1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tör vény (a továbbiakban: Kkt.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során – a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az út kategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás időbeli ütemezésénél – a következő gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:
a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,
b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,
c) a települési környezetre gyakorolt hatások,
d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erőforrásokra, különösen a termőföldre gyakorolt hatások és kockázatok,
e) az elérhetőség-javulásból fakadó térségi gazdaság - élénkítő hatás,
f) nemzetközi együttműködés elősegítése,
g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,
h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és rendezési célok,
i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggő egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.”
2. § A Kkt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben, továbbá a 33. § (2) bekezdésében
meghatározott díjak és pótdíjak befizetéséről az igény -
be vevő köteles gondoskodni.”
3. § (1) A Kkt.18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami képzése, továbbképzése és után-képzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhető.
Az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység az erre vonatkozó jogosultság megszerzése
alapján végezhető. A tanfolyami képzést, tovább képzést és után-képzést a közlekedési hatóság ellenőrzi, illetőleg ellátja annak szakfelügyeletét.”
(2) A Kkt.18. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott tanfolyami képzést az iskolavezető és a szakoktató, illetőleg a tanfolyami - képzést követő vizsgáztatásban a vizsgabiztos abban az esetben vehet részt, ha erre vonatkozó képesítéssel rendelkezik és a közlekedési hatóság erre vonatkozó név - jegyzékbe felvette.”
(3) A Kkt. 18. §-ának (10) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, egyidejűleg a bekezdés számozása
(11) bekezdésre változik és a paragrafus a következő (10) és (12) bekezdéssel egészül ki:
[(10) Az iskolavezetőt, a szakoktatót és a vizsgabiztost a közlekedési hatóság a névjegyzékből törli, ha:]
„f) az iskolavezetői, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket ismételten megsérti.”
„(10) A (9) bekezdés a), h) és j) pontjában meghatározott adatok nyilvánosak.”
„(12) A (10) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékből való törlés határozott időre, legfeljebb azonban öt évre történhet.”
4. § A Kkt. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban
a) meghatározott engedélyhez, bejelentési kötelezettséghez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),
b) meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,
c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális szabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i
3820/85/EGK tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési időre, a megszakításra és pihenő időre, továbbá nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pihenőidőre,
d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletben és az e törvényben a menetíró készülék és tachográf korong használatára,
e) a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára illetőleg továbbítására,
f) a gyorsan romló élelmiszerek és élő állatok közúti szállítására,
g) a bérelt járművekkel végzett közúti áruszállításra,
h) a közúti közlekedési szolgáltatási és bejelentési kötelezettséghez kötött áru- és személyszállítási, továbbá a sajátszámlás szállítási tevékenységet végző járművek műszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira,
i) a nemzetközi kombinált árufuvarozásra,
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.

---

(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására – a (11) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan – a közlekedési hatóság, a vámhatóság, a rendőrség és a Határőrség, a c) pontban foglaltak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.
(3) Az eljáró hatóság – a (7) bekezdésben meghatározott esetben – a bírság kivetéséről szóló első fokú határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. A bírságolással kapcsolatos eljárásban a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 50 000 forinttól 800 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.
(5) A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg.
(6) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számla számra történő befizetéssel történhet. A
megfizetett bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás összegét külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni.
(7) A járművet a bírság, illetőleg a pénz követelés biztosítás megfizetéséig – az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül – vissza lehet tartani.
(8) A jármű részére, a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármű forgalmi engedélyét – az elismervény egyidejű kiállítása és járművezető részére történő átadása mellett – a vissza tartás időtartamára el kell venni.
(9) A jármű vezetőjét az átvétel elismerése mellett angol, német vagy orosz nyelven a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyről és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott rendelkezésekről.
(10) A jármű visszatartásából eredő, az üzembentartót ért kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti járművel végzett tevékenységre az
(1) be kezdésben meghatározott rendelkezések megtartását
a) nemzetközi forgalomban a határőrség, a vámhatóság és a közlekedési hatóság,
b) belföldi forgalomban a közlekedési hatóság,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a munkaügyi hatóság is,
d) az (1) bekezdés c)–e) pontjai tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség jogosult ellenőrizni. A belföldi forgalom ellenőrzésébe a vámhatóság is bevonható.
(12) Amennyiben a közúti járművel végzett tevékenység az (1) bekezdés a)–i) pontjaiban megjelölt rendelkezéseknek a külön jogszabályban meghatározott határon történő belépés alkalmával nem felel meg, a vám hatóság és a Határőrség az (1) bekezdésben megjelölt bírságolási eljárás megindítása nélkül a közúti jármű belépését megtagadhatja, és erről a Közlekedési Főfelügyeletet haladéktalanul értesíti.”
5. § (1) A Kkt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közforgalom elől elzárt magán utat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magán utat a közforgalom elől elzárni a külön jogszabályban meg határozott módon, a magán út tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmére, a közlekedésihatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A külön jogszabályokban meg határozott létesítmények esetében, ahol a jogszabály a létesítmény építéséhez és működéséhez a közúti
megközelítés biztosítását írja elő, a létesítmények építési, illetve működési engedélyének ki adásához a megközelítő út közlekedésihatóság engedélyével történő kialakítása és közúttá történő átminősítése szükséges.”
(2) A Kkt. 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A járdák és gyalog utak építésének, korszerűsítésének és megszüntetésének (elbontásának) engedélyezése, valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos közlekedési hatósági eljárás lefolytatása a ki emelt építési hatóság – a fővárosban a kerületi önkormányzatjegyzőjének – hatásköré betartozik.”
6. § A Kkt. 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő út építés, út megszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság
a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az út ügyi hatósági eljárásért fizetendő díj tízszereséig, engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,
b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig terjedhet.
(3) A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg.”
7. § A Kkt. 29/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meg határozott]
„b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, illetőleg
amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az ügyfeleket – ide értve a külföldi ügyfeleket is – hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján.”
8. § A Kkt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magán utakból áll. A közutak országos köz utak és helyi közutak. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak – beleértve a kerékpár utakat is – a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Az egyéb jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a magán személyek tulajdonában álló területen lévő utak magán utak.
Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől e zárt utat, továbbá az állam tulajdonában, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő elsőrendű árvíz védelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott utat is.
(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhető épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat, továbbá a közparkokban levő vagy azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentősége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, az e törvény 29. §-a, illetve 46. §-a szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság a közút kezelőjének – magán út esetében tulajdonosának – kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve település rendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá minősítéséről határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követően az utak tulajdon jogának egymás javára, térítés nélkül történő átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.
(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenn tartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésű cél előirányzatként kell meg állapítani. Ennek kezelését a miniszter által alapított költségvetési szerv végzi.”
9. § (1) A Kkt. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A közút kezeői:]
„c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerződés alapján működtetett helyi közutak és műtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetőleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerződés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;”
(2) A Kkt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza és – az üzemeltetésre vonatkozó szerződésben meghatározott – szolgáltatási színvonal biztosítását ellenőrzi.”
10. § A Kkt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben, vagy ha a közútkezelő a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a közlekedésihatósághoz fordulhat, amely az igénybe vételt engedélyezheti, illetőleg a feltételeket módosíthatja.”

---

11. § A Kkt. 42/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közútkezelőjének hozzájárulása szükséges
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez.
(2) Ha a közút kezelője a hozzájárulását megtagadja vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti.”
12. § A Kkt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendőrség, illetve külön jogszabály alapján a Határőrség; a b), d) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendőrség; a b) és e)–h) pontok tekintetében a közlekedésihatóság, illetőleg külön jogszabály alapján a Határőrség; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi járművek ellenőrzését a rendőrség, a Határőrség, illetve a közlekedésihatóság végzi. Az ellenőrzést végző személy
az ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni.”
13. § A Kkt. 44. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § új (4)–(6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4)–(5) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik:
„(3) Az ellenőrző hatóság jelzésére a jármű vezetője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság a járműhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen időlegesen elveheti, továbbá a jármű műszeres ellenőrző vizsgálatát vagy kötelező javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történő közlekedésre a jármű vezetőjét utasíthatja. A kötelezően elrendelt javítás elvégeztetéséről az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részéről felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármű üzembentartójával. A jármű vezetőjének vezetési és pihenő idejére vonatkozó – a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott – előírások megsértése esetén az ellenőrző hatóság a pihenőidő letöltését rendeli el.
(4) Ha az ellenőrzés alá vont jármű a külön jogszabályban össztömegre, tengely terhelésre és méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, illetve műszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenőrző hatóság a jármű tovább közlekedését – ellenőrzési jegyzőkönyv kiállításával, a forgalmi engedély időleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is – megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármű a közúti forgalomban történő részvétellel – a tovább közlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig – a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármű, a hiányosságok megállapítását követően – az ellenőrzés helyét – nem a közúti forgalomban történő részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történő vissza térése egyértelműen kizárható, az ellenőrző hatóság eltekinthet a várakozóhely kijelölésétől.
(5) A forgalmi engedély időleges helyszíni elvételéről kiállított elismervény – a tovább közlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követően – a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történő közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély vissza adást megelőzően az ellenőrző hatóság újabb ellenőrzést végezhet.
(6) A közúti ellenőrzések során – ha a jármű üzembentartója nincs jelen – az ellenőrző hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseiről a jármű vezetőjét is tájékoztatja.”
14. § A Kkt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 33. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott külön jogszabályban, illetve az éves költségvetési törvényben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat működtetőjével kötött szerződés alapján meghatározott gazdálkodó szervezetek az úthasználati díj meg fizetésének ellenőrzése és pótdíj behajtása, valamint
az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésé re is jogosultak, amely az érvényes matricával nem rendelkező gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját az adat ellenőrzést követően rögzíti.”
15. § A Kkt. 47. §-ának h), k) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[47. § E törvény alkalmazásában:]
„h) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.”
„k) Az út tartozéka: a várakozóhely, pihenőhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelző tábla, jelző lámpa, segélykérő telefon, parkolójegy kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, az útkezelője által létesített hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlő eszközök és hálózatok.”
„n) Az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet.”
16. § (1) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő 11. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy]
„11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait”,[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 23. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
b) a miniszter, hogy]
„23. a közutak forgalom biztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
17. § A Kkt. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot – a 9/C. § (1) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében és a 33. § (2) bekezdésében meghatározott díj kivételével – a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.”
18. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a Kkt. 15. §-ának (2) bekezdése és 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 10. alpontja hatályát veszti.
(2) A Kkt. 20. §-ának (4) bekezdése a törvény kihirdetését követ 46. napon lép hatályba**.

Sólyom László s. k., Köztársasági elnök   
                       
Dr. Szili Katalin s. k.,az Országgyûlés elnöke

* A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el.
** 2006.február 19-én. Szerk.

---