Név Majercsik Tamás
Becenév tomajer
Honlap http://hallotaxi.hu
Taxitársaság: Plus Taxi

Felhasználó hozzászólásai

Téma: Az örökzöld politika újra!!! (csak itt!!) :D

Hozzáadva: 2014.10.26 18:16

Tárgy: kellemetlen kormány eltávolítása

2013. június 24., hétfő, 13:32 Utolsó frissítés: 2013. június 24., hétfő, 14:04

Tóta W. Árpád Szerző:


Ha egy ennyire korrupt kormányt nem tud megbuktatni a Nyugat, akkor tényleg hanyatlik. Tóta W. Árpád írása.

Kapja:

Bilderberg-csoport Titkársága
Echelon-rendszer, gépház, Langley
Közép-Európai Gyíkember-parancsnokság
Devon Miles, Jogért és Igazságért Alapítvány

Fotó:

Tisztelt aknamunkások és birodalmi helytartók! Van egy közös problémánk: egy otromba, rossz magaviseletű kormány Európa határán, amelynek nincsenek gátlásai, és egyáltalán nem szeretne fair versenyt. A magyar választók többsége kormányváltást akar, de az országunkat foglyul ejtő kisebbség mindent megtesz, hogy ezt ne érhessék el.

Na most. Önök három éve azon pöcsölnek, hogy ezt a rezsimet putyinizmusként vagy perónizmusként azonosítsák, és szemmel láthatóan azt hiszik, hogy ha Orbán fejére olvassák a jogállam meg a demokrácia lebontását, akkor kénytelen lesz változtatni. Hát nem lesz. Őt egyedül az érdekli, hogy a magyarországi választásokat megnyerje, Európa meg csak annyira, amennyire ehhez kellenek az uniós pénzek.

A magyar választók tömegeihez – és főleg a varázsos világban élő hívekhez – nem az jut el, hogy az unió rosszallja az emberi jogok sérelmét meg a harci szekerceként forgatott alkotmányozást. Hanem hogy a karvalytőke el akarja venni a rezsicsökkentést, és ezért kitalálnak mindenféle ürügyet, pedig nincs is semmi baj. Vagy sehogy se jut el, mert ez már külpolitika, ami a magyart kevéssé érdekli, ahogy az alkotmányjog is.

Jaj, hát akkor nincs mit tenni? Valóban képtelen érvényesíteni érdekeit és értékeit a hatalmas Európai Unió? Ez lenne szuperhatalom? Ennyit tudna a nyugati demokráciák közössége? Nos, akkor viszont Orbánnak van igaza, és Önök tényleg hanyatlanak.

Pedig a példa az utcán hever, illetve iszkol. Éppen most omlott össze egy kormány itt a közelben, de úgy, hogy a komplett cseh jobboldal nem áll fel belőle egyhamar. És fogtak el menekülő miniszterelnököt osztrák autópályán, és zuhantak a környéken mások is a hatalom csúcsáról a börtönig. És ezeknek az eseményeknek mind ugyanaz volt a mozgatórugója: a leleplezett korrupció.

Szíves tájékoztatásul: a fasizálódás a magyar rezsimnek nem a lényege, csak eszköze. Nekik az jól jön, ha nem lehet őket leváltani, ha nem alapjog szaglászni az ügyeik után, és ha minél többen félnek. De nem ez a céljuk, hanem amit ez lehetővé és megúszhatóvá tesz: a csoportosan elkövetett anyagi haszonszerzés.

Ez mostanra egyébként eléggé nyilvánvalóvá vált, ami megint csak nem túl hízelgő a magyarokra nézve. A trafikmutyit maguk a fideszesek is korrupciónak látják, legfeljebb mint ilyet helyeslik, mert vagy érdekeltek, vagy pedig sajnos betegek. De azért a többségnek felbassza ám az agyát, mert a Simicska ezermilliárdjait nem tudta felfogni, ezt meg átlátja. Ezermilliárddal nem tudna mit kezdeni, a havi párszázezer pluszjövedelemnek viszont megvolna a helye.

Csehországhoz vagy Horvátországhoz képest Magyarország azért nehezebb feladvány, mert mostanra már nem maradt olyan rendőri egység, ügyészség vagy hatóság, amely egyáltalán napirendre venné a fideszes korrupciót. Sőt az a bűnös, aki felfedi. Az immunrendszerünk odavan, Magyarország AIDS-es.  És momentán nincs ellenzék, amelynek volna esze és kapacitása a leleplezésre, és ereje ahhoz, hogy a most folyó országos rablást műsorban tartsa.

Hát ezzel kellene foglalkozni már rég, tisztelt Alapítvány és Birodalom. Igazán nem teljesíthetetlen kihívás, nem egy Szíria. Információt gyűjteni a kormánypárt korrupciójáról, és terjeszteni rádióban, tévében, interneten és röplapon: ez egy precíziós bombázáshoz képest aprópénz és csekély erőfeszítés. Nem a lovasságot kell küldeni, csak a bizonyítékokat.

Támadási felület van bőven. Talán kicsit sietősen zárult le a Gripen-ügy, nemde? Talán vannak érdekes magyar vonatkozású adatok a meghekkelt svájci bantitkok fájljaiban, hm? És nyelvet fogni sem megoldhatatlan küldetés: ha ezek a dominók elkezdenek dőlni, a büntetlenség ígérete is elégnek bizonyulhat.

Orbán és köre zsírosodását fel lehet tárni – és el lehet újságolni a magyaroknak. Annak azonban nem az a módja, hogy Daniel Cohn-Bendit Strasbourgban leordítja Orbán haját, hanem az, hogy Európa és Európán kívüli barátaink szóba állnak velünk közvetlenül, és dalban mondják el. A magyar kormánynak aligha lehet kifogása az ellen, ha egy alapítvány műsoridőt vásárol, lévén hogy a saját kampányát is ugyanígy tervezi intézni.

A lelepleződött, egyértelműen bizonyított korrupciónak megvan az az óriási előnye, hogy a tetten ért politikust senki sem sajnálja. Dicstelenül süllyed el, és megtagadja mindenki, hogy mentse a saját bőrét. Minden másfajta bukás csak azzal járna, hogy kezdődik elölről az egész onnan, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Úgy viszont már nehéz lesz előadni, ha közismertté válik, hogy haza alatt a saját pénztárcáját érti az úr.

Végül azoknak a csökötteknek, akik azt képzelik, hogy a korrupció leleplezéséhez külföldi segítséget igényelni hazaárulás volna: nem, nem az, ti pedig hülyék vagytok. Az nem hazaárulás, ha az Interpol fogja el a magyar bankrablót. Vagy a horvát miniszterelnököt. Hanem az a közjó.

Az utánuk következők pedig remélhetően tanulnak az esetből, és vagy kevesebbet lopnak, vagy nem vesznek össze az egész világgal. Ha csak az egyik sikerül, máris nyertünk mindannyian.

Téma: Hogy mik vannak...!?

Hozzáadva: 2014.10.26 17:50

Te most azt szeretnéd, ha én is leértelmifogyatékosoználak? :-)

Ha nálam lennének ezek a papírok, már rég a gazdájuknál lennének...  (nna ez szép csavar ) 

A fészről "loptam" az írást.

Téma: Hogy mik vannak...!?

Hozzáadva: 2014.10.25 21:24

George Bass 2 új fényképet osztott meg — Michael Corben a CIA titkosügynőke.

A mai napra egy igazán izgalmas játékot találtam magamnak, ami még most sem ért véget, ezért bevonlak titeket.
Neve: Találjuk meg a Taxist!

Adott egy “Forgalmi engedély” és egy “Igazólólap személytaxihoz”. A játék lényege a következő, találjuk meg a hozzátartózó Taxit és annak sofőrjét. Gondolom a jogos tulajdonosának biztos szüksége van ezekre a feleslegesnek nem mondható papírokra.
Én naivan azt gondoltam, hogy van egy olyan szoros összefogás a taxisok között, hogy egymás segítségre lesznek, de ez persze nem így van. Konkrétan a napom nagy részében azon voltam, hogy oda “kamikázzézzam" magam árkon- bokron, 2 sávos utakon és 4 sávos utakon, forgalommal szemben és menetiránynak megfelelően, pirosnál épp álló és a sárgába épp beleváltó lámpás taxikhoz. Majd megkérem a sofőrt, hogy mondja már be a CB-be, hogy van nálam egy ECG 324-es taxi rendszámhoz tartozó forgalmi engedély és szeretném visszajuttatni a tulajdonosához.

Hát azt a szorulásos, kínszenvedős pofákat amiket vágtak, hogy épp segíteni kell az egyik “bratyijuknak” az valami félelmetes. Nem is az, hogy csípőből próbáltak azonnal lerázni, mert ugyan kimondva nem volt, hogy nem akar segíteni, de hogy még ez neki nyűg is ez teljesen nyilvánvaló volt többségük számára. Értem én hogy még csírájában fojtsuk el a “konkurenciát” pláne egy olyan piacon ahol sokan is vannak és még az utas is kevés, de azért némi emberség szerintem nem ártana vagy legalább is némileg dobna az ember kedvén (na meg a társaság imidzsén is), ha nem azt érezné a segítő és odalibbenő embertárs, hogy “anyádért jöttél ide ilyen kérdéssel azt hittem már egy potya fuvarért csápolsz vagy kopogsz be.”

Szóval a lényeg a lényeg, hogy botrány még mindig az emberi hozzáállás egymáshoz,a segítőkészség egymás irányában még mindig egy szánalom, de nyilván a remény hal meg utoljára és még ha nem is szeretjük a taxisokat, de igazán jófejűség lenne megosztani ezt a posztot, hogy eljusson a jogos tulajdonosához ez a két papír, ha már a taxis kollégák ennyire segítőkészek voltak (SE). Papírok nálam, érdeklődni privátban. Örvendtem.

 

Téma: ADOK-VESZEK! Üzleti céllal fizetős!!! bocs:-)

Hozzáadva: 2014.10.25 09:00

Szükségem lenne, egy nulla forint értékű, fiókban hányódó, üzemképes, független vagy vodás, androidos telefonra. 

...  kutyázni, kirándulni, elveszteni.... stb.

Varratszedés házilag (párom sajátkezűleg) megtörtént.  Gallér fertőtlenítve, eltéve későbbre..  (ha netán, neadjisten)...


Az élet szép, ... de azért ez a hétvége az itthon punnyadásé.

Téma: Hogy mik vannak...!?

Hozzáadva: 2014.10.24 15:31

Beteg?  Csak éhes volt!  Most már több mint 55 kiló, (én 57) és ha elkezdünk játszani, repdesek mint a győzelmi zászló

Téma: Az örökzöld politika újra!!! (csak itt!!) :D

Hozzáadva: 2014.10.24 09:15

Téma: Az örökzöld politika újra!!! (csak itt!!) :D

Hozzáadva: 2014.10.24 09:07

Magyar Kétfarkú Kutya Part

Nem Tudjuk Ki Írta (lehet h Bereczki Zoltán és kollégái)
NETADÓZATI DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Netadóra: NEM, NEM, SOHA!
Bájtért sok pénzt adózzatok,
Kérdem: erre szavaztatok?!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

Nem volt korlát mostanáig,
Lájkolhattak ősapáink,
Kik szabadon böngészhettek,
Mérőórát nem tűrhetnek.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

Sehonnai bit-hangember,
Ki most, ha kell, szólni nem mer,
Pedig drágább fájl-bérlete,
Mint az előfizetése.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

Szélesebb a sávnál az arc,
Fizetsz úgy is, ha nem akarsz,
Eddig vígan megosztottunk!
Ide veled, régi drájvunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

A magyar net megint szép lesz,
Méltó régi sávszéléhez;
Ha ránkvernék a bájt-adót,
Lemondjuk a használatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

Hol kábelek domborulnak,
A forintok kigurulnak,
És Varga Mihályság mellett
Bontják el szervereinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy gigás netet
Nem veszünk!

Téma: Hogy mik vannak...!?

Hozzáadva: 2014.10.24 08:35

Egy New York-i taxis igaz története egy utolsó útjára induló idős néniről: 


"Egyik éjjel megérkeztem a megadott címre és dudáltam. Néhány perc várakozás után megint megnyomtam a dudát. Ez volt aznapra az utolsó fuvarom, úgyhogy már azon voltam, hogy inkább hazaindulok.

De aztán mégis inkább kiszálltam, elsétáltam az ajtóig és becsöngettem."

Egy pillanat – válaszolt egy törékeny, idős hang odabentről. Hallottam, hogy valamit vonszolnak a padlón.
Kisvártatva kinyílt az ajtó. Kilencvenéves-forma, aprócska asszony állt előttem. Kartonruhát viselt és kis kalapot, kalaptűvel. Úgy nézett ki, mintha egy régi, fekete-fehér filmből lépett volna ki.
Mellette egy kis bőrönd pihent. Ahogy benéztem a lakásba, olyan volt, mintha évek óta senki sem lakna benne. A bútorokat fehér lepedőkkel terítették le. Nem voltak órák a falakon, egyetlen kép vagy dísztárgy sem a polcokon. A sarokban egy kartondoboz árválkodott, mindenféle fotókkal és vázákkal teletömve.
- Kivinné a bőröndömet a kocsihoz? Szeretnék néhány percre egyedül maradni. Aztán, ha Ön is úgy gondolja, visszajöhetne értem, hogy lekísérjen az autójáig. Nem vagyok valami jó erőben.

Miután beraktam a bőröndöt a csomagtartóba és visszaértem, belém karolt. Lassan, nagyon lassan odasétáltunk a taximhoz. Közben végig a kedvességemért hálálkodott.

Semmiség – feleltem. Minden utasommal úgy bánok, ahogyan mástól is elvárnám, hogy az édesanyámmal bánjon.

Milyen jó fiú maga! – mondta, ahogy beült a hátsó ülésre. Odaadta a címet, aztán megkérdezte: Mehetnénk esetleg a belvároson keresztül?
- Nem az a legrövidebb út. – vágtam rá gyorsan.
- Ó, azt egyáltalán nem bánom. – mondta. Egy hospice-házba tartok.

Belenéztem a visszapillantó tükörbe. A szemeiben könnycseppek csillogtak.
- Nincs már családom. Mindenki meghalt. Nagyon csendesen beszélt. A doktor úr szerint nekem sincs túl sok hátra. Csendben a műszerfalhoz nyúltam és kikapcsoltam az órát.
- Mit szeretne, merre menjünk?

A következő két órában bebarangoltuk a várost.

Megmutatta nekem azt az épületet, ahol réges-régen liftes kisasszonyként dolgozott. Aztán elmentünk abba a városrészbe, ahová új házasként a férjével költöztek. Egy picit megálltunk egy bútorraktár előtt. Azt mondta, lány korában az még bálterem volt, és a többiekkel odajártak táncolni.
Néha megkért, hogy álljak meg egy-egy sarkon vagy egy épület előtt. Nem mondott semmit, csak maga elé révedt.

Ahogy a hajnal első sugarai megjelentek a horizonton azt monda: Most már mehetünk. Elfáradtam.

Szótlanul haladtunk a megadott címig. Alacsony épület volt, a feljáró az előtetővel fedett főbejáratig vitt.

Két egyenruhás alkalmazott jelent meg, ahogy megérkeztünk az ajtó elé. Profi udvariassággal segítettek, figyelték az asszony minden mozdulatát.
Kinyitottam a csomagtartót, és elvittem a bőröndöt az ajtóig. Az utasomat már beültették egy kerekesszékbe.

-Mennyivel tartozom? – kérdezte és benyúlt a retiküljébe a pénztárcájáért.

- Semmivel. – feleltem.
- Magának is meg kell élnie valamiből. – mondta.
- Vannak más utasaim is. – szereltem le.
Aztán, egy hirtelen ötlettől vezérelve lehajoltam és megöleltem. Meglepő erővel szorított magához.
- Nagy örömöt okozott egy kis öregasszonynak. – mondta végül: -Köszönöm.

Megszorítottam mindkét kezét és visszasétáltam a kocsihoz. Hallottam, ahogy mögöttem becsukódik a ház ajtaja.

Egy életre zárták rá az ajtót.

Aznap csak vezettem, céltalanul.

Nem vittem utasokat. Nem volt kedvem beszélni.

Egyre csak az járt az eszemben, mi lett volna, ha az asszony egy dühös sofőrt fog ki? Vagy valakit, aki türelmetlen? Vagy mi lett volna, ha én magam vagyok türelmetlen és elhajtok kopogás nélkül?
Lassan megértettem, hogy egész életemben nem tettem még fontosabb dolgot, mint előző éjszaka.

Egész életünkben a nagy dolgokra várunk.

És a nagy dolgok néha meglepő álruhában érkeznek: úgy vannak csomagolva, hogy aki nem figyel, az észre sem veszi, mennyire fontos lehetőséget mulasztott el. ”

Rejtett kamerával buktattuk le a "mezítlábas" taxisokat! 

 

Budapest - Nem viszik el a magyarul beszélő utast a taxisok több belvárosi droszton. Különféle kifogásokkal hajtják el a budapestieket: leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy foglalt a kocsi, várnak valakit. A hiénák azért ilyen válogatósak, mert tudják, hogy a fővárosi utasokat nehezebb átverni, mint a turistákat. Velük szemben nagyon előzékenyek a belvárosi hiénák.

– Nagyjából mennyiért tudnak elvinni a Blahára? – kérdeztük az egyik sofőrtől. Ez a taxikalkulátor szerint 1,4 kilométeres út, s ha „igazi" taxival megy az ember, körülbelül 390, plusz 450 forint alapdíj.


A sofőr sajnálkozva felsóhajtott: – Egy ezres körül lenne, de sajnos várok valakit, nemsokára érkezik.
Kollégánk hátizsákos angol turistának adva ki magát pár perccel később megpróbálkozott ugyanennél a sofőrnél. Őt elvitte volna, de nem ezer forintért, hanem négyezerért – persze számla nélkül.

 

A turisták által szintén kedvelt Vámház körúti Vásárcsarnok előtt is megválogatják a fuvart a taxisok.

Magyarul megszólalva itt sem tudtunk beülni. A Baross térre mentünk volna, a taxis ezer forintra saccolta a 2,5 kilométeres út viteldíját. De azzal hárított, hogy nem tud megfordulni, át kellene mennie a Szabadság hídon. Azt javasolta, menjünk a 4-es metróval.

Nem így angolul érdeklődő kollégánknak. Őt 5 ezerért vitték volna el, miközben a hivatalos tarifákkal kalkuláló weboldal szerint 695 forint a fuvar, plusz a 450 forintos alapdíj.

„A személytaxi-szolgáltató nem válogathatja meg az utasokat" – közölte a BKK sajtóosztálya. A hatóságok rendszeresen tartanak ellenőrzéseket, és csak a BKK 173 alkalommal tartott próbautazást, többször épp a Deák téren. Négy esetben felmondták a megállapodást a taxaméter külső befolyásolása miatt, nyolcszor pedig más okból – például mert a taxis megtagadta az álruhás ellenőr fuvarozását.

V. J. Z.