Megkérdeztük Héray Lászlót a Főv.Taxiállomásokat Kezelő Kht. Vezetőjét

2006.05.18.

Mi vagyunk a hülyék?
Mennyivel kell majd kevesebbet fizetnie a Bp.-i taxisoknak a doszthasználatért, hogy a Reptéri drosztokat kivették a Kht. kezeléséből?

tomajer: Jó napot kívánok, Majercsik Tamás vagyok, és a hallotaxi.hu című taximagazin nevében beszélek.

Héray: Jó napot kívánok, tessék parancsolni.

tomajer: Az első kérdésem az lenne, hogy konkrétan, hány darab drosztot vettek ki a Kht. Kezeléséből, a most módosított Fővárosi rendelettel?

Héray: A valóságban, csak négyet. A kettes reptéren nem volt taxiállomás, tehát csak az egyes reptéren lévő, (nevetséges) négy darab drosztot vették ki a kezelésünkből.

tomajer: Tehát, ön azt mondja, hogy a kettesen ez idáig, nem volt taxiállomás?

Héray: Nem.

tomajer: Akkor csak azt nem értem, hogy az a rengeteg taxinak tűnő gépjármű, miért ácsorgott ott a kijárat előtt?


Héray: Nem volt taxiállomás. Az ott álló taxik, a reptérrel kötött, hallgatólagos megállapodás alapján álltak ott. Az a terület a B.A.Zrt. tulajdonában van.
A Fővárosnak nincs ott hatásköre.

tomajer: Akkor miért kellett módosítani a rendeletet?

Héray: A rendelet módosítására azért volt szükség, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy olyan taxiállomás létesülhessen közterületen, amit nem a mi kht.-nk üzemeltet, hanem egy velünk kötött megállapodás alapján, a terület tulajdonosa. A rendeletmódosítás eredményeképpen, már lesz lehetősége arra, hogy kiírjon egy versenytárgyalást, és meghatározza, kik, milyen feltételekkel állhatnak meg ott, és dolgozhatnak onnan. Tehát, a dolog úgy fog működni, hogy Ferihegyen taxiállomást létesítünk, amelyet a Budapest Airport Zrt. fog üzemeltetni, egy velünk megkötött szerződés alapján.


tomajer: Értem.
Engem most az érdekelne, hogy az, aki megköti ezt a szerződést, tehát aki megnyeri ezt a pályázatot az, és annak a dolgozói, végeredményben ugyanazokért a drosztokért kétszer fognak fizetni. (
-Pontosan. Igen-  Héray) Egyszer kifizetik önöknek a droszt használati díjat, (-Így van Igen-  Héray) aztán kifizetik a saját cégüknek azt a díjat, amiért végeredményben tényleg beállhatnak majd a drosztra. Tehát a többiek csak egyszer fizetnek azért hogy nem állhatnak be, ez is elég izgalmasan hangzik, az viszont, aki beállhat, az kétszer fizet de ő legalább beállhat.
Akkor ezt jól értem hogy így lesz?


Héray: Így van! Pontosan.
Tudniillik azért, mert egy pályázaton részt vettek, és mondjuk elnyerik a reptéri droszt működtetését, azzal ők még nem mentesülnek, az egyébként érvényes előírások alól. Nevezetesen, az alól, hogy kifizessék a taxiállomás használati díjat, illetve egy a Főváros területére érvényes taxiállomás használati engedélyt váltsanak ki. Tudniillik, ezen engedély kiváltása, feltétele, a taxiengedély kiváltásának. Tehát, ha ő ezt nem váltja ki, (és ezt magasabb jogszabály írja elő) akkor nem válthat ki, taxiengedélyt sem. Ezt követően, bármilyen pályázaton részt vehet, és ha a pályázat kiírója, valamilyen kauciót, vagy jelen esetben külön használati díjat állapít meg, az már az ő dolga, hogy ezt bevállalja, vagy nem vállalja be.

tomajer: Értem.
Merthogy a mi első kérdésünk az lett volna: (csak ezt azzal akartam fölvezetni hogy hány darab az a droszt amit mi elvesztettünk) hogy mennyivel kell nekünk most kevesebb droszt használati díjat fizetnünk hogy ha kevesebb droszt van?


Héray: Még egyszer mondom tehát senki nem fizetett, azokért a helyekért, mert ott hivatalosan nem volt droszt, hiszen a reptér nem járult hozzá, ott drosztok létesítéséhez. Tehát, senki nem veszített semmit, mert hivatalosan nem volt fővárosi droszt Most válik majd, a fővárosi droszthálózat, egy speciálisan üzemeltetett részévé.

tomajer: Még mindig nem értem azt, hogy akkor miért kellett rendeletet módosítani? Tehát, ha eddig ez a terület beletartozhatott volna a droszt Kht. kezelésébe, akkor miért nem tartozott bele, és miért nem lehetett ott nekünk egy drosztot csinálni? Ha meg nem tartozott bele, akkor miért kellet rendeletet módosítani most hírtelen?
Tehát én úgy érzem, hogy ez a rendeletmódosítás kiderítette azt, hogy eddig lett volna ott lehetőség rendet csinálni.


Héray: Uram! Tehát a következőt még egyszer mondom, mi taxi állomást ott tudunk létesíteni, ahol a közterület tulajdonosa hozzájárul a taxi állomás létesítéséhez. Miután az Airport eddig nem járult hozzá taxiállomás létesítéséhez, ezért nem lehetett ott taxi állomást létesíteni. Tehát most született egy megegyezés, és ez nem a mi szintünkön történő megegyezés volt, hanem a Főváros és az Airport között született a megegyezés. (hozzáteszem hogy a mi javaslatunkra vagy a közbenjárásunkra születetett magasabb, vezetői szinten ez a megegyezés)
Azért következett be, mert az Airport Zrt.-nek speciális igényei voltak a repülőtérre érkező taxikat illetően. Pontosabban azon taxikat illetően, amelyekbe az úgynevezett beülős utasok ülnek. Mert, hogy ha mondjuk az utas aki leszáll, azt mondja hogy én Főtaxival szeretnék haza menni vagy Citytaxival az-az ő dolga, ő azt választotta, és erre lesz lehetősége a jövőben is. De mondjuk, ha jön egy utas Angliából, Hondurasból, akárhonnan, és ő taxival szeretne bemeni a városba, annak az Airport szeretne minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtani, és azt mondja hogy az ő taxiállomására, pontosabban az ő területén létesített taxiállomásra, csak olyan taxi állhasson meg amelyik bizonyos minőség követelményeknek megfelel. pl.: öltözékét illetően, helyismeretét illetően, illetve idegen nyelv ismeretét illetően stb-stb.
Azért volt szükség rendeletmódosításra hogy lehessen létesíteni olyan taxi állomást is, ahova nem állhat be minden taxis bármilyen autóval, mondjuk idegen nyelvismeret nélkül, hanem létesíthető legyen olyan taxi állomás is, amelybe csak bizonyos feltételekkel rendelkező taxik illetve gépkocsik állhatnak be.
Ezért volt szükség rendeletmódosításra. Ezzel együtt, a pályázat kiírási feltételeibe természetesen a Fővárosnak és nekünk is lesz beleszólásunk, és kontrollunk, és nem csak nekünk, hanem nyílván a Kamara, taxis szakmai kollégiumának is.





tomajer: Akkor, ha ez így van, hogy mostantól van csak ehhez joga bárkinek, hogy itt taxiállomásokat létesítsen, akkor kérdezem én, hogy eddig miért nem lehetett odaállni, és hogy lehetséges az, hogy most is léteznek a városban olyan területek, ahova csak bizonyos taxisok és bizonyos taxi társaságok állhatnak oda?


Héray: Még egyszer mondom, tehát miután ott droszt nem volt sem, a Főváros, sem mi, nem szólhattunk bele abba, hogy ki álljon oda.


tomajer: Értem.
Vagyis nem értem. Továbbra is ugyanott tartunk, hogy az ott eddig is droszt volt. Én elhiszem, hogy önnek a droszt azt jelenti, amelyiket önök hozták létre,
(-Igen-   Héray) és ott van rajta az a szép reklám izé…, de az én szememben, aki taxis vagyok uszqve 20 éve, a droszt azt jelenti, ahova a taxik beállnak utasra várva.
Ez a droszt. Erre van használva.
Aztán, hogy van, olyan hely, ahol van jelzés, és nem állnak taxik utasra várva, soha a büdös életben nem is álltak, és gyaníthatóan nem is fognak állni, az-az én szememben viszont nem droszt.
Tehát meg kéne találnunk azt a közös nevezőt, hogy a droszt az, aminek a taxis szempontjából értéke van magyarul az, ahol utas jelenik meg.
Ebben a városban ma jelenleg négy ilyen droszt van, vagyis a repteret egynek számoljuk és a 3 db pályaudvari droszt.. Tehát az összes többi drosztot én nem tarom drosztnak, mert nem érdekel, hogy milyen tábla és milyen reklámfelület van oda kitéve, merthogy tábla ide, tábla oda, én nem tudok ott utast találni.
Tehát azok a drosztok érdekelnek engem, ahol utas jelenik meg.
Ezekből a drosztokból, egyet most elvettek tőlünk, és az összes többire sem állhatunk be.
Mi, egyszerű taxisok nem állhatunk be, mert valamilyen, ilyen-olyan, mit tudom én milyen szervezetek, őrzik őket.
Fizetni viszont fizetünk értük!
Erre szeretnék rámutatni.


Héray: Ne haragudjon, de ez egy sajátságos felfogás.
Ha van, mondjuk 5000 taxis, és mindegyik azt nyilatkozza, hogy engem csak az a 4 droszt érdekel, hát akkor menjen mind az 5000 taxis és verekedjen azért a 4 drosztért. Azért van 308 drosztból álló droszthálózat, hogy valamennyi drosztot vegyék igénybe a taxisok valamilyen rendszer alapján, mert hát be kell látni, hogy senki nem vindikálhatja magának azt a jogot, hogy engem csak a… mit tudom én, csak a Madách tér érdekel.


tomajer: De hát engem csak az érdekel, ahol utas van.
Majd ha önök megmondják az utasoknak, hogy mostantól azokon a drosztokon kell beszállni az autóba, és legyenek olyan kedvesek odamenni, mert mi itt kitaláltunk egy drosztot,(és ők oda is mennek) akkor lehet, hogy mi is oda fogunk állni.


Héray: Bocsánat.
Ki kell ábrándítanom. Ki kell ábrándítanom, mert a droszt hálózat Budapesten a taxis szakmai szervezetek javaslata alapján lett kialakítva, tehát nem mi jelöltük ki.

tomajer: Meg van a véleményem, ezekről a taxis szakmai szervezetekről.

Héray: Tessék elhinni hogy 99 óta rendelkezésünkre áll. Betekintésre átengedem önnek a dokumentációt, hogy több lépcsőben a kamara taxis szakmai kollégiuma illetve hát a javaslattevő taxis cégek, fuvarszervező cégek, stb-stb. anyagai itt vannak. Közösen hajtottuk végre az úgynevezett hatósági bejárásokat, és tulajdonképpen kizárólag szakmai vélemény alapján került sor a taxiállomások kialakítására. Tehát egyetlen olyan droszt sem létesült hogy valaki az íróasztal mellől, a hasára ütött és azt mondta, hogy itt, meg itt legyen.
A Főváros 308 elemből álló taxi állomás hálózata minden egyes állomása mögött, ott van a szakmai javaslat.


tomajer: Igen?!?
Nem szeretném minősíteni azokat, akik ezeket a javaslatokat tették.
Én 20 éve az utcán vagyok, a drosztokat látom, tudom, hogy hol vannak és látom, tudom, hogy nem áll bennük taxis. Van néhány droszt ami jó helyen van, abban viszont áll olyan taxis aki engem onnan elzavar. És nem oldja meg nekem senki, hogy odaállhassak.
Most eljutottunk odáig hogy ez hivatalossá lesz téve (pl.: Repülőtéren) Tehát mostantól kezdve a törvény, a Főváros, önök, áldásukat adták arra, hogy az egyik legfontosabb taxiállomás tökéletesen kikerüljön a „nagy” szakma köréből.



Héray: Igen.
Na most én megmondom őszintén, hogy én idejöttem, és próbálok maximális tudásommal, az ön rendelkezésére állni, hogy válaszoljak minden kérdésére, de ugye itt én olyan kérdésekre is válaszoltam, amelyet, nem nekem kellett volna föltenni, amire nem nekem kellet volna válaszolni.
Tudniillik ebben a folyamatban én végrehajtó vagyok, és nem döntéshozó.
Tehát én elmondtam, megpróbáltam, magyarázni a folyamatokat, hogy mi miért történt, és miért hoztak ilyen jogszabályt, de fölvállalni nem tudom, hogy ön most azt mondja nekem, hogy: önök mit intézkedtek, és önök hogy döntöttek.
Tehát nem mi hoztuk a döntéseket, nem a Kht.
A Kht,. ebben a folyamatban egy végrehajtó szerv, és mondom a Ferihegyi Reptér egy speciális rendeltetésű intézmény, Budapest kapuja, és egyéb hangzatos jelzőkkel illetik.
A Főváros vezetése, és az Airport vezetése megegyezett abban, -hozzáteszem, hogy ezt én is támogatom-, hogy Ferihegyen ne olyan droszt létesüljön, ahova bárki beállhat.
De nyílván ön is megérti, hogy ha Ferihegyen létesítenek valamilyen drosztot, akkor ott valamilyen szabályozással előírható legyen, az hogy ne állhasson be minden autó, mert ismerjük azért a budapesti taxiparkot, meg a budapesti taxisokat is. Előfordulhat, hogy olyan autók állnának ott sorba, amelyekbe nem szívesen ülnének be a Budapestre érkező vendégek, vagy uram bocsá, esetleg szégyenkezni kellene miattuk.
Hagy utaljak olyanra, hogy vannak olyan taxisok, akik megengedik maguknak nyáron, hogy atlétatrikóban, rövidnadrágban, és papucsban, vagy szandálban lássák el a szolgáltatást. Az nem lenne szerencsés, hogy ha Ferihegyen ilyen taxisok fogadnák a vendégeket.





tomajer: Akkor lenne még egy kérdésem!
Nagyon fontos, ugyanilyen helyek ugyebár a pályaudvarok, amik szintén a város kapui.
Ott viszont ott vannak a rövid nadrágos atlétatrikós urak.
Baseball ütőjük van, rendes ingük nincs.
Ővelük mi lesz? Az, hogy ott szégyenkezni kell, az nem problémája ennek a városnak?


Héray: Na de…!
Elmondom, hogy a pályaudvarokon, minden pályaudvaron rendőrőrs működik.

tomajer: Ők nem érzik feladatuknak ennek megoldását.

Héray: Most elmondom önnek, hogy ezen munkálkodunk a Közterület Felügyelettel karöltve.
Ugye a Közterület Felügyelet, jogszabály szerint, illetékes hatóság a taxiállomásokon, és őket megerősítendő, esetenként, rendőri segítség is szükségeltetne.
Többek között a pályaudvarokon, annál is inkább, mert a pályaudvarokon vannak rendőrőrsök, amelyeknek feladata lenne, hogy kiszűrjék hát…. többek között a felhajtókat is, mert ugye akadnak szép számmal, akik bemennek a vágányok közé és ott utasra vadásznak.

tomajer: Igen?
Csak tudtommal ők bűncselekményt nem követnek el tehát a rendőrségnek továbbra sincs velük dolga.


Héray: De jogszabály ellenes. Tudniillik, a taxi szolgáltató, ha van taxi állomás, akkor a taxiállomáson kell, hogy várakozzon, illetve ha mondjuk valamelyik fuvarszervező társasághoz tartozik, akkor a fuvarszervező diszpécser hívására kell hogy menjen. Olyat a taxi szolgáltatás nem ismer hogy felhajtó, vagy üzletkötő.


tomajer: Így igaz!
Ebben tökéletesen egyetértünk.
Csakhogy nem történt ezzel az elmúlt 15-20 évben semmi, tehát nem nagyon hiszem, hogy most bármi változás lenne!



Héray: Igen.
De hagy mondjam el, hogy mi a harmadik. évet kezdtük el most április 1-én, tehát gyakorlatilag 2 éve működik ez a droszt rendszer. Na most az-az igazság, hogy nekem az a véleményem, hogy ahol több évtizedes a mulasztás, ott nem lehet az egyik pillanatról a másikra rendet tenni. Én úgy látom, hogy elindult egy folyamat, vannak felmutatható eredmények, és emellett vannak lépések, amelyek további eredményekkel kecsegtetnek. Többek között az egyik az, amikor a közterülettel karöltve, a rendőrség fog bizonyos, szintén speciális drosztokon intézkedni.

tomajer: Miért nem mindegyiken?

Héray: A Közterület Felügyeletnek, mint jogszabályban kijelölt hatóságnak mi évi 20.000.000.- Ft-ot fizetünk. A 20.000.000.- Ft –os keretből ők egy behatárolt létszámú egységet tudnak mozgósítani, és Budapesten van 308. taxiállomás.

tomajer: Az a baj, hogy behatárolt időben. 
A behatárolt létszám lehet, hogy elég is lenne, de mivel a budapesti taxis anomáliák és problémák, általában nem munkaidőben szoktak történni, hanem pont az ellenkezőjében, este, éjszaka.

Héray: Elárulom önnek, hogy ezügyben is elindult egy folyamat. Mégpedig a Közterület Felügyelet új igazgatója most próbál egyeztetni a rendőrséggel, hogy esti, éjszakai ellenőrzéseket próbáljanak végrehajtani, amelyeket eddig azért nem tudtak, mert a közterület felügyelők, mint közalkalmazottak, közalkalmazotti munkaidőben dolgozhatnak csak. Tehát este 7 óra után nem. Az igazgató úr, éppen most teszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az emberei este, illetve éjszaka is ellenőrizhessenek, és amennyiben ezt a hozzájárulást megkapja, akkor a rendőri egységekkel karöltve jönnek az éjszakai ellenőrzések is.


tomajer: Kíváncsian várjuk az eredményét!

Szerintem, akkor le is zárhatjuk ezt a beszélgetést.
Újra az első kérdést, szeretném még egyszer feltenni:
A budapesti taxistársadalom, ezzel a rendeletmódosítással nem veszített semmit, nem vettek tőlünk el drosztot, így aztán, nem kell kevesebbet fizetnünk, a droszthasználatért?


Héray: Így van, így van! Nem vettek el drosztot.
Hozzáteszem, hogy nem tudom találkozott-e azzal a sajtóanyaggal, amit a Főváros mellékelt a rendeletmódosításhoz, amiben benne van, hogy többek között a Versenyhivatal, és a Kamara Taxis Szakmai Kollégiuma is egyetértett ezzel a megoldással.

tomajer: Csak a taxisok nem!


Köszönöm szépen! Viszontlátásra!


Héray: Viszontlátásra!