Ne kavarjunk:-( Két különböző pontja a rendeletnek a 10 év, és az Euro4-es norma. A 10 év, 2015 Július elseje. Onnan tovább, nem mehetnek. Hogy ez konkrétan a levizsgáztathatóságra, vagy az azonnali leállásra fog vonatkozni, nem tudni. De ahogy a 15 éveseknek is az azonnali véget jelentette a Jan 15. úgy gondolom, a július is ilyen dátum lesz. Az Euro4-es környezetvédelmi besorolás ... vagyis az Euro5-ös, 2018. Jan 1.-től kötelező. A bevezetésére ugyanaz vonatkozik, mint az előzőre. Tehát kérdőjel.

Csutkára égett egy taxi a Tompa utcában Leégett az éjjel a Taxi 4 társaság egyik autója a Tompa utcában. A társaság egyelőre nem tudott bővebb információkat adni nekünk az esetről. Egy taxi eleje és a belső tere is szénné égett a Tompa utcában. Felhívtuk a Taxi 4 társaságot, de se a műszaki, se az értékesítési, se a területi képviseleti vezetőt nem tudtuk elérni, a diszpécser pedig nem nyilatkozhatott az esetről. Információink szerint senki nem ült az autóban, amikor az kigyulladt.

[b]Kiégett egy taxi a 9. kerületben A Velvet információi szerint május 31-én éjjel, Budapest 9. kerületében a Tompa utca és a Liliom utca sarkán, nem sokkal éjfél után egy kigyulladt taxihoz hívták ki a tűzoltókat. A katasztrófavédelem szóvivője, Kisdi Máté a Velvetnek elmondta, hogy a taxinak a motortere és az utastere égett, személyi sérülés nem történt.

Van ilyen is: [b]Az Uber a világ legértékesebb startupja 500 millió dolláros tőkeinjekciót kap a magát a taxizás jövőjeként aposztrofáló San Francisco-i startup cég, az Uber. A befektető ezért a pénzért cserébe a cég 4 százalékos tulajdonrészét kapja meg, ami az Uber teljes értékét 12 milliárd dollárra teszi. Ezzel a cég a Wall Street Journal startup-toplistájának, a milliárd dolláros klubnak az éllovasa lesz. Jelenleg még három startup cég ér a világon 10 milliárd dollárt: a kínai telefongyártó Xiaomi, az online tárhelyszolgáltató Dropbox, és az internetes lakáskiadásban és bérlésben utazó Airbnb. [/b] 500 millió dolláros tőkeinjekciót kap a magát a taxizás jövőjeként aposztrofáló San Francisco-i startup cég, az Uber. A befektető ezért a pénzért cserébe a cég 4 százalékos tulajdonrészét kapja meg, ami az Uber teljes értékét 12 milliárd dollárra teszi. Ezzel a cég a Wall Street Journal startup-toplistájának, a milliárd dolláros klubnak az éllovasa lesz. Jelenleg még három startup cég ér a világon 10 milliárd dollárt: a kínai telefongyártó Xiaomi, az online tárhelyszolgáltató Dropbox, és az internetes lakáskiadásban és bérlésben utazó Airbnb. [b]Az Uber alapötlete egyszerű: egy okostelefonos alkalmazással egy gombnyomással hívhatunk magunknak Uber-taxit, térképen látjuk, éppen hol jár, majd ha elvitt a célpontunkhoz, az alkalmazás a GPS által mért adatok alapján kártyás utalással elintézi a fizetést is (borravaló adására nincs lehetőség). A 2010-es indulás óta már 36 országban, összesen 100 városban működik, Magyarországhoz legközelebb Münchenben és Milánóban próbálhatjuk ki. A cég a menetdíjakból 20 százalék jutalékot vesz le, a befektetők becslése szerint 2015-ben már évi 1,5 milliárd dolláros forgalma lehet. A legnagyobb befektetője egyébként a Google, aminek az önvezető autói egyébként is jól passzolhatnak a cég hosszú távú terveibe.[/b] Érdekesség, hogy a mostani 12 milliárdos értékeléssel az Uber értéke abba a nagyságrendbe emelkedett, ahol a legnagyobb autókölcsönző cégek vannak: a Hertz (12,8 milliárd) és az Avis (5,8 milliárd).

Baónak igaza van. Versenyeztetjük őket. Nem én, hanem a taxistársadalom. Amelyik tényleg jó lesz, az nyer. Nem kell hozzá, csak három dolog. (pénz pénz és pénz) Nnajó, meg egy kis odafigyelés a taxisok igényeire! Ha jó a szoftver, és tesznek pénzt az utasok meggyőzésébe, akkor menni fog. Az meg nem baj, ha van köztük verseny. Eddig mi szívtunk az árversennyel.... Nem akarok előre itt én árakat mondani, de a Best Taxi alkalmazás fejlesztői, más nagyságrendben gondolkodnak, mint az eddigiek.....

Ez a technológia a világban sikeres. Csak fel kell menni a guglepléjre, és megnézni hány ilyen alkalmazás van. A szoftverfejlesztők, meg mivel szeretnének ők is eccercsak nem bérből és fizetésből élni, megpróbálnak kilépni a piacra. Nem kell ehhez semmi más (gondolják ők) csak egy jó szoftver. (amiben én egyet is értek velük naggyából) Csak a jó szoftver milyensége a kérdés. Ezek a fiúk, is alkottak egyet. Láttam, beszélgettem velük, és elmondtam a véleményem. Onnan jött az ötlet, hogy a tietekre is kíváncsiak. El kell jönni, meghallgatni őket, és kipróbálni.

Veszélyben az internet, de még megmenthetjük! Erős napja volt szerdán az Alkotmánybíróságnak. Elsőként arról döntöttek, hogy a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása „nem állt teljes összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralitás követelményével, és ezáltal nem minden tekintetben felelt meg az Alaptörvény” rendelkezéseinek. A rendkívül finomkodó és nem minden tekintetben karakán mondat azt jelenti magyarul, hogy a sértett jobbos művészek magánklubjából (vö: Bilderberg-csoport) nem lehetett volna zártkörű közintézményt faragni, különösen olyat nem, amelyik közpénzt osztogat és a teljes magyar művészeti életet hivatott képviselni. Akkor tehát elveszik tőlük a jogtalanul szerzett kiváltságokat? Nem. Mi következik a jogsértésből? Semmi. Mivel az MMA „működését megkezdte, létrejötte további – személyi és nem jelentéktelen vagyoni – jogviszonyok keletkezését eredményezte [értsd: a jobbos művészek sok pénzhez jutottak, mert az jár nekik], a jogszabályi rendelkezés megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő [értsd: osztozkodni kellene a zsákmányon]”. Foglaljuk össze az Alkotmánybíróság jogfelfogását: ha alkotmányellenes módon ráteszed a kezed egy jelentős vagyonra és legalább két évig alkotmányellenes módon használod, akkor már nem veheti el tőled senki. Ennek két feltétele van: keletkeztess jogviszonyokat és legyél te a Fidesz. Sajnos, nem az áldozatokat, hanem az elkövetőket védi a jog, ahogy a miniszterelnök is megmondta, bár valószínűleg nem magára gondolt. Az Alkotmánybíróság eljárása ismerős lehet a magyar kormány által kifosztott összes kedves olvasónak. Pontosan így falaztak a magánnyugdíjak ügyében. Habár a 3000 milliárd forint ellopása nem állt teljes összhangban a magántulajdon védelmének követelményével, addig vártak az ítélettel, amíg az eredeti állapot helyreállítása a jogbiztonság, valamint a kormányfő sérelmét idézte volna elő, aki inkább annyi jogviszonyt keletkeztetett a nyugdíjvagyon terhére, hogy abból semmi nem maradt. Ki időt nyer, éveket nyer. Jutalmul. Vannak esetek, amikor az időhúzás a legjobb taktika. Alkotmányosnak nyilvánítani bármit nem lehet, mégis csak ott vannak a nemzetközi konferenciák, kínos, ha elülnek az ember mellől a fogadáson, de közben az együttműködés rendszerét sem akarják megkérdőjelezni. Add meg az Orbánnak, ami az Orbáné, és a jogtárnak, ami a jogtáré. Ez is egy alkotmányos alapelv. Lassan járj, tovább kapsz fizetést. A tevékenységüknek más haszna nincs, feleslegesek, mint Rogán Antal vagyonnyilatkozatán a dátumbélyegző. Ami nem jelenti azt, hogy károkat azért ne okoznának. Attól még, hogy egy szervezet teljesen felesleges, nyugodtan lehet kártékony is. A kettő nem zárja ki egymást, ezt jól tudja mindenki. [b]Ennek bizonyságául az Alkotmánybíróság, hogy megőrizze aznapra a komolyság látszatát, gyakorlatilag betiltotta az internetes kommentelést, de ez már nem lep meg senkit, mert néhány hete ugyanez a testület a miniszterelnök lemajmozásának lehetőségét helyezte hatályon és kampányon kívül. A szólás szabadsága túl fontos ahhoz, hogy az alattvalókra bízzák. A kommentelés kérdése persze nehéz téma, mert a hozzászólások nagy része alapjaiban kérdőjelezi meg az iskolarendszer értelmét és az általános választójog elvét, továbbá azt a feltételezést, hogy bátran lehet a városban mászkálni, mert nem minden szembejövő pszichopata sorozatgyilkos. Ezzel együtt a szabad és (tetszés szerint) anonim kommentelés a nyilvánosság demokratizálásának eszköze lett, függetlenül a tartalomtól. Tetszettek volna okosabb népet csinálni. Az a döntés, hogy a honlap működtetője felelős az ott – akár átmenetileg – megjelenő kommentekért, nyilvánvalóan teljesen abszurd. Azoknak, akik ezt a cikket olvassák, nem kell magyarázni, mert az alkotmánybírókkal ellentétben találkoztak már azzal az érdekes jelenséggel, amit internetnek szokás nevezni. Mintha egy kocsma tulajdonosa lenne felelős azért, ami a vendégek között elhangzik. A párhuzamosan folyó viták folyamatos, valósidejű szűrése kivitelezhetetlen és nem csak gyakorlati okokból (nincs erre kapacitás és nem is érné meg, hogy legyen). Elméletileg sem lehet megvalósítani azt a moderálást, amit az Alkotmánybíróság elvár. Nem pusztán a durva jelzők használata számít, bár a kommentek kétharmadát törölni kellene miattuk. Lehet, hogy egy hozzászólás megsérti valakinek a jó hírnévhez való jogát. Ez elsősorban azon múlik, hogy a benne szereplő állítások igazak vagy nem. Az a komment mondjuk, hogy Simicska Lajos Svájcba viszi ki az adófizetők pénzét, csak akkor sérti (?) nevezett vállalkozó jó hírnevét (?), ha az állítás nem igaz. Ha igaz, akkor nincs baj. Ezt a kérdést azonban a moderátor nem tudja eldönteni, ezért inkább törölni fogja a véleményt. Ahogy mindent, ami nem bizonyítható. (Jobbosok: azt is, hogy Fletó át akarta játszani a zsidóknak Sukorót és az ő utasítására lőtt a rendőrség a tömegbe). Sőt, a cenzúra nem korlátozódna a politika területére, ha egy csalódott vevő arról panaszkodik, hogy valamelyik cég terméke vacak, az a vélemény is megy majd a kukába. Ehhez az Ab-döntéshez egy ingatlanos cég hisztije vezetett. Ennyi önmagában elég lenne ahhoz, hogy a kommentelés műfaját elfelejtsük, de a Cenzúrahivatal az Alkotmánybíróság nem végez félmunkát, ha időnként dolgozni kezd. Beérhették volna annyival, hogy a működtető egyedül akkor tehető felelőssé, ha nem távolítja el a sértő hozzászólást bejelentés után (Stumpf for president). De nem, az úgy túlzottan tág teret engedne a mérlegelésnek és a szabadságnak; amint a komment megjelenik, onnantól a lap a felelős érte, utólagos törlés esetén is. Akkor roló. Természetesen a hvg.hu oldalain köztudomásúan kifogástalan közönség írogat, de – köztünk szólva – némely komment alapján kezdeményezhetne valaki eljárást, ha mindenképp akar. Legfeljebb nem nyer, de kinek van kedve a tortúrához. Talán maradt kiskapu, az Ab a közösségi oldalakra nem vonatkoztatja a moderálási kényszert, nem ismertetjük az indoklásukat, annyira értelmetlen. Itt a New York Times egzotikus országok tréfás barbárságai rovatára gondolhattak ijedten, ahol jóízűen kacagnak azon, hogy abban a kis országban, amelynek fővárosa Bukarest? vagy Budapest?, és bizonyára embert is esznek, az alkotmánybírók Zuckerberg Márk urat idéztetnék be azért, mert K. Béla az átlagosnál indulatosabban frissítette állapotát. Úgy oldották meg az ellentmondást, hogy a Facebookra posztolni olyan, mint magánlevelet írni, az nem a nyilvánosság része, ne kérdezzék, miért, biztos nem láttak még ilyet közelről, csodálkoznának nagyon, ha kiderülne, mik nem vannak még, mindenestre ez megteremti a lehetőséget arra, hogy a lapok átmentsék oda a fórumaikat, és akkor nem lehet őket tönkretenni minden második komment miatt. Ennek ellenére nem lenne meglepő, ha a vitalehetőség sok helyen megszűnne, bár ez nagyban múlik az internetezők érettségén. A megoldás egyszerű: nem kell feljelenteni senkit. A feljelentés mostantól joggal való visszaélés. Szerencsére azt (még) nem írták elő az alkotmánybíró bácsik, hogy a nem tetsző vagy bántó véleményt hivatalból kell üldözni. Ránk van bízva, mi lesz ebből. Még megmenthetjük az internetet. Kössünk szövetséget. Tegyünk fogadalmat. Elviseljük a sértő megjegyzéseket, sértegetünk mi is eleget. Utolsó szar alaknak tartjuk azt, aki feljelent másokat a véleménye miatt. Ha ezt cég vagy politikus teszi, akkor tőlük nem vásárlunk, rájuk nem szavazunk. Nem olvasunk kommenteket (opcionális). Középút nincs. Ha nem mondhatod el mindenkinek, a végén nem mondhatod el senkinek.[/b]

Ami ebben tetszik, az a kamerás térkép, és hogy ha minden igaz, akkor a trafipaxos appal együtt fog működni, tehát nem kell mind a kettőt futtatni.

Létezik ilyen összefüggés:-)

Nem. Ez PROFESSZIONÁLIS! :-D