Mit tanulhatnak az ügyvédek az Ubertől?

Bende Máté 2016-03-04 16:00

Az utóbbi hetek egyik leghangosabb eseménye a taxisok kontra Uber vita volt a magyar közéletben. Lássuk, hogy az ügyvédekre és a jogi szolgáltatásokra nézve mi az eset tanulsága!

Az Uber, az alternatív taxi társaság egyre hangosabb vitákba keveredik Magyarországon a hatóságokkal és a taxisokkal. A társaság azzal védekezik, hogy ők egy közösségi utazásmegosztó alkalmazást üzemeltetnek -csak összekötik az utazni vágyókat azokkal a sofőrökkel, akik csökkentenék a költségeiket. Ezért a sofőröktől a viteldíj 20 százalékát kérik. Sokan látják a jövőt ebben a vitában: a közösségi megoldások felváltják a szigorú, anakronisztikus rendszereket. A jelenlegi helyzetben a szabályozottságról, és közvetve a biztonságról mondunk le azért, hogy spóroljunk pár ezrest.
ZUGÍRÁSZAT Próbáljuk meg az Ubert egy pillanatra elképzelni az ügyvédi piacon. Kell hozzá valaki, aki nagyjából ért a joghoz, mint a sofőröknek: legyen jogosítványa és ne legyenek büntetőpontjai. Tehát legyen egy szakvizsga nélküli jogász. Az illető beregisztrál egy cég online platformján, hogy ő szeretne megfelelő képzettség és engedélyek nélkül rendszeresen, haszonszerzés céljából jogi szolgáltatást nyújtani. Ez jelenleg a zugírászat tényállása Magyarország, mely kiállta az Alkotmánybíróság próbáját is. Itt jegyezzük meg, hogy ez a tényállás gátolja leginkább az alternatív jogi szolgáltatások megjelenését hazánkban. A rendszer ezután a szolgáltatót összeköti egy ügyféllel, aki szeretne például egy adásvételi szerződést kötni az autójára. A rendszerben sok jogász van, aki éppen ráér, az jelzi, hogy őt érdekli az ajánlat. Megírja, és elküldi a szerződést - az ügyfél fizet a szolgáltatónak, a szolgáltató fizet a jogásznak. Furán hangzik? Eléggé. Mégis ez az üzleti modell. Az ügyfél nem kap számlát, se a jogásztól, se a cégtől, ugyanis az online platform nem jogi személy. Ha elront valamit a jogász, akkor nincs felelősségbiztosítása, nincs felettes szerve, pláne kamarája. A csalódott kuncsaft persze beperelheti a jogászt - a magyar bíróság pedig elrágódna a tényálláson egy ideig.
BÍZZUK A PIACRA Két irányzat vagy jövőkép áll szemben egymással, mind az ügyvédek, mind pedig a fuvarozók közt. Egyrészt könnyű úgy versenyelőnyhöz jutni, hogy ha nem vonatkoznak ránk a szakmai szabályok, vagy kivonjuk magunkat alóluk. Ahogy az egyik taxis molinón is látszott nagyon találóan: az Uber olyan, mint a zárjegy nélküli cigaretta. Ugyanazt nyújtja, csak jóval olcsóbban, mert megkerüli a hatósági árat. A vitában persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nagy taxitársaságok akarták elsősorban a fix árszabást, mivel nem akartak vagy tudtak versenyezni az árakat egyre csökkentő kisebb társaságokkal. Rövid távon működött a dolog. A nagyok megerősödtek, a kisebbek eltűntek vagy beolvadtak. Aztán visszaütött a hatóság ár, amiből az a tanulság, hogy amit a piac tud szabályozni, azt hagyjuk rá a piacra - természetesen a szakmai szabályok maximális betartatása mellett. Bizonyos területeken az ügyvédi díjak is csökkenek. Egy egyszerű ingatlan adásvételnél a megszokott 1 százalékról igencsak lefelé mozdulnak az árak. Nem ritka a 0,5-0,3 százalékért dolgozó ügyvéd, de találkozhatunk fix díjas megoldással is. Ezt semmi nem tiltja, az ügyvédnek szíve joga eldönteni, hogy neki milyen áron éri meg dolgozni. Bizonyos ügyvédek körében mégis van egy olyan nézet, hogy a díjak csökkenését úgy kellene megállítani, hogy a Kamara, vagy a kormányzat bevezet egy hatósági vagy minimáláras megoldást. Például az ügyvéd minimum 1 százalékot kapna egy ingatlan adásvétel lebonyolításáért. Ez elsősorban a kisebb, egy-két fős irodáknak kedvezne. Véleményem szerint nem ez a megoldás.
A másik probléma az alternatív jogi szolgáltatók megjelenése. „Ingyen cégalapítás, ha velünk végezteti cége könyvelését" vagy „Cégbejegyzés 10 ezer forintért néhány napon belül". Itt is nyilvánvalóan ügyvédek állnak a háttérben, különben zugírászat merülne fel, de partneri megállapodásban vannak egy könyvelőirodával vagy akár egy ingatlanos céggel. Az ügyvéd futószalagon, fix díjért szállítja az egyszerű adásvételi szerződéseket vagy a mintás cégalapításokat. A cég akár át is vállalja ezt az alacsony ügyvédi költséget, cserébe az új vállalkozás a többszörösét hagyja ott náluk könyvelési díjként. Ez a megoldás is lenyomja az árakat, de ettől még jogszabályszerűen is működhetnek.

A JÖVŐ ÜGYVÉDJE A másik irányzat, amit mindenkinek el kell fogadnia, az a technikai fejlődés tendenciája. Ahogy a lovaskocsit is felváltotta az autó, a telefonos-diszpécseres-várakozós taxirendelést is fel fogja váltani a mobil applikációs rendszer. Ha az Uber igazi taxi szolgáltató lenne, és azonos áron dolgozna, mint a taxik, akkor is hihetetlen nagy versenyelőnybe kerülne, mivel könnyebbé teszi az ügyfelei életét. Mobiltelefonon három kattintással lehetne taxit hívni, látnánk méterre és percre pontosan a tartózkodási helyet és érkezési időt, tudnánk, merre tartunk és mennyit fogunk fizetni, készpénz közbeiktatása nélkül. Ez a jövő, ami már megérkezett, csak nem abból az irányból, ahonnan várható vagy várható lett volna.
Az ügyvédeknek is fel kell készülni a technológiai változásokra. Feladataik nagy részét nem tudják automatizálni, nem lehet gépekre vagy appokra bízni. De van egy kis szelet, aminél az ügyfél nem vár el konzultációt, tanácsadást, jogi tapasztalatot. Igazából nincs is szüksége ügyvédre. Szeretne egy kft.-t alapítani, mindenféle csűrcsavar nélkül. Szeretné a gyermekének ajándékozni a tehermentes, saját lakását. Ezek egyszerű jogügyletek, melyek adminisztrációja már most is nagyrészt automatizálva van. Az ügyvédek jövője tehát az, hogy extra, kényelmi és tudásbéli pluszt nyújtsanak. Nem az árakat kell fixálni, hanem azt kell kommunikálniuk, hogy miért kell nekik kicsit több pénzt fizetni. A válasz: hogy biztonságot, hozzáértést és személyre szabott szolgáltatást kapjon az ügyfél.

Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője
A cikk megjelent a Figyelő 2016/9-es számában.

Előszöris, négyet ötöt levettek az első nap.  Azért egy jelent meg mindenhol, mert arról tudtunk képet prezentálni, és innen lopta a teljes sajtó.

De tegnap is jött olyan hír, hogy a reptéren vettek le rendszámot.  De kép nincs róla ...
Az utolsó mondatot, meg nem kéne. 
Márcsak azért se, mert az első ilyen eset után, azonnal kikéri a rendőrség az adataidat! :-)

Miért van az, hogy a legtöbb kalapos szuzukis mindig ezt hajtogatja?!? :-P

Ámen! :-)

Hááát ugye azon is vitázhatnánk, kihamisítja itt a történelmet, és keveri össze 19-et a kékcédulással oszán meg az azóta eltelt idővel?!?
Közte ugye, hosszabb rövidebb ideig voltak mindenféle kurzusok, hatalmak, gyilkolászások.  

Hááát...  ha ő egyáltalán vállalna azokkal közösséget ...  akkoris csak 133 napig konfiguráltak, míg akikkel te vállalsz közösségek, kb hat évig ...  azasszonggya, olyan két háromezer nap.
Tehát ne feszegessük ezt a kérdést, mint ajánlottam.

Nem hiszem, hogy ő gyilkolászásra gondolt volna....  legfeljebb, az arcberendezésed átkonfigurálására! :-)

Ezt a gyilkolás dolgot nem kéne feszegetni.....

Ne stresszelj!  Unokázz! :-)

 Az Uber hazugság

Petrányi-Széll András
2016.02.22.
Közösség & HR
Kőbalta az űrhajó ellen?
Maradiak a haladókkal szemben? Petrányi-Széll András véleménye az Uber körüli vitákról.

Hónapok óta feszülnek egymásnak Magyarországon a taxipártiak és a technológiahívők. Előbbiek védeni próbálják egy meghatározott csoport, a taxisok érdekeit, utóbbiak pedig a fejlődés és a technológiai vívmányok elfogadása mellett kardoskodnak. Mindeközben nem veszik észre: ugyabban a csónakban evezünk.

A határokon keresztülnyúló internetes szolgáltatások elterjedésére egyetlen ország jogrendszere sem volt és most sincs felkészülve. Az alig néhány évtizede létező világméretű digitális szolgáltatások nem olyanok, mint az anyagi javak: nem lehet őket a határon megállítani és elvámolni. Bárhonnan közvetíthetőek bárhova, az internet összeköti a távoli céget a helyi ügyféllel.

Mindez sok mindent lehetővé tesz az ilyen szolgáltatások nyújtóinak: cégeiket bejegyezhetik például azokba az offshore paradicsomokba is, ahol csak minimális adót kell fizetni. 2,5 százalék elég jól hangzik, nem?

De lépjünk egyet vissza először, és nézzük meg, hogy mit szeretnek az Uber-pártiak a szolgáltatásban. Az egyik érv, hogy az Uber sofőrök kedvesek, mert az alkalmazásban értékelni lehet őket. Így a rossz értékelést kapók kiesnek, és csak a jók maradnak.

Az Uber-sofőrök is hiénáznak

De mi történik, ha az Uber-sofőrök elkezdenek hiénázni? Mert erre is van példa. Los Angelesben például a fuvarok taktikus lemondásával az Uber-sofőrök elérték, hogy a fuvarszorzó kétszeresre emelkedjen, így dupla annyit kereshetnek egy úton.

 

A tanulság, hogy az emberek mindig emberek maradnak. Akkor is, ha az Uber foglalkoztatja őket, és olyankor is, ha egy budapesti taxitársaság alkalmazottjai. Mindig lehet egy kisebbség, amelyik megpróbálja kijátszani a rendszert, és lehúzni az utasokat. Úgy tűnik, hogy léteznek rendes taxisok és Uber hiénák is.

A második – és legfőbb – érv az Uber mellett az, hogy olcsó. És ez itt a valódi vonzerő: ha az Uber drágább lenne, mint a taxi, a technológia felkent védői, az Uber-petíciót aláírók nem kardoskodnának tovább a "fejlődés" mellett.

Olcsóbbnak lenni egyébként nem nehéz olyankor, ha a cégnek egyáltalán nem kell adót fizetni, és nem kell olyan apróságokkal törődni, mint például a rendes szabadságok és a betegszabadságok kifizetése.

De vajon meddig marad olcsó az Uber?

Minden vállalat érdeke, hogy elkérje azt a maximális árat a termékéért, amelyet a kereslet még megfizet. Az Uber most azért olcsó, mert meg akarja ölni a hagyományos taxitársaságokat, majd elvenni a piacukat. Ha azok elkezdenek csődbe menni, akkor két dolog fog bekövetkezni: nagyobb számban áll majd rendelkezésre potenciális munkaerő (többen szeretnének uberezni a volt taxisok közül), másrészt nem lesz más társaság, amelyik kielégítse a keresletet, így pedig emelni lehet az árakat.

New York, San Francisco, Toronto ‒ néhány város, ahol az Uber 20 százalékról már 25 százalékra emelte jutalékát.

Az Uber hosszú távon, ha egyedüli szereplője marad a piacnak, a létező legdrágább taxitársaság lesz. Méghozzá olyan taxitársaság, amely a lehető legkevesebb bért fizeti ki a sofőrjeinek. Ha pedig majd önvezető autók lesznek, akkor kirúgja az összeset.

Mindeközben az Uber adózatlanul viszi ki az országból a jövedelmét. A 38 éves Uber-vezérigazgató, Travis Kalanick vagyonát 5,3 milliárd dollárra becsülik.

 

Ennek a vagyonnak egy része európai zsebekből származik, és egyáltalán nem tesz jót nekünk, hogy elhagyja a kontinenst.

Közös a csónak

Végezzünk el egy gondolatkísérletet: mi történik, ha az ügyvédi szolgáltatást, az üzleti és a pszichológiai tanácsadást, az orvosi konzultációt és minden egyes olyan szolgáltatást, ami távolról, az interneten keresztül is nyújtható, egyszerűen kiviszünk az országból?

Mi lesz, ha mindent egy internetes startup szolgáltat egy offshore paradicsomból?

Ebben az esetben eltűnik az ország bevételének jelentős része. Nincs áfa- és társaságiadó-bevétel. A digitális szolgáltatók ugyanis nem akarnak ilyeneket fizetni, amíg nem kötelezik őket rá. Az állam így kénytelen lesz új és új adókat kivetni, amitől minden magyar állampolgár életminősége csökkenni fog. Az újgazdaságot tehát nem a taxisok szenvedik meg, hanem hosszú távon mindenki. A taxisok csupán az aktuális csoport, amelyik éppen most megszívja, hogy feltalálták az internetet.

Az Ubertől érdemes tanulni. Kötelezni lehet például a magyar taxitársaságokat, hogy biztosítsanak lehetőséget a sofőrök értékelésére. Egy SMS-értékelő rendszer felállítása nem lenne nagy kihívás.

Az Uber-kérdés azonban nem (csak) a taxisokról szól. Nem a múltat kell tehát megvédeni, és a nem a fejlődésnek kell gátat szabni. Viszont érdemes megvédeni az ország érdekeit.

 

 

Petrányi-Széll András
A szerző PR-szakember. A PS:PRovocative társtulajdonosa és a Magyar Public Relations Szövetség alelnöke