Taxis ötperc

2006.11.30.

Olvasóink küldték
Kicsivel valamikor "spanban kentük" a verdát, no nem a 1310-es Dákót, hanem az 1300-as Ladát. Egy idő után már kezdtem besokallni a hülyeségeitől. Mindennap beszerzett valami "csicsát" az orosz szörnyeteghez.

Néha hőmérős iránytűt, használhatatlan könyöktámaszt, légterelő, vagy küszöb spoillert, ablakbuborékot, hátsó ablakárnyékoló műanyag rácsot, plüss derékfájító hát és fejtámlát, design csíkokat, lángnyelveket a kerekek mögé, sport, rally team, marlboro, pingulin, textar, rothmans, rotring matricá-kat. Fogyasztáscsökkentésre hivatkozva vett a porlasztóba forgó pörgettyűket, mágneses indukátort, indukciós aplikátort. Beszerzett indítósegélyt, króm felnikarikákat -amit hetente leloptak-, krómszegélyeket-amitől mégjobban rohadt a sárvédő. A jó látás érdekében a külső tükörre rakott kicsinyítőt, a belsőre pedig nagyítót. Hogy tisztaság legyen, az üléshuzatra tett védőhuzatot, arra pedig trikó üléshuzatot. A trepligumira vásárolt védőgumit, erre tett még hótálcát, de hogy a víz ne álljon meg benne, még belerakta a nyári szőnyeget, ami ugye felszívja a vizet.


Négyféle ablakpucoló spray volt betárazva, háromféle jégoldó-mindenesetre-kátrányeltávolító és kátrányos alvázvédő, szilikon két flakonnal, egy szilikon eltávolító, négyféle illatban wunderbaum, csöpögtetős, és pumpás légfrissítők tucatszám.
Három kardánboxot vásárolt, mire egyet be tudtam rakni -már csak a mérete miatt-, a boxba villogó fényeket, állriasztót, töltés -mégegyszer - visszajelzőt, ionizátort szerelt.
Minimum ötször cserélt sebváltógombot, mire "jónak" érezte a fogást.
Ezután jött az első ködlámpafüzér, a sport kormány (amiért a "yard" mindíg megvágott), a felhólyagzó ablakfóliák, az első tolatásnál leszakadó kiegészítő sárfogógumik, a hatféle ajtóütközést gátló műanyagvacak, ami kétnaponta elveszett.


Ezekhez jött még a harminc centi magasságú CB-TAXI szám, amit, hogy jól lehessen látni, még a kocsi tetejére is felragasztott.
Már csak a szintén szabálytalan kiegészítő fényvisszaverő prizmák kellettek előre és hátra, azután boldog volt Kicsi.
Természetesen, amikor meló után átadtam a verdát kiganézva, mindíg benyújtotta az új szerzemények számláját, néha ez bőven túlment a napi bevételen.

Egy alkalommal éppen iszogattunk a "Sportkörben", amikor Kicsi feszegetni kezdte, hogy így, meg úgy.
Ekkor találtam olyat szólni, hogy visszhangzott a terem.
Másnap már nem spanoltunk. Vettem egy 1310-es Daciát, persze ez nem volt olyan egyszerű , de ez egy külön történet.

Kicsi nemsokáig hajtotta egyedül a Ladát, egyre jobban foglalkoztatta a kihívás, mármint az én pőre Daciám, sokszor érdeklődött, hogy szolgál az új szerzemény. Mit is mondhattam neki?
-Tudod Kicsi, ez más mint a Zsiguli, ez már komolyabb technika R-12.
Egyre többet sündörgött körülöttem, nézegette, méregette a verdát, újjával design csíkokat, taxiszámokat rajzolt oldalára.
Ejött egy szép tiszta áprilisi nap, amikor éppen csodáltuk a karnyújtásnyira lévő budai hegyeket a ferencvárosi púpról,
mikor Kicsi így szólt:
-Nem vágynál már kocsicserére? Tudom, hogy neked a bőröd alatt is pénz van. -Őszintén Kicsi, az eszem ágában sem volt.
Mire gondolsz?
-Hát megmondom a frankót, tetszik ez a gép, ha megtudnánk egyezni gerjednék rá.
-Figyelj Kicsi ez már a szivemhez nőtt, de ha nagyon beleélted magad, én nem akarlak megbántani, igyunk meg egy unikumot, az'tán eldöntjük, de én nem szeretném.
Másnap Kicsi átszerszámolt, ahogy rendezkedett láttam már előre megvette a lángnyelveket, és a design matricákat.

A következő kocsim egy nyolcéves 123-as Merci volt, Kicsi nyolc hónap múlva ezt is elkunyerálta.

Épp indultam volna hazafelé a nemrég vásárolt hatéves 124-es Mercivel, amikor gyalogosan megjelent barátom a belvárosi droszton, előadta legújabb fegyvertényét; nekicsattant a hetes busz oldalának - kétszer-, mivel "nagy neki" a Merci, nem lát ki belőle rendesen. Így hát úgy döntött; visszaveszi a Dákót, amit az autókereskedésben még nem tudtak eladni.
- Különbenis a Mercire nem árulnak semmi pöpec kiegészítőt, amivel otthonosabbá lehet tenni a verdát-mondta barátom- mikor hazavittem.
Elbúcsúztunk, majd keressük egymást...Azóta sem találkoztunk, mivel én... Éjszakás lettem... Ennek már tizenkét éve.

tokio170