Milyen közirathamisítási ügy?

Ó, nem kritika volt a mosoly, hanem olyan…értem miről beszélsz, hiszen mi is ezt írtuk Szilviről, amíg nálunk volt.

Látom az urak elfoglaltak, nem értek rá köszönni neked, én megteszem: Szia:-)

:-))

Igen tudom, köszi a választ, jelentem készültem a Taxi4-ből:-))) Különben mi erről a véleményed? Már mint arról, ahol ezt szankcionálják. Én csak egy elfogadható magyarázatot tudok adni magamnak erre. Egy nagyobb cégnél, ahol 5-7 száz taxis van, ott ha minden negyedik visszakérdez (van aki csak hobbiból, mert unatkozik, meg szereti hallatni a hangját), akkor egy embernek semmi más feladata sincs, mint ezekkel foglalkozni.

Ezt így ebben a formában nem is szeretném érteni…ma 2007.-ben, miközben a szólásszabadságért emberek ezrei vesztették a történelmünk alatt az életüket… De természetesen tiszteletben tartom a véleményed.

Azok után, amit péntek éjszaka műveltél a Margit hídon előttem, ezt igen csak csodálom:-))

Lehet nem jársz messze az igazságtól:-)

Figyu, te diszi vagy (gondolom a nickkedből):-) Van ez a feketepont dolog a címvisszakérdezés miatt. Kérdésem a következő lenne, és egyben kíváncsi lennék a véleményedre is. Ezt a címvisszakérdezést miért kell szankcionálni szerinted? Ma belefutottam egy ilyenbe. Nálunk úgy van, hogy amikor a diszi feldobja a címet, akkor a taxis jelez, hogy neki jó a cím. A diszi ilyenkor elmondja a teljes címet (persze jól eltitkolva az előnytelen dolgokat, mert ez a szabály…), na ekkor a taxis, ha valamit nem ért, akkor visszakérdezhet, ha nem teszi ezt meg, akkor utána már csak bünti árán tudja ezt megtenni. Na velem ma (vagyis tegnap este) a következő történt. Csámpázok a Thököly minősíthetetlen úttestén, amikor is dobnak egy címet amire pályázni szerettem volna. 10 perccel bele is pacsáztam, majd vártam, hogy elmondja a diszi a címet és én a hihetetlen képességű agyammal felfogjam és memorizáljam a hallottakat. A diszi el is kezdte mondani…közben a birka kalapos mellettem rám húzta a kormányt és nem győztem menekülni a szembe sávba, miközben figyeltem arra, hogy mit is kaptam. XIII. kerület xy utca 44. Jelzek vissza, amikor a baromarcú ismét rám rántja a volánt és még ő háborodik fel, amikor észrevesz. Csapkodom miden felé, pedig legszívesebben csak a kalapos orrára tettem volna rá a kezem. Végre sikerül elmenekülnöm előle és rendezem a soraim. Mit is kaptam? Xy utca 44….vagy 47? Ezt a kettőt az egyik legkönyebb félrehallani. Ráadásul egy olyan utcában, ahol a 44 és a 47 között jelentős távolság van és nem egymással szemben helyezkednek el. Agyalok rendesen, próbálok visszaemlékezni, de a kétely nem csökken bennem. Inkább visszakérdezem. Persze megkaptam a pontom. Nem droszton álltam, ahol lényegében a beszűrődő hangokon kívül, na meg az épp akkor kiugró kollégákat leszámítva, zavartalan a koncentráció. Nem ritka az, amikor a diszi kérdez valamit, majd amikor válaszolok eltelik pár másodperc amikor a következő hangzik el. 1014 ne haragudjon, de szóltak hozzám. Legyen kedves megismételni. Szerinted milyen arcot vágnának, ha ezt válaszolnám: - Sajnos csak egy pontért tudom ezt megtenni. :-))))

Reggel 7 felé értem haza. A reptérről araszoltam hazáig. A nappalosoknak mondanám, hogy az erősebb idegrendszerüket vigyék ki magukkal, mert szükségük lesz rá.