Újabb csapás az autósokra: lecseréltetné a rendszámokat a kormány

A következtetésed természetesen téves..... is lehet. Semmi nem akadályoz meg senkit, hogy vegyen egy bármilyet magának, ha nem akar a közösből vendégkipát... mondjuk elküldi a sofőrjét, hogy vegyen egyet, mert délután oda kell menni.... nem életszerű?

Tényleg? Nna akkor majd bejelöli a TGFSZ-t :-)

Ők is kalapban vannak: 4. A kipá (sapka és kendő viselet) A talán legjellegzetesebb zsidó viselet, a vallásosabb zsidó férfiak által viselt sapka, a kpá vagy lkkapedli. (Ez az utóbbi jiddis szó voltaképpen a német Kappe = sapka becézett változata.) A modernebb zsidók (és persze az antiszemiták) sábeszdeklinek (szombati fejfedőnek) gúnyolták, holott a hagyomány szerint állandóan viselni kell. (Ha lehet, éppen ezért zsidó körökben kerüljük ezt a kifejezést!) Régente még külön, fekete színű (olykor sötétebb árnyalatú, de szép, színes) hálósapkát is hordtak, hogy éjjel se legyen fedetlen a fejük. Noha jellegzetesen zsidó ruhadarabnak véljük, a Tóra (Mózes öt könyve) semmiféle előírást nem tartalmaz rá vonatkozóan. Így a sapka viselése nem vallási előírás, csupán népszokás. Héberül a kapedlit kipának mondjuk, amely szó kupolát, égboltozatot is jelent. Amikor a sapkát fejünkre borítjuk, úgy érezzük, a Mindenható ege borul fölénk, védelmet és lelki biztonságot nyújtva nekünk. A Véges és a Végtelen találkozik e mozdulatban. Egyesek a Bibliában vélik felfedezni a népviselet forrását: A főpapi ruházat leírásakor Mózes süveg viselését rendeli el a főpap számára. Márpedig "és különösen a jeruzsálemi Szentély pusztulása óta" a saját otthonában, a saját asztalánál minden egyes zsidó maga legyen a család főpapja, asztala pedig a Szentély oltára. Ezért aztán "hangoztatják" sapka is legyen a fején... Valójában azonban a sapka viselése ősi zsidó (és általában közel-keleti) népszokás. A régiek úgy vélték, ha fedetlen fővel jelennek meg valahol, az valamiféle meztelenségnek számít, amit illetlenségnek tartottak. Persze őseink ennél szigorúbban ragaszkodtak a kipához, aminek sajátos történelmi oka van. A régi rómaiak ugyanis megtiltották rabszolgáiknak a főfödő használatát. A szolga az úr előtt csak fedetlen fővel jelenhetett meg, s a földig kellett hajolnia. (Érdekes, hogy a római eredetű keresztény egyházakban is hasonló módon kell templomba lépni, vagy ahogy mondják, "az Úr elé járulni".) Ezzel szemben őseink úgy vélték: legalább templomaikban és otthonaikban maradjanak szabad emberek, hadd viseljenek sapkát, a fejünk felett. Így lett a kipá, ez az egyszerű ruhadarab, a szabadság szimbóluma. Amíg a férfiak sapkát, kalapot, addig a vallásos zsidó nők kendőt viselnek. (Ez azonban csak férjezett nők számára kötelező, a hajadon lányok hajadonfőtt maradnak! Nekik ugyanis még "nem kötötték be a fejüket".) A sapka és a kendő színe is árulkodó lehet: a vallásosabbak feketét, a "modernebbek" színes, virágos kendőt, színekben pompázó, horgolt kis sapkát viselnek, nagyünnepen és széder este (erről még szólunk) arany- vagy ezüstszállal díszített sapka és kendő dukál. Érdekes, hogy a legszebb, arannyal hímzett ünnepi fejkendők (jiddisül sábesztichl szombati kendő) éppen a modernebb felfogású német zsidók közt keletkeztek a 19. Század során. (A gazdagon díszített mennyasszonyi "csillagkendőről" majd később szólunk.)

Mert ő vitt magával kalapot. Mondjuk, volt olyan felkészült, hogy nem ott érte a meglepetés.... és nem akart kipában fényképezkedni, hogy ne legyen mit Baónak felteszegetni. A "törvény" azt írja elő, nem lehetsz fedetlen fővel. Hogy mivel feded be, a magánügyed.

Megint nem bírsz magaddal....:-( De azért segítek. Először is, egy olyan közösségben, ahol a "törvény" azt írja elő, hogy fedetlen fővel ne jelenj meg bizonyos helyeken, az lenne a bunkóság, ha az ellenkezőjét tennéd. Hogy mit illik, és mit nem illik, tudod kultúránként változik... egy pici baj van, te még a sajátoddal se vagy tisztában:-( És akkor a kipa (vagy hogyhíjják) színe: Nem jelez semmit, a tulajdonosa ízlésén kívül. A vendégek általában fehéret kapnak..... gondolom azt a legegyszerűbb tisztítani.

Akkor járt itt (telefonos segítség nélkül) utoljára:-)

[b]Kiszorítják a vidéki taxisokat Budapestről Csak azok a taxisok tevékenykedhetnek a január elejétől hatályos úgynevezett drosztrendelet szerint Budapesten, akik telephellyel, vagy székhellyel rendelkeznek a városban, s a fővárosnak fizetik az iparűzési adót. Így az agglomerációból bejáró taxisok kiszorulnak a piacról. Szakértők szerint az új rendelkezés diszkriminatív. Tovább rontja a helyzetet, hogy a taxiállomások használatának éves díja autónként nettó 30 ezer forintra emelkedik a korábbi 20 ezer forintról.[/b] Újabb csapást mért a fővárosi taxisokra a januárban életbeléptetett úgynevezett drosztrendelet, amelynek értelmében az év elejétől csak azok a taxisok tevékenykedhetnek Budapesten, akik telephellyel, vagy székhellyel rendelkeznek a városban, s a fővárosnak fizetik az iparűzési adót - állítják szakértők. Ezért az agglomerációból "bejáró" taxisoknak vagy telephelyet, illetve székhelyet kell találniuk Budapesten, vagy kénytelek lesznek felhagyni a személyfuvarozással. A droszt használati jog megléte ugyanis feltétele a taxizási engedély kiadásának. A droszt engedély nélkül működő taxisokra akár 50 ezer forint bírságot is kiszabhatnak a hatóságok, s ezek a vállalkozók elveszíthetik a működési engedélyüket is. Az új rendelkezés kitér arra is, hogy a taxiállomások használatának éves díja autónként nettó 30 ezer forintra emelkedik a korábbi 20 ezer forintról. Ami további tehet ró a taxisokra. A változtatásoktól a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt várja, hogy drasztikusan csökkenjen a fővárosi taxisok száma. Horváth György, a Magyar Taxis Szövetség elnöke lapunknak elmondta: az önmagában nem lenne baj, ha kevesebb taxi lenne Budapesten. A jelenlegi mintegy ötezer helyett ugyanis elegendő lenne 3500 kocsi is. Amíg ugyanis korábban egy - egy autó kihasználtsága 70 százalék felett volt, addig mostanra ez a szám 40 százalék közelébe mérséklődött. Az átlagos kiállási idő pedig - ami alatt az autó megérkezik a címre - mindössze három perc ami világ viszonylatban is alacsony várakozási időnek számít. (A nyugat-európai, és az amerikai világvárosokban is általában öt perc az átlagos várakozási idő.) Mindez azt támasztja alá, hogy túlzottan sok a taxis, miközben egyre kevesebb az utas. A vállalkozások kiszűrésének a főváros által választott módja azonban hagy némi kívánni valót maga után. A város vezetésének a döntés meghozatala előtt egyeztetnie kellett volna a szakmával - tette hozzá az elnök. Szakértők szerint egyebek mellett a túlkínálatra vezethető vissza, hogy a budapesti taxisok zöme már több mint egy évtizede nem tudott érdemi tarifa korrekciót végrehajtani. Miután az erős piaci verseny miatt kockázatos minden árkorrekció. A személyszállító vállalkozók egyébként kívánatosnak tartanák az egységes, 240 forint per kilométeres nappali díj bevezetését, de erre a főváros nem hajlandó. Ugyanakkor a személyfuvarozók helyzetét tovább nehezíti, hogy a taxisok - ellentétben a többi más szállítási ágazattal - üzemanyag jövedéki adó visszatérítést sem kaphatnak. Érdemes megjegyezni: eddig a főváros a droszt engedélyek árának az emelésekor minden esetben a taxi állomások számának a növelését, illetve várakozó helyek felújítását, illetve fokozott karbantartását ígérte. Ezt a vállalását azonban többnyire nem teljesítette. Emiatt számos személyszállító vállalkozó szerint a díjemelés nem más mint a taxisok újabb "megfejése". Kétségtelen, van diszkriminatív jellege, eleme a fővárosi taxis szabályozásnak, de azért nem javasolnám senkinek, hogy emiatt pert indítson főpolgármesteri hivatal, vagy az önkormányzat ellen - nyilatkozta a Népszavának Magyar György ügyvéd, aki több taxis társaságot is képviselt. A jogász ehelyett az egyezséget ajánlotta. Szerinte sokkal eredményesebb és hatékonyabb megoldás, ha egy budapesti telep-, vagy székhellyel nem rendelkező személyfuvarozó együttműködési megállapodást köt egy fővárosi taxis társasággal a droszt használatáról. Ha egy taxis mégis úgy érzi, hogy hátrányos megkülönböztetést, kénytelen elszenvedni, még mindig fordulhat esetleg a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) a versenysemlegesség megsértése miatt. Bihari Tamás, Illés József / Népszava

És tessen mondani, mikor mond igazat? :-)