Blokád alatt a város

2007.10.26.

17 éve kezdődött a taxisblokád
17 éve, október 25-én csütörtökön pár nappal a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásokat követően kirobbant a fiatal demokrácia egyik legkomolyabb válsága. A taxisblokád közvetlen kiváltó oka a kormány üzemanyagár-emelésről szóló bejelentése volt, de a 3 és fél napos válság az egész országot megmozgatta.

 

Természetesen a mozgás nem a szó szoros értelmében vehető, mivel a taxisok blokádjának pont a közlekedés megbénítása volt a célja. Figyelemfelkeltésként, hogy elkerülhetetlen legyen a velük való tárgyalás. A blokád lázban tartotta a közvéleményt, aki nem volt kint a helyszínen, az tévében követte óráról órára az eseményeket.

Bár közvetlen előzménynek a taxis társadalom anyagi nehézségeit tartjuk, a felháborodás oka nem kizárólag a nagy mértékű áremelés volt. A kormánypártok el akartak kerülni minden népszerűtlen intézkedést a választások előtt, ezért is halogatták az elkerülhetetlen rossz hír nyilvánosságra hozatalát. Azzal is indokolták a döntés kései bejelentését, hogy az ország üzemanyag tartalékai nem bírtak volna ki, egy az áremelés hallatán szinte biztosan bekövetkező rohamot, és az országban alapvetően szükséges funkciót betöltő járműveknek nem maradt volna haladást biztosító erőt szolgáltató folyadék.

Az elégedetlenséget nemcsak a konkrét intézkedés váltotta ki, hanem a bejelentés módja és az elmúlt hónapok elhibázott lépése is. A kormány helyzetét rontotta, hogy épp akkor műtötték Antall József akkori miniszterelnököt.

A lakosság kezdeti reakciója kifejezetten pozitív volt: sokan jártak ki a "barikádokhoz", etették a taxisokat, támogatásukról biztosították őket. Ebben valószínűleg szerepe volt annak is, hogy mindez egy hosszú hétvégén történt, nem akadályozta különösebb módon az átlagembereket hétköznapi tevékenységeikben. Sok gyerek örült például annak, hogy birtokba veheti azokat a hatalmas betonfelületeket, amiket eddig a gépjárművek foglaltak el. Pénteken iskolába sem kellett menni.

Ráadásul a magyarok kuruc lelkülete mindig is alkalmas volt arra, hogy egy a hatalommal dacoló, de békés csoportot támogasson. Az emberek nem is értékelték harcnak a történteket, inkább csak eseményszámba ment számukra az első nap a dolog, történik valami, ami eltér a megszokottól. Azért szombattól megjelent a közvélemény kórusában a taxis ellenes hang is. Sokan úgy érezték, hogy a taxisok csak önös érdekből tiltakoznak, nem az egész társadalom érdekeit képviselik.

Miért éppen a taxisok?

A taxisokat a benzinár-emelés tönkremenéssel fenyegette. A kormánytól nem számíthattak segítségre, képviselői lekezelően bántak velük. Ez is egy lökés lehetett a drasztikusabb megoldás felé. Viszont egy taxis sztrájk komoly szakszervezet nélkül, és egy átlagosan igencsak keveset taxizó országban nem kecsegtetett sok eredménnyel.

Ráadásul a taxisok (és fuvarozók) rendelkeznek egy ilyen sikeres lázadó akciókhoz szükséges képességekkel. Jellemző rájuk a mozgékonyság, a szolidaritás, a jó helyismeret, a szervezettség, az információk egymás közti gyors és hatékony közvetítése, cseréje (CB rádió). Pluszként segített a Budapestet kettészelő Duna, a tény, hogy a normális városi közlekedéshez szükségesek a hidak.

Nemcsak Magyarországra jellemző, hogy a taxisok a társadalom legaktívabb, összetartó és vállalkozó szellemű tagjai. New Yorktól Horvátországig Belgrádon át szerveztek sikeres tiltakozó akciót fuvarosok. Az I. világháborúban Franciaországnak úgy sikerült gátat vetni a német előretörésnek, hogy mintegy 1000 taxi segített a francia csapatok átcsoportosításában.

Utóhang

A blokádnak sikerült elérnie célját: elhalasztották az áremelést. Ráadásul a történteket polgári engedetlenségi akciónak nyilvánították, a résztvevők büntetlenek maradtak. A fuvarozók felismerték, hogy egységben az erő, a szervezettségek mekkora haszna van az érdekérvényesítésben.

Taxisblokád vagy puccskísérlet?

Sokan sokféleképpen értékelik a mai napig a taxisok megmozdulását. A tavaly elhunyt Horváth Balázs (akkori belügyminiszter) szerint „természetes és jogos népi elégedetlenséget felhasználó politikai puccskísérlet volt.” Az összesküvés elméletek a bukott rendszert, a posztkommunistákat, az MDF liberálisait, de legtöbbször az SZDSZ-t vádolták, azzal, hogy a benzinár emelkedése miatti felzúdulást saját céljaikra, kormánydöntésre szerették volna felhasználni.

A mai napig nincs megegyezés arról sem, hogy mennyire volt előre kitervelt, szervezett akcióról szó. Szervezetlenségre utalnak a CB rádiókon hallható üzenetek, a hidak lezárása szinte egyik pillanatról a másikra következett be.

A konspirációs elméleteket titkos megállapodásokkal és rejtett erőkkel támasztják alá. Látható jelekre is hivatkoznak pl. a rendőrök bizonytalansága vagy Göncz Árpád köztársasági elnök nyilatkozata (kihangsúlyozta, hogy a hadsereg nem lép közbe). Erre utal szerintük az is, hogy az akkori ellenzék igyekezett belpolitikai céljasira felhasználni az általános elégedetlenséget.

Idén szélsőjobboldali szervezetek hídlezárással emlékeznének az évfordulóra. A kérdés az, hogy mi köze lehet radikális szervezeteknek a kezdő magyar demokrácia három és fél legizgalmasabb napjához. Tényleg szellemi öröksége lehet, egy esetleges hídlezárás egy jogos felindulásból induló polgári engedetlenségi mozgalomnak?

Pálfi Rita

 

 

 

 

 Taxisblokád 1990. okt. 25-28

Fórum

Fotók



Közösségi kapcsolatok

 
 
 
 
 
 
 

Dugófigyelő

2020.06.05.
www.utv.hu

Utoljára feltöltött képek

Linkcsere

4Dimenzió Fixshuttle
Taxi 314
Szentendre
Rókalyuk
Tokio 170
Rádió Taxi
Szeged
Új Taxi
Tatabánya
 
Eurotravel   TAXI 3000   
Sziget taxi TaxiCentrum
Pannon Volán
Taxi, Pécs
MB Vip Service
taxi.lap.hu