt. Az amerikai kitiltási botrány – véleményem szerint még mindig elején – kapcsán Orbán ellenzéki kérdésre azt válaszolta, amennyiben Vida Ildikó NAV elnök nem perli be André Goodfriend amerikai ügyvivőt, úgy meneszti az adóhatóság éléről. Jelen esetben nem csak a történet, de egy kutya is sántít ez ügyben.

 

Fotó: RTL Klub

 

 

Hetek óta megy a porhintés a kitiltási ügyben. A magyar kormány még mindig az értetlent játssza, és úgy tesz, mint akinek gőze sincs, miről is beszél az USA. Konkrétumokat vár a tengeren túlról, holott maga is tudja, így nem kaphatja meg. A magyar fél egyelőre biztonságban érzi magát, bízik abban, hogy az amerikai törvények nem teszik lehetővé, hogy nagy nyilvánosság előtt terítsenek a történtekről. Élnek ezzel, és már-már visszaélnek. Megy a huzavona, és az időhúzás, eközben gőz erővel kutatják, hogy lehetne jól kijönni a történetből.

Kell a tisztáldozat

Az szinte biztos, hogy Amerika tud valamit, sőt! Inkább arra voksolnék, hogy Amerika mindent tud. Nem feltételezhető a világ egyik legnagyobb, és legjobban működő titkosszolgálatának tulajdonosáról, hogy csak a habokra beszél. Ha egy ekkora világhatalom kinyitja a száját, ott már tények vannak, nem feltételezések. És ez okozza a rettegést Orbánéknál, emiatt dolgozik gőz erővel a magyar diplomácia egy olyan helyzetben, melyben lassan, de biztosa tolja be magát két malomkő közé, és őröli apróra saját hazugságait.

Nem kis feladatok kell megoldaniuk. Egyrészt nyalni az USA-nak, „álljanak már le!”, „nehogy több dolog derüljön már ki!”, és mindezt úgy tenni, hogy közben a magyar közvélemény előtt, „zsaroló, hazudozó, magyarellenesnek” tudják feltüntetni az Államokat. Fenn lehet tartani ebben az egyensúlyt? Úgy mocskolni Amerikát, hogy közben könyörgünk: Ne bánts!

Arra már Orbán is rájött, az amcsik nem csinálnak magukból hülyét, ezt az ügyet már nem hagyják annyiban. Vélelmezhető, hogy ami a közvélemény előtt ismert, az csak a jéghegy csúcsa, épphogy egy részlete lehet a sok-sok ügynek, melyből elege lett a tengerentúliaknak. Az igazi rettegést az adja, hogy van esély arra, minden kiderülhet. Az pedig hatalmas bukáshoz vezethet, fejek hullanának, börtönök telnének. Most valahogy kedvezni kell, áldozatot kell bemutatni. És, ha az amerikaiak a NAV-ot támadják, akkor NAV-os áldozat kell. Schmitt Pál esetéből is tudjuk, hogy Orbánék a végsőkig kitartanak, így az is sejthető volt, hogy Vida sem mond le. Azonban az USA tud mindent, Vida nem maradhat. A fentebb említett két malomkerék őrli most a miniszterelnökünket: Vidának mennie kell, de valahogy úgy kéne, hogy a NAV elnök áldozat legyen, ne bűnös. Mert, ha bűnös vizsgálat kell, és bukik minden. Mint korábban írtuk, egy esetlegesen elinduló vizsgálatot pedig nem lehet kamu módon, mindenkit kimosva lefolytatni, mert ugye, az USA tud mindent, és ha csintalankodunk, akkor az orrunkra koppint, és terít.

Most itt a nagy lehetőség, hogy Vidát áldozatként emeljék ki az ügyből, és Goodfriendre tolhassák a lemondatását. Persze, ezek az indokok is mondvacsináltak, és IQ 40 felett átlátszóak. Történt ugyanis, hogy az amerikai ügyvivő beszólt, egy lapinterjúban közölte, konkrét csalásokról tudnak az adóhivatalon belül, nem csak arról van szó, hogy egyes esetekben eltekintettek egy-két vizsgálattól. És ezt egy profi diplomata mondta, ami sejteti, hogy ez egy igazi mondandó cirka tíz százaléka, és minden bizonnyal konkrét bizonyítékok állnak a szavak mögött. Goodfriend nem említett neveket, konkrét eseteket, és ugye azt is tudjuk, hogy Vida nevét sem az amerikaiaktól tudjuk a kitiltások kapcsán.

Orbán most erre csapott rá, itt talált egy keskeny kiutat mind magának, mind a NAV elnökének. Az előttük sem kérdéses, hogy Vidának mennie kell, de a távozás „hogyanja” nem mindegy. Megvan a megoldás: Vida perel, vagy megy!

Senki nem beszél angolul?

A miniszterelnök most azt akarja elhitetni – kizárólag – a saját táborával, hogy az amerikai ügyvivő perelhető. Tudja ő is nagyon jól, hogy ez nem igaz, de nem engedhet magának több veszteséget, az elmúlt hetekben már így is nagyon, de nagyon megfogyatkozott a Fidesz támogatói bázisa. Orbán jogász. Tudja, mert tudnia kell, hogy egy diplomata mentessége teljes jogi immunitást biztosít, személye érinthetetlen, sem büntető, sem polgári per nem kezdeményezhető ellene. Annál is inkább nem, mert Goodfriend nem a saját véleményét mondja, mikor kinyílik a szája és beszél, hanem az Amerikai Egyesült Államok hivatalos álláspontját. Orbán és Vida nagyban hasonlítanak egymásra, egyikük sem érti az ügyvivő szavait. Csak Vida „így” nem érti, Orbán meg „úgy” nem.

 

 

Arra hivatkoznak, hogy egyes esetekben mégis perelhető a diplomata. Ez mondjuk, igaz is. Csak azt felejtik elmondani a népnek, hogy ezek az esetek csak az itt tartózkodó diplomata saját tulajdonával kapcsolatban igazak, ha például a saját tulajdonú lakásában csőtörés miatt eláztatja az alatta lakót, és az kártérítést követel. Nos, ez esetben perelhető, de a hivatásának gyakorlása kapcsán nem.

 

Vida rövidesen megy tehát. Minden bizonnyal akkora apanázzsal távozik, mely miatt megéri lenyelnie a békát, és megéri sírig hallgatni. Kérdés az, hogy elegendő lesz-e ez Amerikának. Elég lesz-e az, hogy büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, egyszerűen csak elküldik, vagyis inkább csak elengedik? Minden bizonnyal nem, így kíváncsian várjuk a folytatást.

Uber: kipróbáltuk az olcsóbb taxizást

Vészhelyzetben teszteltem az Ubert, és így is ötösre vizsgázott. Legalábbis 5 pontot adtam a sofőrnek, és ő is ötöt nekem. Sietnem kellett a belvárosba, és a várakozással együtt 15 perc alatt megtettem az Árpád híd – Deák tér útvonalat. Időben ugyanannyi volt, mint taxival – pénzben pedig megspóroltam két sör árát. Mutatom máris, hogyan.

Az Uber

Androidra, iPhonera és Windows mobilra is könnyedén letölthető az Uber (ejtsd űber, mert itthon van értelme a szónak, melyre pozitív brandet építhetnek) alkalmazás. Szerda óta lehet utazni ezzel a szolgáltatással Budapesten, és bár van már egy hasonló projekt a WunderCar, az Ubert nevezik nemzetközileg is a közösségi taxizás alfájának és omegájának.
Kezdődjön a móka

Leszedtem az AppStoreból az Uber applikációt, pikk-pakk beírtam az adataim, és egy perc múlva már rendelhettem is az autót. Egy szép térképen hol a Dunában, hol a parlament épületében kacskaringóznak a sofőrök, akikről ebben a fázisban semmit nem tudhatunk, csak azt, hogy vannak. Vagy nincsenek: 22 után és 8 előtt például nehézkes a közösségi autózást választani, de ennek hogyanjáról egy kicsit később.



Ha rendelkezésre áll legalább egy autó és rábökünk a rendelésre, azonnal megjelenik, hogy ki érkezik értünk, illetve milyen autóval, és ahogy még közelebb ér, már láthatjuk a rendszámot is. Meg guglizhatunk gyorsan, hogy mi az a Daewoo Nubira, mert ilyen kocsiról még nem is hallottam.

A sofőrt nevezzük Gézának

A program szerint van még 7 percem fogat mosni, levinni a szemetet, inni egy teát, és ha az autó a ház elé ér, jelez. Uber pitty, az autó a ház előtt, szia Gipsz Jakab vagyok, beülhetek?

Kérdezem Gézát, hogy bírja-e még a kérdéseket, de mondja, hogy már megszokta, szóval nyugodtan. Egy ismerőse javasolta neki, hogy legyen sofőr az Uber-nél, azt nem tudja, hogy barátja hogy került kapcsolatba a céggel. Előzetesen önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt kértek, feltétel volt a büntetlen előélet, a büntetőpont mentes 2-3 éve meglévő jogosítvány, illetve az, hogy a fuvart maximum 10 éves, rendbentartott autóval vállalhatja. Ilyen a Daewoo Nubira:



Mivel ő még az első jelentkezők között volt, a cég az első megbeszélésen bónuszokkal illette őket: amennyiben a szerdai kezdésnél jelen voltak, plusz 15 ezer forint ütötte a sofőrök markát, valamint kaptak egy „szolgálati” iPhone 4S-t, melyen az előre telepített Uber alkalmazás sofőrváltozata volt, ezzel vállalják a munkát, látja a rendeléseket, hasonlóan mint az "igazi taxisok". A program mutatja a rendelő nevét, helyzetét, és ha az ügyfél beírja előzetesen az úticélt, automatikusan oda is navigál.



Nincs várakozási díj

Sofőröm az első nap 18 és 22 óra között volt bejelentkezve, 16 fuvart kapott, de ebből csak 4 volt sikeres. Elmondása szerint valószínű azért, mert sokan véletlenül böktek rá a rendelésre – ez velem is előfordult, hiszen az ember amikor próbálja a programot felfedezni, akarva-akaratlanul rábök az UberX gombra, hisz kíváncsi, hogy mi történik.

Ha valaki autót rendel és az a jelölt ponthoz ér, 10 percig várakoznia kell a sofőrnek az ügyfélre. Nincs várakozási díj a taxisokkal ellentétben. Főként a belvárosból, illetve belvárosban jön a fuvar, de vitt már ügyfelet a Római Partra is, aki elmondta neki, hogy onnan a városba már nem tud rendelni, egyszerűen nem engedi a program.

A programban megtervezhetjük utazásunkat, fuvardíjat is kalkulál. Láthatjuk, hogy hozzávetőlegesen hány perc alatt fog odaérni a kocsi, ha esetleg rendelünk. Ha már jön értünk a sofőr, kapcsolatba is léphetünk vele, akár telefonon, akár üzenetben.



2000 helyett 1000 forintért utaztam

Géza a suli mellett, keresetkiegészítésként csinálja, nincs megkötve, hogy mikor kell dolgoznia, és minden szerdán írják jóvá az elmúlt hét utazásait. Számításai szerint 100 kilométeren 15 ezer forintot nyer az üzlettel – pontosabban 12 ezret, mert 3000 forint a benzin. Azt mondja, vezetni könnyű, és ha sokat ül az ember az autóban, csak koncentrálnia kell és kipihentnek lenni, ráadásul így jobban keres, mintha árufeltöltő, vagy vendéglátós lenne. Géza rendkívül jófej, kedves figura volt, nem egy karótnyelt taxis, akik néha sorozatgyilkosnak tűnnek, és nem is az öreg róka típus, aki megunta az életét.

Az ügyfelekről annyit mondott, hogy eddig főként öltönyös, jólöltözött 30-asok voltak. A céges megbeszélésen elmondták, hogy ha odaér egy címhez és látszólag részeg az ügyfél, vagy szennyezett ruházatú ember szeretne utazni, visszamondhatja. Benne van a pakliban a támadás is, vagy hogy valaki odacsalja bűncselekmény szándékával, de nem fél.

A megérkezés olyan gyorsan történt, és a beszélgetésbe is olyannyira belemerültem, hogy a fizetésről még printscreent is elfelejtettem készíteni – de szerencsémre e-mailben részletes lebontást kaptam az összegről, és arról, hogy mi mennyibe került. Budapesti sárgataxival körülbelül 1800-2000 forint lett volna az út, így megúsztam egy ezresből. Nincs kínos pillanat ha nem hagysz borravalót, és nem is kell – a pontos összeg egy gombnyomással levonásra kerül a számláról.



Kis hátulütők

Nem éppen az elvárt budapesti sárgataxis színvonalú gépjárművekkel szolgál az Uber, kicsit még hiányzik is a beazonosíthatóság. Nem használhatják a taxisávot, ami dugó esetén halál tud lenni, és a taximegállókban, buszmegállókban is szabálysértésnek minősül ha megállnak. Nem tudunk céges taxit hívni, hiszen számlát sem adnak.



Összegezve

Ha szépen beindul – és hát miért ne indulna be – igazán az Uber fővárosunkban, az minden félnek jó lesz. Ha lesz olyan szerencsés fiatal, aki nem pötyögte végig az esti kocsmázást, bulizást, és van még százalék az akksiban, akkor szinte féláron tud hazajutni ahelyett, hogy a BKV éjszakai járatain zötykölődne (pedig milyen jó is a végállomáson ébredni...). Jó lesz az önjelölt taxisoknak is, hiszen szuper kiegészítő jövedelemre tehetnek szert – kérdés az, hogy meddig tűrik majd az igazi taxisok, illetve a NAV, a járulékoktól, számlától, engedélytől független furikázást. De amíg ezeket a köröket lefutják, mi egyszerű utasok élvezhetjük a szolgáltatást.

Az UberX (mint sima sofőrök) árai Budapesten:

alapdíj 300 ft
percdíj 25 ft
kilométerdíj 130 ft
A minimum díj 400 forint, ha pedig lemondod 600 forintot kell fizetned (ebből Géza 400 forintot kap).

A budapesti taxi árai:

alapdíj 450 ft
percdíj 280 ft
kilométerdíj 70 ft
Ha lemondod: először tesznek egy piros X-et a telefonszámod mellé, majd letiltják a diszpécserek a számod, és nem rendelhetsz egy ideig az adott társaságtól.

Fizetős lesz az M0-s

De ezzel még nincs vége. Fizetősek lesznek az autópályák fővárosi bevezető szakaszai is. Így az M1-M7, az M3-as, az M5-ös, illetve az M6-os utolsó néhány kilométere.

Összecsapnak a hullámok az Uber fölött

Horváth Balázs 2014.12.10.

Az várható volt, hogy az autómegosztó platformot üzemeltető Uber meg fogja osztani az üzleti modelltől idegenkedő taxis társadalmat, az utóbbi napokban azonban a szokásosnál is nagyobb hullámokat kelt a startup. A hazánkban pát hete elindult szolgáltatással kapcsolatban egyre több ellentmondásos hír érkezik, több országban betiltották, vagy per indult a vállalkozás ellen.

Betiltások, korlátozások

Az egyik legsúlyosabb eset Delhiben történt, ahol az egyik Uber sofőrt egy 25 éves utas megerőszakolásával vádolják. A két nappal ezelőtt kipattant ügy kapcsán az indiai főváros hatóságai azonnali hatállyal betiltották az Uber működését, ami legalább addig érvényben lesz, amíg nem tisztázódik, hogy pontosan mi történt. A kritikák szerint az Ubernek ki kellett volna szűrnie a sofőrt, akit 2011-ben hasonló vádak értek, azaz akkor is taxi sofőrként, egy utas ellen elkövetett erőszak volt a gyanú.

Az indiai esethez hasonló végkimenetelű az a spanyol döntés, mely szerint az Uber köteles beszüntetni az összes, Spanyolországban kifejtett tevékenységét. Az egyik madridi bíróság által meghozott végzés kimondja, hogy a sofőröket sehol sem regisztrálták, akik a tetejében olyan tevékenységet folytatnak, ami jogosulatlan előnyöket biztosít nekik a meglévő taxitársaságokkal szemben.

A madridi taxis szövetség által benyújtott panasz nyomán hozott döntés indoklásában az áll, hogy a szabályozás teljes mértékben gyakorlati alapokon nyugszik, követi a hatályos törvényeket és semmiképen sem értelmezhető a szabad piac, vagy a sharing economy kritikájaként. Hasonló végzést hozott Thaiföld egyik bírója is, aki azzal tiltotta be az Ubert az egész országban, hogy az autók jogszerűtlenül működnek az utakon, a tilalom pedig minimum addig fennáll, amíg a sofőröket nem regisztrálják a helyi törvényeknek megfelelően.

USA-ban sem kímélik őket

Ha azt hinnénk, hogy kizárólag az Uber szülővárosától távol akadnak problémák a szolgáltatással, akkor tévednénk. A legújabb támadás éppen Los Angeles és San Fransisco részéről érte a céget: a város vezetése beperelte a céget, mivel az több hibát vétett az árazásról való tájékoztatás, a sofőrök ellenőrzése terén, illetve engedély nélkül működtek autók a repülőtereken. Ez esetben a jogi problémák a rivális Lyfttel kapcsolatban is felmerültek, és míg az utóbbi már megállapodott a hatóságokkal, az Uber helyi vezetősége még tárgyal a megoldás érdekében.

Magyarországon egyelőre nem történt kirívó eset az Uber működésével kapcsolatban és a szakmai szervezetek rosszallásán kívül a hatóságok sem tettek lépéseket. Az egyetlen publikus aktus még az Uber indulása után nem sokkal történt, amikor a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy közleményben fejtette ki aggodalmait a szolgáltatással kapcsolatban: az Uber semmiképpen sem szerezhet versenyelőnyt  „más, tisztességesen működő taxis szolgáltatókkal szemben” azzal, hogy nem teljesíti maradéktalanul a személyszállítási tevékenységet szabályozó jogszabályokban foglaltakat.

Ha valaki tudna valamit .....

Elképzelésem nincs hogy csinálta:-(

Gyula Vörös

Na ezt olvasd el!

Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó Bt. ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést.
Jó sok pénz ez, örülök is neki!
Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek:...
Gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod,
itt ez a pici lista arról,
hogy mit kérek tőled:
Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 Ft
Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft
Egészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/fő Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft
Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak
102 450 Ft-ot,
a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük,
hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.

Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a
kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt
ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
SZJA 84 750 Ft
Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft
Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft
Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft
És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750
Ft forintunk marad.

Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.

A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből
valójában csak
145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.

Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket
félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket
fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva
eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után
negyedszer).
De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó,
üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek.

Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk.
Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a
2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd
megint adót.

Nézzük tehát a végeredményt:
Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet
teremtett, létrehozott valamit.

Ehhez képest ki keresett a legtöbbet?
Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot.
Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.

Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag
földesúr kizsákmányolta
a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok,
és elvittek másik 10%-ot!

Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon?
20% - húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek!
Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket
tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok.

Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire.
Kihez folyik az a rengeteg pénz?

Még jó, hogy vége a sötét középkornak

Bankcsődök: ma kicsiben, holnap nagyban?

2014. december 09. 16:31 - Pápa Levente

A Töröcskei-eset tanulságai

Igazán szemléletes példával szolgálnak az elmúlt hetek pénzügyi csődjei. Ezek közül is kiemelkedik a Széchenyi Bank csődje. Fontos a jelenkori gazdaságpolitikában Töröcskei munkásságának megértése, de még ennél is fontosabb csúfos bukásának elemzése. Tanulságos példa, ami azonnal cáfol szinte minden Fideszes állítást a bankrendszerrel kapcsolatban. Persze a szakemberek előtt ezek nem újdonságok, de most a valóság mutatja meg a hétköznapi emberek számára is, hogy mekkora tévút a mai gazdaságpolitika, és milyen súlyos következményei lehetnek a jövőben.

1. Fideszes állítás: A jó bank magyar bank. Ez az Orbán Viktor által kergetett Moby Dick, az igazi nagy hal: fel kell emelni a magyar tulajdont a hazai bankszektorban, bármit is jelentsen a magyar tőke a gyakorlatban (az OTP magyar banknak van elkönyvelve, pedig többségében külföldi tulajdonú, igaz teljesen magyar vezetéssel). Az állítással ellentétben, a 2007 óta tartó válságban azt láttuk, hogy azok az országok, ahol magas volt a hazai bank arány, azok rengeteg adódollárt fordítottak a banki mentőcsomagokra, azaz az emberek fizették meg ennek költségeit. Ilyen volt az Egyesült Királyság, az USA, sőt a kisebb országok ebbe bele is rokkantak: Izland, Szlovénia. Magyarországon a külföldi bankok külföldi tőkét használtak fel a bankok veszteségeinek kifizetésére és a banki tőkehelyzetek konszolidálására, az OTP pedig sziklaszilárd tőkehelyzettel rendelkezett akkor is. Adóforintból egy fillért nem használtak bankmentésre Magyarországon. Ezek a tények. Most bezzeg a szakmai magyar tulajdonos előbb lehúzta az államot 3 milliárd forinttal, hogy segítsen, majd egy év múlva csődöt jelentett. A tőke elvesztésén felül a betéteseket az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) fogja kártalanítani, a mostani csődök miatt összesen kb. 40 milliárd forint értéken. Ne feledjük, a betétbiztosító pénze sincsen ingyen: azt a bankszektor dobja össze, hogy szétterítsék a veszteséget a teljes szektorra és így minimalizálják a betétesi és működési kockázatokat. Azaz a bankszektort most újabb 40 milliárdos veszteség érte, néhány bank és vezetőik felelőtlen és/vagy korrupt viselkedése miatt. Ne ringassuk magunkat álomba, meg fog ez látszódni a bankszektor általános pénzügyi kondícióiban, a kisebb betéti kamatokban, a magasabb hitelkamatokban!

2. Fideszes állítás: Az állami bank is jó bank. Hát kérem, a Széchenyi Bank 49%-ban állami tulajdonú volt tavaly óta, és a többségi tulajdonos is lényegében a központi akarat kiszolgálója volt. Kérdezzük meg a Széchényi Bank Ügyfeleit és Üzletfeleit, hogy mekkora szakmai elégedettséget és pénzügyi garanciát nyújtott ez számukra! A világban számtalanszor bebizonyosodott, hogy válságperiódusokon kívül az államnak nincsen semmi keresnivalója a bankszektorban. Némi szerepe lehet a beruházási tevékenységek finanszírozásában (fejlesztési bankok) és a külkereskedelem finanszírozásában (export-import bankok), de a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységben kimondottan kontraproduktív és káros az állam felbukkanása. Az állam rossz gazda ezeken a területeken. A rá bízott vagyon mindenkié és senkié egyszerre. Pedig a bankolás veszélyes üzem: egy bank a tőkéje méreténél akár 10-15-ször nagyobb hitelállománnyal rendelkezik. Emiatt könnyen el lehet veszíteni a bank tőkéjét, ha a tulajdonos rossz és felelőtlen gazda.

A Széchenyi Bank kapcsán muszáj beszélni a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramról is, aminek keretében folyósított hiteleket a köznyelv már csak „Matolcsy hitelnek” hív. A konstrukció keretében a jegybank 0%-os kamatozású hitelt ad a kereskedelmi bankoknak, amit azok legfeljebb 2.5%-os kamatozással továbbadnak vállalkozásoknak. A jegybank kötelessége ellenőrizni a hitelek folyósításának feltételeit, hogy olyan vállalkozásokhoz jusson el a hitel, akiket a program hivatalosan céloz. Sok cikk született már arról, hogy milyen veszélyekkel jár, ha nem ellenőrzik megfelelően a hitelek kiosztását, a mindenképpen meglévő előnyös tulajdonságai mellett is. Fontos, hogy a jegybank - most már, mint a korábbi PSZÁF-fal egyesített, pénzügyi szuperhatóság - nagyon agresszíven tolta és tolja a bankokat arra, hogy terítsék ezeket a „Matolcsy hiteleket”.Ez egyrészt a sikerpropaganda része, másrészt fontos építőeleme volt a választási évre mesterségesen felpumpált, nem fenntartható gazdasági növekedésnek. A Széchenyi Bank csődje nagyon fontos tanulságokkal szolgál ezügyben is.

(kép: index.hu)

A Széchenyi Bank hitelaktivitásának növekedését szinte csak és kizárólag a jegybanki hitelek okozták, ez fújta fel a bank mérlegét, hogy aztán nagy hitelezési veszteséget okozzon. Magyarán elkezdtek bedőlni a kihelyezett hitelek, mert nem körültekintően lettek allokálva. Jól tudjuk, hogy a korrupció és a lopás egyik klasszikus csatornája a hitelfelvétel: valaki felvesz hitelt a fiktív vállalkozására, majd nem tudja azt visszafizetni, mert „nem jött be a vállalkozás”. Látszólag minden rendben van, a bankolás kockázatos üzlet. A bank elkönyveli a veszteséget, amit először a profit csökkenése, majd a tőke leírása követ. Ha a veszteség már nagyobb, mint a bank tőkéje, akkor jön a csőd, de ha nem időben jön, akkor a betétesek fizetik meg a tudatosan rossz hitelezést. Így lehet ellopni a bank tulajdonosainak és végső soron a betéteseinek a pénzét. Mikor következik ez be? Ha (a) nincsen rendes, a saját érdekeit érvényesítő tulajdonos és/vagy (b) a hitelkihelyezésnél a profitérdeket felülírja valamilyen más érdek. Ebben a két pontban megtaláljuk a Fidesz-típusú bank szintézisét. A tulajdonos részben az állam és/vagy az állampárthoz lojális oligarcha, a hitelkihelyezésnél pedig politikai érdek és/vagy lopás szándéka jelenik meg. Ha a bankokat ellenőrző hatóság is része a játéknak, akkor zárul a kör. Csak egy vesztese lehet ennek a végén: a köz.

Azt szokták híresztelni, hogy a „Matolcsy hitel” jó a gazdaságnak. Igen. Pontosan úgy, mint az autópálya. Egy normális országban azért építik, hogy el lehessen jutni A pontból B pontba gyorsabban, hatékonyabban. De egy korrupt országban azért építik, hogy közben szét lehessen lopni a közpénzt, és mellékesen, nagyon drágán felépül az autópálya is. Ma még nem tudjuk, hogy a „Matolcsy hitel” mekkora részét fogják ellopni, de a Széchenyi Bank gyors csődje a legpesszimistább víziókat erősíti. Főleg annak tükrében, hogy a Fidesz-típusú bankok a most állami tulajdonba került nagybankok esetén is könnyen létrejöhetnek. Az pedig már nagy tétben folyó játék lesz.