Lehet,hogy túl nagyok a képek,na akkor nekiállok kicsinyíteni...

Aztán elkezdték bontani a folyosót. . .

Idézet még egy áprilisi gyűlésről,melyen az egyik kollégám a szabadidejéből részt vett: "A találka első mondata az volt: Azért gyűltünk itt össze, hogy a patika elhelyezését megbeszéljük." Erős érdekérvényesítő képessége lehet a patika tulajdonosának, lehet, hogy a Gyógyszerész Kamara, és a Szakszervezet is segíti ???

Egy kis múltídéző: Ezek az épületek túl öregek ahhoz, hogy modernnek tekinthetnénk őket, de még túl fiatalok ahhoz, hogy eséllyel pályázhatnának védettségre. Ráadásul sokszor gyenge minőségű anyagok is beépültek, ami felgyorsítja állaguk romlását, funkcióvesztésüket. Mi marad az utókorra ebből az időszakból? Cikksorozatunk ennek jár utána, az elsőnek bemutatott épület a Kőbánya és Kispest határán található közlekedési csomópont. Az eredeti épület, amelynek a bontásába néhány hónapja kezdtek bele, a MÁV Tervező Intézet (MÁVTI) berkeiben, Kővári György és munkatársai - Koppányi Imre és Koppányi Miklós - tervei alapján épült. 1978-ban fogtak neki az építkezésnek, az avatásra 1980. március 29-én került sor, a 3-as metró Nagyvárad tér - Kőbánya-Kispest közötti, II/A szakaszának átadásakor. A metrón utazók száma 1980-ban - az újabb szakaszok átadásának eredményeképpen - 60 százalékkal haladta meg az 1975-ös szintet. Az akkori sajtó szerint "a pálya minden kilométere - a hozzá tartozó üzemeltetési és karbantartási költséggel együtt - 1,5 milliárd forintba kerül." Egy metróvezető akkoriban 6000 forintot keresett havonta. A nagy forgalmú csomópont nem csak az érintett X. és XIX. kerületnek nyitott új közlekedési lehetőséget, hanem az átszállóforgalom céljait is szolgálta: kapcsolatot jelentett a belváros, a környék, a repülőtér és a MÁV vasútállomásnak köszönhetően a vidék felé is. A végállomásra eleve csak gyalogosforgalmat terveztek, az autó- és buszforgalom a Sibrik Miklós úti felüljárón át haladt és halad ma is. A gyalogos felüljárót nem csak közlekedési, hanem egyéb funkciókkal is ellátták: ide kerültek a jegypénztárak, de volt itt ABC áruház, újságos, ajándékárus, nyilvános WC is. Az alsóbb szintekről felfelé mozgólépcső segíti a közlekedést. A gyalogos felüljáró előre gyártott, a helyszínen szerelt acélszerkezetű vázas, könnyűszerkezetes födémmel. Oldalait egyes részeken üveglapokkal, más részeken az akkor korszerűnek számító műanyag lapokkal borították. Mára talán kicsit megutáltuk és gagyinak tartjuk a túl sok műanyagot, de emlékezzünk vissza a tévében sugárzott "Mert ez műanyag..." reklámra: az anyaghasználat nagyon is jellemző a korra. Jellegzetes homlokzati elemmé vált a narancssárga műanyagból kialakított szendvicspanel, benne a nyolcszögletű, alumíniumkeretes ablakokkal. A műanyag homlokzati elemeket a balatonkenesei SIRÁLY Vas- és Műanyagfeldolgozó Szövetkezet készítette a vitorlás hajók készítéséhez kifejlesztett technológiával. A kivitelező a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat volt. A tervező Kővári György 1934-ben született. A diploma 1957-es megszerzése után a MÁVTI-nál helyezkedett el, így munkái együtt követik a MÁV 60-as, 70-es évekbeli történelmét. Huszonöt évesen készítette el a Kazincbarcikai vasútállomás terveit, 1967-ben a balatonfüredi vasútállomást és a budapesti Baross téri aluljáró-rendszert tervezte meg. A 70-es években a metrót építő METRÓBER-nél dolgozott, a kapcsolódó létesítmények tervezésével foglalkozott. Budapesten az akkori Marx tér (ma Nyugati tér) áttervezése fűződik még a nevéhez. 1961-62-ben, majd 1969-ben az ő vezetésével építették át a Déli pályaudvart. 1980-ra tervezte meg a Kőbánya-Kispest metró végállomást, amelyet 1981-ben adtak át a forgalomnak. 1982-ben a Demján Sándor nevéhez is kapcsolt Skála Metró építésze. Kővári György 1982 január 26-án hunyt el, akkoriban a MÁV kórház rekonstrukciós tervein dolgozott.

Ennyi fénykép láttán,(különösen az utolsó három után),már majdnem statikusok vagyunk:))), szerintem mindenki nagyjából érzékeli,hogy milyen vasszerkezetre,vasvázra épült a KÖKI, és innentről mindenki el tudja dönteni,hogy a kidöntött konzol ténylegesen életveszélyessé tette a KÖKI-t,vagy esetleg helyreállítható, a konzol visszaállításával, vagy egy vagy több új konzol beépítésével megszüntethető az életveszély??? Itt van újra az életveszély tárgya:

2008.04.28.-i felvétel:

Szóval, megépítették:)))), vagy bontották??? a nagy lyukat:

Csak hogy lássátok mekkora befolyással bír a hallotaxi, a Műcsarnoknál lévő NEMZETI LOBOGÓK kicserélve!!! :-)

Ez ebben a formában még igaz is lehet... :-) :-(

:) Egyébként pontosabban: A Műcsarnok. Lehet, hogy ezt is valamilyen műalkotásnak vélik? Meg kéne lesni a látogatók könyvét. pl:"Nagyon ötletes kifejezése egy megtépázott nemzetnek..."

Egyetértek! Cseréljék! (csak az újon is ezek a színek legyenek... )

Talált! És naponta hordják ide a külföldieket csapatostul, akik fotóznak is rendesen. Kíváncsi vagyok mikor cserélik le a lobogót. (:-)

Hősök tere

Min csodálkoztok? Ennyire érezzük magunknak e hont. E nemzeti trikolort már több mint egy hónapja tépázta meg a szél. Hogy a színek már kifakultak, és kissé szennyezettek. Az már csak hab a „tortán”. Egy kérdés a képpel kapcsolatban: HOL TALÁLHATÓ E „SZERENCSÉTLEN” NEMZETI LOBOGÓ?

Jajaaaa!!!... "Ez itten kérem Magyarország..."

Na jó de a metrónk az műholdbiztos lesz ! :-DD Nem úgy mint a Pálmasziget....

KöKi-központ: bizonytalan az építkezés kezdésének ideje

Csak úgy hangosan gondolkodom. Van egy nagyon nagy sanda gyanúm! Volt a BKV-nak a KÖKI mellett egy sportpályája, amit értékesítettek, és már az építkezés is elkezdödőtt. Nem lehet, hogy a BKV a pályával együtt a KöKIT is értékesítette? Az építkezőnek a gondja a KÖKI-n lévő üzletek eltüntetése? Ő miatta kéne felszámolni az üzleteket? A terv szerint összekötné a KÖKIT egy felül, vagy aluljáróval? Azért írtották ki az erdőt, és tettek oda konténereket? Lehet, hogy csak találgatok, de ti majd rámcáfoltok. Szerintem a BKV-nak már semmi köze azokhoz a területeknek.