A belügyminiszter még abban az évben meghívásos pályázatot írt ki az Operaház megépítésére. A résztvevőknek (Steindl Imre, Szkalnitzky Antal, Linzbauer István, Ybl Miklós, a bécsi Ferdinand Fellner és a német Ludwig Bohnstedt) Ybl Miklós programterve alapján kellett elkészíteniük terveiket. A pályázatot Ybl Miklós nyerte meg, de az épület végleges formája ekkor még nem alakult ki, számos tömeg és homlokzat-variáns előzte meg az 1876-ban elkészült neoreneszánsz stílusú végső tervet.


A budapesti Operaház a nem sokkal korábban megnyílt párizsi és bécsi és operaházak típusát követi. Egyetlen domború tető foglalja egységes

YBL Miklós Székesfehérvár, 1814.04.06. - Budapest, 1891.01.22. Bécsben elvégezte a politechnikumot, majd Pollack Mihálynál négy évi inaskodás után, már mint céhlegény 1832-36 között rajzolóként dolgozott. 1836-tól 40-ig a bécsi Heinrich Koch szolgálatában ellenőrizte a prágai Kinsky-villa építkezését. 1841-42-ben Münchenben képezte magát. Itáliában 1841-ben három hónapos, majd 1846-ban három és fél hónapos tanulmányutat tett. 1863-ban nyerte el az építőmesteri jogot. Tervező tevékenységet 1841-től folytatott mestere fiával, Pollack Ágostonnal társas viszonyban. 1843-tól →Károlyi István gróf szolgálatába állt. Részt vett a fóti (1845-49) a fehérvárcsurgói (1844-49, 1860-as évek), a füzérradványi (1850, 57-59) Károlyi kastélyok átalakításában. Ekkor tervezte a fóti római katolikus templom, plébánia és iskolaépület együttesét (1845-55), amely a hazai egyházi romantikus építészet legjelentősebb alkotása. Az 1860-as évektől kezdődően fokozatosan a neoreneszánsz felé fordult (Operaház), de munkáiban kora szerkezeti újításait is biztos kézzel alkalmazta (pl. a Lipótvárosi Bazilika kettős kupolája). Főbb művei: Római katolikus templom, plébánia és iskola épületegyüttese (Fót, 1845-55) római katolikus templom (Bp., Ferencváros, 1865-79) Szent István Bazilika (Bp., Lipótváros, 1867-91) római katolikus templom terve (Újpest, 1879) Operaház (Bp., 1873-84) Clarisseum (Rákopalota-Istvántelek (ma: Újpest), 1881-82) Fővámház (Bp., 1870-74)

tömegbe a színpad- és a nézőteret, ehhez a tömeghez csatlakozik az előcsarnok és a hátsó színpad, külön tetőzettel fedve. Az előcsarnokot magába foglaló előépítmény nagy hangsúlyt kap, kiemelve reprezentatív funkcióját.

Az építkezés 1875 őszén indult meg, annak ellenére, hogy a végleges terv még nem készült el. Podmaniczky Frigyes, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke, a tervpályázat bíráló bizottságának elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy magyar iparosokat és művészeket foglalkoztassanak az Operaház építkezésén. A kőművesmunkákat Hofhauser Lajos, az asztalos- és ácsmunkákat Neuschloss Károly és fia, a lakaktosmunkát Jungfer Gyula, az öntöttvas elemeket az Oetl- és a Schlick gyár szállították.


A pesti Operaház építésének idején a bécsi Ring Theater 1881. december 8-án leégett, ezért a gépészeti berendezések tervét átdolgozták. Az Operaház tervezési programjában eredetileg is szerepelt, hogy: “a víztartó medencéknek padláson való elhelyezése minden körülmények között kívántatik”. (Ehhez a “zápor berendezés”-hez hasonló permetező tűzoltó rendszert ábrázol a Vigadó 1847-es újjáépítésének III. díjas pályaterve, G. Louis hamburgi építész munkája). A színpadi berendezések működtetésére a bécsi Asphaleia-társaság vízhidraulikával működő színpadgépezetét választották, amit a Schlick-gyár kivitelezett. Lényege az volt, hogy fa helyett vasszerkezeteket alkalmaztak és kézi erő helyett vízhidraulikával mozgatták. Ez volt az Asphaleia-szabadalom első alkalmazása a világon, Prágát (Deutsches Theater), Chicagot (Operaház), Londont (Drury Lane Theatre) megelőzve.

Jelentős művészek közreműködtek az Operaház épületének díszítésében is. Than Mór, Székely Bertalan és Lotz Károly freskói láthatóak az előcsarnokban, a lépcsőházakban, illetve a nézőtéren. Az épület főhomlokzatán, a háromívű aláhajtót közrefogó két fülkében: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc szobra található, ezek Stróbl Alajos munkái. A főhomlokzat második emeleti teraszán álló 8 láb magas szobrok a korban leginkább tisztelt zeneszerzőket ábrázolták: Guido D’Arezzo, Pergolesi, Orlando di Lasso, Palestrina, Jacopo Peri, Weber, Rossini, Lully, Gluck, Meyerbeer, Mozart, Cherubini, Beethoven, Haydn, Wagner

A Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én díszelőadással nyitotta meg kapuit. 1912-ben Medgyaszay István tervei alapján újították fel, majd a legutóbbi – teljes – rekonstrukció a százéves jubileumra, 1984-re készült el.

• Budapest, Halászbástya
  
• Budapest, Szent István Bazilika