Egy New York-i taxis igaz története egy utolsó útjára induló idős néniről: 

"Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok.

De aztán mégis inkább kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem."

Egy pillanat – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Hallottam, hogy valamit vonszolnak a padlón.
Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot, kalaptűvel. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki.
Mellette egy kis bőrönd pihent. Ahogy benéztem a lakásba, olyan volt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. Nem voltak órák a falakon, egyetlen kép vagy dísztárgy sem a polcokon. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenféle fotókkal és vázákkal teletömve.
- Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.

Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.

Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.

Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út. – vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom. – mondta. Egy hospice-házba tartok.

Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. Nagyon csendesen beszélt. A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?

A következő két órában bebarangoltuk a várost.

Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.

Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton azt monda: Most már mehetünk. Elfáradtam.

Szótlanul haladtunk a megadott címig. Alacsony épület volt, a feljáró az előtetővel fedett főbejáratig vitt.

Két egyenruhás alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítettek, figyelték az asszony minden mozdulatát.
Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.

-Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.

- Semmivel. – feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből. – mondta.
- Vannak más utasaim is. – szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak. – mondta végül: -Köszönöm.

Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja.

Egy életre zárták rá az ajtót.

Aznap csak vezettem, céltalanul.

Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélni.

Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.

Egész életünkben a nagy dolgokra várunk.

És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el. ”

Rejtett kamerával buktattuk le a "mezítlábas" taxisokat! 

 

Budapest - Nem viszik el a magyarul beszélő utast a taxisok több belvárosi droszton. Különféle kifogásokkal hajtják el a budapestieket: leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy foglalt a kocsi, várnak valakit. A hiénák azért ilyen válogatósak, mert tudják, hogy a fővárosi utasokat nehezebb átverni, mint a turistákat. Velük szemben nagyon előzékenyek a belvárosi hiénák.

– Nagyjából mennyiért tudnak elvinni a Blahára? – kérdeztük az egyik sofőrtől. Ez a taxikalkulátor szerint 1,4 kilométeres út, s ha „igazi" taxival megy az ember, körülbelül 390, plusz 450 forint alapdíj.

A sofőr sajnálkozva felsóhajtott: – Egy ezres körül lenne, de sajnos várok valakit, nemsokára érkezik.
Kollégánk hátizsákos angol turistának adva ki magát pár perccel később megpróbálkozott ugyanennél a sofőrnél. Őt elvitte volna, de nem ezer forintért, hanem négyezerért – persze számla nélkül.

 

A turisták által szintén kedvelt Vámház körúti Vásárcsarnok előtt is megválogatják a fuvart a taxisok.

Magyarul megszólalva itt sem tudtunk beülni. A Baross térre mentünk volna, a taxis ezer forintra saccolta a 2,5 kilométeres út viteldíját. De azzal hárított, hogy nem tud megfordulni, át kellene mennie a Szabadság hídon. Azt javasolta, menjünk a 4-es metróval.

Nem így angolul érdeklődő kollégánknak. Őt 5 ezerért vitték volna el, miközben a hivatalos tarifákkal kalkuláló weboldal szerint 695 forint a fuvar, plusz a 450 forintos alapdíj.

„A személytaxi-szolgáltató nem válogathatja meg az utasokat" – közölte a BKK sajtóosztálya. A hatóságok rendszeresen tartanak ellenőrzéseket, és csak a BKK 173 alkalommal tartott próbautazást, többször épp a Deák téren. Négy esetben felmondták a megállapodást a taxaméter külső befolyásolása miatt, nyolcszor pedig más okból – például mert a taxis megtagadta az álruhás ellenőr fuvarozását.

V. J. Z.

Kabaréjelenet az internetadó margójára:

-Jó napot Kovács úr, miben segíthetünk?
-Üdvözlöm, az internetadót jöttem befizetni.
-Értem, de ezt online is megtehette volna!
-Igen, de ott először egy 400 gigabájtos alkalmazást kellett volna letöltenem, gondoltam így olcsóbb.
-Na nézzük...Net kártyáját lesszíves ideadni...
-Tessék.
-Egy pillanat, átfuttatom a rendszeren...Azt mondja hogy...Ebben a hónapban 25 gigát használt. Volt kint önöknél a netóra leolvasó kolléga?
-Igen.
-Plomba rendben volt? Nem törték fel?
-Nem kérem, tisztességes mérnökember vagyok, a munkámhoz kell az internet.
-Ahhhha...azt mondja hogy, 12 filmletöltés, játékok, irodai alkalmazások, egy kis pornó...
-Tudja, van egy 16 éves fiam.
-Persze persze, mindenki ezt mondja...Megsúgom önnek így négyszemközt, hogy a legnagyobb bevételünk a pornóból van.
-Nem lepett meg, fura lett volna, ha azt mondja, hogy a Révai Lexikont töltögetik lefelé az emberek!
-Nem áll messze a valóságtól! Miért nem vált Hungaronet csomagra?
-Az meg mi?
-Igazi, magyar internet! Csak letölti hozzá a Turul 5.1 programot és már fut is! Van benne közösségi oldal, csak hazánkfiainak, hírportálok, népzene, szórakozás. Semmi nyugati szenny, és teljesen ingyenes! Itt aláírja, automatikusan csatlakozik pártunkhoz, ezáltal további kedvezményeket is kap, aztán otthon irány a korlátlan Hungaronet!
-De hát nekem a munkámhoz kell az internet! Amit maguk kínálnak, azzal én nem tudok dolgozni!
-Maga mérnökember, vannak remek állásajánlataink is! Tud tervezni stadiont, nyitottat, fedettet, családi házakat, közintézményeket...
-De kérem! Ott a családom! Ők is használják az internetet!
-Idefigyeljen Kovács úr. Túl van misztifikálva ez a világháló dolog. Az emberek elmagányosodnak. A gyerekek már nem mennek ki focizni a szabadba, az asszonyok a netről lopkodnak főzési tippeket ahelyett, hogy nagyanyáik megsárgult receptkönyvét használnák, olyan túl modern és haszontalan ez az egész!
-Elnézést, de maga nem használja az internetet?
-Én ugyan nem! Kirándulok, sportolok, újságot olvasok, televíziót nézek, nincs is otthon számítógépem.
-De több millió magyarnak van, és ezzel dolgoznak, tanulnak, játszanak!
-Semmi gond, mindent megtalálnak a Hungaroneten, ami csak kell!
-De hogy lesz így információnk a világról?
-Kit érdekel, mi történik máshol? Ide kell koncentrálni, nem azzal törődni, hogy a nyugat, meg jólét, luxus autók, repülők! A magyar gazdaságot kell felépíteni! Minek összezavarni az elménket mindenféle információkkal, amikor a Hungaroneten minden áldott nap, központilag frissítjük a híreket!
-Hát...köszönöm szépen, akkor befizetném az adót és távoznék is...
-Rendben...A viszont látásra! Ja és majdnem elfelejtettem! A Hungaronethez új építésű barlangokat is adunk fix kamattal! A fűtési rendszer még kezdetleges és ajtók sincsenek, de így legalább könnyebben bejutnak a Nemzeti Gondolatrendőrség emberei...Hallgasson rám! Egy szép új jövőt építünk!
-Köszönöm kedvességét. Azt nem tudja, hol tudok a gyereknek 'like-kártyát' és 'komment-kupont' vásárolni?
-Sajnos azok elfogytak, de pártunk oldalára kattintva letölthet egy 350 gigabájtos programot és felvesszük a várólistára. Szép napot Kovács úr!
-A viszont látásra...

(...ha egyetértesz, bátran oszd meg...egyelőre ingyen és adómentesen megteheted...)

Nem lesz internetadó 

Legalábbis biztosan nem 150 forint gigabájtonként.

A távközlési adó kiterjesztéséből a kormány évente 20 milliárd forint adóbevételt vár. Az adót az internetszolgáltatóknak kellene megfizetniük, beleértve a vezetékes és a mobilszolgáltatókat is. A távközlési törvény tervezett módosítása szerint 150 forint adó szerepel minden megkezdett gigabájt után. Természetesen mindezt a magyar netezők is fizetnék, hiszen a vállalatok valószínűleg továbbhárítják a fogyasztóra a pluszköltségüket.

Véleményünk szerint a netadó bedobott mértéke egy hatalmas kamu. Két okot tudunk elképzelni, a kormányzatra nézve az egyik rosszabb, mint a másik.

1. Elszámoltak valamit
2. Nem számoltak el semmit, ez egy kommunikációs trükk

Elszámolták

Ma Magyarországon senki nem tudja, hogy mennyi a valós netforgalom. A Nemzetgazdasági Minisztérium évi 133 millió gigabájttal becsülte meg a 20 milliárdos adóbevételt, de nem lehet tudni, hogy mi alapján, mert a szakmát most se kérdezték meg. Ennél azonban csak Budapesten jóval több a forgalom. A másodpercenként 20 gigabájtos fővárosi forgalom éves szinten önmagában 100 milliárddal gazdagítaná a költségvetést. Az országos internetszolgáltatók saját adatszolgáltatása szerint, a 2013-as forgalmukra (kb. 630 millió gigabájt) viszont nem 20 milliárd, hanem 200-220 milliárd adóbevétel jutna.

Ennek alapján egyértelmű, hogy a kormány nagyon elszámolt valamit. Vagy a 20 milliárdot vagy a 150 forintot. Szerintünk pusztán annyi történt, hogy elnéztek egy tizedesjegyet. Ha ugyanis 20 milliárd forint beszedése volt a cél, akkor nem 150, hanem 15 forintnak kellene lennie a gigabájtonkénti adónak. És ez azért elég nevetséges a kormány szakértelmére nézve.

Nem számoltak el semmit

Ha a kormány nem számolt el semmit, és nem is kérdezte meg az internetszolgáltatókat, akkor teljesen tudatos politikai lépés a belengetett bődületes mértékű internetadó. Újságíróként jól ismerve a Fidesz kommunikációs gépezetét, csak arra tudunk gondolni, hogy ez egy kommunikációs trükk, aminek az a célja, hogy miután fél Magyarország tiltakozni fog a brutális adó ellen, a kormány ennek hatására nagy kegyesen visszavonja / csökkenti az internetadót, ezzel mutatva, hogy az „emberek oldalán áll". Úgyhogy le lehet nyugodni, mert boritékolható, hogy a következő 3-4 napban a 150 forintos gigaadó el fog tűnni.

Mire jó ez az egész?

Elsősorban arra, hogy az internetadóval kiválóan el lehet terelni a közvélemény figyelmét az ősz egyik legforróbb politikai témájáról, az amerikai kitiltási botrányról és annak hátteréről. Vagyis arról, hogy az USA megelégelte: Magyarország látványosan kiszolgáltatja magát Oroszországnak, és ezzel elárulja szövetségeseit és az európai értékeket.

Rogán Antal kedden már be is nyújtott egy törvényjavaslatot arról, hogy az orosz Déli Áramlat akkor is megépülhessen Magyarországon, ha az EU ezt nem engedi.

Elterelésként ennyi erővel mondjuk jöhetett volna a szexadó is.

Felső korláttal fogadnák el az internetadót

Össztűz alá került az internetadó, pártok és különböző szervezetek követelik a visszavonását. A kormány meghátrált, de kérdés, hogy ha nem az emberek fizetik meg, miért kell rá 700 forintos felső korlát?

A kormány jövőre az internet szolgáltatásra is kiterjesztené a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek tegnap benyújtott, 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.

Tilakoznak a szakmai szervezetek

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a törvény megakadályzná az internet magyarországi terjedését, és ellehetetleníti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. A szakmai szövetség közleménye szerint "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz". Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. A szabályozás hatására nem az adóbevétel fog nőni, hanem az internethasználat fog csökkenni - hívják fel a figyelmet.

"Az internet szolgáltatást érintő bármilyen adóteher biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet" - írták a közleményben. A szövetség szerint a lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerő-piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplője számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.

A törvényjavaslat szerinti internetadó az IVSZ előzetes véleménye szerint egyebek közt rövidtávon megszűnésre kényszeríti a kis és közepes, szinte 100 százalékban magyar tulajdonú kábelszolgáltatókat. Közép- és hosszútávon ellehetetleníti a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, például a mobil TV vagy a zenei streaming szolgáltatásokat. Amennyiben az adó az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról. Az IVSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás előremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetet is.

A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) - amelynek tagjai jellemzően az ország kistelepülésein végeznek internet, kábeltelevízió, és telefonszolgáltatást - szerint veszélybe kerülhet az a 2020. évre tervezett kormányzati cél, hogy Magyarország területén minden háztartás számára elérhetővé váljon a 30 megabit/secundum sávszélességű internet szolgáltatás. Az MKHSZ tiltakozik az újabb ágazati különadó kivetése ellen, ami miatt további súlyos veszélybe kerülhetnek a szövetséghez tartozó vállalkozások. Közleményük szerint a 2013 januárjától hatályos közműadó bevezetése miatt már több kisebb vállalkozás megszüntette a működését, és arra is van példa, hogy kábelhálózatot bontottak le.

A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az új adónem terve ésszerűtlen, abszurd és ellentmondásos, bevezetésének legnagyobb vesztesei a hazai információs társadalom tagjai, az internetet napi szinten használó egyének, vállalkozások és közintézmények. Miközben a világ internetforgalma exponenciálisan növekszik, addig Magyarországon egy forgalmat büntető adó fogná vissza a digitális javak felhasználását és visszafordítaná az országot a digitális fejlődés útján - mutatnak rá.

Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával. Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.

Tilakoznak a szakszervezetek

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a tervezett internetadó súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. "Az internet nyújt segítséget ahhoz, hogy a legkisebb település legkisebb iskolájához is eljusson az elektronikusan feldolgozott tananyag, tankönyv, valamint segítséget nyújt az idegennyelv-tanuláshoz. Az internet használata nem függhet attól, hogy milyen az anyagi helyzete a szolgáltatás igénybe vevőjének." - írják. A szakszervezet szerint az internet-szolgáltatás megadóztatásával a civil szervezetek - többek között a szakszervezetek - működését is ellehetetlenítik.

A Liga Szakszervezetek szerint az internetadó csak tovább mélyítené a szakadékot a társadalom gazdagabb és szegényebb rétegei között, továbbá ellentétes a demokratikus alapnormának számító szabad információ-megosztás és -elérés elvével. Azt kérik, hogy a kormány a saját korábbi véleményével összhangban álljon el az internetadó bevezetésének tervétől.

A vegyipari szakszervezet a tájékozódáshoz és a tudáshoz való hozzáférés korlátozásaként értékeli a kormány javaslatát. A szakszervezet támogat minden tiltakozó megmozdulást, amely ennek a tervnek a bevezetése ellen szerveződik - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ). Székely Tamás, a VDSZ elnöke úgy véli, a nethasználat megadóztatása újabb ok lesz arra, hogy a fiatalok elhagyják az országot. Az elnök szerint "senki nem gondolhatja komolyan, hogy a pluszköltséget jelentő adót a szolgáltatók nem fogják valamilyen formában a felhasználókra hárítani".

"Az internetadó bevezetése nemcsak az emberek munkájába, életébe való drasztikus beavatkozás, hanem olyan intézkedés, amely versenyhátrányba hozza a gazdaságot, az egész országot. A VDSZ elsőként tiltakozik ennek a döbbenetesen konzervatív, sőt a fejlődést kifejezetten akadályozó adónak a bevezetése ellen" - olvasható a vegyipari szakszervezet közleményében.

Tilakoznak az ellenzéki pártok

Ujhelyi István, az EP szociáldemokrata frakciójának magyar delegációvezetője az Európai Bizottsághoz fordult a kormány által Magyarországon bevezetni kívánt internetadóval összefüggésben. Az MSZP-s politikus - aki az Európai Internet Alapítvány vezetőségének is tagja - a többi között arra vár választ a testülettől, hogy a tervezett adóteher megfelel-e az uniós alapértékeknek, így például az információhoz való szabad hozzáférés elvének. A politikus emlékeztetett, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik korábbi állásfoglalása értelmében az internethez való hozzáférést alapvető emberi jognak kell tekinteni, és a szólásszabadsághoz hasonlóan tiszteletben kell tartani.

Ujhelyi arról is tájékoztatást vár a bizottságtól, hogy a tervezet szerint az adatforgalmat sújtó magyar internetadó mennyiben egyeztethető össze a roamingdíjak radikális csökkentéséről, majd annak későbbi teljes kivezetéséről szóló európai törekvéssel; illetve, hogy mit tud tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy a tagállamokban minél szélesebb körben és minél olcsóbban hozzáférhető legyen az internet-szolgáltatás. "Ez most nem más, mint az Orbán-kormány diplomáciai és korrupciós botrányáról való figyelemelterelés, illetve annak beismerése, hogy a Fidesz-kabinet szabad pénzügyi forrásai elapadtak, és az ország minimális működésének fenntartása érdekében kénytelen az utolsó, még nem lerabolt szektorok kifacsarásához nyúlni. Akár emberi alapjogokon is átgázolva" - áll a képviselő kommünikéjében.

A DK szerint a törvényjavaslat mind a társadalmi fejlődés, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a beterjesztett javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot. Növelné leszakadásunkat, és cenzúra bevezetését is jelentené, mivel sokaknak a hiteles információk forrását az internet jelenti - értékelt Kakuk György. Felhívta a figyelmet a fejlesztési miniszter egy néhány hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amelyben Seszták Miklós az infókommunikációt fontos kitörési pontnak és az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak nevezte.

A DK politikusa szerint azonban az adójavaslat nemcsak a magyarországi, hanem az egész világban zajló folyamatoknak is szembemegy. Többek között az Európai Uniót hozta példaként, ahol - mondta - szintén fontos érdeknek tekintik a minél olcsóbban és minél szélesebb körben használható internetelérést.

Az Együtt-PM szövetség a közleményében úgy értékelte, hogy a kormány "a brutális új teher bejelentésével a beutazási botrányról igyekszik elterelni a figyelmet". Az Együtt-PM szerint az internet ma már ugyanúgy közmű, mint az áram vagy éppen a csatornázás, az szinte minden ember hétköznapjaihoz hozzátartozik, használja otthon, a munkahelyén és telefonján folyamatosan. "Éppen ezért különösen pikáns, hogy a két éve folyamatosan rezsicsökkentéssel kampányoló kormány most erre készül adót kivetni" - fogalmaztak. Azt írták: az adóval a kabinet tovább korlátozza a szabad médiát is, "nyilván kényelmesebb neki, ha a polgárok csak a királyi tévéből tájékozódnak". Az Együtt-PM szerint az adóterv miatt drágábbak lesznek az előfizetések, visszatérnek az 1990-es évekből ismert adatforgalmi korlátos és lassú csomagok.

Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél: nincs szükség megszorításokra, aközben elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra. Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője szerdai közleményében azt írta: számos előfizetés ára akár meg is duplázódhat, mivel az adóterhelést nyilvánvalóan tovább fogják hárítani a szolgáltatók. Az ellenzéki politikusok a döntést azért is felháborítónak tartják, mert szerintük a kormány valódi célja, hogy emberek tömege számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amit nem képes teljes mértékben befolyásolni.

Az MSZP költségvetési értelemben indokolatlannak tartja az internetadót, szakmailag pedig elhibázottnak, ezért közlésük szerint minden eszközzel fel kell lépni az ellen. Közleményük szerint az adó bevezetése társadalmi, kulturális és gazdasági kérdés, nem pedig költségvetési. Az szerintük súlyos csapást mérne az esélyegyenlőségre, a független sajtó maradékára és Magyarország modernizációjára egyaránt.

A Jobbik nevében Farkas Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese és ifjúsági tagozatának elnöke dilettánsnak, irreálisnak és múltba nézőnek minősítette a javaslatot és azt kérte a kormány hosszú távon mondjon le róla. Azt mondta: azon logika mentén, hogy a kommunikációban az internet is teret nyert, a személyes beszélgetéseket is meg lehet adóztatni. Az internetalapú telefonálás megnövekedését pedig annak tulajdonította, hogy sokan elhagyták az országot.

A jobbikos politikus kettős adóztatásnak minősítette, hogy az adó a fel- és letöltésre is vonatkozna, azaz két felhasználót is fizetésre köteleznének ugyanazon folyamat miatt. A negatív hatások között említette azt is, hogy megszűnne az - egyre több helyen bevezetett - ingyenes wifi, mert a felhasználók itt végeznék a magas adatforgalommal járó tevékenységeiket, s ezt a szolgáltatást nyújtó helyek, például művelődési házak nem tudnák finanszírozni.

Farkas Gergely szerint a javaslat nem ad választ arra sem, hogy internetes vírus által okozott magas adatforgalom esetén kinek kellene rendeznie az adót. Egy gépfeltörés akár több 100 ezer forint adatforgalmi kárt okozhat - tette hozzá. Bírálta azt is, hogy eredetileg a szolgáltatók adóztatásáról volt szó, míg most a felhasználásra vonatkoztatják a kötelezettséget. A frakcióvezető-helyettes irreálisnak nevezte az adó mértékét, jelezve, hogy a kormány a rezsicsökkentést többszörösen visszavenné, s a szolgáltatók is a felhasználókra hárítanák a forgalommérés, az auditálás költségeit.

Farkas Gergely kitért arra is, hogy az internetadó bevezetésével munkahelyek 10 ezrei szűnnének meg a support vállalatoknál, szerverparkot üzemeltetőknél, s Magyarország gazdasági versenyhátrányba kerülne más országokkal szemben. Emellett egyfajta cenzúraként is hivatkozott az adóra, utalva arra, hogy egyre többen az interneten keresztül tájékozódnak, így az ő lehetőségeik korlátozódnának.

Azt is hangoztatta: a korszerűtlen intézkedés helyett inkább támogatni kellene a távoktatást, távmunkát és az elektronikus közigazgatást, és minél több embernek biztosítani az alapszintű internet hozzáférést. Egyúttal köpönyegforgatásnak tartotta, hogy 2008-ban a fideszes Nyitrai Zsolt ellenzéki politikusként hasonló tervek ellen emelt szót és a digitális szakadék mélyülésétől tartott. Farkas Gergely szerint az akkori indokok ma is helytállók.

Módosítana a Fidesz

A Fidesz-frakció szerint a tervezett "internetadó" megfizetésénél is meg kellene határozni egy felső korlátot. A képviselőcsoport emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezt az adót is a szolgáltatók fizessék meg. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felidézte, hogy a távközlési adót két évvel ezelőtt vezette be az Országgyűlés, "az adó egyike a nagyvállalatokra kivetett szektorális adóknak, mert az adót nem az előfizetők, hanem a szolgáltató cégek fizetik". A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja most is ragaszkodik ahhoz - folytatta -, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót is a szolgáltató cégek fizessék, ezért módosításokat fognak javasolni a benyújtott adótörvény-javaslathoz.

Jelezte továbbá, hogy célszerűnek tartják egy adófizetési felső korlát bevezetését, "annak mintájára és mértékében, ahogy ez a beszédalapú telefonálásra korábban elfogadott adótörvényben szerepel". A képviselőcsoport kérte a kormányt, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti vita megkezdése előtt egyeztessen a szolgáltató cégekkel az adófizetési felső korlát bevezetéséről - közölte Rogán Antal. A politikus hangsúlyozta: "szigorú intézkedéseket javaslunk, hogy a távközlési adót nem üzleti célú előfizetőkre semmilyen formában ne lehessen áthárítani. A magánszemélyek előfizetéseire jutó adót a távközlési szolgáltatóknak a saját profitjuk terhére kell megfizetni".

A kormány szerint nem lehet áthárítani

Ugyan a bankadó bevezetése után emelkedtek a számlavezetési díjak, a távközlési adó után a mobiltelefon tarifák, de az adóügyi helyettes államtitkár szerint az internetadónál nem fogják a szolgáltatók áthárítani a terheket fogyasztóra. Pankucsi Zoltán adóügyi helyettes államtitkár szerint nem egy új adónemről, hanem a 2012 közepén elindult, a hagyományosnak mondható, vezetékes és mobilhívásokat, sms-eket terhelő távközlési adó körének kiszélesítéséről van szó, egyszerűen azért, mert reagálni kellett a világ változásaira. Márpedig a kommunikáció egy jelentős része robbanásszerű változáson ment keresztül, átterelődött a tisztán internet alapú kommunikációra, és átvette a klasszikus vagy videó-telefonálás szerepét. Ha pedig van egy, a távközlést adózási körbe vonó adó, nem megkerülhető, hogy előbb-utóbb az internet is bekerüljön ebbe a körbe.

Nehéz hetünk volt.  De alakulunk.

A műtét éjjelén elkezdett köhögni.  Mint kiderült, éppen Kennelköhögés járvány van a városban és valószínűleg beszopta a drága.  Rémes hangok jöttek ki belőle.  Hétfőn az orvos azt mondta, hogy semmi gáz, úgyis antibiotikum kúrán van a műtét után, egy slunggal az is kikúrálódik.  Alapvetően így is lett. a második antibio után már sokat javult. Azért tegnap még elvittük egy harmadik, plusz szuriért, hogy biztos ami biztos.  Most már csak ritkán köhög, de nem tudom mikor mehet újra kutyák közé.  Ezt a hétvégét tuti kihagyjuk.  Itthoni lustálkodás lesz.

Jahh:  és tegnap már 55 Kg-ot mutatott a mérleg!

Semmi baj.  Csak tényleg azért van háromezer topic, hogy mindent ott beszéljünk meg ahova tartozik.  Különben lehetne egy, ötszázezer hozzászólással.

Galéria – Átadták Budapest első e-taxi drosztját, ami nem is igazi droszt

kekeckedő	2014.10.22. 16:11:34 / Válasz # 336473
	Na, ezért kell az internetadó. http://www.hir24.hu/poszt-itt-haztaji/2014/10/22/na-ezert-kell-az-internetado/#sl Mindjárt egy hozzászólás.

Bocsi, de!

Az előtted hozzászólónak már említettem. A téma a POLITIKAI TOPICBA tartozik!

Kérek mindenkit ennek betartására.