A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot

2005.10.27.

Origo 2005.10.25   TAXIS BLOKÁD 1990.10.25-28
Taxisok ezrei vették blokád alá a nagyobb városokat és a határátkelőket 1990. október 25-én. Ekkor jelentették be a 65 százalékos benzináremelést. Az Antall-kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter majdnem kiesett a Parlament ablakából, a három napon keresztül tárgyaló taxisoknak pedig nem adtak enni. Kedden volt a taxisblokád 15 éves évfordulója.

Éppen 15 éve kezdődött meg az a taxisblokád, amelynek során több ezer taxis és fuvarozó bénította meg három napra Budapestet és az ország több városát. A blokád ideje alatt csak a tűzoltók, a mentők, valamint az országból kivonuló orosz csapatok közlekedtek zavartartalanul. Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett.

A blokád közvetlen előzménye, hogy az MDF-kormány 1990. október 25-én 65 százalékos benzináremelést jelentett be. A benzin ára átalagosan így 64 forintra emelkedett. Ez pedig végiggyűrűzött a gazdaságon, és megnövelte az élelmiszerek árát is. Ráadásul az akkor 32-34 százalékos inflációt 36 százalékra tornázta fel.

Az Antall-kormány a rendkívüli intézkedést azzal indokolta, hogy a bejelentés napján Magyarországnak már csak pár napos olajtartaléka maradt a szokásos 30 napos helyett. A benzin beszerzését nehezítette, hogy a kuvaiti háború miatt jelentősen megugrott az olaj világpiaci ára, a korábbi 17 dollárról 29-re emelkedett. A politikai rendszer átalakulása miatt pedig akadoztak a Szovjetunióból érkező olajszállítmányok.

Az áremelés bejelentése azért váltott ki rendkívül heves tiltakozást, mivel azt még aznap is hevesen tagadta a kormány. Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány, mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül. A tiltakozást erősítette az is, hogy MDF választási ígéreteiben azt sugallta, hogy rövid időn belül pozitív fordulat következik be az emberek életében. A fordulat azonban elmaradt, a lakosság életszínvonala tovább romlott, ez pedig kiábrándította a tömegeket a kormányból.

A benzin árának emelése a taxisokat és a fuvarozókat rázta meg először. A taxisok pedig olyan szervezőerővel rendelkeztek, hogy képesek voltak napokra megbénítani az országot. Egyrészt a taxisokra jellemző sajátos szolidaritásérzékkel, másrészt azért, mert olyan kommunikációs hálózatuk volt, amivel akkor csak a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg rendelkezett. Mobiltelefon híján a CB-rádió biztosította azt a kommunikációs rendszert, amely lehetővé tette az országot megbénító demonstrációt. Ráadásul Budapesten 1990-ben több taxis volt, mint akkor New Yorkban: közel húszezren dolgoztak engedéllyel és legalább ötezren feketén.

A taxisok akcióját - a Népszabadságban nem sokkal a blokád után közölt közvélemény-kutatás szerint - a lakosság többsége is támogatta. A taxisok október 25-én induló akciójával a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet, az országos blokád megszervezése azonban már csak 55 százalék. A taxisok erővel történő eltávolítását 82 százalék ellenezte. A közvélemény elmarasztalta a kormányt a tárgyalások során tanúsított magatartásáért: a megkérdezettek 6 százaléka vélte úgy, hogy a kormány igazán törekedett a megegyezésre. A Medián akkori telefonos közvélemény-kutatásából pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek 63 százaléka a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért, és mindössze 10 százalék marasztalta el csak a fuvarozókat.

A felháborodott taxisok 1990. október 25-én délután előbb a budapesti Felvonulási téren, majd a Kossuth téren gyülekeztek. A tüntetők az Országház előtt találkoztak Siklós Csaba akkori közlekedési miniszterrel, aki nem volt hajlandó átvenni a petíciójukat. A taxisok ezt követően döntöttek arról, hogy blokád alá veszik a fővárosi hidakat. Éjfélre lezárták a határátkelőhelyeket, majd megkezdték a vidéki városok blokkolását is.

A kormányt megdöbbentette a taxisok reakciója. A tizenegy miniszterből négy külföldön tartózkodott, Antall József miniszterelnök kórházban feküdt. Távollétében Horváth Balázs belügyminiszter látta el a kormányfői feladatokat. László Balázs kormányszóvivő október 26-án, pénteken reggel törvénytelennek nevezte a taxisok akcióját, arra hivatkozva, hogy azt a gyülekezési törvényben előírtaknak megfelelően nem jelentették be 72 órával korábban. Horváth Balázs pedig bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet. A híradásokban mindez ez úgy jelent meg, hogy a belügyminiszter a rendőrség és a honvédség segítségével kívánja felszabadítani a hidakat és az utakat, az SZDSZ pedig úgy értelmezte Horváth Balázs szavait, hogy a taxikat valószínűleg a Dunába lökik.

Erőszak alkalmazására végül nem került sor. Barna Sándor budapesti rendőr-főkapitány nem hajtotta végre a belügyminiszter parancsát. A főkapitány kijelentette: a főváros rendőrsége semmilyen erőszakos fellépésre nem hajlandó a demonstráció szervezőivel szemben.  Hozzátette: lemond, ha erre kötelezik. A hadseregnek pedig Göncz Árpád köztársasági elnök tiltotta meg az erőszak alkalmazását. Ezt követően nyilvánvalóvá vált, hogy Antall József miniszterelnök távollétében a kormányban nincs olyan politikus, aki higgadtan tárgyalni tudna, illetve a lakosságot meg tudná győzni, hogy képes kezelni a válságot.

A taxisok képviselőivel még pénteken megindultak a tárgyalások. Az egyeztetések a Munkaügyi Minisztérium épületében, az úgynevezett Spenótházban folytak. A tárgyalásokon a kormányt Rabár Ferenc pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos ipari miniszter és Siklós Csaba közlekedési miniszter képviselte. A taxisok szóvivője Horváth Pál, a Rádió Taxi vezére volt. Péntek estére körvonalazódott a megállapodás: ennek értelmében szabadárassá vált volna üzemanyag, a benzin ára a világpiaci áraknak megfelelően változott volna. A taxisok készek voltak aláírni a megegyezést. Göncz Árpád beszéde azonban meghiúsította az egyezséget, a köztárasági elnök ugyanis azt javasolta, hogy a kormány függessze fel az áremelést. A taxisok ezt követően nem voltak hajlandók aláírni a szabadáras megoldást, mivel bízni kezdtek abban, hogy  a kormány visszavonja az áremelést.

Október 27-én így továbbra is álltak az úttorlaszok. Szombatra kialakult a blokádolás gyakorlata: a mentők, a tűzoltók és az élelmiszer-szállítók szabadon járhattak, őket nem tartóztatták fel a tiltakozók. Az élelmiszer-szállításba vidéken a hadsereg is bekapcsolódott. Közben pedig a szovjet hadsereg zavartalanul folytatta csapatainak kivonását.

Szombaton már az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) keretében folytatódtak tovább a tárgyalások, ami lehetővé tette a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közös egyeztetését. A taxisok többször nehezményezték a kormány tárgyalási stílusát. A kormánytagok ugyanis rendszeresen felfüggesztették a tárgyalásokat, ráadásul folyamatosan váltották egymást, miközben a taxisok három napig ültek az asztalnál egyfolytában. Jellemző eset volt, hogy kora délután a kormány elvonult ebédelni, a taxisoknak pedig külön kellett kérniük, hogy ha lehet, akkor ők is ennének.

Szombaton került sor a Parlament előtt az MDF melletti szimpátiatüntetésre. A többezres tömegben pedig megjelentek a "vállaljuk a terheket", "fasizmus, marxizmus, taxizmus", "Hungary no taxiland" feliratú táblák. A menetet Lezsák Sándor és Gyarmati Dezső MDF-es politikus vezette. A Parlament ablakaiban felbukkantak a kormány tagjai, többek között az egyik ablakban imbolygó, ujjaival V betűt formáló Horváth Balázs. Az SZDSZ-es és a fideszes politikusok állították, hogy a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter részeg. Horváth Balázs viszont kitartott amellett, hogy azért billegett, mivel térdelt egy radiátoron.

A megállapodást végül az Érdekegyeztető Tanács vasárnapi ülésén sikerült megkötni. A tárgyalásokat élőben közvetítette a tévé. Új szereplőként jelent meg a megegyezést végül tető alá hozó Palotás János, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke. Palotás, aki függetlenként került be a parlamentbe, lett a munkaadói oldal szóvivője. Palotásék dolgozták ki azt a javaslatot, amely a megegyezéshez vezetett. A kompromisszumos megállapodása lényege: átlagosan 12 forinttal csökkentek a benzinárak. A megegyezés része volta az is, hogy az üzemanyag termelői árát ezentúl a világpiac alakítja, azt ezt terhelő fogyasztási adót pedig fixálták.

Szabó András

[origo]

 


 

 Taxisblokád 1990. okt. 25-28

Fórum

Fotók


Közösségi kapcsolatok

 
 
 
 
 
 
 

Dugófigyelő

2020.06.05.
www.utv.hu

Utoljára feltöltött képek

Linkcsere

4Dimenzió Fixshuttle
Taxi 314
Szentendre
Rókalyuk
Tokio 170
Rádió Taxi
Szeged
Új Taxi
Tatabánya
 
Eurotravel   TAXI 3000   
Sziget taxi TaxiCentrum
Pannon Volán
Taxi, Pécs
MB Vip Service
taxi.lap.hu