Videó: Épségben húztak ki egy kisgyereket a Tajvanon lezuhant repülő roncsából

Orbán volt nagykövete felszólalt az Amerika-ellenes hazugságok miatt

2015. február 02

Barátok között előfordul, hogy bizonyos ügyekben nem értünk egyet, de ettől teljesen különböző dolog alaptalan vádakat terjeszteni az Egyesült Államokról - írta Jeszenszky, aki hét éven keresztül volt nagykövet az Orbán-kormányok alatt.

Az Egyesült Államok politikájával és az amerikai éleformával kapcsolatos magyarországi tudatlanságról, illetve az Amerikáról terjesztett „hamis híresztelésekről" és „alaptalan vádakról" is szólt Jeszenszky Géza abban az írásos üdvözletében, melyet egy január 31-i konferencián olvastak fel – többek között az új amerikai nagykövet, Colleen Bell jelenlétében.

Amerika a Jót képviselő erő

A veterán diplomata Jeszenszky Géza – 1990-94 között az Antall-kormány külügyminisztereként, 1998-2002 között az első Orbán-kormány washingtoni nagyköveteként, majd 2011-től 2014-ig a második Orbán-kormány norvég és izlandi nagyköveteként szolgált – személyesen nem tudott jelen lenni az Egyesült Államokból hazatérő ösztöndíjasoknak szervezett RETURN-U.S. Alumni in Hungary konferencián, ezért levelet írt a résztvevőknek.

Üdvözletében saját amerikai élményeiről mesélt, és keményen bírálta az elmúlt hónapokban előretörő Amerika-ellenességet.

Jeszenszky szerint bár az Egyesült Államok sem tökéletes, de rendkívül meglepné, ha a hozzá hasonlóan az Egyesült Államokba ösztöndíjjal eljutó magyarok ne váltak volna az ország barátjává, sőt sok tekintetben csodálójává. A volt külügyminiszter azonban úgy látja, manapság az Egyesült Államok már nem olyan népszerű, mint a hidegháború alatt volt a vasfüggöny mögött. A következőket írja:

„Magyarországon, sajnálatomra, nagy a tudatlanság az amerikai életformával kapcsolatban, és különösen az Egysesült Államok politikáját illetően.

"Az egy dolog, ha nem értünk egyet bizonyos lépésekkel és magatartással; az ilyesmi barátok között gyakran előfordul. De ettől rendkívül különbözik hamis híreszteléseket és alaptalan vádakat terjeszteni"

egy olyan országról, amely véleményem szerint továbbra is a Jót képviselő erő, és amely harcol a gonosz rendszerek és üzelmek ellen. Kötelességemnek gondolom, hogy amennyire erre lehetőségem van, tájékoztassam a magyar közvéleményt az Egyesült Államok értékeiről és valódi szándékairól." 

Két szék között

Jeszenszky tavaly októberben hagyta ott az oslói nagyköveti posztot, miután a Norvég Alapokat kezelő magyar civilek kormányzati vegzálása rendkívül megnehezítette a munkáját. Hivatalosan azzal indokolta lépését, hogy egy könyvön szeretne dolgozni.

A magát atlantistának valló politikus nem sokkal távozása után, tavaly novemberben az Indexnek arról beszélt, hogy amennyiben a jelenlegi irány folytatódik, Magyarország két szék között a pad alá eshet:

 

index.hu

Uber: mi is önjáró autót fejlesztünk

Gálffy Csaba, 2015. február 03. 15:16

Kutatás-fejlesztési központot nyit az Uber és a terület egyik úttörője, a Carnegie Mellon University. A hosszútávú cél a sofőrök munkájának teljes automatizálása, ami homlokegyenest ellentmond az állásteremtő, munkavállalókat felszabadító Uber imázsának.

Önvezető autók fejlesztésébe fogott az Uber - jelentette be a vállalat saját céges blogján. Eszerint a cég együttműködést indított a Carnegie Mellon University (CMU) kutatóival, a közösen végzett munka pedig az önvezető autók létrehozására, a kapcsolódó technológiák kidolgozására irányul. A stratégiai együttműködés keretében a két entitás közös fejlesztőközpontot hoz létre Pittsburgh-ben, az egyetem területéhez közel.

A bejegyzés szándékosan homályosan forgalmaz a kutatóközpont tevékenységével kapcsolatban, így csupán annyit tudunk meg, hogy elsősorban a térképek, a járműbiztonság és az "autonóm technológiák" kapnak fókuszt. Lévén, hogy a Carnegie Mellont az együttműködésben a NREC (National Robotics Engineering Center) képviseli, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a Google-höz hasonlóan az Uber is önjáró autók fejlesztésébe vágta a fejszéjét. Az együttműködés keretében az Uber fizeti az egyetem több oktatójának fizetését és ösztöndíjat ad több doktorandusznak is, összesen több, mint 50 élen járó szakértőnek.

Mit mondunk a kirúgott sofőröknek?

Izgalmas kérdés, hogy ha az Uber hosszú távú célként az önvezető autókat jelöli meg, a sofőröket pedig kimondottan felesleges ballasztnak tartja, akkor hogyan tudja ez utóbbiakat (legalábbis a robotsofőrök megjelenésééig) meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak a szolgáltatáshoz. "Néha az Uber drága, de ez csak azért van, mert az utas nem csak az utazásért, hanem az autóban lévő másik emberért is fizet. Ha nincs a másik ember, akkor az Uberrel tett út olcsóbb, mint a saját autó fenntartása" - fogalmazta meg májusban az Uber elnök-vezérigazgatója Travis Kalanick a cég hosszú távú terveit. Jelenleg ugyanis az Uber dinamikus árazással hozza egyensúlyba a keresletet és a kínálatot: ha hirtelen rengetegen szeretnék igénybe venni a szolgáltatást, akkor az árakat az algoritmus felemeli, így sok sofőr visszaül az autójába.

A kifejezetten a sofőrök ellen intézett kirohanás élét Kalanick később igyekezett tompítani. Twitteren megjegyezte, hogy a New York-i sofőrök medián jövedelme több, mint 90 ezer dollár évente (ezt az összeget egyébként sokan vitatják), az önvezető járművekhez pedig egy több évtizedes tranzició vezet. "Vegyünk egy mély levegőt és találkozunk 2035-ben" - zárta Kalanick. A cég egyébként jó úton van ahhoz, hogy 2015 végére egymillió taxisofőrt számoljon a tagjai között, ezt persze a cég rögtön ennyi megteremtett munkahelyként is sietett kommunikálni.

Önjáró autók - rendelésre az igazi

A Google és az Uber azonos hosszútávú logika mentén gondolkodik: az önjáró autók akkor lesznek igazán hasznosak, ha azokat szolgáltatásként tudja a felhasználó igénybe venni. Vagyis nem magántulajdonban lévő, alacsony kihasználtságú járművek, hanem céges (vagy épp köztulajdonban lévő) autók fogják benépesíteni az utakat és szállítják azokat az utasokat, akiknek épp autóra van szükségük. A két cég azonban ellenkező végéről ragadta meg a probléma megoldását: míg a Google a tulajdonképpeni autó és az önjáró rendszerek kifejlesztésével kezdte, az Uber a rendeléskezelő oldalról indult, amelyhez az autók majd később jönnek.

A fenti logika miatt gondolta-gondolja rengeteg elemző, hogy az Uber természetes felvásárlási célpont lenne a Google számára. Erre ráerősít, hogy a Google befektetési szárnya, a Google Ventures többször is részt vett az Uber tőkebevonásában, tehát a keresőóriás belülről is ismeri a cég működését (David Drummond, a Google főjogásza az igazgatótanács tagja), pénzügyi helyzetét és a fejlődés dinamikáját. Ahogy nem véletlen az sem, hogy egyes piacokon az Uber szolgáltatását egyenesen a Maps felületén integrálja a Google, egy kattintással átléphetünk az Uber app felületére és rendelhetünk autót a pozíciónkhoz.

Ezek fényében némileg meglepő, hogy a Google és az Uber között egy ideje már nem felhőtlen a viszony, a vállalatok óvatos távolságtartással kezelik egymást. A Bloomberg értesülése szerint például a Google már aktívan fejleszti házon belül a saját Uber-versenytársát, egy útitárs-kereső rendszert. A Wall Street Journal gyorsan kontrázta az értesülést, az app valójában az alkalmazottak számára, belső használatra készül és a munkába igyekvő Google-alkalmazottak számára teszi lehetővé az autóik jobb kihasználását.

Travis Kalanick, Uber CEO - hogyan adjuk ezt el a sofőrjeinknek?

Azt azonban a Wall Street Journal cikke is kimondja, a vállalatok között nincs szoros technológiai partnerség, az Uber nem működik közre például a Google önvezető autóinak fejlesztésében és fordítva sincs ilyen közös kutatásról szó. Az Uber egy ideje kifejezetten hangsúlyozza a Google-től való függetlenségét, a cég a Google Maps mellett az Apple térképeit és saját rendszerét is használja, vegyesen. Ugyanígy a Google sem kötelezte el magát az Uber mellett, az Now és a Wear esetében is az Uber konkurenciája, a Lyft kapott integrációt, ezzel a keresőcég is távolságtartását akarta illusztrálni.

Korán indult helyezkedés

Az Uber mindent megmozgat annak érdekében, hogy egy vadonatúj üzleti modellként, az utazást alapjaiban felforgató szolgáltatásként tudja magát pozicionálni. A cég előszeretettel beszél új gazdasági modellről és hangoztatja a "sharing economy" újszerűségét - ez természetesen az üzleti stratégia része. Jelenleg a vállalat egy kifinomult műszaki háttérrel rendelkező taxitársaság, amely a versenytársaknál lényegesen jobb felhasználói élménnyel és a hatékonyságot segítő algoritmusokkal rendelkezik - az üzleti modell azonban semmiben sem tér el a száz éves taxitársaságokétól.

A CMU-NREC egyik sikeres projektje

Egyelőre azonban nem is ez az érdekes: az Uber jelenleg gőzerővel a terjeszkedésre fókuszál, a cég minden bevont tőkét a minél gyorsabb, forszírozott növekedésre költ, amellyel (reményei szerint) olyan nagy kritikus tömeget tud gyűjteni mind az utazók, mind a sofőrök körében, ami már önfenntartóvá tud válni és megvédi a vállalatot a versenytársak támadásaitól. Ha ezt sikerül elérni, akkor a cég egyedülálló pozícióban lesz a car-as-a-service piac megteremtéséhez, ami már valóban lenyűgöző üzleti potenciállal kecsegtet.

Mikor jöhet ez a car-as-a-service világ? A Google jelenlegi becslései szerint 2017-ben lehetnek az utakon az első, nem tesztüzemben futó önjáró autók, de reálisabb a 2020-as becslés. Az Ubernek tehát néhány rövid éve van arra, hogy egyik oldalról kiépítse a potenciális utazók oldalán a felhasználói bázist, másik oldalon pedig kifejlessze az ezt kiszolgáló önjáró autót. Izgalmas, izgalmas évek következnek.

Millió az. Gondolom elírás.

Nemsokára indulhat a Google-taxi is

Origo2015. 02. 03. 09:37

Eddigi legkomolyabb konkurensét kaphatja az Uber, ha a keresőcég is fuvarmegosztó szolgáltatást indít.

A Bloomberg értesülései szerint a Google az Uberhez és a Wundercarhoz hasonló, a taxik alternatívájául szánt fuvarmegosztó szolgáltatás elindítását tervezi. Az üzleti lap szerint értesülései az Uber cég igazgatói tanácsából származnak, de azt egyelőre egyik vállalat sem erősítette meg.

hirdetés

Már tesztelik a Google-taxi

Az Uber felsővezetői a lap szerint már képernyőmentéseket is láttak a Google fuvarmegosztó alkalmazásból, amelyet tudomásuk szerint a Google alkalmazottai már tesztelnek.

A Google lépése azért meglepő, mert az Uber legnagyobb pénzügyi befektetője a keresőcég Google Ventures nevű leányvállalata. Ez a társaság 2013-ban 258 ezer dollárt fektetett az Uberbe, tavaly pedig további összegekkel szállt be a cégbe, amelynek egyik legnagyobb befektetője.

google autó, google car

Forrás: google

Eddig úgy tűnt, hogy a Google idővel meg akarja kaparintani a Magyarországon is elérhető fuvarmegosztó szolgáltatást. Az Uber igazgatótanácsának két éve tagja David Drummond, a Google vezető jogásza is. Azt még nem tudni, hogy ha a keresőcég előrukkol egy saját fuvarmegosztó szolgáltatással, akkor neki le kell-e mondania a tisztségéről.

A Google Térképet használja

Az Uber egyébként a Google Térképét használja a sofőrök navigálására és ezen keresztül jelzi azt is, hogy merre jár az utas felé közelítő jármű is. Ha a két cég között kenyértörésre kerül sor, az Ubernek nem lesz könnyű dolga hasonló lefedettségű navigációs szolgáltatást találnia működéséhez.

Az Ubert az utóbbi években rengeteg kritika érte, több városban be is tiltották működését, mert a hatóságok szerint nem kínál a hagyományos taxikhoz hasonló biztonságot az utasoknak, hiszen sofőrjeit normál jogosítvánnyal toborozza és járművei sincsenek taxiként levizsgáztatva.

Uber, az erőszakos

Népszava|2015. febr 03. 05:12

Európa több országa még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel próbálja rávenni az együttműködésre az európai döntéshozókat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PABLO BLAZQUEZ

Hihetetlen elszántsággal, már-már erőszakosan terjesztené szerte a világban mobilalkalmazásra épülő taxiszolgáltatást az Uber. Legalább annyira erőszakosan, ahogy egyes Uber-sofőrök bánnak - többségében nőnemű - utasaikkal. Az amerikai céget azonban nem rengetik meg a botrányok, sőt, újabb és újabb befektetőiktől rendszerint több százmilliós - esetenként milliárdos - összegeket kapnak, Amerikában az Uber-sofőrök órabére már magasabb, mint a hivatásos taxisoké. Európa több országa azonban még ellenáll, sok helyen betiltották a közösségi taxit, ezért a cég vezetője most hangzatos ígéretekkel próbálja rávenni az együttműködésre az európai döntéshozókat. hazánkban a taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Dacolva a kormányok és taxistársaságok ellenállásával, az Uber látszólag megállíthatatlanul terjeszkedne Európában. Travis Kalanick, a cég vezérigazgatója január elején, egy müncheni konferencián beszélt egyebek mellett a közösségi taxizás jövőjéről, a vállalat terveiről. Az Uber-vezér elképzelései szerint amennyiben az európai országok döntéshozói hajlandóak együttműködni, úgy akár már 2015 végére 400 ezerrel kevesebb autó lehet a városok útjain (hiszen tervei szerint mind többen választják majd az Uber szolgáltatását, és hagyják a garázsban saját kocsijukat), emellett a cég 50 ezer új munkahelyet is teremthet szerte Európában.

Mi fán terem?

Az Uber eredetileg taxistársaságként jött létre Kaliforniában, San Franciscóban. A cég iPhone-os és Androidos alkalmazásának segítségével az utasok közvetlenül kapcsolatba léphetnek a magánsofőrökkel, ezáltal kényelmesebb - egyben lényegesen olcsóbb - szolgáltatást nyújt.

A mobil applikáció térképen jelöli a rendszerbe regisztrált autósokat, így az utas a hozzá éppen legközelebbi fuvarozót hívhatja, a térképen pedig nyomon is követheti, merre jár a kocsi és mikor lehet számítani az érkezésére.

A fuvar végén pedig nem a sofőrnek kell fizetni, a menetdíj összegét - amelynek 80 százalékát kapja az autóvezető, 20 százalék jár az Ubernek - a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.

Kalanick bízik a támogatásban, a sikeres együttműködésre pedig Boston példáját hozta fel, a várossal a közelmúltban kötöttek adat- és technológia-megosztási megállapodást. Emellett beszámolt arról is, hogy San Francisco-ban eddig 7500, New Yorkban pedig mintegy 14 ezer új munkahelyet hoztak létre.

Az Egyesült Államokban igencsak jól keresnek az Uber-sofőrök: egy tanulmány szerint az amerikai nagyvárosokban órabérük még adózás után is mintegy hat dollárral több, mint a hagyományos taxisoké.

A felmérésben részt vállaló uberes és hagyományos taxis sofőrök adataiból emellett még az is kiderült, hogy a „közösségi taxisok” 40 százaléka rendelkezik főiskolai diplomával, míg a hivatásos sofőröknél a diplomások aránya mindössze 15 százalék.

A cégvezető szerint a közösségi taxizás minél szélesebb körű elterjedésével mindenki jól jár: a szolgáltatás népszerűsége nem csupán a vállalatnak, de az országok, sőt az egész kontinens gazdaságára pozitív hatással lehet, ráadásul környezeti szempontból is előnyös.

Ugyanakkor az Uber nem áll meg a személyszállításnál, Hongkongban már a kisáru-fuvarozásból is kiveszik a részüket: az UberCargo leginkább kisvállalkozások és magánszemélyek számára nyújthat segítséget, hiszen kisebb mennyiségű áru rendelésénél és kiszállításánál a nagyobb fuvarcégek szolgáltatásai helyett az Uber-fuvar állítólag lényegesen olcsóbban és gyorsabban hozza házhoz az árut. A fuvarozási díjat a szállítási idő és a távolság alapján számolják, a csomag útját pedig a mobilapplikáció térképén nyomon is követheti a megrendelő.

Kérdés, mindez mennyire tudja meggyőzni a döntéshozókat. Merthogy a taxistársaságokat – és most már a fuvarozócégeket – biztos, hogy nem fogja. Sőt, Európában már több országban is - mint Németországban, Belgiumban, Franciaországban - betiltották a közösségi taxis szolgáltatást, igaz, az Uber bejelentette: mindenhol megfellebbezi a tiltó ítéleteket. A legtöbben azért támadják a céget, mert az Uber-sofőrök jogtalan előnyökhöz jutnak a hagyományos taxisofőrökkel szemben, és mivel az uberező autós sokszor nem bejelentett tevékenységet folytat, az adózás folyamata sem tisztázott.

Hazánkban látszólag egyszerűen megoldanák a problémát, tavaly a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelezte: ahogy minden taxistársaságnak, úgy az Ubernek is teljesítenie kell a taxizásra előírt jogszabályi követelményeket. Mint kiderült, a közösségi taxizást már az adóhatóság is ellenőrzi. A taxis tevékenységet szabályozó kormányrendelet előterjesztését a fejlesztési tárca legkorábban február végén tervezi benyújtani a kormány elé.

Az előzetes szakmai egyeztetésen a témában érintett hatóságok és közigazgatási szervek mellett a taxis érdekképviseletek, a taxis társadalmat tömörítő szervezetek, így például az Országos Taxis Szövetség, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is részt vettek.

A jogszabálytervezet a taxis tevékenység folytatását országosan egységes feltételekhez köti, egyebek mellett rögzíti a tevékenység végzéséhez használható járművek műszaki követelményeit és életkorát, a járművezetőkre vonatkozó képzési és továbbképzési kötelezettséget, a diszpécserszolgálati tevékenység végzésének feltételeit, és az infokommunikációs eszközön keresztül rendelhető személyszállítás szabályait is. A javaslat a szolgáltatást igénybevevők védelmét szolgáló előírásokat is tartalmaz.

Utabiztonság A jogi akadályok mellett nagy gondot jelent a cég számára az utasok biztonsága. Bár az Uber szerint a felvételi eljárás során „gondosan” szűrik az alkalmatlan jelentkezőket, mégis igen gyakran jelennek meg a híradásokban olyan erőszakos cselekmények, amelyeket Uber-sofőrök követtek el utasaik ellen. Legutóbb például Chicago-ban emeltek vádat nemi erőszak miatt egy 46 éves férfi ellen, mert zaklatta az egyik utasát – és ez nem az első eset a városban. Tavaly decemberben egy bostoni férfit vett előzetes letartóztatásba az amerikai rendőrség, miután december 16-án megerőszakolt egy nőt, aki igénybe szerette volna venni az Uber szolgáltatását. A nyomozás során felmerült, hogy a férfi kifejezetten abból a célból állt Uber-sofőrnek, hogy nőket „csábítson” a kocsijába. Indiában tavaly decemberben be is tiltották az olcsótaxit, miután Delhiben egy 26 éves nőt megerőszakolt az egyik sofőr. Az Uber szóvivője részvétét fejezte ki és közölte, mindenben segítik a hatóságok munkáját – a kiválasztási folyamat átalakításán azonban nem gondolkodnak. A történtek ellenére januárban a cég ismét működési engedélyt kért Indiában.Egy múlt heti konferencián az Uber-vezér úgy nyilatkozott: a piaci versenynek köszönhetően nem meglepő, hogy sokan jogi eszközökkel próbálják megakadályozni a közösségi taxiszolgáltatás működését. Az erőszakoskodó sofőrökkel kapcsolatos kérdésekre pedig azt a választ adta: a cég a technológiát fejlesztve dolgozik az erősebb kontrollmódszerek kialakításán az ilyen eseteket megelőzése érdekében. Most januárban például egy vészjelzőt építenek az okostelefonos alkalmazásba, ezt aktiválhatja az utas, ha valami gondja támad fuvar közben.Kalanickot nem rettentik el az üzlettől az erőszakos Uber-sofőrökről szinte naponta érkező bejelentések, ahogy egyes kormányok és taxistársaságok heves ellenkezése sem. Van oka bizakodónak lenni, hiszen a befektetők egyértelműen az ő oldalán állnak: januárban újabb 1,6 milliárd dolláros befektetést kapott a cég, melynek piaci értéke jelenleg meghaladja a 40 milliárd dollárt.

Juhász Dániel

Nico már évek óta futárkodik Chicagoban, így kellően jól ismeri a várost. Gondolta is, hogy versenyre kell egy hasonlóan tapasztalt taxisofőrrel, hogy az adott címet ki éri el előbb. A verseny fontos szabálya volt, hogy a KRESZ minden pontját tiszteletben kell tartani. A Taxi nyert, de csak jelentéktelen időkülönbséggel.

Szánalmas amikor valakinek a külsejével tudtok már csak  foglalkozni.  Még szánalmasabb és lássuk be bunkóbb, embertelenebb, ha azt egy öregasszonyéval teszitek.
De sebaj benneteket minősít!

Van benne olyan.
Ha jó idő lesz kutakodok.  Addig meg. ......  háát van rajta elég lámpa:-)