A finn (Tuomo Pietiläinen, a Helsingin Sanomat újságírója) mindössze néhány alapvető információt akart megtudni az álcázott tesztautót vezető honfitársunkból.

Konkrétan ezeket kérdezte tőle angolul:

• Kicsoda ő, és mit csinál ott.

• Kinek a részére készít felvételeket a telefonjával.

• Miért ütött felé (vagy a telefonja felé), miután ő tisztázta, hogy újságíró.

• Milyen nyelven beszél, és honnan származik.

A finn mindvégig teljesen higgadt maradt. A magyar sofőr válaszaiból viszont egyetlen érdemi információ sem derült ki, csupán a rendkívül "kifinomult" és választékos káromkodásszótárát demonstrálta a helsinki utcán.

Nincs ilyen matrica az autón.

Amire valószínűleg gondolsz (és ami a videón 0:50 környékén jól látszik is), az egy sárga, kamerát ábrázoló figyelmeztető matrica: "VIDEO RECORDING WARNING".

Ez nem a fotózást vagy videózást tiltja, hanem pont arra figyelmezteti a járókelőket, hogy a tesztautó kamerákkal van felszerelve, és fejlesztési, közlekedésbiztonsági célokból folyamatosan rögzíti a környezetét. Tehát maga az autó kamerázza az utcát, nem a civileket tiltják el a fotózástól. Közterületen amúgy sem lehetne csak úgy megtiltani egy autó lefotózását.

A legvalószínűbb ok a stressz és a konfliktuskezelési rutin teljes hiánya.

A videón egy álcázott prototípus (valószínűleg egy új elektromos BMW) látható. A gyártók próbálják a végsőkig titokban tartani ezeket a formákat a hivatalos bemutatóig, a tesztsofőrökön pedig nagy a nyomás, hogy kerüljék a kamerákat és a felhajtást.

Amikor az újságíró a közterületen videózni kezdte – amihez egyébként teljesen joga volt –, a sofőr egyszerűen bepánikolt. Nem tudta a helyén kezelni a szituációt. Ahelyett, hogy racionálisan felmérte volna, hogy egy mosollyal és egy gázadással elkerülheti a bajt, a frusztrációja azonnali, primitív agresszióba csapott át.

Ha csendben továbbhajt, a felvétel sosem lesz vírusos, és a kutya sem ismeri meg az arcát. Ezzel az ostoba reakcióval viszont nemcsak magából csinált nemzetközi mémet, hanem a tesztelt márkára is ráhúzta a negatív figyelmet. Ilyen, a váratlan helyzeteket indokolatlan agresszióval kompenzáló sofőrökből te is látsz épp eleget a pesti utakon.

Belső infók, lezsírozott pályázat, 207 milliós csalás és meghamisított fuvaradatok – ítélet a taxisbotrány ügyében

Felfüggesztett börtönre ítélte kétszázmillió forintos csalás és vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszék a 20 évvel ezelőtti repülőtéri taxitender vádlottjait. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint öt fővel szemben emeltek vádat a Budapest Airport Zrt. 2006-ban kiírt taxipályázatával összefüggésben elkövetett vesztegetés, valamint a cég sérelmére 2006 és 2010 között elkövetett, 207 millió forintos kárt okozó csalás miatt.

Az elsőfokú ítélet szerint a III. rendű vádlott egy taxitársaság tulajdonosaként több millió forintos jogtalan előnyt adott a Budapest Airport Zrt. két munkatársának – az I. és II. rendű vádlottnak – azért, hogy a repülőtéri taxiszolgáltatás biztosítására kiírt pályázatot elnyerje. A taxitársaság által benyújtott pályázattal összefüggő jogi anyagokat a IV. rendű vádlott készítette el.

A II. rendű vádlott élettársaként a IV. rendű vádlott többféle, a pályázat elnyeréséhez szükséges – az I. és II. rendű vádlottól származó – belső információt is megtudott. Emellett az I. és II. rendű vádlott közreműködött abban is, hogy a taxitársaság tulajdonosa a ténylegesnél kevesebb fuvarszámot jelentsen be, így kevesebb szolgáltatási díjat kelljen a Budapest Airport részére fizetnie. A meghamisított fuvaradatokat az V. rendű vádlott a III. rendű utasítására továbbította a zrt. részére.

A III. rendű vádlott egy későbbi – a Budapest Airport Zrt. számára egyoldalúan hátrányos – szerződésmódosításban történő közreműködésért további jogtalan előnyt adott az I. és II. rendű vádlottnak. Az ezen alkalommal és a korábban kapott összegeken az I., II. és IV. rendű vádlott különböző arányban osztozott. A vádlottak cselekményei nyomán a Budapest Airport Zrt.-nek 2006 és 2010 között 200 millió forintot meghaladó kára keletkezett. Az elsőfokú bíróság az I. és a II. rendű vádlottat bűnsegédként, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása miatt 2-2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönre és 1,2 millió, illetve 700 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. 

A III. rendű vádlott bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és folytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt és 1,75 millió forint pénzbüntetést kapott. A IV. rendű vádlott esetében bűnsegédként, üzletszerűen, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett vesztegetés elfogadása miatt 1 év 6 hónap – 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt és 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a törvényszék.

Az V. rendű vádlottat a bíróság bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás miatt mondta ki bűnösnek, és ezért őt 1 év – 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönre és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ezen felül 5,4 és 8,4 millió forint közötti vagyonelkobzást is elrendelt az I., II. és IV. rendű vádlottak esetében. A büntetések kiszabása során nyomatékos enyhítő körülmény volt az időmúlás. A bíróság ezen felül a vádlottak javára értékelte többek között büntetlen előéletüket, a bűnsegédi elkövetést, a kiskorú gyermekek eltartását, az V. rendűnél pedig a munkáltatói utasításra történő cselekvést.

Súlyosító körülmény volt ugyanakkor a többszörös minősülés, a szervezett, sorozatos elkövetés, az I. és II. rendű vádlott esetében pedig az, hogy bizalmi viszonyukat kihasználva követték el cselekményüket. A törvényszék ítélete nem jogerős.

Az utolsó percek

https://www.dropbox.com/scl/fi/m587sccao0pw4ox1ycjg8/AUDIO-2025-11-30-20-02-14.m4a?e=2&fbclid=IwY2xjawOZciZleHRuA2FlbQIxMQBzcnRjBmFwcF9pZBAyMjIwMzkxNzg4MjAwODkyAAEee2thuUZX3_je1oIQZJgeCf3TimdfJ8RB7a_sOdi_cvTB9lXAriGvt2zhZ1k_aem_uvaUxz-PquMs53TISiNlag&rlkey=7rzokbg5bqf8yjgzsragoksur&st=jiuhvck8&dl=0

Már emberi felügyelet nélkül szállíthatnak utasokat az Uber robotaxijai

Ez az első sofőr nélküli robotaxi-üzem a Közel-Keleten, és egyben Abu Dhabi az első város az Egyesült Államokon kívül, ahol teljesen autonóm járművek működnek az Uber platformján. Az Uber applikációban a megszokott UberX és Uber Comfort kategóriák is képesek párosítani a felhasználót egy autonóm WeRide járművel, de új opció is érkezett: az úgynevezett Autonomous kategória az Uber történetében először kizárólag önvezető autókat kínál.

A flottát az Uberrel együttműködve a Tawasul flottakezelő üzemelteti, ők végzik a robotaxik karbantartását, tisztítását, töltését és minden üzemeltetési háttérfeladatot, míg az Uber felel a fuvarok lebonyolításáért és az utasok támogatásáért.

A WeRide nem új szereplő az Egyesült Arab Emírségekben. 2021 óta teszteli önvezető autóit Abu Dhabiban, 2023-ban pedig elsőként kapott országos engedélyt arra, hogy teljesen autonóm járművekkel közlekedjen közutakon. Az Uber és a WeRide 2024-ben indította el az első közös robotaxi szolgáltatását – akkor még biztonsági sofőrrel –, majd 2025 nyarára már Abu Dhabi mintegy felét lefedték, Al Reemet és Al Maryah-t is beleértve. A két cég jelenleg több mint száz robotaxit üzemeltet a Közel-Keleten, és a szolgáltatást év végéig újabb városrészekre is kiterjesztik.

Már emberi felügyelet nélkül szállíthatnak utasokat az Uber robotaxijai

Ez az első sofőr nélküli robotaxi-üzem a Közel-Keleten, és egyben Abu Dhabi az első város az Egyesült Államokon kívül, ahol teljesen autonóm járművek működnek az Uber platformján. Az Uber applikációban a megszokott UberX és Uber Comfort kategóriák is képesek párosítani a felhasználót egy autonóm WeRide járművel, de új opció is érkezett: az úgynevezett Autonomous kategória az Uber történetében először kizárólag önvezető autókat kínál.

A flottát az Uberrel együttműködve a Tawasul flottakezelő üzemelteti, ők végzik a robotaxik karbantartását, tisztítását, töltését és minden üzemeltetési háttérfeladatot, míg az Uber felel a fuvarok lebonyolításáért és az utasok támogatásáért.

A WeRide nem új szereplő az Egyesült Arab Emírségekben. 2021 óta teszteli önvezető autóit Abu Dhabiban, 2023-ban pedig elsőként kapott országos engedélyt arra, hogy teljesen autonóm járművekkel közlekedjen közutakon. Az Uber és a WeRide 2024-ben indította el az első közös robotaxi szolgáltatását – akkor még biztonsági sofőrrel –, majd 2025 nyarára már Abu Dhabi mintegy felét lefedték, Al Reemet és Al Maryah-t is beleértve. A két cég jelenleg több mint száz robotaxit üzemeltet a Közel-Keleten, és a szolgáltatást év végéig újabb városrészekre is kiterjesztik.