Játék a betűkkel az áfában

• dr. Kelemen László, ATA Solution Kft.

2015.12.03., 06:17 Frissítve: 2015.12.02., 21:54

Az áfatörvény tükrében nem mindegy, hogy egy tevékenység közvetített szolgáltatás vagy szolgáltatásközvetítés. Erős NAV-ellenőrzésnek kitett vállalkozások példáján mutatjuk be a különbséget.

„A Nemzetgazdasági tárca vezetőjének kérésére indított első Uber-ellenőrzési sorozat már le is zárult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Az összes vizsgált Uber sofőr fennakadt a NAV rostáján. A NAV ellenőrei májusban próbavásároltak, igénybe vették az Uber sofőrök szolgáltatását. A revizorok jegyzőkönyveikben csak szabálytalanságot rögzítettek. Annak ellenére, hogy gyakorlatilag ’üzletvitelszerűen’ taxiztak, egyetlen sofőrnek sem volt adószáma, és egyetlen sofőr sem adott számlát. A gépkocsikban se taxaméter, se számla-, se nyugtatömb nem volt. A revizorok azt is megállapították, hogy sem taxi engedéllyel, sem alkalmassági vizsgával nem rendelkeztek az Uberrel szerződött sofőrök. A NAV a próbavásárlásokon ’megbukott’ sofőrök terhére akár 200 ezer forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Ezek az eljárások jelenleg folyamatban vannak. A NAV azonban itt nem áll meg: minden egyes Uber sofőr további ellenőrzésre számíthat. A gazdasági tárca célja az, hogy – a költségvetést megcsapoló, az utasok biztonságára fittyet hányó – Uber hálózatot üzemszerűen működtető cég tartsa be a szabályokat. Ennek érdekében a minisztérium minden lehetséges eszközzel fel fog lépni.” A közleményt még május 23-án tette közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium. Úgy tűnik, hogy az Uber működésével kapcsolatban a kormányzat egyértelmű, és meglehetősen szigorú álláspontot követ, de a közzétett nyilatkozatból nem látható egyértelműen, hogy hogyan is működik az Uber. A lentiekben – a rendelkezésünkre álló korlátozott információk alapján – kíséreljük meg értelezni az Uber működését forgalmi adózási szempontból.

1) Az Uber sofőrök áfa-státusza

Az áfatörvény szabályai szerint, ha valaki gazdasági tevékenységet végez (6. § (1) bekezdés: „gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”). Adóalany pedig „az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.” Azaz ha egy Uber sofőr üzletszerűen, rendszeresen bevételszerző tevékenységként szállít utasokat, akkor forgalmi adózási szempontból adóalannyá válik.

Az áfatörvény 40. §-a határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét: „személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek.” Ezáltal a hazai Uber személyszállítás teljesítési helye Magyarország, így alapesetben magyar áfa merül fel a szolgáltatás nyújtása során. Természetesen ha az adóalany bevétele nem haladja meg az évi 6 millió forintot, akkor alanyi adómentességet is választhat, ezáltal tényleges áfafizetési kötelezettség az Uber sofőr oldalán nem feltétlenül merül fel.

2) Az Uber szolgáltatása

Szakmailag sokkal érdekesebb kérdés az Uber szolgáltatásának megítélése: kinek is nyújt szolgáltatást az Uber?

A gyakorlatban az Uber fuvarozás után az utas a viteldíjat egy holland cég (Uber B.V.) számlájára utalja (illetve levonják tőle). Nem teljesen egyértelmű ugyanakkor, hogy az Uber kinek nyújt szolgáltatást: az utasnak, vagy a sofőrnek, esetleg mindkettőnek? Nyilvánvaló, hogy a tényleges szolgáltatás az az Uber platform, illetve know-how, ami mobiltelefonos applikáción hozza össze az utast és a sofőrt, a pénzmozgás útja pedig (1) az utastól az Uber felé történik ellenértékfizetés, majd (2) az Uber utal a sofőrök részére.

Az Uber, mint multinacionális cég nyilván pontosan és részletekbe menően kidolgozta a tranzakcióval kapcsolatos adójogi stratégiáját, a lenti elemzésben kívülállóként próbáljuk meg az ügylettípus adójogi megközelítésének elveit tisztázni. Illetve inkább az Uber által megvalósított konstrukción keresztül rávilágítani a közvetítés és a közvetített szolgáltatás adójogi megítélésének különbségére. Az adott tranzakciónak tehát elvileg két forgalmi adózási megítélése képzelhető el: (1) az Uber szolgáltatást közvetít (2) vagy közvetített szolgáltatást nyújt (bár a szójáték miatt hasonlónak tűnik, de elég jelentős különbség van a két konstrukcióban).

(a) Szolgáltatásközvetítés

Amennyiben az Uber a sofőrök szolgáltatását közvetíti, akkor a közvetítési szolgáltatást a sofőrök részére nyújtja. A szolgáltatás közvetítése magában foglalhatja az ügyfélszerzést (hiszen az Uber által kifejlesztett platformon kapcsolódnak össze a felek), de emellett az Uber a sofőrök nevében szedheti be az ügyfelektől a sofőrök szolgáltatásának ellenértékét is. Ebben az esetben az Uber a sofőrök részére számlázhatná a szolgáltatását, természetesen azzal, hogy követelését beszámíthatja a sofőrök nevében az ügyféltől beszedett pénzösszegbe, ezáltal a sofőrök az Uber szolgáltatásával csökkentett ellenértéket kapnak.

Ebben az esetben az Uber szolgáltatásának (amely ezáltal egy szolgáltatás közvetítése) teljesítési helye a szolgáltatás megrendelőjének adójogi megítélésétől függ. Az áfatörvény 38. §-a szerint „a más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van”, ha a szolgáltatás megrendelője adóalany, akkor pedig a teljesítés helyét a főszabály határozza meg, azaz a szolgáltatás ott teljesül, ahol a szolgáltatás megrendelője gazdasági céllal letelepedett.

(b) Közvetített szolgáltatás

A közvetített szolgáltatás semmiképpen nem keverendő össze a szolgáltatásközvetítéssel: míg a közvetítés azt a célt szolgálja, hogy a felek szolgáltatási jogviszonyba kerüljenek, és tipikusan az egyik fél felé nyújtott közvetítés, addig a közvetített szolgáltatást az áfatörvény 15. §-a határozza meg: „ha az adóalany valamely szolgáltatásnyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is”. Azaz a közvetített szolgáltatás azt jelenti, hogy a köztes fél saját nevében, de a megrendelője javára vette igénybe a szolgáltatást, úgy, hogy azt tovább is nyújtja. Ezen esetekben a két szolgáltatást önálló ügyletként kell megítélni (azaz a közvetített szolgáltatás a teljesítési hely szempontjából is, de akár a fő-mellékszolgáltatás viszonyrendszerében is önálló életet él).

Az Uber konstrukcióban (ha közvetített szolgáltatásról beszélhetünk) elsőként a sofőr az Ubernek nyújt szolgáltatást, majd az adott szolgáltatást az Uber az utas részére nyújtja. Mind a sofőr, mind az Uber szolgáltatása Magyarországon adóköteles, hiszen az adott szolgáltatás személyszállítás, amelynek teljesítési helyét a megtett útvonal határozza meg. A szolgáltatásért az Uber az utastól kapja meg az ellenértéket, és az Uber (elvileg) a sofőr számlája alapján utalhatja át az általa igénybe vett szolgáltatás ellenértékét: az Uber az ügylet vonatkozásában a két szolgáltatás közötti árrést realizálja.

A fenti megítélés természetesen nem tekinthető teljes körű elemzésnek (hiszen ahhoz az Uber szolgáltatásának, üzleti modelljének teljes körű ismeretére lenne szükség), inkább csak az Uber példáját használtuk fel arra, hogy elemezhessük a két konstrukció (a közvetített szolgáltatás és a szolgáltatás közvetítés) közötti különbséget.

Hogy egy droidtartó tetszeleg taxisérdekvédő szerepben?

Szerinted jó?

Ő milyen szabályt szeg meg?

Őt felpofozni kéne .... :-)

Az utcára menni és a sztrájk két különböző dolog.

Utcára menni ... mármint nem dolgozni, hanem tüntetni pl. a múlt hétvégén lett volna értelme amikoris ingyen furikázták aki ivott.  Oda kellett volna vonulni, ahova ezeket az akciókat meghirdették, és ott nyomatékot adni a tiltakozásunknak azzal, hogy a közelbe se engedjük az uberes autókat. 
pl.

Azt itt nem lehet, mert azonnal beperelnek és leszedetik velem.
Te meg járhatsz a rendőrségre ......

BKK: nincs illegális taxis feketelista

2015. december 2., szerda

A Budapesti Közlekedési Központ a Taxirendelet előírásainak megfelelően, a magyar törvények szigorú betartásával jár el a taxis vállalkozások minősítésekor. A Magyar Taxisok Szakszervezetének kijelentéseit visszautasítja. A szakszervezet állításával ellentétben a BKK nem használ fővárosban működő taxis vállalkozásokról készített „illegális feketelistát”. A taxiellenőrzés során a BKK fokozott figyelemmel jár el a feketén szolgáltató vállalkozásokkal szemben.

A Magyar Taxisok Szakszervezete valótlanul állította egy mai sajtótájékoztatón, hogy a Budapesti Közlekedési Központ „illegális feketelistát” készít a fővárosi taxivállalkozásokról. Alaptalan a szakszervezet azon feltételezése is, hogy a BKK „lazán kezeli” az állítólagos illegális feketelistán szereplő vállalkozásokat a minősítés során, s hogy ez okozza azt, hogy egyes taxisok több hónapja nem tudnak dolgozni.

A valóság ezzel szemben az, hogy a BKK, mint közlekedésszervező mindig a törvényi előírásoknak és a Taxirendeletnek megfelelően végzi a taxis vállalkozások minősítését. Emellett a hatóságokkal közösen, vagy az általuk önállóan végzett ellenőrzések során észlelt jogsértéseket is nyilvántartja. A BKK egyetlen taxis vállalkozás minősítését sem utasította el. A közlekedésszervező valamennyi vállalkozást ellenőriz, s amennyiben a vállalkozás és a jármű megfelel a vonatkozó kormány- és taxirendeletnek, akkor azzal a szolgálatáshoz szükséges szerződést megköti.

Tarlós István főpolgármester kérésére a Budapesti Közlekedési Központ felvette a kapcsolatot a taxis szakszervezettel, hogy személyes egyeztetésen jövő héten, csütörtökön tisztázhassák a felmerült kérdéseket.

Hááát igeeeeen ...  egy sztrájk tényleg jó ötlet lenne.  Akkor aztán az is kénytelen lenne regisztrálni az uberhez akinek addig eszébe se jutott! :-)

Mondjuk, némelyik droidtartó cég autó kerülnek feketelistára, mert notórius szabályszegők???
Csak találgatok ....

Taxis szakszervezet: illegális feketelistát működtet a BKK

Fotó: Getty Images / Pablo Blazquez Dominguez

MTI – Köves Pál - 2015. december 2. 11:47

A Magyar Taxisok Szakszervezete (MTSZ) azt állítja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megtiltja az ügyintézőknek, hogy egyes, pontosan megnevezett vállalkozók autóit szemlére bocsássák, így tartva őket távol a megélhetési lehetőségüktől. Az éves szemle nélkül ugyanis az autóval nem lehet taxizni. A BKK szerdán egyeztetést kezdeményezett a taxisokkal, melyre jövő csütörtökön kerülhet sor.

 

Karsai Katalin, az MTSZ kommunikációs vezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a BKK "illegális feketelistája" huszonhét céget, körülbelül ezer munkavállalót érint hátrányosan, és másfél-két hónapja létezik. Erre akkor derült fény, amikor pénteken elkísérték a BKK-hoz egy kollégájukat, akinek már öt autója szemlézését tagadták meg - tette hozzá.

Azt állította, hogy az ügyintézés során a BKK egy munkatársa említette meg a feketelistát, amit a taxisok - akik jogi képviselőjükkel érkeztek - jegyzőkönyvbe vettek. Ezt a jegyzőkönyvet Karsai Katalin a sajtótájékoztatón bemutatta.

Miután az ügyintéző jelezte a BKK taxizásért felelős divíziója vezetőjének, hogy mi történt, alig egy óra elteltével visszahívták a korábban többször visszautasított taxist, és valamennyi autója gond nélkül vette "az egyébként feleslegesen szigorú akadályt" - fűzte hozzá.

A Magyar Taxisok Szakszervezete azt állítja, hogy ilyen, "több mint mutyigyanús" esetekre nem kerülhetne sor, ha volna egy jól megalkotott és főleg becsületesen működtetett szabályrendszer.

Karsai Katalin az MTI kérdésére elmondta: a szemle azt jelenti, hogy az autókat évente egyszer át kell vizsgálnia a BKK-nak, hogy teljesítik-e a taxirendeletben foglalt feltételeket. Hangsúlyozta, hogy a szemlét a BKK nem tagadhatná meg. Súlyos problémaként értékelte, hogy erre nincs jogszabályban előírt határidő, azt a BKK „lazán kezeli", így van olyan taxis is, aki két és fél hónapja nem tud dolgozni, mert az autóját nem bocsátották szemlére.

A budapesti taxirendeletet október végén módosított a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester akkor megígérte a szakszervezetnek, hogy az új rendelet elfogadása után egy hónapon belül meghallgatják álláspontjukat, és észrevételeiket figyelembe veszik a rendelet következő módosításakor. Ez eddig nem történt meg.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezetője azt mondta, megpróbálták felvenni a kapcsolatot a szakszervezettel, de ez nem volt sikeres. Dabóczi most - Tarlós István főpolgármester felkérésére - egy jövő csütörtöki időpontot javasolt az egyeztetésre a taxis szakszervezetnek, amely azt elfogadta.

Babóti Ferenc Suta

Nemrég gyújtottam mécsest Bajszi emlékére, a szeretet ünnepéig legalább jó lenne mindig megtartani az emlékezés lángocskájat. Amikor tehetem addig és arra vetődök táplálni fogom!