Szerintem engem csak az nem talál meg a városban, aki direkte kerül!:-) (pl. Csogu) Ráadásúl, ez a Csogu ötlete, őt meg ha jól tudom személyesen is ismered.

Minden olyan vállalkozóra szükség van, aki úgy érzi, tenni akar végre valamit saját magáért. A Kamara a vállalkozók érdekérvényesítésének színtere. Ezért nem helyes az az álláspont, hogy aki most benne van, annak ott nincs helye. Az ő vállalkozásuk is vállalkozás. nem is kicsi. A különbség az, hogy ők hamarabb jöttek rá, hogy hol tudják az érdekeiket hathatósan érvényesíteni. Majd ha nemcsak a fuvarszervező vállalkozók, hanem a taxisvállalkozók is teljes létszámban képviseltetik magukat, helyrebillen a mérleg.

A válaszhoz nincs más dolgod, mint átolvasni a A BKIK Szervezeti és Működési Szabályzatát Aztán kinyomtatni, és kitölteni a belépési nyilatkozatot, és kedden velünk jönni!:-)

Jó helyen keresgélsz! A megoldás ebben a topicban lehetséges. Miután fajsúlyos szervezet tudja csak az önkormányzatot arra kényszeríteni, hogy leporolja azt a régi tervezetet, nincs más megoldás mint egy ilyenben hallatni a hangunkat. Sajnos, most nincs az önkormányzatban olyan képviselő, akit egyáltalán érdekelne a létünk, így előrről kell mindent kezdeni. Hogy anno ki tett keresztbe, arra érdekességet ! :-)

A Fuvarszervező Irodák tulajdonosainak sajtótájékoztatója Alapvetően, a Fix Tarifa dossziéban össze van szedve majd minden a témában. Persze rengeteg cikk van amit nem soroltunk oda, és a tarifakérdésről szól. A kereső használatával érdekes dolgokra bukkanhatsz. Írd be mondjuk a "Tarifa" szót!:-)

butakszis írása, az indexről 2007.08.17 14:35:50 © (28329) Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, amit Bolondvárosnak hívtak. Dolgos, rendszerető, takarékos emberek lakták. A városka lakóinak tíz pék sütötte a kenyeret. Egyforma szép kenyerek voltak és 10 batkáért adták őket. Minden pék sütött ezer kenyeret minden nap. Sajnos azonban nem tudták minden kenyerüket eladni, mert a városnak csak nyolcezer kenyérre volt szüksége, de nem tehették meg, hogy valakit elküldjenek, ha elfogyott a kenyér, ezér többet kellett sütni. Egy nap az egyik pék nagyot gondolt, mondta is asszonyának. - Minden nap megmarad kétszáz kenyerünk és ennyi prézlinekvaló se kell, a disznókat kell etetnünk vele. Mi lenne, ha 9 batkáért adnánk a kenyeret, ha mindet eladnánk, akkor 9000 lenne a bevételünk a mostani 8000 helyett. Az asszony hümmögött egy kicsit, emberünk meg gondolta, kipróbálja a gyakorlatban is. Egy hét múlva már meg volt győződve zsenialitásáról, a takarékos bolondvárosiak egy szálig megvásárolták kenyerét, még többet is kellett sütnie. Hanem a többi pék! Most már nem 200, hanem három-négy-ötszáz kenyerük maradt meg naponta. Ki is tört a pánik közöttük, és világos volt, hogy mi a bajuk okozója. Mit tehettek mást, elkezdték ők is 9 batkáért árulni a kenyeret. Kivéve az egyiküket, aki tartotta magát a 10 batkás árhoz, nahát ő aztán alig-alig tudott pár kenyeret eladni naponta. Sutba vágta hát az elveit, csinált egy szép nagy táblát és ráírta: „Frissítő árak, holnaptól 8 batka a kenyér!” Másnap szinte szétszedték a boltját, annyi kenyeret adott el. Persze ezt a többi pék se nézhette tétlenül, levitték a kenyér árát ők is. Aztán jöttek a 7 majd 6 batkás kenyérárak. Bolondvárosi pékek már alig tudtak megélni, ágrólszakadt lett mindegyikük. Kinevették és csúfolták őket a többiek, pedig régebben volt becsületük a városiak előtt. A városiak előtt, akik ugyanúgy nyolcezer kenyeret vettek naponta, de már nem nyolcvanezer, hanem csak negyvennyolcezer batkát fizettek értük összesen. Bolondvárosi pékek meg utálták a sorsot, a balszerencsét, de leginkább egymást. Boldogtalanul éltek míg éhen nem haltak. Itt a vége (?) fuss el véle. Hacsak nem jött az ötbatkás kenyérár.

Ez nyílt javaslat? Mert beugranék, a Ricsi helyett. A K-1 nem 120 kilóra van tervezve:-)

Jjaaaa?!? Akkóó 1/2reértettem!:-)

Ez nekem is megvan!

Te csalsz:-)