Miskolcon - hasonlóképp az ország nagyvárosaihoz - megbénult a közle­kedés. Reggel 8 órára már minden fontosabb útkereszteződést eltorlaszoltak a személyszállító kisiparosok gépkocsijaikkal. Átjárást a taxisok csak a mentők­nek, a betegeket vagy elsősegélyt hordozó gépkocsiknak, rendőrségnek, a tűz­oltóságnak, a kenyér- és a tejszállítóknak engedélyeztek.
Sok embernek nem sikerült beérnie a munkahelyére. Több középiskolából hazaküldtek a diákokat, és délutánra a város több, folyamatosan termelő üzemé­ben is fennakadás keletkezett, mert a hiányos létszám miatt bizony korántsem zajlott zökkenőmentesen két órakor a műszakváltás.
Dél körül egyébként már több üzletben tejet és kenyeret is lehetett kapni, s ezáltal enyhült a felvásárlási láz. Reggel 8-tól ugyanis zsákszám vették a lisz­tet, s hirtelen igen keresett cikk lett Miskolcon a cukor és a só is.
Délután egyéb­ként egyre több ittas személy bóklászott a csomópontok körül, de rendzavarásra késő délutánig nem került sor. Igaz, a város közkedvelt napilapjának, a Déli Hír­lapnak szerkesztőségébe egy magát újnacionalista szervezethez tartozónak neve­ző férfiú telefonált, és robbantással fenyegetőzött, amennyiben a taxissztrájk az esti órákig nem ér véget.
A városi rendőrség azonban biztosította a szerkesz­tőséget és általa a közvéleményt, hogy a bejelentés után a szükséges intézkedé­seket megtette, de a taxisok tüntetésébe nem avatkozik be.
Az élelmesebbek pedig kihasználták, hogy nagy tömegben gyülekezik a nép a belváros központjában, az úgyevezett régi villanyrendőrnél, és aláírásokat gyűjtögetnek - mondván, ne a benzin árát emeljék, hanem a nyugdíjakat.


Balogh Andrea

 Taxisblokád 1990. okt. 25-28

Fórum

Fotók