Látom a viccet nem ismered. Ha "összefutunk", akkor elmesélem, míg várjuk az ellenőrt. (:-D

Remélem jössz a családi napra majd:-))) Lesz valami nyilazós buli is, és kell valaki, aki tartja az almát:-))

Csak izelitö a családi albumból! :-))

Így nemtud szenet rendelni? (:-)))) (Remélem ismered a viccet?)

Lilazoli! A tapasztalat beszél belőled? :-)))

Hurrá vakáció !! Pár hasznos tanács gyermek szűneti elhelyezéséről!!!

Különben meg ez is megtörtént! [u]„Megtörtént!!!: - Kedves ez így nem jó, mert ott sok helyen lehet az utas, kicsit pontosítani kellene a címet. - Kollégám, örülünk, hogy ennyit ki tudtunk belőle szedni, mert olyan ittas az utas, hogy alig érteni, amit mond. Na, és küldenek neki autót...de még ezt is megcsavarnám, mert nem a központ hibája ez sem, hanem itt jön képbe ismét a taxis. Az említett kolléga elment a címre, majd közölte sajnos szállíthatatlan állapotban van a kedves. Így megúszta kis kocsizással a szankcionálást. Mi történt volna, ha ő visszaadja a címet? Így, látatlanban lemerem veled fogadni, hogy lett volna, aki nyom rá…na és itt az egész gondnak a gyökere.” [/u] És ehhez mit szólsz? Kolléga rendel utasoknak gépkocsit. Első dobás: senki. Második dobás: torna. Szűkítés: hattal: senki; héttel: jól belepancsolok. Megkapom. Hű az anyja mindenit, de hülye vagy komám. Mondom magamnak, mert szoktam magammal beszélgetni. Húzós ez a hét perc, a kolléga meg jól megmér majd. Na mindegy, egy őrült módjára rohanás, érkezem 6 perc 10 körül. Kolléga kínálja az utasokat, majd elindul. Utasok hárman vannak. Kettő segít egymásnak a tántorgásban. Mikor megindulnak a kocsim felé, nem tudom eldönteni, hogy egy páros samba táncot mutatnak be, vagy gyakorolják a zarándok menetet. (Zarándok menet: kettőt előre, egyet hátra.) A harmadik próbál feltápászkodni a földről, de valahogy a gravitációs vonzás a közelében magasabb érték lehet, mert sehogy sem sikerül két lábra állnia. Szemeim, mint a csigának úgy lógtak kocsányon a csodálkozástól. Még mielőtt a két úri ember elérte volna a kocsimat, bizony dugtam egy menekülő egyest, és rohanás a kolléga után. Két sarokkal odébb utolérem. — Kedves kolléga ilyen fazonoknak rendelsz kocsit? Normális vagy? — Gondoltam hogy én nem szállítom őket, de hátha valaki elviszi. Na most erre mit lehet mondani? =:-o(

Nem mondok neked ezentúl semmit. GYÜMÖLCSEL Hehehehehehehehehehehehehehehehe.

Maradj már, te tuti leetted valami gyümölccsel, azért „festékes”:-) Na léptem meló, hello.

Vazzzzzd meg most fogtam be festékesnek a Springfild kordbársony gatyómat,és ruháztam be pantallóra és hozentrogerra.

Na és hogy valami jó is álljék itt. A tegnapi hír. Miklós kijelentette, hogy az etikai szabályzatban hibásan maradt benne az, hogy élére-vasalt szövetnadrágban lehet csak dolgozni. Teljesen elfogadott a vasalt szövetnadrág és a kordbársony gatyó!

Különben meg (mert azért piszkálja a csőröm) érdekes, hogy azt nehezményezed, hogy én ezt megemlítem, esetleg néhány részletben tévedem (nem szándékosan), de azt teljesen elfogadhatónak tartod, sőt, védelmedbe veszed, hogy ez így, ahogy van, megtörténhetett. Miért? Az utas érdekében! Kérdezem tőled, mert gondolom naponta gyakorló taxis vagy, a mi érdekünk, a mi védelmünk hol marad? Megtörtént!!!: - Kedves ez így nem jó, mert ott sok helyen lehet az utas, kicsit pontosítani kellene a címet. - Kollégám, örülünk, hogy ennyit ki tudtunk belőle szedni, mert olyan ittas az utas, hogy alig érteni, amit mond. Na, és küldenek neki autót...de még ezt is megcsavarnám, mert nem a központ hibája ez sem, hanem itt jön képbe ismét a taxis. Az említett kolléga elment a címre, majd közölte sajnos szállíthatatlan állapotban van a kedves. Így megúszta kis kocsizással a szankcionálást. Mi történt volna, ha ő visszaadja a címet? Így, látatlanban lemerem veled fogadni, hogy lett volna, aki nyom rá…na és itt az egész gondnak a gyökere.

Esztet má dzsanázom Tezsvérem!

A csóka nyom a címre, majd rádöbben, hogy tré van a vonóban. Le is pattintja magáról, majd mikor kiderül, hogy mézzel kenegetik a nyelvét, akkor rányal a címre, amit sokan nem néztek jó szemmel, mert a mézet azt sokan szeretik:-)

Igen, igazad van. Az összes körülmény lényegében nem oszt, nem szoroz, maga az elv, az eljárás az, ami sérelmezhető.

Szia neked is! Elferdítés? Gusztustalanság? Hmmm… Nézd, én úgy emlékszem, azt mondta, most fog végezni az előző fuvarjával. Ezt mondta elsőre valóban, majd utána, amikor visszaszóltak neki, akkor azt állította, hogy „Már a nulláson robogok, mint a távirat”. Tévedhetek, hiszen mitől ne tévedhetnék, de a mai vacsorám rámerném tenni, hogy nullást mondott. Ez az egyik, a másik. Az igazságszolgáltatásra, amit az élet alkotott így meg, jeleztem, hogy senki sem kérte rá, bár(!), és itt jegyeztem azt meg, hogy azt nem tudhatom, hogy az a kolléga, akinek a zsebébe beleéheskedett (sértő ez így? Gondolom, de mit tegyek, ha ez történt? Nem én viselkedtem így, szóval szerintem nem nekem kell exkuzálni magam miatta) …szóval, akinek a zsebébe belekotortak, az tuti ellenérzéssel fogadta ezt a cselekedetet. Különben a válaszom a kérdésedre, hogy így ismerős-e a sztori: Nem, így nem ismerős a sztori. Még egy megjegyzés: A feszültséget nem én generálom, hanem az adott, maximum beszélek róla és ezzel talán elérem azt, hogy mielőtt egyesek magánakcióban hülyeséget csinálnak, átgondolják mit érdemes tenni és mit nem. A másik, hogy igenis zavar az, hogy olyan embereket hibáztatnak és rájuk próbálják áthárítani a felelőséget a saját tehetetlenségükből következett nyomoruk, akik maximum a lehetőséggel élnek, vagy a mi korlátaink között mozognak, adnak nekünk teret. Természetesen most is tisztelet a kivételnek.

Várom igen erősen az összefoglalót, nehogymá lemaradjak valamiről! /osztán, ha megkérdezik: Mondja kedves Potrien hová settenkedik ez a topic? Csak ennél is hülyébben nézzek ki a fejemből. Hej........