Mintha nem itt éltél volna..... Mindenki támogatta a rendszerváltást.... néhány öreg komcsin kívül! Ha te nem, akkor csak ez utóbbi kategóriába tartozhattál:-) ... és lehet fikázni azt a parlamentet, de igen komoly tett volt, hogy hajlandóak voltak vita nélkül elfogadni mindent, amit az ellenzéki kerekasztal eléjük tett. Kvázi megszavazták, a saját hatalmuk elvesztését.....

Motivációm??? Nekem csak egy van: Úúútálom, ha hülyének néznek! :-) Te is tudod, hogy az a parlament már azt fogadta el, amit elé tettek.. bizony a kerekasztal lovagjai. hisz így lehetett megalapozni jogszerűen, a parlamenti választásokat.... meghozni azokat a khmm sarkalatos törvényeket, amik a rendszerváltáshoz kellettek. Miután nem teccettünk forradalmat csinálni! És az ellenzéki kerekasztalnak, bizony szinte száz százalékos támogatottsága volt akkor. ..... választások nélkül is. A koponyákról meg... nem is tudom, de ugyanez az Orbán Viktor, akkor mestereként tekintett jó részükre.

Tudod, (persze hogy tudod) amikor 90-ben azt az ideiglenest összehozták, az ország legnagyobb koponyái ültek az asztal körül, és szinte 100%-os támogatottsága volt. Ezt a mostanit, két három, haver (még csak nem is alkotmányjogász) dobta össze suttyomban, és igen kapkodva.... meg is látszik rajta:-(

??? Méé ez mi? Alaptörvény.

Digitálisan nyomom:-) Néha néha egy egy analóg, csak a büdös kedvéért...

Jjaja! A 4-es metró lesz az:-)

[b]Túlélte Nagaszakit és a gyilkos cunamit is Egy állítólagos nagaszaki díszkapu képe járja az internetet, a jogos kérdéssel: miből készülhetett, hogy túlélte az 1945-ös atomtámadást és a 2011-es cunamit is?[/b] A Snopes megadja a választ kérdésre: a sintó vallás torii nevet viselő szentélykapujai általában fából vagy kőből készülnek. De mindegy is, hiszen a két fotó két különböző kaput ábrázol. Az 1945-ös kép Hirosimában készült, a 2011-es pedig a teljesen lerombolt Otszucsi városában. A fotópár megjelenik a Daily Mail cikkében is, mely a második világháborús pusztítást hasonlítja össze a mostani katasztrófával.

Az olvasás mint a jövő vízválasztója Az ezernyolcszáznyolcvanas években megjelent Pinokkió kalandjai, Carlo Collodi híres könyve, melynek egy fejezete a huszonegyedik század jellegzetes embertípusát modellezi. A fejezetben Pinokkió a rossz fiúk csábításának engedve, a vidám szigetre kerül, ahol a gyerekeknek minden szabad, minden meg van engedve. Addig tömik csokoládéval a fejüket, addig fürdőznek az élvezetekben, élik léha, mihaszna életüket, amíg csak szamárfülük nem nő, hogy aztán teljesen szamarakká változzanak. Kevesek ármány üzérkedéseinek esnek áldozatul, akik tudatosan nevelik őket szamaraknak, mert a csacsik eladásával jó üzletet csinálnak. Ma pont ez történik, de nem a mesében, a valóságban. Kevesen manipulálnak sokakat, buta konzum idiótákat tenyésztenek, akiknek, ha nem is nő szamárfülük, de arra vannak kárhoztatva, hogy adósrabszolga sorban, kisstílű költekezéseikkel a nagyok jólétét szolgálják. Ennek előfeltétele, hogy a manipuláltak önként vállalják ezt az életformát, tudjanak azonosulni vele és legyenek elég buták nem észrevenni, milyen játékot űznek velük. ...... ...... .....

Télleg... holnap mentek békésen tüntetni, a kormány mellett? :-)

A bácsi egyre gyengébb...