Az Uber-sofőrök 200 ezer bírságot is kaphatnak

2015. május 9., szombat 10:41 Napi.hu

3

Elküldöm

Ajánlom

Elindult a NAV-vizsgálat az Ubernél. A sofőrök akár 200 ezres mulasztási bírságot vagy az eltitkolt adó miatt adóbírságot fizethetnek.

A nemzetgazdasági miniszter ígéretéhez híven megkezdték a vizsgálatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) revizorai az Uber-sofőröknél. A közösségi autószolgáltatással foglalkozó cég a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy nem fizetne adót, az Országos Taxisszövetség elnöke egységes kormányrendeletet sürget.

Helyszínelő

A Velvet baleset-, és bűnblogja

Meg akarta erőszakolni utasát az ubersofőr

bovden követés 2015.05.10. 15:41 Újabb támaszt kaptak a közösségi fuvarozást egészen új dimenzóba helyező Uber szolgáltatás ellen hőbörgő taxisok: április 30-án egy New York-i ubersofőr szexuálisan zaklatta az autójában elalvó utasát. A nevét nem vállaló 31 éves nő állítása szerint egy Muhammad nevű sofőr először az arcát kezdte el simogatni, miután elaludt a hátsó ülésen, utána pedig átmászott hozzá, megfogta a vállait, és meg akarta csókolni. Végül sikerült elmenekülnie, de mivel az otthona előtt történt a dolog, a sofőr tudja, hol lakik. A Daily Dot megkereste az Ubert, akik arról tájékoztatták őket, hogy a bejeelntés után azonnal felfüggesztették a sofőrt, és feljelentést tettek a rendőrségen, annél további információkat azonban nem adtak meg. A rendőrség már nyomoz az ügyben, de a férfit még mindig nem találták meg.

Ha mozgatjuk:

Itt fölöttem a gugli már válaszolt is:-)

Pungor András írása

Taxi kontra Uber

Áll a bál Budapesten: „Engem le is köptek a taxisok”

Egyre türelmetlenebbek a taxisok a közösségi autómegosztás, az Uber magyarországi megjelenése miatt. Úgy érzik, a civil, olcsó, taxihoz hasonló szolgáltatás elveszi a kenyerüket, egységes szabályozást követelnek. Ugyanakkor az Oszd meg és spórolj! jelszó nem csak a személyi fuvarozásban kezd elterjedni: ma már az interneten könyveinket, lakásunkat, terményeinket, főztünket is megoszthatjuk másokkal.

– Engem le is köptek a taxisok – meséli egy ötvenes férfi. Kéri, ne írjuk meg, hogy ki ő, nevezzük hát Gábornak. „Civil taxis”, uberes. Tisztára glancolt, új kocsijával éppen a Nyugatihoz visz minket, közben beszélgetünk. Arról mesél, mennyire gyűlölik a taxisok a már több mint 55 országban és 295 városban működő közösségi szolgáltatást, az Ubert.

Hogy mi is ez? A leendő utas egy okostelefonos alkalmazás segítségével hív magának autót, amelyet nem hivatásos, de gyakorlott sofőrök vezetnek. A mobilján követheti, hogy a hívott kocsi éppen merre jár, és a képernyőn láthatja a sofőr nevét, az érkező autó márkáját. Az út végén a megrendelő pontozhatja a taxist, a program pedig a bankszámlájáról automatikusan levonja a viteldíjat. Ebből kap az alkalmazás működtetője, a hat éve alapított amerikai cég meg a sofőr is. Lényegében közösségi autózás ez.

A telefon fénye

Uberes az lehet, aki elmúlt huszonegy éves, büntetlen előéletű, nincs vagy kevés a közlekedési büntetőpontja, legalább egyéves jogosítványa van, az autója pedig tíz évnél fiatalabb.

Gábor vidéken él, de van pesti lakása is. Korábban cégek vezetőjeként dolgozott, ma marketinges. Nem kötött a munkaideje, így amikor tud, taxizik.

– Beszereztem a szükséges engedélyeket, fiatal az autóm. Ha van kocsim, szabadidőm, miért ne ubereznék?
Nem mellesleg pénzt is keres vele. Hiába faggatjuk, hogy mennyit, kerüli a választ. Annyit azonban elmond: túlzás, hogy egyesek havonta több százezer forintot is összehoznak. Hiszen költeni kell a kocsi karbantartására meg benzinre is.

Akad a civil sofőrök között budai férfi, aki méregdrága BMW-jével azért vállal fuvart, mert nem szeret otthon lenni, és pesti munka nélküli fiatal is, aki jobb híján így hozza össze a megélhetésre valót.

Fotó: Bazánth Ivola

– Dolgozik egy süketnéma srác is, akit imádnak az utasok. Nálunk nincs szükség beszédre, hiszen a mobilalkalmazásban az úticélt is meg kell adni – mondja Gábor.
Főleg fiatalok hívnak autót az Uberrel, de alkalmi sofőrünk vitt már nyugdíjast is, akit az unokái tanítottak meg a mobilprogram használatára.

Az Uber egyszerű és olcsó. Az alaptarifa 300, az útdíj 130 forint – szemben a taxisok 450, illetve 280 forintos áraival.

– Felvettem egy külföldi utast. Azt mondta, a repülőtérről a szállodáig tizenkétezerért hozta be egy taxis, én ugyanezt a fuvart négyezerért csináltam – így Gábor.
Az Uber-rendszerben nem lehet csalni. A sofőr nem szólhat bele az árakba, nem lehet kikapcsolni az applikációt.

Nem csoda, hogy a budapesti taxisok mérgesek. Azt mondják, elveszik utasaikat az olcsó „civilek”.

Egy fiatal uberes a minap azt mesélte, a taxisok éjjel rögtön kiszúrják, ki osztja meg a kocsiját másokkal.

– Benéznek az ablakomon, látják a telefon fényét, és azonnal jön a szitkozódás – magyarázta.
Persze vannak békésebb taxisok. Egyikük a West Endnél parkol a kocsijával. Amikor az Uberrel kapcsolatos ellenérzéséről faggatom, rezignáltan legyint:
– Miért szidjam őket? A riksások is fuvaroznak. Elvagyunk velük is.

Nyomott áron

– Az a probléma, hogy nem egyformák az elvárt feltételek a személyszállítókkal szemben, így torzul a piac, megjelenik a feketegazdaság – mondja Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke.

Míg a taxisok rendeletek alapján végzik a munkájukat, az Uber-fuvarozók nem. Metál Zoltán emlékeztet: a személyszállítási törvény rendelkezik arról, hogy a fuvarozónak milyen oktatáson, képzésen, pályaalkalmassági és orvosi vizsgálatokon kell átesnie, engedélyeket (például vállalkozói engedélyt, adószámot) kell beszereznie, a gépkocsinak meg kell felelnie bizonyos műszaki elvárásoknak. Az autóba ezen kívül kötelező taxamétert is beszerelni, és azt kétévente hitelesíteni.

– Ezzel szemben az Uber-autóban nincs taxaméter, a vezetőnek nincs adószáma. Ha taxisként adót és járulékot kell fizetnem, neki miért nem kell? Ha nekem költenem kell az autó sárga színére, neki miért nem? – kérdezi az elnök, aki szerint a közösségi taxisoknak így könnyű nyomott áron fuvarozniuk.

Az Uber megjelenése nem csak Magyarországon verte ki a biztosítékot. Franciaországban be is tiltották a szolgáltatást. A 444.hu idézi Neelie Kroest, az európai versenyügyi biztost, aki szerint a taxisoknak joguk van ahhoz, hogy aggódjanak, de nem megoldás, hogy sztrájkolnak az innovációk betiltásáért.

A napokban Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő tíz társával együtt az Európai Bizottsághoz fordult az Uber-jelenség apropóján. Politikai iránymutatást kértek a testülettől az úgynevezett „sharing economy”, a megosztáson alapuló közösségi gazdaság szabályozásával kapcsolatban.

Oszd meg és spórolj! – ez a jelszava az új gazdasági szektornak. Magyarországon sem csak kocsit lehet megosztani másokkal (Uber, Oszkár.com, Wundercar.org), hanem könyveket kölcsönadni (Rukkola.hu), közvetlenül a kistermelővel kapcsolatba lépni (30.km.hu), főztünk egy részét továbbadni (Getpiqniq.com) vagy lakásunkat átengedni a turistáknak (Airbnb.hu, HomeExchange.com).

Ujhelyi szerint ez a terület jórészt szabályozatlan, viszont egyre növekvő: a friss adatok tanúsága szerint világszerte 110 milliárd dolláros forgalmat bonyolító szektor.

Metál Zoltán állítja, a szakmai kamarával együtt azt várják el a jogszabályalkotótól, hogy egységesítse a rendszert, valamennyi piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Az érdekképviseletek és a kormány már tárgyalóasztalhoz ültek az ügyben, előbbiek azt az ígéretet kapták, hogy rövidesen módosítják a jogszabályt, amely szerint a fuvarszervezőnek is engedéllyel kell majd rendelkeznie. Ilyen papírja az Uber-központnak jelenleg nincs.

Ám lapzártánkig a rendelet még nem került a kormány elé. Ezt Metál Zoltán több fórumon is furcsállotta, felhívta a figyelmet arra, hogy az Uber kézbesítési megbízottja a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda, amelynek Trócsányi László igazságügyi miniszter is tagja.

A napokban a tárcavezető nyilatkozatot adott ki arról, hogy ő 2007 óta szünetelteti a tagságát, a taxisrendelet nem a minisztériumához tartozik, és ő is támogatja a mihamarabbi jogszabályalkotást.

– Akkor ki akadékoskodik? Miért nem kerül a rendelet a kormány elé?! – kérdezi Metál Zoltán.

Ki mit lép?

Az Uber magyarországi bevezetéséért felelős vezetője igyekezett hűteni a kedélyeket. Rob Khazzam az MTI-nek azt mondta, ők nyitottak a párbeszédre a kormánnyal és a taxisokkal.
Hogy mit lép a kabinet?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak cáfolja, hogy megígérték volna a taxisoknak a jogszabályváltozást. Azt mondja, egyeztetnek az Uber és a taxisok képviselőivel.

Közben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására NAV-vizsgálat indult az Uber-taxisok ellen. A taxisok ennél többet akarnak: ha a kabinet nem fogadja el a rendeletet, lépni fognak. Azt, hogy felvonulásra, blokádra vagy sztrájkra lehet számítani, Metál Zoltán még nem tudja:

– Türelmesek vagyunk, de ez nem mehet a végtelenségig.

Kutyától lopva:

 

Pfff.....
A Pólya egy alkalmazott.
Biztos sok mindenben szabad keze van, de hogy a lóvé nem hozzá folyik be az konkrét.
És különben se értem mi közünk itt bárkinek a magánéletéhez?!?

"Pszichológiai terrorizmus" – kiakadt az EP Orbán bevándorlási kérdőíven

2015. május 07., csütörtök, 18:10 Utolsó frissítés: 25 perccel ezelőtt

Szerző: hvg.hu

A halálbüntetésről rendezett vitanapot az Európai Parlament igazságügyi bizottsága, de kijutott a a jóból a magyar nemzeti konzultációs kérdőívnek is – még a néppártiak közül is kapott kritikát. Az EU köpni-nyelni nem tud a kérdések olvastán.

Alaposan felbolydultak a kedélyek, miután Orbán Viktor kijelentette, a halálbüntetés visszaállításának kérdését napirenden kell tartani. A sokak szerint a Jobbik felé tett sasszé után az EP elnöke, Martin Schulz felhívta Orbánt, aki biztosította, nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását, és Magyarország minden vonatkozó európai törvényt, szerződést és megállapodást betart, illetve kötelezőnek tart magára nézvést. Ennek ellenére nem csillapodtak a kedélyek, és csütörtökön az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága vitaórát tartott az Elnökök Tanácsának kérésére arról, milyen következményekkel jár egy uniós tagállamra, ha az ország bevezeti a halálbüntetést.

Elég egyértelmű volt a kép a halálbüntetés megítéléséről: nem lehet bevezetni, mert sérti az Európai Alapjogi Charta 2. cikkét, az emberi méltóságot és jogokat. Az az állam, amely mégis bevezetné, a 7-es cikkel kellene szembenéznie, ami bizonyos tagállami jogok felfüggesztésével járna.

A képviselők nagy része nem értette, és nem fogadta el, miért kell a témát napirenden tartani, ha Orbán nem akarja bevezetni a halálbüntetést. "Orbán a tűzzel játszik", "a hangulatkeltés olyan gondatlanság, mint a gyújtogatás" – fogalmazott egyikük. Egy másik így érvelt: "hogy lehet meggyőzően például az iráni küldöttségnek az halálbüntetés ellen érvelni, ha egy EU-s tagállam foglalkozni akar a kérdéssel?"

Fotó: AFP / Georges Gobet

A Zöldek frakciójának egy tagja arról beszélt, hogy Orbán visszavonulásával sem oldódott meg a probléma: "Orbán hangulatot teremt, heccel – ezt nem lehet meg nem történtté tenni egy visszavonó nyilatkozatal". A luxemburgi Frank Engel néppárti képviselő pedig azt mondta, a spanyol–görög diktatúrák óta nem volt olyan európai vezető, aki a halálbüntetés visszaállításáról beszélt volna. Egyben kitért arra is, hogy ő maga néppárti politikus, tehát egy "politikai családba" tartozik a Fidesszel: "Azt mondják nekem, hogy ne beszéljek róla (Orbánról), vagy védjem, de én fel vagyok háborodva".

Az Orbánt védő néppárti képviselők, köztük Gál Kinga egyfelől azon értetlenkedtek, miért Magyarország a téma, amikor a vitapont nem említi. Másfelől szerintük a társadalomban kialakult egy vita a halálbüntetésről, mint mindig minden brutális gyilkosság után – "ezt el kell fogadni". Harmadrészt, fejtegették, nem szép dolog egy demokratikusan választott kormányt támadni, és aki az európai értékekre hivatkozik, sosem definiálja, mire is gondol. "Ne folytassuk ezt a vitát", mert az csak a magyar emberek és Orbán elleni uszítás, és ez elfogadhatatlan – fakadtak ki – nem túl nagy sikerrel.

A halálbüntetés témájánál is sokkal nagyobb indulatokat kavart a bevándorlásügyi nemzeti konzultáció és kérdéssora. "Elfogadhatatlan", "manipulatív" "elfogult és heccelő – meddig tolerálja ezt az Európai Néppárt?" "pszichológiai terrorizmus" "sokkoló" – csak úgy röpködtek a jelzők az ülésteremben. Elhangzott például, hogy a bevándorlás és a terrorizmus összemosása szembemegy a bevándorlásügyi EU-s szakpolitika alapelveivel, és – ahogy egy Zöldek-képviselő megjegyezte – szégyenletes, hogy Magyarország többet költ a konzultációra, mint a bevándorlókra. Az is sokkoló – mondta –, hogy a kormány nem akar költeni erre a célra – "sokan elfelejtették 11 év alatt, milyen elvek alapján csatlakoztak az EU-hoz".

A liberális Louis Michel szerint Orbán antidemokratikus gyakorlatát fogadnánk el, ha nem vitatkoznánk e kérdésről. Azt hangoztatta, hogy Orbán egy demokratának elfogadhatlan dolgokról beszél, manipulálni akar, "Orbán az ember természetének leggyűlöletesebb részét akarja előszedni. Hány éve nézzük tétlenül, mi folyik Magyarországon?" Michel a néppártiaknak is üzen: rosszul értelmezett szolidaritás jellemzi őket, ha kiállnak Orbán mellett, aki a félelem hangulatát akarja elterjeszteni Magyarországon. "Ez most nem a dialógus, hanem a cselekvés, akár a szankciók ideje is" – fejezte be.

Ez is igaz.

De nem tudjuk a kolléga verzióját.

Mert ugye van az a szint amikor udvariasan megkérem, hogy hagyja el az autót, mert én biza nem viszem tovább...  és akkor hepciáskodik és nem akar kiszállni.
Én koromból és testalkatomból adódóan ilyenkor szabadra teszem magam, hátradőlök, előveszek egy könyvet és  türelmesen olvasgatok.
Ekkor ki szoktak szállni konfliktus nélkül is:-)

Természetesen a teljes szöveg változott, tehát bőven lehet benne olyan amit nem vettem észre.
De a lényeg kb. ez.

Aki ennyit se hajlandó elolvasni, az majd olvassa el a Blikkből, és hisztizzen...  a bevezetés után :-(