Csak ha véletlen onnan törlődne.... [i]"[b][font size=3]Magyar Nemzet: Hiába figyelmeztetett a szakma, mégis beadták a reklámadót[/font][/b] Benyújtotta az Országgyűlés elé a reklámadóról szóló törvényjavaslatát L. Simon László (Fidesz) hétfőn. A javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A reklámadó terve már 2013-ban is fölmerült, de akkor a tervezetet a szakmai szervezetek éles bírálata miatt elvetették. A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba. Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. A jogszabályt, elfogadása esetén a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosító személyekre vagy szervezetekre és az internetes reklámok közlőire. Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék. Az előterjesztés szerint a kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük. Káros hatásokat okozna a reklámadó A kormány tavaly tavasszal vetette föl először az új adónem bevezetésének lehetőségét, majd a kérdés lekerült a napirendről. Akkor beláthatatlannak tartották kommunikációs szakmai szervezetek a tervezett reklámadó hatásait mind a médiaszektorra, mind a közönségre, és egyeztetést javasoltak a kormánynak. A médiaszektor, a véleményformálás, a véleménynyilvánítás alapvető fontosságú iparága évek óta súlyos helyzetben van, amit az is jelez, hogy a szektor az elmúlt öt évben reklámbevételeinek több mint harmadát elveszítette – hívta fel a figyelmet akkor 13 szakmai szövetség közös közleményében. A tervezett reklámadó a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét, társadalmi szerepét, végső soron pedig alapvető társadalmi feladatainak ellátását veszélyeztetné, a hazai tartalom-előállítás helyzetének nehezítése mellett. A tervezett adófizetési kötelezettség így nemcsak a médiaszektor működését érintené alapvetően, hanem káros hatásai a teljes kommunikációs iparágra, és ezen felül a kapcsolódó iparágakra is kiterjednének – állt az akkori közleményben. Negatív gazdasági hatásra figyelmeztettek A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szövetségek egyeztetést javasoltak a kormánynak, hogy információt adhassanak a jogalkotónak a médiaszektor valós helyzetéről, valamint azokról a hatásokról, amelyek a tervezett adó bevezetése miatt a magyar gazdaság teljesítőképességére is negatív hatással lehetnek, végső soron a gazdasági növekedés esélyeit rontják – fogalmaztak a szervezetek. A sajtóközleményt közösen adta ki a Magyar Reklámszövetség, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség, az Interactive Advertising Bureau (IAB) Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Közterületi Reklámszövetség, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, a Piackutatók Magyarországi Szövetsége, a Professzionális Piackutatók Társasága, a Reklám Világszövetség Magyar Tagozat, a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség és a Főszerkesztők Fóruma. Az egész ágazatnak ártana Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója tavaly a Marketing & Médiának adott interjújában elfogadhatatlannak nevezte az új adónemet, ami szerinte nemcsak a csatornának, hanem az egész ágazatnak ártana. Hozzátette: a kormány jobban tenné, ha a reklámadó bevezetése helyett a köztévé költségeit csökkentené. A TV2 is élesen tiltakozott az adó bevezetése ellen. A reklámadó tervezett bevezetéséről Orbán Viktor május 22-én Brüsszelben beszélt először újságíróknak. A Nemzetgazdasági Minisztérium május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát a honlapján. A kommunikációs iparágat tömörítő szakmai szervezetek ezután egyeztetést javasoltak a kormánynak. Az egyeztetéseket Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár vezette. Végül június 27-én vették le a napirendről a törvényt."[/i]

Kavics a gépezetben... avagy egy főszerkesztőhelyettes, utolsó cikke?!? [b]Egy szimbolikus összegről Eddig csak jelentős intellektuális erőfeszítéssel lehetett komolyan venni azokat a hőzöngő hazai és külföldi vádakat, amelyek szerint az Orbán-kormány valami borzasztó diktatúrát installált Magyarországon, és e rémes folyamatnak a magyar sajtószabadság is áldozatául esett.[/b] E vádak cáfolatául elég beleolvasni újságokba, portálokba, belenézni, belehallgatni televíziós és rádiós műsorokba. Én életem egy részét diktatúrában éltem le, de valamilyen furcsa módon akkoriban sehol nem lehetett arról olvasni, hogy diktatúra van. Akkoriban sajtószabadság sem volt, de erről a nyomasztó helyzetről sem tudósított a média. Ma ezek a vádak évek óta tekintélyes szeletét adják a közbeszédnek, ami azonban pusztán annyit jelent, hogy a balliberális véleményformálók továbbra sem hagyják, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásukat. Mindez azonban nem indokolja, hogy ne tegyük szóvá: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs. Abból a mintegy kilencmilliárd forintból, amit a magyar költségvetés a reklámadóból összeszedhet, egy fél stadionra, ha futja. Az állami bevételek szintjén ennek a néhány milliárd forintnak semmi jelentősége nincs. Ugyanakkor a reklámpiac speciális helyzete miatt (minden reklámra költött tíz forint közel ötven forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez) jelentős, körülbelül negyvenötmilliárd forinttól eshet el ugyanez a költségvetés. A közteherviselésre való hivatkozás tehát nem állja meg a helyét, arról nem is szólva, hogy a magyar gazdaság ma lényegesen jobb állapotban van, mint volt néhány évvel ezelőtt, amikor az ilyesféle különadók kivetése valóban létkérdés lehetett. Ha akkor nem volt szükség reklámadóra, akkor ugyan mi szükség lenne rá most? Országos szintű pénzügyi kényszer nyilvánvalóan nem indokolja a bevezetését. A többi lehetséges indokot nem fontos felsorolni, ugyanis lényegüktől függetlenül egytől egyig sértik a sajtószabadságot. A reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását. Vajon miért van erre szükség? Jelen állás szerint a kereskedelmi televíziók fizetnék a legtöbb adót. Büntetésből, mert az emberek kereskedelmi televíziókat néznek? Ám ezek az emberek ugyanazok az emberek, akikre a kormány oly sokszor, mondhatni állandóan hivatkozik, mármint hogy az ő helyzetükön próbál javítani. Nos, a reklámadó az emberek (még mindig ugyanazok az emberek) hétköznapi helyzetén nem segít, médiafogyasztási szokásaikba pedig nem lehet és nem szabad államilag belematatni, az olyan, amilyen. Persze fájó lehet, hogy ezek az értetlen emberek nem a közszolgálati médiumokat részesítik előnyben, de ebben az esetben tűrni kell a tompa sajgást, és a problémát, ha ez valamiért probléma, a másik végén megpróbálni kezelni. Magáról a törvénytervezetről és annak színvonaláról csak néhány szót érdemes ejteni. A kreatív törvényalkotó megadóztatná az önreklámot (e műfaj nélkül semmiféle média nem képzelhető el), magyarán akár az összes műsorelőzetest, sőt, ha belegondolunk, azt is, ha én ideírom: Olvassanak Magyar Nemzetet! Szerencsére ma még ideírhattam adómentesen. Kilencmilliárd forint. A költségvetés szempontjából ez szimbolikus összeg. A kérdés csak az, hogy ez a szimbólum pontosan minek a szimbóluma.

Biztos, hogy kell nekik ingyenreklámot biztosítani???

Hátőőőő...kijjaza Szakma?

Örülök az aktivitásnak. Hallom szépen gyűlik a törzsgárda:-)

Ne kavarjunk:-( Két különböző pontja a rendeletnek a 10 év, és az Euro4-es norma. A 10 év, 2015 Július elseje. Onnan tovább, nem mehetnek. Hogy ez konkrétan a levizsgáztathatóságra, vagy az azonnali leállásra fog vonatkozni, nem tudni. De ahogy a 15 éveseknek is az azonnali véget jelentette a Jan 15. úgy gondolom, a július is ilyen dátum lesz. Az Euro4-es környezetvédelmi besorolás ... vagyis az Euro5-ös, 2018. Jan 1.-től kötelező. A bevezetésére ugyanaz vonatkozik, mint az előzőre. Tehát kérdőjel.

Csutkára égett egy taxi a Tompa utcában Leégett az éjjel a Taxi 4 társaság egyik autója a Tompa utcában. A társaság egyelőre nem tudott bővebb információkat adni nekünk az esetről. Egy taxi eleje és a belső tere is szénné égett a Tompa utcában. Felhívtuk a Taxi 4 társaságot, de se a műszaki, se az értékesítési, se a területi képviseleti vezetőt nem tudtuk elérni, a diszpécser pedig nem nyilatkozhatott az esetről. Információink szerint senki nem ült az autóban, amikor az kigyulladt.

[b]Kiégett egy taxi a 9. kerületben A Velvet információi szerint május 31-én éjjel, Budapest 9. kerületében a Tompa utca és a Liliom utca sarkán, nem sokkal éjfél után egy kigyulladt taxihoz hívták ki a tűzoltókat. A katasztrófavédelem szóvivője, Kisdi Máté a Velvetnek elmondta, hogy a taxinak a motortere és az utastere égett, személyi sérülés nem történt.

Van ilyen is: [b]Az Uber a világ legértékesebb startupja 500 millió dolláros tőkeinjekciót kap a magát a taxizás jövőjeként aposztrofáló San Francisco-i startup cég, az Uber. A befektető ezért a pénzért cserébe a cég 4 százalékos tulajdonrészét kapja meg, ami az Uber teljes értékét 12 milliárd dollárra teszi. Ezzel a cég a Wall Street Journal startup-toplistájának, a milliárd dolláros klubnak az éllovasa lesz. Jelenleg még három startup cég ér a világon 10 milliárd dollárt: a kínai telefongyártó Xiaomi, az online tárhelyszolgáltató Dropbox, és az internetes lakáskiadásban és bérlésben utazó Airbnb. [/b] 500 millió dolláros tőkeinjekciót kap a magát a taxizás jövőjeként aposztrofáló San Francisco-i startup cég, az Uber. A befektető ezért a pénzért cserébe a cég 4 százalékos tulajdonrészét kapja meg, ami az Uber teljes értékét 12 milliárd dollárra teszi. Ezzel a cég a Wall Street Journal startup-toplistájának, a milliárd dolláros klubnak az éllovasa lesz. Jelenleg még három startup cég ér a világon 10 milliárd dollárt: a kínai telefongyártó Xiaomi, az online tárhelyszolgáltató Dropbox, és az internetes lakáskiadásban és bérlésben utazó Airbnb. [b]Az Uber alapötlete egyszerű: egy okostelefonos alkalmazással egy gombnyomással hívhatunk magunknak Uber-taxit, térképen látjuk, éppen hol jár, majd ha elvitt a célpontunkhoz, az alkalmazás a GPS által mért adatok alapján kártyás utalással elintézi a fizetést is (borravaló adására nincs lehetőség). A 2010-es indulás óta már 36 országban, összesen 100 városban működik, Magyarországhoz legközelebb Münchenben és Milánóban próbálhatjuk ki. A cég a menetdíjakból 20 százalék jutalékot vesz le, a befektetők becslése szerint 2015-ben már évi 1,5 milliárd dolláros forgalma lehet. A legnagyobb befektetője egyébként a Google, aminek az önvezető autói egyébként is jól passzolhatnak a cég hosszú távú terveibe.[/b] Érdekesség, hogy a mostani 12 milliárdos értékeléssel az Uber értéke abba a nagyságrendbe emelkedett, ahol a legnagyobb autókölcsönző cégek vannak: a Hertz (12,8 milliárd) és az Avis (5,8 milliárd).

Baónak igaza van. Versenyeztetjük őket. Nem én, hanem a taxistársadalom. Amelyik tényleg jó lesz, az nyer. Nem kell hozzá, csak három dolog. (pénz pénz és pénz) Nnajó, meg egy kis odafigyelés a taxisok igényeire! Ha jó a szoftver, és tesznek pénzt az utasok meggyőzésébe, akkor menni fog. Az meg nem baj, ha van köztük verseny. Eddig mi szívtunk az árversennyel.... Nem akarok előre itt én árakat mondani, de a Best Taxi alkalmazás fejlesztői, más nagyságrendben gondolkodnak, mint az eddigiek.....