Bélánk, felébredt.  :-)

Nahh  mit kezdjünk azokkal, (mit gondoljunk azokról) akik még ezt se tudják elvégezni.....???

Az Ubert támogatta a budapesti taxirendelet?

Az Uber röviddel a taxizást szigorító 2013-as jogszabály életbe lépése után jelent meg Budapesten, a sors fintora pedig, hogy éppen a taxispiacot megtisztítani hivatott nagy szigor miatt is válhatott ilyen rövid idő alatt kiugróan népszerűvé.

2015. június 08. - Közös Ló Blog

Sorra halljuk azokat a statisztikákat, amelyek a taxis vállalkozói engedélyek és a fuvarszervezők forgalmának csökkenéséről szólnak, ami egyesek szerint alátámasztja, hogy az Uber és társai tönkreteszik a taxi piacot. Mivel azonban az Uber nagyjából egy időben jelent meg Budapesten a taxizást szigorító 2013-as jogszabállyal, nem egyértelmű, hogy mi is okozta valójában a visszaesést. Sőt, valószínűleg a taxispiacot megtisztítani hivatott nagy szigor is szerepet játszott abban, hogy az Uber mára a legnagyobb budapesti taxi cégek egyenrangú versenytársává vált.

Zuhanó taxis fuvarszámok, egyre kevesebb sofőr, megszűnő fuvarszervező cégek: az Uber magyarországi taxipiacra kifejtett hatásait taglaló cikkekben ezek a leggyakrabban előforduló adatok, amelyek az Uber hatalomátvételét hivatottak alátámasztani. Ha azonban két tényezőt figyelembe veszünk, akkor más szemszögből láthatjuk a felvázolt képet.

A budapesti taxispiac zsugorodása számokban:

- 21-ről 11-re csökkent az aktív fuvarszervező cégek száma 2013 szeptembere és 2014 eleje között

- 14,2 százalékkal csökkent a kiadott taxiállomás-használati engedélyek száma 2012 óta

- 13 százalékkal csökkent a kiadott taxis vállalkozói engedélyek száma,

- 20 százalékkal csökkent a budapesti taxi cégek fuvarszáma

Egyfelől ne felejtkezzünk meg arról, hogy az Uber 2014 novemberében kezdte meg működését Budapesten, ami alapján úgy tűnik, az első két trendért nem lehet a közösségi szolgáltatást okolni. Másrészről pedig látni kell, hogy nem sokkal az Uber itthoni megjelenése előtt, 2013 szeptemberében lépett hatályba a taxizást nagyban szigorító törvény, amely az árazást, a kocsik maximális életkorát és számos egyéb tényezőt szabályoz.

Eszerint a sofőrök és cégek 15 évesnél nem idősebb, sárgaszínű, bankkártyás fizetésre alkalmas, légkondicionált autókkal űzhetik csak mesterségüket. Mindez több mint 600 ezer forintos költséget jelent járművenként, nem beszélve a 110 ezer forintos taxisvizsgáról és a 100-200 ezer forintos taximéter beszerzéséről. Emellé jön továbbá a drosztengedély, a biztosítás és számos további költségtényező. Mindezek finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormányzat a fenti szabályozással a menetdíjakat is befagyasztotta, tehát központilag meghatározott árakon történik a személyszállítás.

Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csodálhatjuk, hogy sokan inkább nem váltják ki az első két pontban említett engedélyeket, mert már nem éri meg számukra. Az Uber, a BlaBlaCar, az Oszkár és az egyéb megoldások azonban ezzel szemben hazai szabályozás hiányában teljes szabadságot és jobb bevételi lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, még az alacsonyabb árak mentén is. Míg ugyanis a taxiknál a 450 Ft-os alapdíjból, 280 Ft-os kilométer díjból és 70 Ft percdíjból áll össze az irányár, addig ez az UberX-nél – amely az Uber fix tarifás fajtája – 300 Ft, 130 Ft és 25 Ft az ártényezők mértéke.

Ennek a mindkét oldalon jelentkező árkedvezménynek, valamint a telefonos applikáció jelentette kényelemnek köszönhetően Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnökének becslése szerint az Uber havi 100 ezer fuvart bonyolít le Budapesten. Ez a szám alig marad el a legnagyobb hazai taxi társaságok (City Taxi, 6x6, Taxi4, Taxi 2000, Tele5 stb.) forgalmától, amelyek 100-150 ezer utat tesznek meg egy hónap alatt átlagosan 3-500-as flottájukkal. Az Uber népszerűségét jelzi, hogy az app többszázezres letöltésszáma mellett Facebookon már 1,8 millióan like-olták az oldalt.

Úgy fest tehát, hogy az utazók számára áremelést, a sofőrök számára jelentős pluszköltségeket hozó szigorú taxis rendelet volt az, amely megágyazott az Uber budapesti térnyerésének. És ezzel nem pontosan az eredeti célját érte el, amely a budapesti taxispiac megtisztítása volt.

Az Ubert támogatta a budapesti taxirendelet?

Az Uber röviddel a taxizást szigorító 2013-as jogszabály életbe lépése után jelent meg Budapesten, a sors fintora pedig, hogy éppen a taxispiacot megtisztítani hivatott nagy szigor miatt is válhatott ilyen rövid idő alatt kiugróan népszerűvé.

2015. június 08. - Közös Ló Blog

Sorra halljuk azokat a statisztikákat, amelyek a taxis vállalkozói engedélyek és a fuvarszervezők forgalmának csökkenéséről szólnak, ami egyesek szerint alátámasztja, hogy az Uber és társai tönkreteszik a taxi piacot. Mivel azonban az Uber nagyjából egy időben jelent meg Budapesten a taxizást szigorító 2013-as jogszabállyal, nem egyértelmű, hogy mi is okozta valójában a visszaesést. Sőt, valószínűleg a taxispiacot megtisztítani hivatott nagy szigor is szerepet játszott abban, hogy az Uber mára a legnagyobb budapesti taxi cégek egyenrangú versenytársává vált.

Zuhanó taxis fuvarszámok, egyre kevesebb sofőr, megszűnő fuvarszervező cégek: az Uber magyarországi taxipiacra kifejtett hatásait taglaló cikkekben ezek a leggyakrabban előforduló adatok, amelyek az Uber hatalomátvételét hivatottak alátámasztani. Ha azonban két tényezőt figyelembe veszünk, akkor más szemszögből láthatjuk a felvázolt képet.

A budapesti taxispiac zsugorodása számokban:

- 21-ről 11-re csökkent az aktív fuvarszervező cégek száma 2013 szeptembere és 2014 eleje között

- 14,2 százalékkal csökkent a kiadott taxiállomás-használati engedélyek száma 2012 óta

- 13 százalékkal csökkent a kiadott taxis vállalkozói engedélyek száma,

- 20 százalékkal csökkent a budapesti taxi cégek fuvarszáma

Egyfelől ne felejtkezzünk meg arról, hogy az Uber 2014 novemberében kezdte meg működését Budapesten, ami alapján úgy tűnik, az első két trendért nem lehet a közösségi szolgáltatást okolni. Másrészről pedig látni kell, hogy nem sokkal az Uber itthoni megjelenése előtt, 2013 szeptemberében lépett hatályba a taxizást nagyban szigorító törvény, amely az árazást, a kocsik maximális életkorát és számos egyéb tényezőt szabályoz.

Eszerint a sofőrök és cégek 15 évesnél nem idősebb, sárgaszínű, bankkártyás fizetésre alkalmas, légkondicionált autókkal űzhetik csak mesterségüket. Mindez több mint 600 ezer forintos költséget jelent járművenként, nem beszélve a 110 ezer forintos taxisvizsgáról és a 100-200 ezer forintos taximéter beszerzéséről. Emellé jön továbbá a drosztengedély, a biztosítás és számos további költségtényező. Mindezek finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kormányzat a fenti szabályozással a menetdíjakat is befagyasztotta, tehát központilag meghatározott árakon történik a személyszállítás.

Ha mindezt figyelembe vesszük, nem csodálhatjuk, hogy sokan inkább nem váltják ki az első két pontban említett engedélyeket, mert már nem éri meg számukra. Az Uber, a BlaBlaCar, az Oszkár és az egyéb megoldások azonban ezzel szemben hazai szabályozás hiányában teljes szabadságot és jobb bevételi lehetőséget biztosítanak a résztvevőknek, még az alacsonyabb árak mentén is. Míg ugyanis a taxiknál a 450 Ft-os alapdíjból, 280 Ft-os kilométer díjból és 70 Ft percdíjból áll össze az irányár, addig ez az UberX-nél – amely az Uber fix tarifás fajtája – 300 Ft, 130 Ft és 25 Ft az ártényezők mértéke.

Ennek a mindkét oldalon jelentkező árkedvezménynek, valamint a telefonos applikáció jelentette kényelemnek köszönhetően Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnökének becslése szerint az Uber havi 100 ezer fuvart bonyolít le Budapesten. Ez a szám alig marad el a legnagyobb hazai taxi társaságok (City Taxi, 6x6, Taxi4, Taxi 2000, Tele5 stb.) forgalmától, amelyek 100-150 ezer utat tesznek meg egy hónap alatt átlagosan 3-500-as flottájukkal. Az Uber népszerűségét jelzi, hogy az app többszázezres letöltésszáma mellett Facebookon már 1,8 millióan like-olták az oldalt.

Úgy fest tehát, hogy az utazók számára áremelést, a sofőrök számára jelentős pluszköltségeket hozó szigorú taxis rendelet volt az, amely megágyazott az Uber budapesti térnyerésének. És ezzel nem pontosan az eredeti célját érte el, amely a budapesti taxispiac megtisztítása volt.

Hááát én nagyon liberális ember vagyok, de ezen az alapon úgy ahogy van el kéne törölni a törvényeket, oszt jóvan! :-)
Mijja francnak kellene orvosi meg jogi diploma?  Basszus konyhakésem van, jól elmosogatom, mert to'om, hogy tisztának kell lennie, aszt kiveszem ócsóér a vakbeledet.
Persze csak ha éppen ráérek közösségi alapon.
Jogi tanácsokkal is ellátok bármikor bárkit féláron.  Gyaníthatóan nem kisebb hatásfokkal mint a zügyvédek:-P
Meg különben is, lopásra erőszakra is van igény a társadalomban...  milyen alapon büntetik őket???

Nem kellenek ide ósdi kommunista szabályok kérem...  a zemberek tudják mi kell nekik, nem kell beleszólni.

Háá legfeljebb majd az erősebb kutya b@szik....  de ez bizony így van.  
Habár ez is törvény...  a természet törvénye.   Amit viszonylag ritkán szoktak kikerülni sikerrel! :-P

Tessék mondani, egy sufni, lakás, kastély, palota bérbeadásához milyen tanfolyamokat kell elvégezni, milyen személyi és tárgyi feltételeknek kell megfelelni?
Tényleg őszintén kérdezem, az adószámon, és a bevétel bevallásán kívül mi kell még, hogy szabályosan adjak ki egy ingatlant?

Köszönjük a jelzést.  Reméljük a Bkk figyel! :-)

Idézet, egy reklámcikkből:

Épp ezt a cikket kopácsoltam kedden reggel, a műszerfal fölé illeszthető fedélzeti kamerák hasznosságáról, amikor a Music FM rádió Önindító című műsorában egy sztori kezdett kibontakozni, ami annyira témába vágott, hogy úgy döntöttem, inkább azzal kezdem az egészet.

Egy lány - mellesleg neves sportoló, de ez most irreleváns - egy piros lámpánál figyelmetlenül nekikoccant egy taxisnak. Innentől két, alternatív valóság kezd kibontakozni, a mesélők emlékezete szerint. A lány azt állítja, hogy kiszálltak mindketten, megnézték, mi történt, de mivel nem volt sérülés egyik autón sem, visszaültek és továbbmentek. Aztán a taxisban kattant valami, talán eszébe jutott, hogy egy korábbi sérülést rá tudna húzni erre a koccanásra. Utánaeredt a lánynak, még haverokat is hívott segíteni. 

Végül leszorították szegényt, ütötték-verték a kocsiját, elmondták mindenfélének, a lekoccolt taxis azt üvöltözte, hogy "ezt úgyis rádverem", hősnőnk meg rendőrt hívott. Miután zokogva-sírva meggyőzte az állítólag irdatlan prosztó diszpécsert ("de hát biztosan történt valami, ha ütik az autóját, kisasszony"), hogy tényleg segítségre van szüksége, nagy nehezen kiküldtek pár rendőrt, akik összenézték a kocsikat, megállapították (állítólag), hogy a taxi sérülését nem okozhatta a leszorított autó, majd azonosítás nélkül elengedték a taxisokat. Végül igazi magyar abszurd befejezésként később a feljelentés megtételénél az őrszobán megkérdezték a lányt, hogy felírta-e a taxik rendszámát.

A taxisok viszont azt mondják, a koccanás után a lány és a taxisofőr abban maradtak, hogy félreállnak és megnézik a kocsikat jobban. Aztán a lány mégis el akart hajtani, ezért kért segítséget szegény áldozat a kollégáktól. A három taxi finoman félreterelte a kocsit, körülállták, és ők hívták a rendőrt, hogy jöjjenek leszámolni a gaz cserbenhagyóval. Hogy közben a három taxis a félelem és rettegés hatása alatt csúnyákat üvöltözött a magányos nőre, az teljesen érthető, ekkora stressz alatt ki ne kurvázna le valakit, pláne hármasban, főleg, ha az a valaki egy ötvenkilós lány, ugye. A kocsi ütés-verését tagadják. (A történet a Music FM rádió archívumában ide kattintva hallgatható meg /mp3 file/.)

Eddig a sztori; valószínűleg sosem derül majd ki egyértelműen, hogy mi is történt valójában. Az egyetlen bizonyíték-szerűség egy kép, amit a rádió egyik hallgatója lőtt a helyszínen és feltolta a facebookra:

Ez azért elég sovány lenne a bíróság előtt: egy ilyen kép nem sok mindent bizonyít: Mondjuk azt igen, mennyire nem törődnek semmivel a taxisok, ha vélt igazuk után mennek: belső sávban, villamos mellett állították meg a koccolót

http://mno.hu/videok/127174

Nyílt levélben követelik az uberes kocsik lefoglalását

Demonstrációt szervez az Országos Taxis Szövetség, ha a kormány nem lép fel az engedély nélkül működő szolgáltatók ellen. Az érdekképviselet elnöke arra emlékeztetett, hogy a taxizás szabályait rögzítő rendelet tervezetét tavaly őszre kidolgozta a közlekedésért felelős fejlesztési minisztérium. Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is!

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke újabb nyílt levelet írt a kormánynak, amelyben a személyszállítást szabályozó rendelet elfogadását és az engedély nélküli kocsik lefoglalását sürgeti.

„Nyilvánvaló, hogy nem az a cél, hogy a taxitársaságok ellen fogadjunk el bármilyen kormányrendeletet. Lesz vita és párbeszéd biztosan. Én érdeklődéssel figyelem a történteket, mivel nem tartozom azok közé, akik elutasítják ezt az újfajta rendszert alapjaiban” – fejtette ki Lázár János.

A kancelláriaminiszter azt mondta: környezetében rengeteg fiatal használja az Ubert, ezért Lázár János megvizsgálná, mi szól a közösségi, kizárólag okostelefonnal rendelhető taxiszolgáltatás mellett és ellen.

„A rendes taxisok fizetnek adót, azokkal szemben, akik pedig nem tagjai senkinek, nem sárgák az autók, nem sárgák a rendszámok, applikációk és egyéb módon történnek a díjszámítások” – fogalmazott Metál Zoltán.

A legális taxisok és az Uber-sofőrök között egyre nagyobb a konkurenciaharc, főleg éjszaka, hiszen az Uber a bulizó fiatalok között dívik.

„Közel százezer fuvart lebonyolítanak egy hónapban, mondom összehasonlításképpen önnek, hogy egy átlagos fuvarszervező társaság, a nagyobbak kb. 120-140 ezer címet bonyolítanak le havonta” – részletezte az Országos Taxis Szövetség elnöke.

Tehát csaknem ugyanannyi fuvar egy hónapban, de járulékmentesen, számla nélkül. Bárki lehet sofőr, engedélyt a szolgáltatást közvetítő Uber nem kér.

Mi is kipróbáltuk. A Szentendrei útra hívtuk az Uber-sofőrt, akivel a Batthyány térig mentünk. Akivel mi utaztunk, civilben közgazdász egy bankban. Az Uber-sofőr szerint csúsztatás, amit a taxisok mondanak a kenyérharcról. Körülbelül száz uberes járja a magyar utakat, szemben a 30 ezer taxival.

„Ez egy ilyen ország, hogy cirkuszolnak, közben meg az igazságügyi miniszternek az ügyvédi irodája védi az Ubert Magyarországon. Ennyi. Azt hiszem, nem is kell többet mondanom” – fogalmazott.

• 
  

A Szentendrei út és a Batthyány tér között 6 km a távolság, ami rendes taxival körülbelül 2500 forintba kerülne. Az Uberrel 1410 forintot fizettünk.

„Örülne-e a taxistársadalom annak, ha nem kellene taxiórákat használni? Valószínűleg nem nehéz kitalálni a választ: persze, hogy örülne minden taxis ennek” – tette fel a kérdést Metál Zoltán.

De a taxióra marad. És egyelőre az Uber is. Ha a nyílt levél nem használ, a taxisok demonstrálnak, és mindaddig folytatják a tiltakozást, amíg Magyarországról ugyanúgy ki nem tiltják az Ubert, mint Romániából.