???

:-(
Ezexerint még én se taxiztam akkor.
87. márc. 10.-én kezdtem másodosként.

És húsz évvel később ....
Ami már szintén több mint tíz éve volt.

Taxi Expo újratöltve

Sétáló Botond, 2018. 10. 11. 00:01

Tavaly már beszámoltam arról, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Ipari Tagozata nemcsak hiénavadászatba kezdett, hanem a Hungexpón tartott első Taxi Expo keretében az érdekvédő szervezetekkel összhangban – és hosszú tárgyalások után – megfogalmazta számításokkal alátámasztott igényüket egy minimális tarifaemelésre. A Fővárosi Önkormányzat partner volt ebben, így idén nyártól már a költségeikkel többé-kevésbé arányos viteldíjrendszer alapján furikáznak Budapest utcáin.

Gondolná az ember, akkor rendben, ez pipa, a tavalyi konferencián elhangzottakhoz képest sok új már nincs a nap alatt, lépjünk tovább. De nem. A taxisok ráléptek a gázpedálra, és újabb – szintén igencsak jogosnak tetsző – témákat vetnek fel október 18-án egész napos rendezvényük keretében a vásárváros B pavilonjában.

Idén a személytaxi-szolgáltatás ellenőrzésének kaotikusságára és anomáliáira irányítják rá a figyelmet. Kacifántosnak tűnik a megfogalmazás, ezért picit utánajártam, hogy vajon mit érthetnek ez alatt a szervezők.

Nos: jelentős az ellenőrzésre jogosult szervezetek, hatóságok száma. Nézzük csak: BKK, ITM, NAV, BRFK, RRI, fogyasztóvédelem, munkaügyi felügyelőség, FÖRI, engedélyező közlekedési hatóság. És mindegyik a saját eljárási és anyagi jogi szabályai szerint jár el. Azaz az ITM csak a tevékenységi engedélyt és a személyi taxivezetői igazolványt ellenőrzi, a NAV a nyugtaadási kötelezettség teljesítését, a BKK általában a fővárosi taxirendeletben és a kormányrendeletben foglaltakat és egyedüliként a viteldíjat, a rendőrség a taxisszabályok betartása mellett a gépkocsi műszaki állapotát és a sofőr személyét, míg a FÖRI a taxiállomások használatát. És akkor még ott van a fogyasztóvédelem meg a munkaügyisek.

Kell-e mondani, hogy az érintettek úgy érzik: az ellenőrzés széttagolt, a szankcionális jogosultságok eltérőek, esetenként hiányosak. Na, ezt akarják egy mederbe terelni. Lesz ott a NAV-tól és egyéb hatóságoktól előadó, akitől bátran kérdezhetnek az érintettek.

Talán a 2018-as Kamarai Napok legizgalmasabb rendezvénye lesz. Főleg annak tükrében, hogy a V4-országok taxis vezetői is meghívást kaptak. Ez már előrevetíti, hogy mi lesz jövőre: V4 Taxi Expo.

De előbb lessük meg az ideit. Ígérem, ott leszek, és beszámolok. Hátha szó esik a hiénákkal szembeni egységes hatósági fellépésről is…

Sétáló Botond

1. A Hír TV belföldi hírei

Szigorúbbá és átláthatóbbá tennék a taxizást

Hír TV

2018. október 9., kedd 19:52

A taxi szolgáltatás szigorítását és a átláthatóbbá tételélét készíti elő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Zabka Zsolt, az ipari tagozat elnökének bejelentése alapján a következő hetekben a kamara által megrendezett taxis expón véglegesítenék a kormány és a fuvarozók képviselőivel a szabályozás részelteit, amivel a szándékai szerint a jelentősen csökkenteni lehetne visszaéléseket és az esetleges túlszámlázásokat.

„Ha ügyesek vagyunk, akkor még az idén be tudjuk adni azt a törvénytervezetet, ami segít abban a budapestieknek és az egész gazdaságnak, hogy egy olyan átlátható taxiszolgáltatást kap Budapest, amivel nem fordulhat elő az, hogy az 5 ezer forintos úton mondjuk 10 ezerért visz el valakit a taxi” – mondta Zabka Zsolt.

Áfamentesség 12 millióig: zöld az út

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 3.
Címkék: áfa, áfamentesség 12 millió, áfamentesség értékhatára, alanyi áfamentesség
Rovat: Adó
Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei kedden döntöttek arról, hogy támogatják a magyar kormány azon kérését, amely a kisvállalkozásoknak jelentős adócsökkentést és egyszerűsítést biztosíthat – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A döntés értelmében akár már jövőre négymillió forinttal 12 millió forintra emelkedhet az általános forgalmi adót (áfa) érintő mentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál – tette hozzá.

A miniszter szerint több mint 600 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi nyolcmillió forintos felső határa tizenkétmillió forintra nő. Az összeg megegyezik a kisadózó vállalkozások (kata) bevételi határával, hiszen a kedvezményes adózás határa ott is évi tizenkétmillió forint.

A pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy 2017-től a legkisebb vállalkozások versenyképességének ösztönzése érdekében a kormány az addigi duplájára emelte a kata bevételi értékhatárát, így most már azok a vállalkozások is választhatják ezt az adómódszert, amelyek havonta egymillió forint bevételre tesznek szert.

A bevételi értékhatár emelése a katát választó kisvállalkozások – az eddig is minimálisnak tekinthető – adóadminisztrációját tovább csökkenti – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Mint mondta: a 12 millió forintos alanyi áfamentesség ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintetteknek nem kell áfabevallást kitölteniük, vagyis egy évben egy alkalommal, 10-15 perc alatt letudhatják a hatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket – magyarázta a tárcavezető. Varga Mihály szerint uniószerte is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók ügyfélbarát és egyszerűsített adózása.

A kormány célja az, hogy egységes és a lehető legnagyobb megtakarítással járó adózást biztosítson a legkisebb vállalkozásoknak, mindez összecseng a legnagyobb ügyfélkörrel bíró adótanácsadó cégek, illetve szervezetek javaslatával is, amelyet a szeptemberi Adó-Tanácskozáson fogalmaztak meg a szakemberek – jelentette ki Varga Mihály.

(MTI)

Bíró úr (elvtárs,) kérem ..  én ezt a cikket, csak azért tettem ide fel, hogy demonstráljam:  Ezek azok a vérlázító, uszító helyek, irományok, amiket már rég be kellett volna tiltani!
Mégiscsak felháborító, hogy veszik a bátorságot a köznyugalom megzavarására, és megpróbálják a lakosság, pártunkba és kormányunkba vetett bizalmát aláásni.

A Fidesz mattolta magát is!

2018. október 02. - 07:12 Vélemény
 

Hatályba lépett a gyülekezési törvény módosítása október 1-től. A törvényi szöveg sok helyen azt sugallja, hogy vélhetően a Fidesznek a tüntetésektől, az elkeseredett vagy szélsőséges választóktól való rettegése szülte a jogszabályt. Csak a szakértelem hiányzott a terv megvalósításához.

A törvény szövege a Fidesz képviselőinek és híveinek is mattot adott.

2018. évi LV. törvény

2. § [A gyűlés fogalma]

(1) E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.

(2) A gyűlés nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.

E rendelkezésből következően például:

• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a képviselői irodaház előtt, vagy más közterületen, nyilvános helyen tartott politikai sajtótájékoztató, hisz a sajtótájékoztatót közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartják.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a média (a közmédia is) riportereinek közterületen készített mindazon riportja, melyen közügyben való véleménynyilvánításra utaló kérdéseket tesznek fel a riportalanynak.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát egy sportcsarnok, iskola, kórház, stadion, stb. nyilvános átadása, hiszen az esemény közügy és a véleménynyilvánítás azzal valósul meg, hogy az átadással az elkészülés sikerét jelentik be nyilvánosan.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a nyilvános önkormányzati  képviselő-testületi ülés is, hiszen azon közügyben való véleménynyilvánítás történik, a nyilvános üléshez pedig bárki csatlakozhat.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a közügyekkel is foglalkozó civilszervezetek közgyűlése, tekintve, hogy a közgyűlésük nyilvános, csak az alapszabályban és a jogszabályban meghatározott esetekben tarthatnak zárt ülést.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a nyilvános helyen tartott lakógyűlés, hiszen a lakók közügyekben való véleménynyilvánítás céljából tartják.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a közügyekkel kapcsolatosan indított polgári és büntetőperek nyilvános tárgyalása, hiszen a bíró és a per résztvevői a per tárgyát képező közügyekben véleményt nyilvánítanak.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát az a templomi összejövetel, mise, ahol az egyház képviselője közügyekkel kapcsolatos véleményt fogalmaz meg (ide sorolva a választáskori voksolás mikéntjét is), tekintve, hogy a templom mindenki számára nyitva álló hely, vagyis nyilvános helynek minősül.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a szórakozóhelyen, kocsmában (vagyis nyilvános helyen) tartott olyan találkozó, amelyen a baráti beszélgetés kiterjed közügyekre és az azokra való véleménynyilvánításra.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a bevásárló központok pénztárai előtt sorban álló emberek beszélgetése és véleménynyilvánítása is, amennyiben a beszélgetés és véleménynyilvánítás közügyet is érint.
• A gyülekezési törvény hatálya alá tartozik tehát a gyermekeikre váró szülők, a rendelő intézetben vagy az előtt várakozó betegek, a könyvtárban vagy a könyvtár előtt várakozó állampolgárok beszélgetése, amennyiben a beszélgetés során közügyek is szóba kerülnek (pl. az iskola, kórház állapota, az oktatás, ellátás minősége, stb.) és a beszélgetés során véleményt is nyilvánítanak.

És még hosszan lehetne folytatni a sort a mindennapok azon élethelyzeteivel, melyekre közvetlenül kihat ez a meggondolatlan rettegés szülte fércmunka.

Ráadásul, ha a példákban felsoroltak közterületen történnek, akkor a gyűlést a megtartást megelőzően legalább 3 hónappal be kell jelenteni a területileg illetékes rendőrkapitányságnak, aki a gyűlés megtartását engedélyezi, vagy elutasítja.

Képzeljék el, hogy egy rendkívüli zivatar által okozott kár miatt az adott közterületre kivonuló képviselő testületi tagok 3 hónappal korábban bejelentik a rendőrségnek, hogy legalább ketten az adott közterületen a majd három hónap múlva bekövetkező zivatar által okozott károk miatt összegyűlnek és az okozott károkról véleményt nyilvánítanak, kérve a gyűlés megtartásának engedélyezését.

Vagy képzeljék el azt, hogy a tömegközlekedési járműre várva legalább két állampolgár kitárgyal egy közügyet, vagy olyan ügyet, esetet, eseményt, melyet a kormánypropaganda a közügyek szintjére emelt a hirdetéseivel, kommunikációjával (pl. Sargentini jelentés, migráns propaganda, stb.) és a rendőrség a 2018. évi LV. törvény 18. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással a 19. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján arra szólítja fel a megállóban beszélgető állampolgárokat, hogy a megállót hagyják el és azok a felszólításnak kötelesek eleget tenni. Persze igaz ez pl. abban az esetben is, ha a gyerek iskoláztatásának költségei, a magas ÁFA, vagy a köztévében futó Göbbelsi propaganda a beszélgetés témája.

A törvény szövegéből tehát az következik, ha a Fidesz szavazói, képviselői egy jó ízűt akarnak Sorosozni, Brüsszelezni, hazaárulózni, migráncsozni, nyócévezni, stb., akkor ezt a számukra szívet melengető gyakorlati foglalkozást 3 hónappal korábban be kell jelenteniük és engedélyeztetniük kell a rendőrséggel. Ha ezt nem teszik meg, akkor a rendőrség feloszlathatja a sajtótájékoztatót, a buszmegállót, a kocsmai beszélgetést, vagy egyéb gyűlésüket és akár elő is állíthatja őket.

Akkor tisztelt Fidesz szavazók, most már ugye értik a Sargentini jelentés egyes pontjait?