Míg 2006 januárjában 629 taxis személyszállítás főtevékenységgel bejelentett vállalkozás működött az országban, idén januárban már 869, ami 5 év alatt 38,1 százalékos növekedés. A gazdasági válság kezdete óta évről évre emelkedik a felszámolással érintett cégek száma: 2008-ban 15, 2009-ben 27, tavaly pedig 37 volt a vonatkozó adat – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

A felszámolások számával párhuzamosan mindazonáltal nő az összes működő vállalkozás száma: 2008 decemberében 762, 2009 végén 807, tavaly év végén pedig 864 taxis személyszállítást végző vállalkozás volt az országban. Mivel azonban a nagy taxitársaságok főként egyéni vállalkozóként bejelentett sofőrökkel dolgoznak, ezek a számok távol állnak a valóságtól. Csak Budapesten 6-10 ezer taxis lehet.

„A szakmának nagy szüksége lenne néhány terület szabályozására. Ilyen az árak, az egyes városokban dolgozó taxisok maximális létszámának kérdése, valamint az előírások betartásának ellenőrzése" – mondja Dani Zoltán, a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetsége (TFTSZ) elnöke. „Nem ártana tisztázni azt sem, pontosan mi is a taxi. Ezeket a kérdéseket azonban várhatóan hamarosan rendezi a már készülő, új személyszállítási törvény" – teszi hozzá.

A TFTSZ becslései szerint a gazdasági válság miatt a kereslet a piacon 30-40 százalékkal esett vissza, miközben az üzemanyagárak drasztikusan emelkedtek. Ráadásul – elsősorban a fővárosi piacon – a taxiscégek néhány éve negatív árversenybe kezdtek, ami mára teljesen gazdaságtalan tarifák kialakulásához vezetett. Budapest szerepe ma is vitathatatlanul a legjelentősebb országos szinten, de az árverseny miatt már nem ritka, hogy egy-egy vidéki társaság tarifái meghaladják a fővárosiét.

„Sok taxis az agglomerációból jár be Budapestre, és a kollegák többsége évek óta napi 12-14 órát dolgozik, olykor heti hét napon keresztül, hogy a megélhetését biztosítsa. Nagy érvágást jelentett az autó törlesztő részletének megemelkedése is, ráadásul, ha ez az állapot tartósan így marad, a kis- és egyéni vállalkozások felélik azokat a tartalékokat, amikből például új autót vásárolhatnának a munkájukhoz. Érthető a nagy cégek törekvése, hogy a minél több fuvarra hajtanak, de ez a rendszer így fenntarthatatlan. Egy Budapesthez hasonló méretű európai városban feleennyi taxi működik, sokkal magasabb egy autóra eső fuvarszám mellett" – véli Dani Zoltán.

A szakember arra is felhívja a figyelmet: a taxis szakma elöregedett és a társadalom szemében degradálódott, ezen is változtatni kellene.

Területi bontás

A közép-magyarországi régióban 30 taxis személyszállítással foglalkozó vállalkozást érintett felszámolás 2010-ben, ez 36 százalékos növekedés a megelőző évi 22-höz képest. A statisztikákból látszik, hogy a taxitársaságok döntő többsége a fővárosban és környékén működik, hiszen az országos 869 vállalkozás közül 702 tavaly év végén valamely közép-magyarországi településen volt bejelentve. A társaságok által foglalkoztatottak száma 1531 fő, 18 százalékkal több, mint 2010 januárjában.

A vidéki taxis cégek aránya elenyésző. A Dunántúlon összesen 71ilyen főtevékenységgel bejegyzett társaság működött tavaly decemberben, hattal több mint 2009 utolsó hónapjában. A három régióban – Dél-, Nyugat- és Közép-Dunántúl – tavaly egyetlen felszámolás sem történt, míg a 2009-es statisztika 4-et mutatott.

A Dunán innen – Észak-Magyarországon, Észak- és Dél-Alföldön – tavaly 7 vállalkozást érintett felszámolás, 2009-ben mindössze egyet. Minimálisan, de csökkent a működő cégek száma is: 2009 decemberében 94 volt, tavaly azonban már csak 91 zárta az évet.