Tíz taxisból egy még mindig hiéna

A taxis érdekképviseletek szerint a privát személyszállítási piac 10-15 százalékát adják a hiénák, akik sokszor megfelelő engedélyek nélkül dolgoznak, irreálisan magas áraikkal és megbízhatatlanságukkal óriási károkat okoznak, főként a külföldi turistáknak, rombolva ezzel az országimázst is.

A piac 10-15 százaléka tudható be taxis hiénának, ebbe a csoportba pedig azok tartoznak, akiknek nincs semmiféle engedélyük a személyszállításra, illetve azokat is ide sorolják, akik a szabályokat nem tartják be, és a díjak többszörösét alkalmazzák a szállítások során – mondta Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Ismertette: a hiénák jellemzően azokon a területeken mutatják meg magukat, ahol az idegenforgalom és a turizmus erőteljesen jelen van a fővárosban. Ilyen a belvárosi múzeumok környéke, a Parlament és a bulinegyed is  – tette hozzá.

Az éttermekre és szállodákra ma már nem igazán jellemző, hogy kapcsolatban állnának a taxis hiénákkal, a legalitás és a szolgáltatóipar fehérítése jellemzi már a piacot – fogalmazott Metál.

A magyar hatóságok folyamatos ellenőrzéseket végeznek a személyszállítással foglalkozó cégeknél, de a taxis szövetség szerint azok nem elég célirányosak. Metál Zoltán ugyanakkor hozzátette: Magyarországon rendkívül jól szabályozott a személyszállítási tevékenység, az ellenőrzésre azonban jóval nagyobb energiát kellene fordítani.

Metál
hallgasd meg

Új rekord: először úszták át a Balatont 7 fokos vízben

Zimányi András 35 perc alatt úszta le a Szántód és Tihany közötti 1200 méteres távot. Az extrém próbatételek között ez egy újdonság, ilyen még nem volt. A 7-8 fokos hideg vízben nagyjából 5-10 percig bírja egy átlagember.

A taxisofőrként dolgozó Zimányi András egész télen készült a megmérettetésre. Tavaly nyáron hosszában is átúszta a Balatont, de a mostani nagyobb odafigyelést igényelt tőle. A megfelelő engedélyek beszerzése után a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának speciális mentőhajójának legénysége állt a segítségére.

Bagyó Sándor, a szervezet vezetője át is írta indulás előtt fél órával a tervet. A tapasztalt vízimentő azt javasolta, hogy a nagyjából 20-30 km/órás szélben inkább a szántódi révből, tehát délről indulva ússza át a Balatont Zimányi András és ne fordítva, ahogy az először szerette volna.

35 perc után Tihanyban, a révtől keletre fekvő csónakkikötőnél ért partot. Némi pihenés után elmesélte, hogy a táv felénél volt egy kírzis, amire nem számított.

– A szél az arcomba lökte a hullámokat, és néha nem kaptam rendesen levegőt. Volt bennem egy drukk, nehogy a vízimentők beugorjanak hozzám mert azt hiszik, hogy fuldoklom, de látták hogy nincs semmi bajom. Mellúszásban haladtam végig, de a hullámok miatt váltottam a technikán, és inkább jobb oldalon vettem a levegőt, ami védettebb volt a széltől – mondta Zimányi András.

– Novemberben Szlavitsek Tünde, a La Manche csatorna átúszója tanácsára hidegvizes zuhanyokkal kezdtem a felkészülést, december elejétől pedig Pesti Balázs barátommal rendszeresen csobbantunk a nyílt vízen. Eleinte még csak jéghártya volt a Gyömrői tavon, aztán később léket kellett vágnunk hozzá. Ezek rövidebb idejű vízbentartózkodások voltak mozgás nélkül. Most euforikus állapotban vagyok, és meg tudnék enni egy fél disznót – mondta nevetve az nyílt vízi úszó.

András rendkívül felkészült volt, tempósan folyamatosan haladt, ment, mint a kiskacsák – foglalta össze Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője.

– A délnyugati szél a nyugati medencében lévő vizet áttolta a keleti medencébe, emiatt a Balaton tengelyétől délről érkezett az áramlás, így megfordítottuk az úszás irányát. Északról indulva ugyanúgy meg lett volna a hullámzás, de akkor az áramlat ellen kellett volna úsznia – folytatta Bagyó Sándor, aki azt is elárulta, hogy egy ilyen akcióért természetesen fizetnie kell az úszónak, hiszen ez egy szolgáltatás.

– A helyszín miatt a rendőrséghez kellett beadni egy engedély-kérelmet, amely előírt számára egy kísérő motoroshajót. András megkeresett minket, és egy szakápolóval, egy vízbe ugrásra felkészült mentőssel biztosítottuk az úszást – mondta Bagyó Sándor, aki azt is elárulta, hogy 30 éves pályafutása során hasonlóra még nem volt példa. – Hosszútávúszókat számos alkalommal biztosítottam, de ilyen, hogy márciusban valaki Tihany és Szántód között átússza a tavat, ilyen még nem volt, ő az első. Nagyon tisztelem az ilyen sportteljesítményt, de másnak nem ajánlom! A hétköznapi ember 5-10 perc közötti időt bír ki a hideg vízben és gyorsan szélsőséges állapotba kerülhet a szervezete.

Zimányi András egyébként a LikeBalatonnak elárulta, hogy jövőre valódi téli viszonyok, jégtáblák között/alatt is kipróbálja majd magát.

Krausz Andrea

„Nem építünk futóhomokra várat”

Arcon rúgtak egy taxist éjjel a Deák térnél

....

....

A helyszínen a járőrök megállapították, hogy a 25 éves Gy. Anita előzetes szóváltást követően arcon rúgott egy 54 éves taxisofőrt, aki az egyik szemén 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A járőrök a nőt elfogták és előállították a kerületi rendőrkapitányságra, ahol súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

....

....

Mire kell KATÁS-ként odafigyelni?

A kisadózó vállalkozások tételes adója, – másnéven KATA – mára egy a kisvállalkozásokat megcélzó igen sikeres és elterjedt adófajta lett. Nem árt azonban tisztában lenni pár szabállyal, melyek egy adóellenőrzés során buktatót jelenthetnek, valamint ezeken felül is sok olyan kérdés is felmerülhet bennünk, melyeket fontos tisztáznunk mielőtt ezen adózási módot választjuk.

Bevételi határ – 12 M Ft-ig csak tételes adó?

„Csupán a tételes adóval (25-50-75 e Ft/hó/fő) kell számolnunk, amennyiben az éves bevételünk 12 M Ft alatt van”. – Hangzik a fő szabály… Azonban ez az összeg csak abban az esetben lesz felső határ, ha vállalkozásunk egész évben működött, azaz mind a 12 hónapban legalább 1 fő bejelentett kisadózó szerepel a NAV adatbázisában. Hónapokra arányosítva kell ugyanis a bevételi határt megállapítani úgy, hogy a kisadózóként érintett hónapok számát meg kell szorozni 1 M Ft-tal. Mikor tehát a kisadózó az év minden hónapjában tételes adófizetésre kötelezett volt, akkor 12 hónap * 1 M Ft, azaz 12 M Ft lesz a bevételi határ. Azonban ha pl. induló vállalkozásként május 04-től, a megalakulástól folyamatosan kisadózóként működünk, úgy a januártól áprilisig tartó időszak kiesik az éves bevételi értékhatár számításából. Ebben az esetben adott évben májustól decemberig, azaz 8 hónapot érintett kisadózóként a működésünk, így az éves bevételi értékhatár, amíg csak a tételes adót kell fizetnünk 8 M Ft lesz (8 hónap * 1 M Ft), e felett meg kell fizetni a 40%-os adót is.

Az arányosítást nem csak induló vállalkozásként kell elvégezni, hanem év közben áttérőként, vagy ha mentesítésre okot adó körülmény fennállása miatt a kisadózó vállalkozás bármely hónapban mentesült a tételes adó fizetése alól.

Színlelt szerződés veszélye – munkaviszony vagy kisadózás?

A KATA legnagyobb „buktatója” a színlelt munkaviszony megállapítása az adóhatóság részéről. Nagy figyelmet kell tehát szentelni annak, hogy kellőképpen el tudjuk határolni a magánszemély kisadózói minősítését az esetleges munkaviszony fennállásától. Egy ellenőrzés során a NAV, amíg nem tudjuk bizonyítani ennek ellenkezőjét, vélelmezni fogja a munkaviszony fennállását. Ezt úgy tudjuk megdönteni, ha az alábbi feltételeket átvizsgálva egynél több esetben tudjuk bizonyítani annak megvalósulását:

• kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
• az éves bevétel legalább 50 %-a nem adatszolgáltatásra köteles partnertől származik,
• megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára,
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket nem a megrendelő bocsátotta rendelkezésre,
• a tevékenység végzésének rendjét kisadózó határozta meg,
• a nem főállású kisadózó magánszemély – aki azért nem főállású, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó –  esetében a vállalkozás a bevételének legalább 50 %-át nem attól a partnertől szerzi meg ahol kisadózó munkaviszonyban áll vagy társas vállalkozó. (azaz: aki egyidejűleg főállású alkalmazott vagy tag egy cégben és van KATÁS vállalkozása is, az KATÁS-ként a bevételének kevesebb, mint felét szerezheti ezen partnertől)

Tehát ha a fenti listából legalább kettő állításra igennel tudunk válaszolni, úgy már nyugodtan kijelenthetjük, hogy esetünkben nem színlelt munkaszerződésről, hanem jogszerű kisadózói minősítésről van szó.

Semmilyen más adót nem kell fizetni? – mit vált ki és mit nem?

Nincs áfa? – Amennyiben alanyi adómentességet is választott a vállalkozás úgy értelemszerűen áfát sem kell fizetnie, figyelemmel kell lenni azonban az alanyi adómentesség határára, mely 2019-től 12 M Ft. E feletti bevételre már áfát kell fizetni kisadózóként is (nem elfelejtve a 40%-os adót és az éves arányosítást sem!)

Nincsenek járulékok? – A kisadózóként bejelentett tagnak nincs más közteherviselési hozzájárulása a tételes adón kívül. Azonban a más jogviszonyban foglalkoztatottak esetében (pl. alkalmazottak munkaviszonya) fennáll a járulékfizetési kötelezettség!

A tételes adóval kiváltott közterhek tételesen:

• vállalkozói SZJA és osztalék adó vagy átalányadó,
• társasági adó,
• SZJA és járulékok,
• szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás

Iparűzési adó? – Kisadózóként 3 féle adózási mód közül választhatunk az iparűzési adó tekintetében. A választásunkat azonban a KATA alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül, vagy adóév február 15-ig lehet lejelenteni.

• 1.- általános módszer: a Htv. szerinti bevételek, ráfordítások, kedvezmények elszámolása után megállapítjuk az adóalapot, melyre max. 2%-os iparűzési adót fizetünk. (az adókulcs mértéke önkormányzatonként eltérő lehet)

• 2.- tételes adó: csak KATÁS-ként lehet választani. Ebben az esetben az adóalap fixen 2,5 M Ft, melyet a max 2%-os adókulccsal megszorozva 50 e Ft lesz az iparűzási adó, melyet két egyenlő részletben kell megfizetni 03.15 és 09.15-el. Bevallást ilyenkor nem kell készíteni.

• 3.- egyszerűsített adóalap: amennyiben az éves bevételünk 8 M Ft-ot nem haladta meg, választhatjuk, hogy a nettó árbevétel 80%-a lesz az iparűzési adóalap, melyre szintén a max. 2%-os adókulcsot kell vetíteni.

Hitelt szeretnék. Mennyi lesz kisadózóként a jövedelmem?

Egy esetleges hitelbírálat során fog előkerülni ez a kérdés. Fontos tehát tudni, hogy kisadózóként a jövedelem:

• a vállalkozás utolsó megszerzett éves bevételéről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60%-a,
• több tag esetében, annak fejenként egyenlő része,
• de min. a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata.

Pl. 2018 évben elért, lenyilatkozott bevétel: 1 M Ft. Mind a 12 hónapban volt tételes adó fizetve. (12 hónap * 2018. évi minimálbér, 138 e Ft = 1 656 e Ft) Az éves jövedelem 1 tag esetén 1 656 e Ft lesz. 2 tulajdonos esetén ennek 50%-a lesz feltüntetve a jövedelemigazoláson – függetlenül a részesedés mértékétől!

Mikor nem kell tételes adót fizetni? – a mentesülés feltételei

Nem kell tételes adót fizetni azon hónapokban, melyekegészében a kisadózó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben, GYET-ben, GYOD-ban, vagy ápolási díjban részesül,
• szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét,
• Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
• fogvatartott,
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona.

Mentesülés további feltételei, hogy kisadózóként ezen időszak alatt valóban nem végez munkát, valamint tárgyhót követő 12-ig bejelenti a mentesülés tényét adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozónak a tevékenységének szünetelését nem kell havonta megismételnie, elegendő csak a kezdő és majd a végső időpontot lejelenteni.

Fő szabályként csak a teljes mentesüléssel érintett hónapok számítanak, azonban nem kell megfizetni a tételes adót arra a hónapra sem, mikor a mentesítésre okot adó körülmény megszűnik ugyan, de előtte min. 30 napon keresztül fennállt. (Ez alól kivétel az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése.)

Pl. január 20-tól március 10-ig kisadózó táppénzben részesült: Januárra meg kell fizetnie a tételes adót, februárra nem kell fizetnie mivel a teljes hónapban táppénzen volt, továbbá márciusra sem kell fizetnie mivel a táppénzzel érintett időszak összesen: 12+28+10 nap =50 nap, amely eléri a 30 napot.

Mennyi a járulékok számításának alapja?

Fontos lehet ez a kérdés pl. táppénz, nyugdíj, CSED, GYED, GYES, stb. esetében melyek összege függ a biztosítási jogviszonytól és annak alapjától.

Főállású kisadózó:

• biztosítottnak minősül,
• 50 e Ft/hó tételes adó fizetése esetén az ellátások számításának alapja 2019-ben havi 94 400 Ft,
• magasabb összegű tételes adó fizetése esetén (75 e Ft/hó) az ellátások alapja 2019-ben 158 400 Ft,
• szünetel a biztosítás abban a hónapban, melyben az egyéni vállalkozó a tevékenységét szünetelteti, (kivéve, ha végzi kisadózói tevékenységét és megfizeti a havi tételes adót.)
• nyugdíj és álláskeresési járadékra is jogosult.

Főállásúnak nem minősülő kisadózó:

• nem minősül biztosítottnak e jogviszonya alapján,
• álláskeresési ellátásra és társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.

Nem kell könyvelő!… – vagy mégis?!..

Bár kisadózóként minimális adminisztrációval eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek azért nem árt pár szabállyal tisztában lenni, amire sokszor csak egy szakember tudja felhívni a figyelmet.

Ilyen lehet a már említettek közül bevételi értékhatár arányos számítása, a mentesülési kritériumok, vagy akár az eltérő iparűzési adófizetési és bevallási módok. Ezeken felül a megfelelő bizonylatolási és nyilvántartási követelményeket is be kell tartani: A bizonylatunkon – mulasztási bírság terhe mellett – szerepleni kell a „Kisadózó” megnevezésnek, továbbá bevételi nyilvántartást kell vezetni kötelező tartalmi elemekkel. Emellett „nem árt” a NAV felé évente egyszer lejelenteni a bevételünket, – a bejelentkezésekről/átjelentkezésekről/szünetelésekről/stb. nem is beszélve… Továbbá adatszolgáltatási kötelezettségünk is lesz azon partnereinkről, melyektől adóévben 1 M Ft-ot meghaladó bevételt szereztünk.

Összességében tehát még egy „viszonylag egyszerű” kisadózó vállalkozás esetében is megfontolandó legalább az éves bevallások tekintetében egy szakember igénybevétele.