A taxisok az egységes piaci környezetet hiányolják

Nem az új versenytársakat kifogásolják a taxitársaságok, hanem a megfelelő jogi környezetet és az egységes feltételeken alapuló piaci versenyhelyzetet hiányolják - mondta a Budapest Taxi ügyvezető igazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Horváth Csaba szerint nem tisztességes, hogy miközben a 2013-as rendelet szabályozta a taxis tevékenységet, olyan szolgáltató cég lépett a piacra, amely engedély nélkül nyújthat engedélyköteles szolgáltatást. A taxitársaságok jelentős összeget fordítottak a megfelelő technikai háttér kialakítására, a GPS alapú címkiadó rendszerre, az autók sárgítására, miközben az új cégek nem felelnek meg a szabályozói környezetnek - fejtette ki. Az újonnan indított szolgáltatás nem ellenőrizhető, és nem követhető az adózás menete, miközben a személyszállítás megadott pontjai szerint a szolgáltató köteles taxiórával rendelkezni, számlát és nyugtát adni. Ezen felül az is kérdés, hogy az új szolgáltató sofőrjei - a taxisokhoz hasonlóan - hivatásos jogosítvánnyal vezetnek-e és vizsgáztatják-e évente az autókat - mondta az ügyvezető igazgató. Horváth Csaba azt mondta: az új piaci szereplő a hatósági árat kihasználva, annál alacsonyabb tarifával gyűjti utasait. Hozzátette, hogy telefonos alkalmazása szinte minden taxitársaságnak van. Emlékeztetett, hogy több hónapos előkészítés és folyamatos egyeztetés után a taxisrendeletet a szerdai kormányülésen tárgyalják majd.

Forrás: MTI

BKK: az Uber nem taxis cég

Zsiborás Gergő



Az integrált budapesti közlekedésszervezés nem tud mit kezdeni a piacra agresszívan belépő Uberrel. Nincs is rá jogszabályi felhatalmazásuk, hogy ellenőrizzék a tulajdonképpen olcsó taxiként funkcionáló ubereseket, de mint mondják, az Uber nem taxis cég. Hogy miért nem az? Hát maga az Uber is ezt állítja magáról! 
A budapesti taxislobbit sem kell persze félteni, de az biztosan nem lenne megoldás, ha betiltanák az Ubert. Mindenki az országos taxisrendeletre vár.  


Nem aktatologatásról van szó
Hosszú vajúdás után született meg a sok vitát kiváltó budapesti taxisrendelet, mely úgy tűnik, nem tud mit kezdeni az Uberrel. A világ legértékesebb és a befektetők által leginkább kitömött startupja agresszívan terjeszkedik, kihasználva, hogy a helyi szabályozók sokszor nem tudnak mit kezdeni azzal, hogy az Uber egyértelműen profitra tör, sofőrjeit nem azért köti össze az utasokkal, hogy spórolni tudjanak vagy megosszák a benzinpénzt, hanem hogy ők is pénzt keressenek. Ez a fajta ideig-óráig tartó bénultság éppen elég arra az amerikai cégnek, hogy magasabb profitra tegyen szert. Az Ubert Bécsben is betiltották, de személyi fuvarszervező cégekkel leszerződve immár legálisan végzi tevékenységét, igaz, a profiton többen osztoznak (a cég erre válaszul elindította a prémium kategóriás limuzin szolgáltatását is a sógoroknál, ami szintén nagyon népszerű lett).

Szögezzünk le valamit jó előre: a személyszállítást Magyarországon törvény szabályozza, alapvetően a helyhatóságokra bízza, hogyan szabályozza a helyi taxispiacot. A budapesti taxisrendelet szerint a taxis szolgáltatás mellett a fuvarszervezéshez is engedély kell. Gondolhatnánk persze, hogy az avítt szabályozás nem tud mit kezdeni az új technológiák által létrejött üzleti modellekkel, de ez nem teljesen így van. Nem pusztán aktatologatásról van szó: az engedélyek beszerzésével letisztulnak a felelősségi körök is: ki felel azért, ha bármi történik a kocsiban? Egy taxi esetében ez egyértelmű, minden kocsiban ott vannak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elérhetőségei, hol tehetünk panaszt, ha valamivel elégedetlenek vagyunk. Nagy kérdés ez az Uber esetében, és az amerikai anyacég próbál is erre megoldást találni (tréningeket szervez a sofőröknek, jogi és adóügyekben is tanácsot ad nekik, stb), de nem kérdés, hogy egyelőre szürke zónában mozognak a sofőrök. Mint ahogy az sem kérdés, hogy az effajta üzleti modelleknek a szűkülő erőforrások mellett helye van. A hazai jogszabályi környezet támogatja is mindezt, amennyiben csupán a költségek megosztásáról van szó (aktuális lapszámunkban alaposan körbejártuk, milyen jogszbályi illetve adóügyi vonzata van a közösségi fogyasztásra épülő szolgáltatásoknak: AirBnb, Uber, Wundercar, BlaBlacar-Oszkár, crowdfunding oldalak).

Sharing economy: üzleti modellek és a jogszabályi akadályok - erről is beszélgettünk a májusi Forbes Flow Innováció egyik paneljében. Jobb oldalon Robbie Khazzam, az Uber régiós vezetője. 


- Mi nem vagyunk taxis cég! - Ja, oké!
Megkérdeztük a BKK-t, mi az ő álláspontjuk Uber-ügyben. A BKK létrehozásának egyik célja épp az integrált közlekedésszervezés volt, a taxis engedélyek kiadásához is a BKK szűrőjén kell átjutni. De vajon ellenőrizhetik-e az Uber sofőröket is? Igen is, meg nem is. „A Taxirendeletből közvetlenül nem következik, hogy a BKK-nak joga lenne az Uber sofőröket, vagy az Ubert magát ellenőrizni – figyelemmel arra, hogy az Uber szolgáltatást tipikusan nem személytaxival nyújtják, és az Uber magát nem taxitársaságként aposztrofálja (úgy hirdeti magát, hogy autómegosztó szolgáltatáshoz biztosít mobiltechnológiát)” – válaszolta kérdésünkre a központ. Ezek szerint elég, ha valaki arra hivatkozik, hogy nem végez taxis szolgáltatást, és a BKK már nem is vizsgálja az ügyet. Akárhogy is aposztrofálja magát az Uber, a személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő városlakók szempontjából egy Uber autó nem más, mint olcsó taxi. A felelősségi körök – és nem csak az adófizetési kötelezettség – ugyanúgy nem tisztázott.

A BKK álláspontja szerint csak azokat a taxisokat vizsgálhatják, akik engedéllyel rendelkeznek és az Uberrel is leszerződnek. Ugyanakkor hozzáteszik azt is, hogy a jogszabályi kötöttségek ellenére megosztják tapasztalataikat a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségével és a NAV-val is, utóbbi két szervezet ugyanis már felléphet a Uber sofőrökkel szemben. 

Így kellene adót fizetni

"Az Uber rendszer mechanizmusa alapján vélelmezhető, hogy a sofőrök által végzett személyszállítás áfaalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenység, vagyis a sofőröknek adószámot kell kiváltaniuk és a NAV-nál áfaalanyként be kell jelentkezniük, főszabály szerint áfafizetési kötelezettség terheli őket és az utasok részére bizonylatot kell kiállítaniuk" - hívja fel rá a figyelmet a NAV. A Forbes kérdésére válaszolva elmondták, a sofőrök vagy egyéni vállalkozónak állhatnak, vagy katásként tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek (utóbbi eset nem biztos, hogy megéri a sofőröknek, erről lásd a részleteket a lapban). Van azonban még egy lehetőség. 
"Az adózást az sem kerülheti el, aki a tevékenységét nem egyéni vagy társas vállalkozóként végzi. Ebben az esetben az önálló tevékenységre vonatkozó szabály alapján kell a bevételéből a jövedelmet megállapítania. Önálló tevékenység esetén a törvény a magánszemély választása szerint lehetővé teszi a 10 %-os költséghányad alkalmazását vagy a tételes költségelszámolást" - írták a NAV sajtóosztályáról a Forbes kérdéseire. 

"A NAV a hagyományos taxi szolgáltatók ellenőrzésével az újonnan megjelenő szolgáltatói szektort is ellenőrzi. Ebben a NAV szorosan együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, illetve a Budapesti Közlekedési Központtal" - így a NAV. "A „közösségi taxizás” újszerű szektorát egyébiránt a közelmúltban vonta ellenőrzés alá a NAV, és valamennyi ellenőrzött sofőr a szállítást magánszemélyként, adószám nélkül végezte. Ez 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható" - ennyit a tapasztalatokról. Az adófizetési kötelezettség (legyen szó az élő munka terhéről vagy az áfáról) a sofőröket terheli, hiszen az Uber nem a munkáltatójuk. 

Így is bünti, úgy is bünti  A NAV az adófizetési kötelezettség megsértése, elmulasztása miatt léphet fel az Uber sofőrökkel szemben, vagyis azt vizsgálja, van-e adószáma a sofőröknek. Ha adószámmal rendelkezik, és profitszerzési céllal rendszeresen "portyázni" indul valaki, akkor viszont a tevékenységi körök közé fel kell vennie a személyszállítást is. A Közlekedési Felügyelőség ugyanis az engedély nélkül végzett tevékenység miatt léphet fel, vagyis hiába adózunk rendesen a fuvarjaink után, ha nincs engedélyünk, akkor is büntetést kaphatunk. Ha viszont adózunk, és be is jelentjük, hogy személyszállítási tevékenységet végzünk, már meg kellene felelnünk a szigorú taxisrendeletnek. Ezek alapján tényleg csak akkor nem kaphat büntetést egy Uber sofőr, ha amúgy taxizik is, és mellette leszerződik az Uberrel is.

A megfelelőséget a BKK vizsgálja, de csak ha kérik  

Ez tehát azt jelenti, hogy a BKK ugyan dönthet arról, hogy ki lehet ma taxis Budapesten, és ki nem, és ellenőrizheti is azokat, akik engedéllyel rendelkezhetnek, a rendszer szempontjából "renitensnek" számító elemekkel nem tud mit kezdeni. Felmerülhet, hogy az egy kalap alá terelt budapesti közlekedésszervezés csúcsszervének miért kell egy kormányhivatallal együttműködnie, ha ellenőrizni akar mindenkit, aki de facto taxis szolgáltatást nyújt? A BKK-nál minden adott lenne ahhoz, hogy ellenőrizzék az összes szereplőt a piacon, a taxis engedély kiadásához szükséges vizsgálatot is ők végzik el.  

A taxis engedélyt megszerzéséhez mindenképp szükség van a BKK-ra, de azt végül a közlekedési hatóság adja ki. „A taxitársaságok részére – kérelemre - a BKK egy megfelelőségi vizsgálatot követően előzetes igazolást (minősítést) bocsát ki. A BKK senkit nem kötelezhet arra, hogy taxiállomás-használati hozzájárulásért, előzetes igazolásért forduljon hozzá” – válaszolták kérdésünkre. Vagyis, bár a BKK pontosan látja, hogy új szereplő jelent meg a taxispiacon, egyelőre csak annyit tehet, hogy a társszervekkel egyeztet, mást nem.

Mindez azért probléma, mert nem ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak a taxispiac szereplőire. A taxisoknak sok jogszabályi kötelezettségnek kell megfelelnie, ami plusz költséggel jár, hatósági áras szolgáltatást végeznek, vagyis az Uber könnyen tud velük versenyezni: egyszerűen az áraik alá megy.

Kérdéseink kapcsán a BKK megjegyezte, hogy „egy új országos hatáskörű taxis jogszabály (pl. Kormányrendelet) lenne hivatott rendezni az Uberrel kapcsolatos, szabályozatlanságból eredő problémákat. Ez a közreműködő szervek, hatóságok számára megteremtené az engedély nélkül végzett tevékenységek elleni fellépés egyértelmű és jogszerű lehetőségét”.

Úgy látszik, a Központban is pontosan látják, hogy nincs ez így rendjén. A megoldás pedig nem az, hogy az innovatív szolgáltatót ki kell tiltani a piacról, hanem úgy kellene alakítani a jogszabályi feltételeket, hogy értelmes verseny bontakozzon ki az új és a piac régi szereplői között. Ennek ugyanis csak egy nyertes lehet: az utasok.

Ohh. bocsánat! :-)

Akár hiszed, akár nem, sokkal fontosabb dolgom volt, mint a metál-peredi féle tüntetésre kimenni.

Állást meg már foglaltam.  (és a passzivitással ezt meg is erősítettem) 

A kormány elé kerülhet a taxisrendelet

Várhatóan szerdán a kormány elé kerül a taxisrendelet, amelynek az elkészülését először februárra, majd áprilisra ígérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) - értesült a Világgazdaság. A lap szerint arra nincs biztosíték, hogy a kabinet el is fogadja rendeletet.

Fotó: Pacific Press

A taxisofőrök ettől függetlenül még tüntetni fognak kedden délután Budapesten az Alkotmány utcában a rendelet elfogadásáért, amivel azt szeretnék elérni, hogy az utóbbi években megjelent mobilalkalmazáson keresztül futó közösségi szolgáltatásokra, tehát az Uberre, a Wundercarra, és a Blablacarra is ugyanaz a szabályozás vonatkozzon, mint rájuk. Horvát Csaba, az RT5 Taxi Holding Kft. ügyvezetője azt mondta a lapnak, 400-500 taxisra számít.

Az NFM-et és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is megkerestük azzal kapcsolatban, hogy mikorra lesz kész a rendelet, és hogy milyen sorsot szánnak az Ubernek és a Wundercarnak, de az NFM-től nem érkezett válasz, az NGM-nél pedig csak annyit árultak el, hogy készül a rendelet, és hogy az uberező sofőröknek addig is be kell tartaniuk az adózásra vonatkozó szabályokat.

Nem.
EURÓPA ossza az észt nekünk ....

Rászámoltak Orbánra Strasbourgban

írta: Egyenlítő blog

 

Orbán Viktor Strasbourgban már nem sallert és kokit kapott, hanem súlyos mélyütést. A rászámolás megkezdődött.

Az Európai Parlament jelentős többséggel fogadott el egy határozatot, amely ugyan elsősorban a bevándorlással és a halálbüntetés vitájával kapcsolatban mond véleményt Magyarországról,

de ennél sokkal, de sokkal többről van szó.

A Magyar Távirati Iroda nem túl információgazdag tudósításában ugyanis megbúvik egy kis mondatocska, csak úgy, szerényen:

„az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri.”

Rendszerszintű!!

– ez a szó az EU-s szlengben azt jelenti, ha a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri – akkor aztán lesz haddelhadd.

Ugyanis ebben az esetben szankciók sorát indíthatják el egy ország ellen. Amelyik állam „rendszerszintűen fenyegeti a jogállamot”, azt bizony

egy pillanat alatt kizárhatják az ún. döntéshozatali  mechanizmusból.

Magyarán, többet nem szavazhat például, nem vehet részt a közös döntésekben, mehet a levesbe. Ilyen szégyen valószínűleg még senkivel sem esett meg az EU történetében, már csak ezért is felettébb kellemetlen a dolog. Nem beszélve arról, hogy ez aztán valóban pária létre kényszerít.

Bár kétségtelen , nagyszerű alkalmat teremtene a kitűnő CÖF-nek, hogy megint az EU ellen uszítgasson egy kicsit, diktatúrát óhajtó további félhülye barátaival egyetemben. (Hibajavítás: miért fél? Egészen az.)

Mint az meglehetősen közismert, 2014 márciusában éppen a magyar viszonyok miatt alakították ki ezt az új formulát. Akkor a Tavares jelentés után vált nyilvánvalóvá, hogy

kell valamilyen lehetőség azon európai államok  figyelmeztetésére, amelyek éppen a vadkeletre vágynak.

Korábban maximum csak a hetes pontra való hivatkozás és a döntésekből való kizárás volt erre. Ezt nevezték arrafelé „atombombának” – azaz túl erős dolognak. Ezért általában szép csendben nézték, ahogy Magyarország letér a demokrácia sárga köves (you know: yello bricks) útjáról.

Ám ebben az új rendszerben marad helye a fokozatosságnak, hogy ne már bunkósbottal győzködjék a mi kis vezetőnket. Vagyis, ha az Európai Bizottság rendszerszintű jogállami sérelmeket tapasztal,

1. előbb párbeszédet fog kezdeményezni,
2. ha pedig ez esetleg nem járna eredménnyel, akkor ajánlást ad majd ki, amely  szerint egy megszabott határidőn belül a tagállamnak rendeznie kell a kifogásolt ügyeket.
3. Ha ekkor sem történik érdemi előrelépés, jöhet a hetedik cikkely alkalmazása, azaz mehetünk a fenébe.

Most azon el lehet morfondírozni, hogy Orbánt mennyire ijeszti meg, ha párbeszédet kezdeményeznek vele, vagy

mennyire lenne tele a gatyája egy jól irányzott ajánlástól.

A Fidesz első reakciója persze az volt, hogy minderről Gyurcsány tehet természetesen. Vagyis összefogtak a derék hazafi magyarok ellen, komcsik, libsik, bolsik, és csak ezért szavazódott meg valahogy ez a cucc.

Természetesen egy ifj. Lomniczi (CÖF-szóvivő) ilyesmire elégedetten bólint és azt feleli: No, ez a Viktor már megint jól megmondta nekik. Most aztán nem lennék a helyükben. De aztán itt vége. Azért sok ilyen okos fickó még arrafele sincs.

A szavazati arányokból az derül ki, hogy

néppárti barátai – akik eddig felettébb elnézőek voltak a mini Ducéval szemben – sem akarták olyan rettentő harcosan megvédeni.

Ha jól látjuk, akkor az ímmel-ámmal kifejezéssel írhatjuk le az eseményeket.

Ugyan lehet komcsizni, meg gyurcsányozni, és különben is, nyomják Krahácsot – de a rászámolás megkezdődött. Persze bedobható a pávatánc következő sasszéja, egy kicsit vissza, de már egyre nehezebb. Ez lassan már annyira bonyolult figura lesz, hogy összeakad benne a lábunk.

Most már csak az a kérdés, hogy a Kétfarkú Kutya Párton kívül, akad-e komoly demokrata erő az országban, amelyik képes elmagyarázni, mit is kockáztatunk most éppen.

 Dési János

(Kép: Le Monde)

Bassz... télleg! :-P

Áhh..   sok hölgyismerős is ezt csinálja...  húsz éve fogyóznak és a fránya mérleg mindig többet mutat mint az előző hónapban:-)
Tuti a mérleg a hibás!!!

Összefog a NAV és a BKK

A fővárosi taxiszolgáltatási szektorban tapasztalható jogsértések megelőzésére, felderítésére és visszaszorítására kötött megállapodást az adóhatóság és a Budapesti Közlekedési Központ.

A taxiszolgáltatások színvonalának emelését és jogszerű működését elősegítő megállapodást írt alá a Budapesti Közlekedési Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, olvasható az adóhatóság közleményében.

Közös ellenőrzések lesznek

Az együttműködő felek vállalták a jogsértők elleni fellépést rendszeres közös ellenőrzésekkel és a szakmai munka, valamint munkatársaik oktatásának összehangolásával, írja a NAV.

Kiszűrik a kontárokat

A szervezetek célja az engedély nélkül működő kontár vállalkozók kiszűrése, valamint az utasok és a tisztességesen működő taxisok érdekeinek védelme.

Jelentem, Argos a szigorú diétának köszönhetően 67,5 kg.-ról 69,5 kg,ra "fogyott"!