Taxisnap 2006

2006.07.03.

Meghívtak bennünket a Főtaxi hagyományos nyári taxisnapjára. Az idő ragyogó, a sör hideg, a gulyás forró, a hangulat emelkedett volt.

Az eseményt a zuglói sporttelepen rendezték meg, ahol komoly területek állnak rendelkezésre, tehát a nagypályás focibajnokság nem zavarta a táncbemutatót, vagy a vezetési tudásukat quadon kipróbáló taxisokat, feleségeket, gyerekeket.

Hogy a ketrecbe zárt disznó növendékeknek mi lesz a szerepük, azt elképzelni nem tudtam, mert a kondérban már főtt a gulyás, amikor megérkeztünk.

Az én fiamat elsősorban a quad vonzotta, tehát pár száz kézfogás után arra vettük utunkat. Nagy trauma érte a gyereket, mert kiderült, hogy az ő korosztályának nincs gép. A kisebbik masina hat éves korig volt használható, a nagy böhöm szerkezetek meg tizennégy évtől fölfelé.

Kárpótlásul megmutattam neki, hogy én milyen béna vagyok. Ennek nagy sikere volt, még a tévés hölgy is úgy gondolta, hogy mutatványom megörökítésre érdemes.

Később azért, Cubix és MaReka lelkes mosolyának köszönhetően Péter fiam is vissza lett minősítve hatévessé, és rodeózhatott a kis börrögővel.


Rodeó! A programok jórészét egy Rodeo Ranch nevű társaság biztosította. Stílszerűen volt egy kis műbika, amit elsőre én gyerekjátéknak gondoltam, de később bebizonyosodott, hogy bizony a nagyobbacskákat is ledobta a hátáról.

MaReka és Cubix legjobb szórakozása egymás ütlegelése volt. Szerencsére nem hagytam magam rábeszélni, hogy ringbe szálljak ellenük!

Cubix el akart csábítani egy szumo küzdelemre. Majdnem hagytam elcsavarni a fejem, de amikor megláttam az ellenfelet teljes harci díszben, megfutamodtam. Így hát a lányok leteperése a fiamra hárult, mint feladat.

Én eközben, mint jólszituált középkorú úr, úgy gondoltam igazán nem fog ártani egy kicsit az egészségemmel törődni. Persze azt nem gondoltam, hogy ez azzal jár, hogy valami hentes a véremet veszi!

Miután fellocsoltak és közölték velem, hogy a cukrom közel van a felső határhoz, az alkoholommal viszont semmi gáz, úgy gondoltam jobb, ha csokoládé helyett inkább sört fogyasztok. Apró probléma, hogy a csokoládét ingyen osztották, a sörért viszont sajnos fizetni kellett! De hát mit meg nem tesz az ember az egészségéért.


Kortyolgatás közben csendesen belefeledkeztem a táncos lányok szemlélésébe.
A bemutató fenomenális volt, a lányoknak minden porcikája rendben.

A Gedeonbácsit már a tömeg közösen énekelte, és a végén fergeteges taps, és röhögés volt a jutalom.

A bemutató után a Madarak együttes vette át a helyet a színpadon, a „parkett” pedig az amatőrök rendelkezésére állt. Nem mondom, hogy ezeken a produkciókon nem volt mit szemlélni, vagy kuncogni. Én mindenesetre koromra való hivatkozással, ebből a menüpontból is kihúztam magam.

Az ebéd forró gulyás és rétes volt. A forrót, tessék komolyan venni. Még három nap múlva is fájt a nyelvem, mert felelőtlenül csak öt percig hűtögettem, mielőtt kíváncsian belekóstoltam. Amikor már az ízét is éreztem, megállapítottam, hogy jó!

Időnként a Juhász Gyuri a mikrofont a kezébe kapva tájékoztatott bennünket valamiről. (nem árulom el, mert megsértődik, hogy igazából senkit nem érdekelt)


Azért amikor a lovasbemutatót jelentette be, csak felkaptuk a fejünket, és odaözönlöttünk a pálya szélére.

Nem bántuk meg. Amit ezek a lányok, fiúk produkáltak, cirkuszba való volt.

Persze egy cirkuszban nincs ennyi hely, a lovak meg szabadba való jószágok, tehát ez így volt az igazi.

Hogy a produkció nem rutinból lezavart mindennapos sétagalopp volt, az is mutatta, hogy közben történt egy kis baleset is, ami sajnos az egyik ló sérülésével végződött.

Remélem rendbejött szegény állat.


Az utolsó program a tombolasorsolás volt, amit már mindenki nagyon várt.
(A teljes bevételt, a balesetben megsérült kollegának, Bozsik Lászlónak ajánlották fel.) Juhász Gyuri rutinos műsorvezetőként, mindenhez egy-egy egy jó poént fűzve vezette le.

Gyanakodni csak akkor kezdtem, amikor volt aki már a harmadik autómosó kefét nyerte! Később megtudtam mi a röhögés tárgya. Az illető, Kolozsvári Lajos Főfőfőfetikás volt. Azt csak csendben jegyzem meg, hogy kis családom, egyetlen darab nyeszlett autóillatosítót sem nyert. Na nem gondolok én semmi rosszra, vannak peches emberek.

A fődíjakat, Garamszegi Miklós Vezérigazgató, saját kezűleg adta át. Volt aki a nyereményeit is Bozsik Lacinak ajánlotta fel, így alakulhatott ki az a véletlen helyzet, hogy a fődíjat, egy egyhetes nyaralást a Főtaxi üdülőjében, pont ő kapja! Gratulálunk neki, és reméljük minél hamarabb lábadozhat a Balaton partján.

A tombola után már csak a focibajnokság eredményhirdetése volt hátra. A pontos sorrendre nem emlékszem, de azt tudom, hogy nyerni a Főtaxi csapata nyert.

Ez mutatja, hogy mennyit számít a szurkolók száma és lelkesedése.

A hivatalos program után, még újra visszakapták a terepet a Madarak és a zenéjükre repkedő táncosok. A többség azonban az árnyékba húzódva beszélgetett, és próbálta kiheverni a nap fáradalmait.

Köszönjük a meghívást, jól éreztük magunkat.
Sajnálhatja aki kihagyta!

Képek: tomajer  Cubix-Fox

VIDEO

 

 

tomajer@hallotaxi.hu