Török Miklós kollegánk temetése

2006.05.07.

Elbúcsúztunk a budapesti taxisgyilkosság áldozatától
Török Miklóst (Makit), 2006. Április 21.-én hajnalban, ismeretlen tettes gyilkolta meg több késszúrással Budapesten, a második kerületi Völgy utcában. Elkísértük a budapesti kollegákat a gyászszertartásra, hogy közösen vegyünk tőle végső búcsút.

 
 
 
 
 

Tíz órára volt meghirdetve a találkozó a budapesti Felvonulási téren. Fél tizenegyre már öt autó, a Főtaxi mikrobusza és egy ózdi kollega (aki eljött elénk) tömörült a téren. Tudtuk, hogy több kollégára már nem érdemes várnunk, hiszen az éjszakások alszanak, mert szombat éjjel bizony megint keményen dolgozniuk kell, a nappalosok pedig éppen küzdenek a mindennapi betevőért. Sajnos a szombati nap és a középiskolai ballagások, még azokat a kollegákat is távol tartották, akik szívük szerint velünk jöttek volna.
Megszerveztük a konvojt, (hogy ne okozzunk nagy fennakadást a város forgalmában) és elindultunk az M-3-as felé. A város határában, a Shell kútnál, még megálltunk matricát venni, és rendezni a sorokat, aztán már egyhuzamban haladtunk Ózdig. A város határában várt bennünket egy helyi kolléga -az addigi kísérőnk átadott minket-, és tovább hajtott összeszedni a többi távolról érkező konvojt. Le a kalappal a helyiek előtt, a város összes bevezető útjánál várták a távolabbról, kevés helyismerettel érkezőket. A városban  egy nagy parkolóban találkoztunk a miskolci kollegákkal, onnan együtt mentünk fel a farkaslyuki temetőbe.
Az utolsó pillanatban érkeztünk, az autókat is egymás hegyén-hátán hagytuk a bejáratnál, mert láttuk, hogy a ravatalozó előtt már rengetegen vannak. Talán még sosem látott ennyi embert e piciny bányászfalu temetője. Népes család, rengeteg barát, „kettős temetés”! Miklóst együtt temették egy hónappal korábban elhunyt bátyjával. Rettenetes volt nézni, ahogy egy család egyszerre két testvértől búcsúzik. Az időjárás tökéletesen összhangban volt a hangulattal. Végig esett az eső.
Polgári szertartás volt, hosszú, részletes búcsúbeszéddel, amiből a két testvér egész életútját megismerhettük. Miklós koporsójára legjobb barátja, Németh László (akivel Pesten együtt lakott, és dolgozott) elhelyezte szabadjelzőjét, ami most már szomorú hagyománnyá vált taxistemetéseken.
A testvérpárt közös sírban helyezték végső nyugalomra, a sírba az első virágokat Miklós gyermekei dobták. A farkaslyuki temető egy domboldalon helyezkedik el,  a sírhelyek teraszos elrendezésben egymás fölött vannak, a sír közelébe csak a szűk család fért oda. A rokonok, barátok, kollegák csokrait, kézről kézre adva juttatták el a sírgödör fölött állókhoz. Az egész sírt beborították a szeretet virágai.

 


Miklós!
Az egész szakma nevében búcsúzunk tőled.
Emléked örökre megőrizzük!


További képek: a szertartás .:. menet Ózdra .:.
 

 

 

 

tomajer@hallotaxi.hu