Kedves Bao! Ezzel a véleményeddel nem vagy egyedűl. Szívemből szóltál.

Taxisblokád Marosvásárhelyen 2008-10-07. 12:55 Többszöri figyelmeztetés után ma 11 órakor taxik százai zárták le Marosvásárhely főterének egyik oldalát, azt, amelyen a Polgármesteri Hivatal található. A fuvarozókat tömörítő kamara már szeptemberben is kilátásba helyezte a taxisblokádot, amiért a városvezetés a leszabályozottnál jóval nagyobb számú személynek engedélyezte a taxizást. Ugyanakkor azt is kifogásolják, hogy a hivatal szemet húny az engedély nélküli taxizás fölött. A taxisok szerint az egyik fuvarozó Erdőszentgyörgyre szóló engedélyeket váltott ki, s ezekkel Marosvásárhelyen közlekedteti a járműveit, aminek eredményeképpen jelentősen megnőtt a taxik száma a városban. Egy olvasónk beszámolója szerint a sofőrök civilizáltan viselkednek, nem dudálnak, de gyakorlatilag megbénították a város központjának forgalmát. (Erdély Ma)

http://www.youtube.com/watch?v=IgMf41vT0d8

Két barát beszélget: - De szeretném, ha annyi pénzem lenne, amiből egy golyóálló dízel Mercedest vehetnék! - Minek neked egy golyóálló dízel Mercedes? - Semminek, de szeretném, ha annyi pénzem lenne.

Beauty and the crap. :))

EGYEDÜL AZ ÚTON Koltay Gergely A soha nem volt, a soha nem fontos, igaz lesz majd egyszer, mert ez a Te dolgod. Te mész az úton, s nem tekintesz Égre, csak előre, csak előre, a fényt mégis eléred. Megszólalnak benned ősi dallamok, kik hallgatják nem értik, mégis vállalod. Te mész az úton, nem állíthat senki. Tudod ezért az Úrnak, a végén kell felelni. Megszűnnek határok, mert határtalan az élet. Mit viszel zsákodban, az a tiéd: az az élet. Te mész az úton, idegenek kísérnek, a gondolat, mi született tiltott helyre téved. A csókok, az illúziók, a csúfak, a szépek, mind veled vannak, aláznak, dicsérnek. Te mész az úton egyedül, mint kísértet, csendes imáidban soha nem ezt kérted. Van, ki keresztet ácsol, s kit feszítenek majd, Lesz, ki találja bűnöd, lesz kit szavad tart. Te mész az úton, hosszú hidakon át, messzi helyeken ültetsz virágokat és fát. Senki nem adja vissza a gyerekkor illatát, a tiszta szemeket, a boldogság naiv gondolatát. Te mész az úton, országokon át, hazatérsz mégis, bár hív az új világ. Kopott buszokban nevetve bohócnak öltöztél, hogy elhiggyék, mit érzel, de előtted a sötét. Te mész az úton, mert hív a messzeség, a soha nem volt, a nem igaz, az érthetetlen lét. Mondd ezért mindenért, ki csókol majd, ha odaérsz? Fogaid között a szót, ki érti - semmiért? Te mész az úton, mint táltosok fia. Önmagába zárul az ösvény, s megérkezel haza.

Nekem nem voltak álmaim, S ami nem volt, nem is lett soha. Ha tanultam is, alig többet, mint Megtudtam, az élet mostoha. És nem volt kit szeretnem. Az éjjel elnyelte mind szavam, S bár laktam, éltem, és hittem én mindent, lelkem csak maradt hontalan. Haza már nem is térhetek. Eltűnt az otthon, a nyár, a hit, Magamban álmodom, titkon, rejtegetve, A nap-illatú hegyek álmait. Ugye érzed még, hogy vagyok? Csak pihenj kedves, mint most a tél, S ha szeretsz, akkor fel ne ébredj soha, Mert elmúlok, mint a füst, ha fúj a szél

Danke für dich. :)