Az ok, amiért ez az írás idekerült, igen prózai:  A pénz. 

A könyvkiadók, ma csak tutira mennek.  Konkrétan, semmi más nem jelenik meg, csak az ami biztos hozza az elvárt bevételt.

Ez a könyv "viszonylag" keveseket  érdekel ...   a kiadó szerint.  / habár, a párezer taxis, pl máris elég lenne nekik :-) /

A lényeg:  Csak akkor jelenik meg, ha bizonyos számú "előrendelés"  érkezik.

Én megrendeltem.

            Ki ne emlékezne 1990 októberére, a taxis blokád napjaira? Egyre kevesebben sajátélményeink alapján, és egyre többen utólagosan átpolitizált történetek, értelmezések nyomán. Diósi Pál szociológus a rendszerváltás táján ásta be magát a fuvaros szakma rejtelmeibe. Gyorsan rájött, hogy két párhuzamos, átjárásokat is megengedő, mégis más tevékenységi rendszerrel ismerkedhet interjúi során. Ekkor döntötte el, ikerkönyvet ír e szakmákról A véletlen úgy hozta. hogy a blokád idején kéziratai még nem kerültek nyomdába, így addigra kialakult kapcsolataival olyan helyekre juthatott el, olyan kollégákkal beszélhetett, akiknek segítségével könyveibe beépíthette friss tapasztalatait Ez másoknak csak később, és lássuk be, többnyire célzatos átértelmezésekkel sikerült. Új könyve: a Végtelen mínusz egy című, számadás életéről, munkájáról. Többek között a Taxiskönyv és a Fuvaroskönyv keletkezéséről, a blokád eseményeiről is.

 

 

 

 

 

.......

.......

.......

 

Ezen, az 1988-as őszön, célkeresztemben már valóban körvonalazódott az újabb agylövés. Az első hívójelet egy véletlenül elolvasott újságcikk jelentette. Talán a Heti Világgazdaság rövid információja szólt a KIOSZ belső arányairól. A hozzávetőleg 125 ezer tagú kisiparos szövetség 25 százalékára becsülték a személy és teherfuvarozásból élők arányát. Ez több mint harmincezer embert jelent. A magyar viszonyok ismeretében az a gyanúm támadt, a hazai fuvarpiac nem tarthat el ilyen sok családot. Úgy jártam, mint a huszárló, amikor trombitaszót hall.

            A fuvarszervező irodák gyorsan változó, új és még újabb arculatáról korábban hallott, olvasott híradásokat ez az adat egészen más értelművé tette. Ismeretségi körömben kézről-kézre adtak, így néhány hét alatt eljutottam el az Újpest Teher diszpécser irodájáig. Tőlük a kisiparos szövetség hagyományos, területi szerveződésével szakító Szakmai Tagozatának vezetőjéhez már csak egy lépést kellett megtennem. Néhány találkozás során elmondta megalakulásuk történetét, és beszélt terveikről, működésükről. Lehetővé tette, hogy befizessek a februárban esedékes, szakmai találkozójukra. A Tatán töltött néhány napról sok tucat névjeggyel, két interjúra szóló ígérettel, és egy kétfenekű felismeréssel kerültem haza. Ez a munka két eltérő szakmáról szól, és sok vidéki futkosással jár.

 

A bukások egyik visszatérő motívuma volt, hogy nem választották szét a céges és a családi gazdálkodást. Emlékszem, egyikük lógó orral mesélte, befejezi az önálló létet.

            - Mi történt? Legutóbb még fülig ért a szád.

            - Adódott egy saját hibás balestem, de elfelejtettem megkötni a cascót az újonnan vásárolt autóra. És egy VW Passzáthoz minden iszonyú drága. Még az ausztriai bontókban is.

            - Nincs annyi tartalékod, ami elég lenne a vásárláshoz?

            - Ki gondol itt tartalékra, ha éppen dől a pénz? Ma eltapsolom, holnap újra dől alapon éltem. Ha az asszony rám szólt, vendégeket várunk, szeretne bevásárolni kikaptam néhány ezrest a tárcámból és odaadtam. Látta, mennyit keresek egy nap, nem mondhattam, drágám ezt félre kell tennem.

 

            Egyiküket különösen fontosnak tartottam. Két nyomós okom lett az interjú elkészítésére. A szokásos előzetes beszélgetésekből megtudtam, két egymással rivalizáló fuvarközvetítő társaságnál is megfordult, mielőtt megalakította saját szervezetét. Emiatt joggal várhattam, hogy sokat elmondhat a „hőskorszakként” emlegetett évek viszonyairól. Tanúja lehettem annak, amikor egy szakmai fórumon – száznál is több kollegája előtt – kusza érveléssel előadta, miért kellene bejuttatni a küszöbön álló választásokon egy taxis képviselőt is a Parlamentbe. Természetesen ő lenne az erre alkalmas ember. Joggal érdekelt, miből táplálkozik nagyra duzzadt önértékelése.

            Lett néhány a szokásosnál sokkal rövidebb interjúm is. Ezeket a „véletlen” játszotta a kezemre. Éppen egy dunántúli interjúról tartottam hazafelé, amikor a BAH csomópontnál sárga szabadjelzők erdejére figyeltem fel. Lehetett vagy száz-százötven taxi a kereszteződésben. Félreálltam és odasétáltam. Kiderült, egy „hármas brék” néven ismert vészjelzésre futottak össze. Kézről-kézre adtak, és eljutottam a segélykérő fiatalemberhez. Vele és barátjával készült beszélgetéseimből kikerekedett egy izgága, vaklármát gerjesztő taxis karaktere és a fals segélykéréshez vezető eset előzményei. Harmadikként ebbe a fejezetbe építettem egy fegyverbemutató beszélgetést. Ebben az illegálisan tartott gáz- és lőfegyvereken kívül partnerem kitanított a beszerzés módjára is.

 

            Pár nappal ezután kezdődött Gödöllőn a Szociológiai Társaság éves konferenciája és tisztújító közgyűlése. Aznap reggelre a benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és fuvarosok lezárták a budapesti hidakat, majd gyorsan ezután a fontosabb csomópontokat. Este kimentem a Kossuth térre, ahol röviden beszélhettem egy interjúpartneremmel, aki éppen egy combi taxi csomagterében pihent. Megegyeztünk, hogy másnap, amikor visszajövök Gödöllőről, keresem.

            - Ha ugyan eljutsz Gödöllőre.

            - Ismerem a tolvajjárdákat, ne félts engem!

            - Ez csak jóindulatú figyelmeztetés.

            A tolvajjárdák mellett szükségem volt a vasúti átjárók oldalsorompóinak ismeretére is. Időben Gödöllőre értem, és a munkaszociológiai szekcióban rögtönzött értelmezést adtam arról, mit is féltenek a blokádot szervező taxisok. Munkaeszközüket már csak piaci áron tudják megvenni, extraprofitjukat az olcsó üzemanyagárnak köszönhetik. Ezt látják most elveszni. Este három budapesti kolleganőt akartam elhozni. Addigra már zárták a Budapestre vezető sztrádafeljárót is. Odasétáltam a keresztbe állított autókhoz. Mutattam egy fénymásolatot a Taxiskönyv borítójáról.

            - Nekem ezt a könyvborítót kell elvinnem Pestre, egy rólatok szóló könyvhöz.

            - Még ezzel sem engedhetlek itt fel, de Miskolc felé még ráhajthatsz a pályára. Menj el az első átjáróig, akaszd ki a láncot és fordulj meg. Ha már a sztrádán vagy nem állít meg senki.

            Valóban bejutottam Újpestig. Ott elfértem a nehézgép szállító teherautók mellett és a Béke úti aluljárón végigjöttem a városba. Nem értettem, miért hézagos a Tito utcai blokád. Még kevésbé, hogy a Béke úti aluljáróba miért nem állt be még egy személyautó sem. Amellett kocsi se be, se ki nem fér el. Gondoltam, ez végképp nem az én dolgom, de kapóra jött.         

            Csütörtök estétől vasárnap estig nagyjából a blokádban aktívan szereplők napi ritmusához igazítottam a tennivalóimat. Hol a rizikósnak ítélt csomópontoknál, hol a televízió előtt. Több interjúpartneremmel is találkoztam, közülük ketten a kormányoldallal folyó tárgyalások vezetői lettek. A Caraván Teher, és a Rádió Taxi két meghatározó képviselőjével megbeszéltem, hogy interjúinkat kiegészítjük, amikor befejeződik az akciójuk. Szombaton az Árpád híd pest feljárójában egy olyan interjút készítettem, amelyben partnerem nem saját autójával, hanem munkaadója Wartburgjával állt be az útelzárásba. Helyet egy lakókocsiban találtunk, amelyet támaszpontnak használtak. Beszélgetés közben palacsintáztunk a szomszéd ház lakóinak vödörnyi ajándékából.

 

Az év utolsó heteiben sorra jártam az ikerkönyv szereplőit, és elvittem hozzájuk egy-egy példányt a kötetekből. Volt, aki már vett belőle, de többségük csak hallott a megjelenésről. Egyikük így fordult a feleségéhez:

            - Kicsinyem, holnap elindulsz és veszel 20 példányt, ez lesz a karácsonyi szóró ajándékunk!

A közeli családtagok és néhány kollegám is örülni fog, ha megkapja.

            Január elsején délelőtt éppen az újévi koncertet vártuk, amikor megszólalt a telefonunk. Zsuzsi rám szólt, téged keres egy női hang.

            Egy ügyvéd mutatkozott be.

            - Maga az a Diósi Pál, aki a Fuvaroskönyvet írta?

            - Én írtam.

            - Azért kellett megkérdeznem, mert a telefonkönyvből nem lehet megállapítani, hátha többen vannak ezzel a névvel. Nekem pedig fontos volt, hogy a helyes címét ismerjem. A könyve kiadójánál nem akarták megmondani a lakáscímét.

            - Ezt nem is tehették volna.

            - Az ERO Teher megbízásából kell beadnom egy polgári peres keresetet maga ellen a könyve miatt. Ugye nem tart becstelennek, hogy ezt a megoldást választottam az azonosítására?

            - Azért van a telefonkönyvben a nevem és a címem, hogy megtaláljon, aki keres. Megtudhatom, miért kell keresetlevelet készítenie?

            - Majd a bíróság értesíti, ilyen esetekben nem szoktunk szóbeli közléseket adni.

            - Sajnálom, a viszont hallásra.

            - Viszont hallásra.

            Egy hónappal később a XX-XXI. Kerületi bíróság leveléből megtudtam, rágalmazás és a jó hírnév rontása miatt indított polgári pert az ERO. Ez egy fuvarszervező, címszolgáltató vállalkozás volt, amelynek vezetőjével interjúm szerepelt a kötetben. Búcsú a bandától című kiegészítésében elmondta, miért szakított azzal a céggel, amelyet ő alapított. Később újabb levelet kaptam. Kiderült, a perben másodrendű lettem, a keresetet kiegészítették, és első helyen beszélgetőtársam elmarasztalását kéri a felperes.

            Egy telefonbeszélgetést követően Csepelen, a bíróság folyosóján találkoztunk. Amikor a tárgyalóba behívtak a bírónőt és egy kollegáját találtuk a szobában. Elkérte iratainkat, megállapította, azonosak vagyunk az alperesként idézettekkel.

            - A felperes képviseletében nincs itt senki. Kivárom az előírt időt, és ha addig sem jön, határozatot hozok.

            Talán 10-15 perc múlva megszólalt:

            - A felperes vagy képviselője nem jelent meg. Ebben a helyzetben, az előírások szerint megszüntetem a pert, ha nem élnek ellene kifogással. Elfogadják a megszüntető határozatot?

            - Elfogadjuk.

            - Külön-külön teszem fel önöknek a kérdést, és egybehangzó nyilatkozatuk alapján szüntethetem meg a pert.

            - Első helyen szereplő alperes, elfogadja a per megszüntetését?

            - Elfogadom.

            - Második helyen szereplő alperes, elfogadja a per megszüntetését?

            - Elfogadom.

            - Az alperesek egybehangzó nyilatkozata alapján, a felperes távolmaradása miatt megszüntetem a felperes rágalmazásának és jó hírneve rontásának megállapítására indított polgári pert.

            Így csúsztam le életem első és máig egyetlen sajtóperéről.

.......

.......

 

 

 

            Ha a Syllabux Könyvkiadónál a várhatóan 3500 forintos áron előfizetné a kiadás előtt álló könyvet, írja meg e-mailban  a szerző diodata.dio@gmail.com címére nevét és elérhetőségét, ahol tájékoztatható a kiadó bankjáról és az átutaláshoz szükséges számlaszámról.

Ezúttal nem a Uber ellen tüntettek Varsóban, hanem egy törvényi rés miatt, ami megengedi, hogy testőrszolgáltatás címén olcsón fuvarozhassanak sunyi cégek utasokat.

Kanyarodjunk vissza az eredeti témához:-)

Ha máshova nem vennék fel, igazad lenne.

De mivel máshova is felveszik zokszó nélkül, akkor már miért ne legyen inkább Citys, a Citys csemete?
Mondom én ezt úgy, hogy nem kedvelem a Cityt,   sose voltam és gyaníthatóan sose leszek.

Háát akkó meg rendben.

?
Háát ne segítsél be!

2015. sze 22.

Aggódik Magyarországért? Hét probléma, ami súlyosabb a menekültkérdésnél

írta: Csák Gergely

"A mindent elöntő menekülthullám" hegyén, amikor lassan az "Európai kalifátusokban" találjuk magunkat, ha a szegény, egyszerű magyar ember (sőt: embör) megáll és szétnéz, mit lát?

1. Rettenetes! A menekültek letapossák az elültetett paradicsomot!
2. Szörnyűséges! A menekültek kórokózokat terjesztenek!
3. Borzalom! Átbújnak a nevetséges kerítés alatt!

Pedig, ha belegondol, a menekültkérdés egy térben és időben jól elhatárolható probléma: Budapesten például a pályaudvarokra korlátozódott (amikor még beengedték őket országba.) Mindenhol máshol

az emberek ugyanúgy élik tovább az életüket, mint eddig. 

Önnek kevesebb gyulai kolbász jutott a hentesnél a menekültek miatt? Elvesztette az állását? Nincs otthon áram, vagy víz a menekültek miatt? Esetleg nem képes felnevelni a gyerekét? 

Ha szigorúan önző alapon vizsgáljuk a kérdést, Magyarország 99%-a pontosan ugyanúgy élheti tovább az életét, mint idáig - csak ki kell kapcsolnia a tévéjét, vagy esetleg elgondolkozni a híradásokon. Nem kell foglalkoznia  menekültekkel. Mondhatja Ön azt is: nem az én problémám. Maximum Önt egy lélektelen, szenvtelen embernek titulálják majd jobb érzésű honfitársai. Maximum annyi kényelmetlenség érheti, ha éppen valamelyik határon lépne át, hogy kicsit lassabb a dolog (bár ez is folyamatosan változik).

Ha Önt zavarják a menekültek, gondolja el: mi lenne, ha az igazi magyar problémákkal foglalkozna? Mondunk egy párat, hasraütésszerűen:

1. Egyre súlyosbodó klímaváltozás

A menekültkérdést is a klímaváltozás okozta - erre még Áder Jánosunk is rájött. Sokkal nagyobb probléma, hogy ugyanúgy éljük tovább az életünket, mint idáig, eszünkbe se jut, hogy változtassunk a fogyasztási szokásainkon, a hozzáállásunkon, vagy a termelési rendszerünkön. Sőt, Paks II-vel megyünk vissza az atomkorba, ötven évvel ezelőttre, ahelyett, hogy a megújuló energiával próbálnánk valamit kezdeni. A klímaváltozás ráadásul már most óriási károkat okoz a magyar mezőgazdaságnak - mi lesz, ha az időjárás Magyarországon még szélsőségesebbre fordul?

A Fidesznek eközben arra van esze, hogy a magyar földet (hol vagytok, jobbikosok?) a saját emberei, oligarchái kezébe játssza át és a természetvédelmi területeket is kiárusítsa. Semjén Zsolt szeretne többet vadászni, ezért a fegyverekhez egyre könnyebb hozzájutni. Ezen dolgozik. Ezzel van elfoglalva. Megáll az ész. 

2. A demokrácia kimúlt - kinyírta a Fidesz

A menekültek örvén a Fidesz éppen felfüggeszti az emberi jogokat - a mienket. A TASZ szerint nyíltan diktatórikus törvényeket készült életbe léptetni a kormány: "a rendőr magánlakásba engedély nélkül beléphet vagy behatolhat, ha ott feltehetően olyanok tartózkodnak, akik illegálisan lépték át a határt. Ez azt jelenti, hogy egy menekülő családnak fedelet nyújtó magyar állampolgárra – de gyakorlatilag bárkire – a rendőrség bármikor rátörheti az ajtót" - írták. 

Igazából ez csak a végkifejlete annak, hogy hogyan sikerült a '89-es helyzetből végképp kiüresíteni a demokráciát. Az embereknek semmi igényük, érzékük nincs ahhoz, hogy mi történi körülöttük, észre se vették, hogy Magyarországon a döntések nagy részéről nem értesülnek, hogy a döntésekbe egyáltalán nem vonják be őket. Ha pedig valami felháborító történik, páran mennek csak ki az utcára - senki nem értette még meg, hogy a tömegekben van az erő, hogy a szolidaritás az elnyomottak között milyen változást tudna hozni. 

"Az emberek döntötek: az országot meg kell védeni" - harsogja az újabb propaganda (az ön pénzén, az én pénzemen), mi meg csak fásultan tűrünk tovább.

Ha engem kérdez, a Fidesztől kellene megvédeni. Morogjon csak tovább Ön is, hiszen attól semmi sem változik!

3. Az állam működése leállt

Még Lázár János is elismerte: az állam riasztó állapotban van. Még azok a megaprojektek is, amikre a kormány koncentrál, nevetséges módon és minőségben készülnek el (először az a nyomorult kerítés a szerb határon, amiből aztán Mad Max-jelenetet forgattak, a Városliget-projekt, vagy a Várkert bazár), ugyanakkor

1. az oktatási rendszer,
2. az egészségügy,
3. a szociális rendszer teljesen lenullázódott. 

Hétköznapi feladatokat, mint a betegek gyógyítása, a gyerekek oktatása, vagy a szegények megsegítése, az állam, a Fidesz-kormány szinte egyáltalán nem tud végrehajtani. Folyamatosan vonják ki a forrásokat és ki tudja, hova tűnnek el. 

Kit érdekel, hogy hány menekült van a Keletinél, Röszkénél, Beremendnél, amikor

egy műtétre akár több évet kell várni.

Amikor moslékot kapnak enni a beteg emberek a málló vakolatú kórházi termekben és nincs aki ápolja őket 70 ezer nettóért? Ha a gyerekét csak egyfajta, narancsos tankönyvből taníthatja a megalázott, éhbérért güriző pedagógus? Kit érdekel, hogy hány menekült érkezik hozzánk, amikor tömegesen zárják be a gimnáziumokat és a fideszesek kénye-kedve szerint cserélgetik az egyetemi karokat?

Riasztó, hogy senkit sem érdekel. 

4. Társadalmi feszültségek: folyamatosan növekvő szegénység, elvándorlás, elöregedés

Hogy ne derüljön fény az egyre növekvő szegénységre, már a KSH mutatószámát is megszűntették. De nem kezdtek semmit a szegényekkel: 4 millió emberről hallani, akik minden nap nélkülöznek, állítólag (mostanra ez már nem bizonyítható), a gyerekszegénység tekintetében Európában nálunk a legrosszabb helyzet. Ezeknek az embereknek nincs is miben reménykedniük, nem képviseli őket senki és tehetetlenül tengődnek nap-nap után.

Aki tehette, már kivándorolt: félmillió, nyelveket beszélő ember hagyta el az országot és a szám folyamatosan nő. 

Ha a statisztikusoknak hinni lehet, 2050-re Magyarország lakossága 8 millió alá esik és a társadalom rohamosan öregszik. Azaz: egyre kevesebben képesek majd dolgozni és egyre több embert kell majd eltartani. (Egyre nagyobb szükség lenne azokra a bizonyos "gazdasági bevándorlókra", ahogy Orbán pár évvel ezelőtt is elmondta.)

Erre sincs a kormánynak semmi válasza, terve, reakciója.

Senkit sem érdekel. Majd az a kormány megoldja, ami 40 év múlva hatalomra kerül, a Fidesznek csak az a fontos, hogy a hatalmat megtartsa és lophasson még.

5. Orbán a világ második legkorruptabb politikusa

Tudta? Magyarország működése a korrupcióra épül. Ha valaki el akar intézni valamit, fizet. A gazdagoknak mindent lehet. A szabályok, az intézmények nem számítanak, csak a kapcsolatok. Minden napra jut valami fideszes korrupció, amihez képest Kulcsár-ügy, a Hagyó-ügy vagy a Postabank-ügy nulla. Kézzelfogható bizonyítékok vannak, hogy a legmagasabb szintig korrupt az egész rendszer, a NAV-tól kezdve Simicskáig, a Quaestor-botránytól a felcsúti kisvasútig, az autópálya-építésektől a földmutyiig, a "jól megvédett" nyugdíjakig.

Lehetne sorolni, de minek? Hiszen úgyse mozdul meg miatta senki. 

6. A gazdasági borzalmas állapotban van

Románia is rég elhagyott bennünket; néhány multi összeszerelő-gyárán kívül Magyarországon alig-alig van már termelés. A gazdasági szerkezet eltorzult, az adók borzalmasan magasak, a vállalkozásokat elleheteleníti a korrupció, a bürokrácia. Mindenki ügyeskedik, mutyizik, nem jelenti be az embereit. Minden kormány meghirdette, hogy ebben is változás lesz. A Fidesz is csak háromszor, mindig a választás előtt. Ezen is le lehet mérni a teljesítményüket. 

7. Magyarország külpolitikailag elszigetelődött

1. Az ENSZ főtitkára hülye.
2. A pápa hallgasson el.
3. A szomszédaink fogják be a szájukat.
4. Innen üzenjük Brüsszelnek, hogy nem leszünk gyarmat.
5. Szijjártó bekérette a román, a szerb, a francia, a svéd, az osztrák nagykövetet. 

Külpolitikánk leginkább olyan, mintha

egy horda rosszul fodrászolt majomból futsalcsapatot állítanánk össze, és ráeresztenénk őket az ellenségre.

A majmocskák törnek-zúznak kevükre, oldalt felnyírt hajú bohócok motyogják bele idegbeteg rángással a mikrofonba, hogy az egész világ téved, hülye és ellenünk van. 

Tudja, ki fogja mindezt megszívni? Nem, nem Szijjártó. Hanem maga meg én. Mi vagyunk a hülyék, hogy hagyjuk.

Nézzük meg, ehhez képest mit csinálunk politika címén? A migránsoknak, meg egymásnak szólunk be a Facebook-on. Okos döntés, csináljuk csak, Habonynak is pont így tetszik!

Ééédesjóistenem!

Ezt a képsorozatot eddig arra használták, hogy bezzeg a szaúdiaknak többmillió fős légkondis sátortáboruk van, de nem fogadják be a menekülteket .... ami így is van.  Ezt a tábort a zarándokoknak tartják fönn. 
Akik ott vannak, már kiutazták magukat egy életre.  Teljesítették kötelességüket, hazamennek, hátradőlnek, mint aki jólvégezte dolgát.

Szóval tőlük ne fossá!

Azért lássuk be az más, hogy a kölkömet, segíti a cég ami a tulajdomomban van neeem?