Nézd életem, kerestem neked pénzt!

2008.03.07.

Legalább az albérlet marad
Tegnap Fox úrral beszélgettem és kitaláltuk, meglátogatjuk Ákost, akit tegnap engedtek haza a korházból.

Mint arról beszámoltunk, múlt héten szombatról – vasárnap virradó reggelre a Főtaxi 1758-as kollégáját súlyos baleset érte. Tegnap a déli órákban érkezett a jó hír, hogy hazaengedték otthonába. Unokatestvérével elhatároztuk, hogy meglátogatjuk. Ezek után hívott fel engem Garamszegi Miklós a Főtaxi vezérigazgatója, hogy szeretne Ákosnak egy „jelképes összeget eljuttatni, gyorssegély címszó alatt”. Boldogan ejtettem útba Ákosék felé a Kerepesi úti székházat, mivel tudtam, most minden segítségre szükségük van.



Mielőtt valaki azt hinné, hogy Ákos valami egyedi kivételezésben részesült, elmondanám, hogy tegnap még 4 rászoruló kolléga kapott hasonló segítséget.

Megérkezésünk után azonnal a lényegre tértünk,hogy ezzel is egy kicsit jobb kedvre derítsük kollégánkat.

Az öröm nem maradt el. Miután kinyitotta a borítékot és kellemesen meglepődött az összeg nagyságán - hiszen az ő helyzetükben ez a jelképesnek nevezett összeg most azonos azzal, hogy legalább a márciusi albérleti díj miatt nem kell aggódniuk, nyertek egy hónapot – kibotorkált a konyhában serénykedő élettársához és örömmel nyújtotta át neki az 50 ezer forintot, azzal a megjegyzéssel, hogy : Nézd életem, kerestem neked pénzt!



Mi, emberek olyanok vagyunk, hogy főleg a haverok-kollégák előtt próbáljuk leplezni, hogy mekkora bajban is vagyunk, na meg hogy a sérüléseink mennyire is fájnak.

Nem tudta elkerülni a figyelmem Ákos állandósult kényszeres testtartása, a néha csendes elmerengése, amikor a kölcsönös bolondozásból kiszakadva azon töprengett, hogy : miként lesz tovább?



Igazából ezt a kérdést nem is feszegettük, és mindannyian a gyógyulásra való koncentrálásra biztattuk, de mind tudjuk, a nyugodt gondtalan pihenés, rehabilitáció, nem a taxisok kiváltsága.



Szeretném itt is tolmácsolni kollégánk köszönetnyilvánítását mindenkinek, aki akár csak egy jókívánsággal is támogatta őt ezekben a nehéz fájdalommal teli napokban.

Köszönjük!