Hozzászólások száma: 292
Ugrás a hírhez Oldalszám: 15
Témakörök > Hírek fórumai > TAXIS BLOKÁD 1990. Október 25. A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
cheater 2021.09.23. 21:18:01 / Módosítva / # 352404
Szálka... humorral reagálsz arra a hozzászólásra mely nem is neked szól. Ha lenne humorod értenéd, hogy ez nem a te ügyed. De nincs, feltételezem ezért is lopod másét. 


A big like hozzászólás tomajernek szól, megkockáztatom hogy ő értette, kifigurázva őt, utalva azokra akik 0 kilométeresként kerülnek a netre és első dolguk, hogy mindent nagy betűvel írnak mert azt hiszik így nyomatékosabb a mondanivalójuk. Csak tomajer már nem 0 kilométeres, így ez a frocli felé igazán belefér. 


Másrészről ha a te mondanivalód kap egy ilyen nagy reklámfelületet tőle, akkor az úgy igazságos, hogy az én ellenvéleményem is kapjon.
Ez így demokratikus.
szálka 2021.09.23. 17:34:21 / # 352402
avatar

A válaszom  két sor Romhányi Józseftől cheaternek és cheaternek, aki nem volt rest rögvest megünnepelni önmagát.


Egy kos szerette, ha szembe magasztalják,

ezért a visszhanggal nyalatta a talpát. "

cheater 2021.09.23. 10:50:03 / # 352400
cheater 2021.09.23. 10:45:05 / Módosítva / # 352399
Szálka... ezekbe a marhaságokba amiket itt összeirkálsz bele is éled magad?  Elmondtam már neked, ez itt egy taxisfórum, nem az amerikai kongresszus. 
Ha egy sztárpolitikus szerepében szeretnél tetszelegni azzal itt felesleges köröket futsz, ez a szerep itt senkit nem érdekel.


Két momentum miatt tartottam továbbításra érdemesnek a cikket. Az egyik melyben azt taglalja, hogy mi, taxisok milyen erőt képviselünk. A másik pedig maga Horváth Pál és a taxisblokádban játszott szerepe, ráadásul mindez Horváth Pál szemszögéből. Ő a saját elmondása szerint ezt hogyan élte meg, milyen nagy nap volt ez az életében és hogy jelenleg ő most hol is tart. 


Ha csak a taxisblokádról szóló cikket linkeled 100 taxisból 95 garantáltan lapozz is tovább, már tele a tökük vele. De ha ott szerepel Horváth Pál neve azt kb mind végigolvassa. Ő mára már egy ilyen taxisceleb, mit csinál, merre megy, hol tart, hol szokott állni, mind központi téma a drosztpletyikben. 


Na most te ebből a cikk idézésből ki tudtad hozni a Fideszt, A Kisgazda pártot, az MDF-t, Antal József, evolúció kontra teremtés - várj közben még bogarászok az írásodban miket még  - ja igen, a jobboldali sajtó elvárásait és mindezt rögtön rám is vetíted, hogy én minden bizonnyal azért másoltam ide a cikket mert egyetértek minden szavával. 


Ebben a topicban van linkelve harminc a témával kapcsolatos cikk. Van több mely teljes terjedelemben, képekkel, illusztrációkkal egyetemben vannak ide betéve.Én nem látom, hogy te egy tomajer által linkelt cikkhez is ilyen mélységben hozzászóltál volna, ráadásul tetted volna úgy, hogy megfeded tomajert, mert ha ő ezeket ide beteszi akkor a te logikád alapján minden bizonnyal az egyetértés jeleként teszi ide be.


Nekem a fentiek alapján úgy tűnik a következetesség nem az erősséged.
tomajer 2021.09.22. 21:22:02 / # 352398
szálka 2021.09.22. 17:32:08 / Módosítva / # 352396
avatar

Azt még érteni vélem, ha a politikai mainstream elvárja, - megköveteli - a jobboldali sajtó minden közélettel foglalkozó munkatársától, hogy az összes lehetséges módon írni kell a baloldali-liberális ármányról, vagy hosszú cikkekben kell rettegni mindentől, ami nem fidesz.

Azt elfogadom, ha valaki pusztán politikai rokonszenvtől vezérelve  mindezt elénk tárja, elvégre ugyanazon tények birtokában is lehet homlokegyenest ellentétes következtetésekre jutni. Itt van nekünk példának az örök vita : evolúció kontra teremtés.

Azt már kevésbé értem, hogy valaki, aki taxizásból él, miért ünnepel  -mert felteszem egyetért a cikkel, ha idecitálta-  egy olyan írást, amelyik azt sugallja, hogy a taxisok önálló gondolkodásra, illetve  cselekvésre képtelen, a politika markában vergődő bűnözők társasága.  Esetleg azért dobja sutba az önbecsülését, mert előrébb való az "egy a tábor egy a zászló" ?

Végül  néhány apróság a cikkhez, hogy a féligazságok mellett megismerhessük a valóságot, és ne annak a napi aktualitássá torzítását...

Az MDF érintve volt az eseményekben mint párt és mint a kormánykoalíció vezetője. Ellentmondásos szerepbe kerültek, és mint párt bírálták is a saját kormányukat, mondván felelősség terheli a kormányt, mert a gazdasági intézkedéseket nem kellő körültekintéssel és a szükséges egyeztetés nélkül hozták meg. Persze emellett bírálták a normális rendet felborító fuvarozókat.

Horváth Balázs belügyminiszter délben még kacérkodott a katonaság bevetésével a klasszikus sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom szöveggel. Kb. két óra elteltével léptek hátrébb.

Antall József is elismerte, hogy bár az áremelés szükséges, de az egyeztetések során követtek el hibákat.

Amit a Kisgazdák vagy a Keresztények csináltak az szót sem érdemel.  Legfeljebb annyit,  egészen szánalmas volt a KDNP hallgatag lavírozása abban bízva, hogy felértékelődhet a szerepük, ha a harciasabb Kisgazdák kilépnek a koalícióból.

Az SZDSZ-ről már mindenki leírt mindent és annak az ellenkezőjét is. Elfogadom, hogy normál esetben egy politikai párt elsődleges feladata lenne a stabilitás biztosítása, és ebben az SZDSZ nem erőltette meg magát.  Ahogy a Fidesz sem 2006-ban......de most nem ez a téma. Legkevésbé sem mellékesen, hiába mentegeti a cikk Horváth belügyminisztert, ő maga nyilatkozott arról, hogy pénteken igenis rendet akart csinálni, csak amikor szembesült azzal, hogy egy politikai párt is a demonstrálók mellé állt, akkor állította le a rendőrséget.

Ami számomra izgalmasabb az a fidesz.  Két nyilatkozatot adtak ki összesen. Egyet a frakció, egyet a választmány. Mindkettőben elítélték az Antall-kormányt, sőt azt írták, hogy a  belügyminiszter egy szűk elit akciójáról beszél, miközben megmozdult az ország.  Igen,  megmozdult az ország.........És tiszteletben tartják,  mindenki  jogos igényét, hogy kifejezhesse az elégedetlenségét az engedetlenség bevált módszereivel.  Elsőként és együtt az MSZP és a fidesz  nevezte polgári engedetlenségnek a tiltakozást.  És hangzott el a Parlamentben az ominózus mondat Orbán szájából : a kormány hazudott....először amikor  előző nap még tagadta az áremelés tényét, másodszor akkor, amikor a a világpiaci árakra hivatkozott, pedig az államháztartás hiányát akarta pótolni a lépéssel.

Igen ezt mondta Orbán.

Ezekhez képest kéretik a helyén kezelni az írásom alatt belinkelt cikket.







 


cheater 2021.09.22. 01:23:05 / # 352395

tomajer 2021.08.14. 10:30:46 / # 352349

A hülyeséget bármeddig lehet fokozni ...
Baónak mennyire tetszene ez a cikk, ha szóba állna velünk ....  :-(

A CIA is részt vehetett a taxisblokádban

A taxisblokádba a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán az USA-nak állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése – mondta Borvendég Zsuzsanna történész a Magyarságkutató Intézet munkatársa.

– A rendszerváltással valóban felbomlik az az állambiztonsági hálózat, mely évtizedekig kiszolgálta az MSZMP-t?

– 1989 nyarától már ismertek voltak olyan állambiztonsági utasítások, amelyek arról szóltak, hogy a demokratikus átalakulással föl fog bomlani a szervezet. Épp ezért azt a célt tűzték ki, hogy még megfuttassák azokat az embereket, akik valamilyen módon az állambiztonsági hálózathoz tartoznak.

Itt nem feltétlenül kell az ügynökökre gondolni, hiszen az állambiztonsági hálózatban sok olyan kollaboráns is volt, akik a törvény értelmében nem minősültek ügynöknek.

Ezek lehettek titkos munkatársak, titkos megbízottak, hivatalos kapcsolatok, megnyertek stb. Nekik nem is volt beszervezési kartonjuk, de munkájukkal mégis folyamatosan segítették az állambiztonság működését.

Borvendég Zsuzsanna történész (Fotó: Magyarságkutató Intézet)

– Ezekből az emberekből „toboroztak” a rendszerváltoztatás utáni évekre egy láthatatlan hálózatot?

– Igen, az állambiztonsági hálózat egy része megmaradt, amely jelentős információval és befolyásoló erővel bírt. Noha maga a pártot kiszolgáló állambiztonsági szervezet valóban megszűnt 1990 januárjában, a korábbi hálózat egyes emberei továbbra is segítették egymást.

– Hogy tudták mindezt megtenni?

– Úgy, hogy a pártállami nómenklatúra már a 80-as években készült arra, hogy esetleg változások történhetnek a térségben. A pártelit egy része és a különböző védett pozíciókban lévő emberek közül sokan már a hetvenes évektől kapcsolatban álltak nyugati pénzügyi központokkal, multinacionális cégekkel, amelyek

a nyugati tanulmányokat és ösztöndíjakat is gyakorta állták és finanszírozták ezeket az embereket.

Egy részük aktív politikus lett, akik a 80-as évek végén a különböző magyar pártokban folytatták a politizálásukat. Nagytöbbségük az SZDSZ-ben tömörült. Természetesen más pártokba is beszivárogtak, így például az MDF-be is, ahol a későbbiekben igyekeztek szétrobbantani a pártot. De a médiában és az üzleti életben még nagyobb jelentőségük volt.

– Ezek szerint a nyugati tőkés erők segítették a magyar kommunista vezetők hatalmi pozícióinak átmentését?

– Igen, számukra ez volt az érdek. A hatalom informális kapcsolatrendszerein keresztül történhetett meg a vagyonátmentés is, és az állambiztonság „felbomlott” hálózatai a privatizációk során is aktívak lehettek.

Megszűnt a közvetlen hálózati hierarchia, nem voltak tartótisztek, hiszen a szervezet formálisan már nem létezett, az összetartás mégis működött.

Antall József 1989-ben az országgyűlési választás kampányában (Forrás: Wikipédia.hu)

– Személyes elkötelezettség volt az, ami összetartotta ezeket az embereket?

– Csak részben, a személyes érdekek szövevénye nagyobb motiváció lehetett. Nyilván tudták, hogy a változások után miképpen segítsék egymást. Voltak különböző forgatókönyvek a rendszerváltás kimenetelét illetően, nem véletlenül épültek be a politikai élet minden szegmensébe. Egymást támogatták a politikai és a gazdasági szféra, a média és az alvilág pozícióiból, és nagyjából mindenki tudta a maga feladatát. A hálózati működés „módszertanát” jól ismerték, nem volt szükség központi irányításra.

Egymásra lehettek utalva. Tudták, hogy a préda felett csak így tudnak majd osztozkodni.

– A pártelit átmentette magát az épülő demokrácia vezető rétegjeibe, de ez külföldi segítség nélkül sikerülhetett volna?

– Ilyen eredményesen biztosan nem. És itt újra azokhoz a nyugati pénzügyi központokhoz érkeztünk, amelyek már a 70-es évektől egyre mélyebben ágyazódtak be a magyar gazdasági életbe. Rengeteg pénzt loptak ki az országból, amikor a gazdasági válság már akkora volt, hogy az adott keretek között nem lehetett több profitot realizálni, jött a privatizáció.

Megvoltak a lehetőségeik arra, hogy saját érdekeik szerinti mederbe tereljék az eseményeket, ráadásul részben abból a pénzből privatizáltak, amit előtte innen kiloptak.

– A Magyar Demokrata Fórum 1990-es győzelme ezt a tervet hiúsította meg?

 – Az MDF választási győzelme egy kicsit valóban áthúzhatta a kalkulációkat, de úgy vélem, hogy ezek az erők minden eshetőségre fel voltak készülve, így erre is. Sokat nem kellett várniuk, hiszen ’94-ben a kétharmados MSZP–SZDSZ-kormányzással őrült iramban gyorsult fel az osztogatás, az állami vagyon átjátszása.

Mára már nem vitás, hogy a nemzetközi nagy multik a magát „radikális antikommunistának” kikiáltó Szabad Demokraták Szövetségében találták meg azt a politikai partnert, amely a magyarországi vagyonátjátszásban segédkezett.

Mindez sokáig rejtve maradt, a társadalom többsége nem tudott semmit ezekről a folyamatokról.

Taxisblokád. Erzsébet híd budai hídfőjét megszálló taxisok. 1990. október 26. (Forrás: Fortepan.hu)

– Számos szóbeszéd terjengett arról, hogy az SZDSZ állt az 1990 októberében kitörő taxisblokád mögött. Valóban így volt?

– A rendszerváltás gazdasági vonulata egy tragédia volt. Mondhatni egy világháborús veszteséggel ért fel mindaz, amit a társadalom ekkor elszenvedett. Ezt a mérhetetlen kétségbeesést a politikai vetélytársak meglovagolták és egy puccsra próbálták felhasználni. Az Antall József által vezetett kormányt végül nem sikerült elmozdítani, de olyan szinten meggyöngítették az MDF-et, hogy elkerülhetetlen volt a bukása. A taxisblokád még feltáratlan területe a történelmünknek. Az nem kérdéses, hogy provokátorok vegyültek az emberek közé és szították a hangulatot.

Az is eléggé nyilvánvaló mára, hogy az SZDSZ vezetői közvetlen kapcsolatban álltak a provokátorokkal és a háttérből irányították az eseményeket.

– A külföldi behatás a taxisblokádnál is megjelent?

– Ez jóval komolyabb dolog volt annál, minthogy kizárólag az egykori állambiztonsági hálózatot sejtsük a törvényesen megválasztott magyar kormány megbuktatásának kísérlete mögött. A taxisblokádba már a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán nekik állt leginkább érdekükben a nemzeti érdekképviselet gyengítése.

Úgy gondolom, hogy a CIA fedőszervezetei jelen lehettek a taxisblokád idején és szították a hangulatot, manipulálták az embereket.

Ne feledjük a média, a televízió és az írott sajtó szerepét se! A posztkommunista garnitúra a rendszerváltozáskor lényegében érintetlen maradt, az előző rendszer megbízható és megfuttatott emberei foglalták el a legfőbb pozíciókat jóval ’90 után is.

LMBTQ-tüntetés a Sándor-palota előtt 2021. június 16-án (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)

– Mi lehetett a külföldi titkosszolgálatok célja?

– A nyugati tőke gazdasági érdekei és a szuverenitásra törekvő, nemzeti érdekeket képviselni igyekvő MDF-kormányzat között éles ellentét húzódott meg. A pénzhatalmi központok úgy gondolhatták, hogy a szovjet iga alóli felszabadulás után ők következnek „gyarmatosítóként”. Sikerrel is jártak, az Antall-kormánynak kevés mozgástere volt. Gyakorlatilag ma is ugyanez történik, nem csak Magyarországon!

Ha megnézzük napjaink „színes forradalmait”, akkor azt láthatjuk, hogy mind-mind provokált és tudatosan gerjesztett akció.

Az utcán, a semmiből megjelenő „mozgalmak” nem spontán társadalmi igények alapján jönnek létre. Ezek a felszínen tartott témák valójában lényegtelenek és igen távol állnak az emberek hétköznapi problémáitól.

Ezek mögött, a látszólag szabadság- és egyenlőségi küzdelmek mögött nem áll valódi elnyomás, ez nem más, mint tudatosan gerjesztett hangulatkeltés,

melynek célja, hogy a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, és az országokat a globális tőke számára kiszolgáltathassák. Ebben az elmúlt harminc évben nincs változás.


Tóth Gábor

tomajer 2020.12.13. 20:40:30 / # 352031
Köszi!
focilabda 2020.12.13. 15:18:57 / # 352029

Felbukkant egy új tartlom a joutube ra 🧐

tomajer 2020.10.29. 18:51:45 / # 351934


tomajer 2020.10.28. 06:17:52 / # 351933

Harminc éve, hogy taxik vitték el a rendszerváltás eufóriáját


1990. október 27-én a magyar közutak teljes blokádjára ébredt az ország. A taxisok és fuvarozók – a hozzájuk csatlakozó polgári résztvevőkkel együtt – megbénították az egész ország közlekedését. Mintegy 600 helyen állítottak útzárat, ez összesen – a fővárossal együtt – 105 helységet és határátkelőt érintett. Budapesten – a Lánchíd kivételével – az összes Duna-hidat lezárták, és 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak.

Az úton keresztbe fordított konténeres Ifák, darus Tatrák és puttonyos Roburok, meg persze Zsiguli taxik végtelen sora. Ilyen képet mutatott Budapest és a legtöbb hazai nagyváros harminc évvel ezelőtt. És hogy miért?

MERT A KORMÁNY 65 SZÁZALÉKKAL MEGEMELTE A BENZIN AKKOR MÉG HATÓSÁGI ÁRÁT.

Így került egy liter normál üzemanyag 56 forintba. Mielőtt visszasírnánk az akkori árakat, nem árt egy kicsit számolni.

tomajer 2020.10.25. 16:07:26 / # 351930

Nem tudott mit kezdeni a rendőrség a taxisblokáddal

2020. október 25. 08:32 Riba András László



Az első szabad választások utáni parlamentáris demokráciában rendkívül hamar megnyilvánultak a békés átmenet kompromisszumaiból fakadó válságtünetek. A kormányprogram által megcélzott szociális piacgazdaság kialakítását szinte lehetetlen helyzetbe hozta az ország nemzetközi kitettsége, illetve ennek a belpolitikában való lecsapódása. 1990. szeptember 30-án és október 14-én két fordulóban került sor helyhatósági választásokra, ahol a kormánykoalíció pártjai lényegében vereséget szenvedtek parlamenti ellenzéküktől. A köztársaság kikiáltásának egyéves évfordulója ugyanakkor egybeesett a rendszerváltás első október 23-ájával. Erre a társadalomlélektani szempontból jelentős helyzetre szokatlanul és váratlanul rakódott rá az a négy nap, amely „taxisblokádként” vált közismertté. Az eseménysor valójában a rendszerváltás Magyarországának egyik első és legélesebb politikai krízisét idézte elő.

taxisblokád

tomajer 2020.10.25. 12:24:24 / Módosítva / # 351928

Volt egy politikai összhangzattan a taxisblokádban – Boross Péter a Mandinernek

„Óriási volt a bizonytalanság, a kormány friss volt, a miniszterelnök pedig kórházban volt” – magyarázza az éppen 30 éve történt taxisblokád okozta káoszt Boross Péter. Az akkori titokminiszter szerint nem titkosszolgálati emberek ármánykodása volt az országos útlezárás 1990. október 25. és 28. között, de kiemeli Göncz Árpád és az SZDSZ szerepét a dolgok alakulásában. Interjúnk!

Boross Péter (1928) volt miniszterelnök. 1956-os tevékenysége miatt internálták. Büntetése után közel 30 éven át a vendéglátóiparban dolgozott. Az Antall-kormányzatban a MEH politikai államtitkára, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, 1990 végétől belügyminiszter, Antall József halálát követően a ciklus végéig miniszterelnök volt.

Őt kérdeztük a harminc éve kezdődött taxisblokádról.

***

Spontán tiltakozás volt, vagy titkosszolgálati szál is volt benne?

Mással voltak akkor a titkosszolgálatok elfoglalva, egzisztenciális és egyéb problémákkal. Felelősséggel mondom, hogy ez alaptalan feltételezés. Annyit történt, hogy volt egy irtózatos benzináremelés, és ez ellen a leginkább érintettek demonstrálni kezdtek. Ez természetes reakciónak is tekinthető. Az persze nem, ha egy demonstráció átlépi a törvényi és alkotmányos határokat, márpedig

az út- és hídlezárás bűncselekmény volt.

A városi legenda szerint több elbocsátott titkosszolgálati ember taxisnak állt, a társadalmi felháborodás közepette operatív, technikai tapasztalataikat is bevetették a blokád megszervezésében. Ön titokminiszterként látta a jelentéseket. Van alapja a legendának?

Ez a legenda nevetséges. Vannak időszakok, amikor a titkosszolgálatok szerepe, jelentősége oly mértékben előtérbe kerül, hogy a velük kapcsolatos feltételezések teljesen átlépik a realitások határait. Biztos, volt ott elbocsátott titkosszolgálati ember, aki taxisnak állt, és javasolt valamit, de

hogy titkosszolgálati emberek szervezték volna a demonstrációt, az nem igaz.

Nem kell túlfantáziálni a dolgot.

A taxis vezetők szervezték az akciót?

Ők. Ez a taxisok reakciója volt erre a példátlanul magas áremelésre, és még egyszer mondom: szinte természetesnek vehető reakció volt. Európa minden országában hasonlóan reagáltak volna a szektorbeliek. Az is szinte természetes volt, hogy

a taxis cégek vezetői nem az akkor hivatalba lépett Antall-kormány hívei közé tartoztak.

Ha voltak politikai kapcsolataik, akkor azok a régi rendszer embereihez kötődtek?

Csak feltételezem. A ’80-as évek végén ha valaki egy egyesületet létrehozott, jól tette, ha volt pártkapcsolata. Jó darabig még csak az ilyen kapcsolatokkal bíró csoportokat engedélyezték, amikor még az egyesülést is korlátozták. Természetes feltételezés tehát, hogy minden ilyen csoport, cég élére – így a taxis cégek élére is – minimum nem MSZMP-ellenes vezetőket kellett kiállítani. Tételezzük fel tehát, hogy nem az Antall-kormány iránti olthatatlan szimpátia és a minden áldozat meghozatalára való készség jellemezte azokat, akik az áremelés miatt a demonstrációt megszervezték.

A taxisoknak voltak CB-rádióik, óriási előny volt. De még így is elképesztő gyorsan meg tudták szervezni országos szinten az útlezárásokat.

Azok a hírközlő eszközök, amelyekkel rendelkeztek, és a nyilvánvaló országos ismeretségi körük lehetővé tették, hogy azonnal szétröpítsék a felhívást. A taxisok mozognak; autóval azonnal oda tudtak menni, ahova a szervezők vezényelték őket.

 

Az eltorlaszolt Erzsébet híd budai hídfője a taxisok demonstrációja idején 1990. október 26-án

 

Milyen hibákat követett el a rendőrség? Belejátszott-e a budapesti rendőrfőkapitány esetleges politikai kötődése a taxisblokád elleni fellépés elutasításában?

Nézze, ha egy rendőrtiszt megfelelő irányultságú parancsot kap, akkor végre kell hajtania. A budapesti rendőrkapitány (Barna Sándor – a szerk.) ezt valószínűleg végre is hajtotta volna. A sajtó mellette volt, és a köztársasági elnök (Göncz Árpád – a szerk.) is azt nyilatkozta, hogy nem szabad erőszakot alkalmazni. A köztársasági elnök nem volt tisztában saját hatáskörével, és

a rendőrfőkapitány sem mehetett volna az államfőhöz, nem kaphatott volna tőle intenciókat.

A köztársasági elnököt később az alkotmánybíróság is rendre intette ezért. Hiszen amikor az a kérdés merült fel, hogy a honvédség katonai járműivel a kormány elszállíttatja az útlezáró autókat, az elnök megszólalt, és azt hitte, hogy jogában áll parancsot adni a hadseregnek. Az ő lépését egy törvénytelen demonstráció pártolásának lehetne minősíteni.

Kajdi József (a Miniszterelnöki Hivatal vezetője volt 1990 és 1994 között – a szerk.) visszaemlékezése szerint Göncz Árpád részt vett az egyik kormányülésen, ahol a kormánytagok arra kérték őt, hogy nyilvánosan ítélje el a blokádot, majd néhány órával később hírt kaptak, hogy az államfő egy tévés bejelentést tesz, de megdöbbenésükre abban Göncz Árpád a kormányt szólította fel az áremelés visszavonására.

Hát, igen, ez is. Ezeknek a napoknak az eseményei egyértelművé tették, hogy hol állnak a szabad demokraták. Azonnal odarohantak és vitték a teát az éppen bűncselekményt elkövető taxisoknak. És

Kis János, az SZDSZ elnöke részéről azonnal egy nyilatkozat hangzott el, hogy a kormány megbukott.

Ezek mind olyan tényezők voltak, amelyek körbevették azt az abszurdumot, hogy a rendőrség nem teljesítette a kötelmét.

 

Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-es országgyűlési képviselő a tüntető taxisokkal beszélget a lezárt Erzsébet híd pesti hídfőjénél 1990. október 26-án

 

Az SZDSZ megpróbált felülni a társadalmi elégedetlenség hullámára, így van?

Az SZDSZ reakcióját támogatásnak vehették a taxisok. Sokan feltételezték, hogy az SZDSZ szervező volt, de nem voltak azok, hanem inkább gyorsan rákapcsolódtak az eseményekre. Kis János gyorsan azt nyilatkozta, hogy a kormány megbukott. Volt tehát egy politikai összhangzattan a dologban.

A nyilatkozat nyilván egy vágyvezérelt vélemény volt, az SZDSZ egy kormányválságot szeretett volna látni. De volt azért abban valami, hogy itt a kormány legitimációs válsága mutatkozott meg?

Nem,

semmilyen legitimációs válság nem volt.

Ez a dolog ott kezdődött, hogy pár hónapja működött egy kormány. Az Antall-kormány majdnem ad hoc módon állt össze, és egyetlen szerencséje az volt, hogy első pillanattól kezdve egy kiemelkedő felkészültségű, tekintélyes miniszterelnök, Antall József vezette. Csak az volt a baj, hogy ez a miniszterelnök a demonstráció idején éppen kórházban volt.

 

 

Milyen hibákat követett el a blokád alatt a kormány, a belügyminiszter, esetleg a honvédelmi miniszter?

Ennyi idő távlatában talán kimondható, hogy a belügyminiszternek és az országos rendőrfőkapitánynak nem volt szervezetvezetési rutinja, tehát azt a kemény utasítást a budapesti rendőrfőkapitány nem kapta meg tőlük, amelyet egyébként meg kellett volna kapnia. Nem szervezeti hibák történtek, hanem

óriási volt a bizonytalanság. A miniszterelnök kórházban volt,

telefonon érdeklődött, hogy mi történik, és mindenki mást mondott neki ráadásul. Mindenféle elképzelések voltak, hogy mit kellene tenni, de minden maradt a levegőben. Nyilvánvaló, hogy ha a miniszterelnök a helyén van, akkor ő ezeket a határozott döntéseket meghozta volna. Szükséges lett volna, mert a törvénytelenséget az elején lehetett volna felszámolni törvényes rendőri erőszakkal.

A káosz közepén a hadsereg bevetése felmerült?

A hadsereget nem lehetett bevetni, de az eszközeit igen.

Katonai járművekkel a taxik elszállítását meg lehetett volna valósítani

– a tüntetők mindjárt megijedtek volna, mert féltették a kocsijaikat. Ez volt az a helyzet, amelyre vonatkozólag Göncz Árpád köztársasági elnök utasítást adott, hogy a hadsereg ezeket az eszközöket nem adhatja oda. A probléma az volt – még egyszer mondom –, hogy az államfőnek nem volt joga utasítást adni a hadseregnek.

 

Taxisblokád az Árpád híd pesti hídfőjénél 1990. október 26-án

 

Maga az események kiindulópontja, a kormány lépése, a 65 százalékos benzináremelés indokolt volt?

1974-75-ben az olajár-emelkedést követő helyzetben a szocialista kormány azt a döntést hozta, hogy nem emelnek benzinárat, a költségvetés ezt kivédi, míg Nyugat-Európában a kormányok a munkásosztályra terhelik az áremelkedést. Onnantól kezdtek kialakulni az olajárak körüli abszurd aránytalanságok; még a Németh-kormány idején is jó ideig államtitok volt az államadósság, pedig ebből a döntésből eredt az államadósság jelentős hányada. Az államadósságról a magyar lakosság nem tudott, mert nem tudhatott. Az ország akkor az IMF lélegeztetőgépén volt, és persze

presszionáltak minket. Így született meg a döntés az áremelésről.

A kormány meg akarta előzni a pánikszerű benzinfelvásárlást, és ennek érdekében először letagadta, majd hirtelen bejelentette az áremelést, aztán zavaros nyilatkozatokat adott – szörnyű kommunikációs hibákat követett el.

Még egyszer mondom: pár hónapja működött csak a kormány, a kormány tagjai, a hivatal alkalmazottai sok esetben alig ismerték egymást, a miniszterelnök pedig kórházban volt. Nagyon nehéz elképzelni egyébként valamilyen csodakommunikációt, amely elérte volna, hogy egy ilyen nagyon erős áremelést boldogan fogadjanak a taxisok.

Antall Józsefet akkor műtötték; amikor az altatásból felébredt, információkat kért az eseményekről – önnel is beszélt. Milyen hatással voltak rá a kinti események?

Amikor Antall József felépült, és az egésznek vége lett, akkor behívott engem, és azt mondta, hogy belügyminiszternek kell lennem.

Az volt a feladat, hogy gondoskodjak arról, hogy a kormánynak legyen rendőrsége.

Nem barátságosan közölte, inkább ingerülten, ami egyébként nem volt rá jellemző. Az egész eseménysor bántotta őt; kínozta az az érzés, hogy pont akkor nem volt itt, amikor szükség lett volna rá; ha itt lett volna, akkor gyorsabban tudott volna reagálni a kormány.

1990 forró őszén egy nyílt helyzet alakult ki, sokan kimutatták a foguk fehérjét, így utána mindenki levonhatta a politikai tanulságokat a maga számára. Ön akkor mit vont le ebből?

Antall József is elmondta ezt a kórházban adott „pizsamás” interjújában. Ez egy bravúros teljesítmény volt, egy bravúros kritikai látlelet a helyzetről. Azt hiszem, ezt követően mindenki csak tisztelettel gondolhatott a képességeire. A másik az, hogy amikor a miniszterelnök belügyminiszterré nevezett ki, utalt a katonaiskolás múltamra is, hogy erélyesnek kell lenni.

 

fotó: Földházi Árpád, MTI

tomajer 2020.10.24. 16:42:18 / Módosítva / # 351927

tomajer 2018.10.27. 17:58:46 / # 349284
Elloptál 10 percet az életemből :-(
Sokba lesz ez neked! :-P
Bao 2018.10.26. 23:03:22 / Módosítva / # 349281
avatar

Ötvenhattal szembeni ellenforradalmi kísérlet volt a taxisblokád - Modellváltás '89

tomajer 2018.10.25. 18:59:14 / # 349280

Basszus, ..  már 28 éve?!? :-(


Taxisblokád 1990. okt. 25-28

Taxi Szekszárd 2017.05.12. 11:22:26 / # 347205
Puzsér egy f@sz!
Bocsánat! Puzsér egy pöcs!
Mert a f@sz egy kemény, erős valami.
nosi 2017.05.09. 18:58:08 / # 347193
avatar
Puzsér! Érdekes! Nagyon határozottan állítja a tutit! Akár el is hinném! De! Jó néhány csúsztatás után rá kell jönni, hogy csak egy pojáca! Végig szidja a komcsikat, meg a szocialista diktatúrát meg a magyarok 90%-át, aztán egyszer csak a demokrácia és a piaci verseny jegyében kijelenti, hogy a kormány azt csinál amit csak akar! Ha akar árat emel, ha akarja akkor szétveri a tüntetőket! Ha ezt nem teszi akkor gyenge. Kösz Puzsér!
Oldalszám: 15