Emberölési kísérlet

2012.01.27.

A rendőrséget nem érdekli
Emberölési kísérletnek számít az, ha valakire az élet kioltására alkalmas tárggyal támadnak. Egy 3-4 kg-os kő szerintem megfelel ennek eszközeként. A rendőrséget még sem érdekli, hogy az elkövetőről készült fotó.

 

2012-01-24.-én az esti órákban a zuglói vasútállomáson beült a Taxi2000 egyik kollégájához a képen látható fiatalember. Induláskor pontos címet nem tudott megadni. A fedő sztori az volt, hogy a barátjáért mennek, majd együtt fognak a népligeti buszállomásra menni. Végül a XIV. kerület Szobránc és az Egressy utca sarkán található parkolóban álltak meg várakozni. Várakozás közben a későbbi elkövető kétszer még cigizni is kiszállt a kocsi mellé. A taxis elmondása szerint, ekkor nem hajolt le, nem vett magához semmit sem, mivel végig figyelte a fiatalembert. A második cigi után visszaszállt az autóba és kis idő múlva odaszólt a kollégának, hogy: ott jön a barátja.

Ekkor a kolléga önkéntelenül is balra fordította a fejét. Egy kb. 3-4 kg-os betondarabbal iszonyatos csapást mért rá az utasa, de szerencsére nem találta el rendesen. A taxis átvetődött az utas oldalára, hogy a további támadást megússza, majd kisebb dulakodás után sikerült neki az elkövetőt az autójából kilökni, aki elrohant. Rengeteg taxis indult a támadó után, de sajnos nem találták meg. Természetesen a rendőrség is értesítve lett, akiknek a kolléga jelezte, hogy a zuglói vasútállomás egyik büféjénél lévő kamera megörökítette az elkövetőt, de a felvétel 3 nap múlva törlődik. Süket fülekre talált, a hatóság nem indult el ezen a kézzelfogható nyomon. Nem szállt ki a helyszínre, nem kérték el a felvételt, és a fotó alapján nem adtak ki elfogató parancsot. Ismeretlen elkövető ellen folyik a „nyomozás”.
Felháborító, hogy egy ilyen kiemelt bűncselekménynél, ekkora passzivitást tapasztalhatunk a hatóság részéről. Igaz, ez nem egy gyorshajtás, ez nem egy tilosban parkolás, ez „csak” egy emberölési kísérlet.
Tisztelt nyomozó hatóság, Mi, akik a Kántor nyomoz című filmen nőttünk még fel és hittünk abban, hogy az önbíráskodás nem egy elfogadott civilizált viselkedési forma, joggal elvárhatjuk, hogy amikor egy KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLYT TÁMADÁS ÉR, és informálva vannak arról, hogy egy, a nyomozást elősegítő bizonyítékhoz hol juthatnak hozzá, akkor lesznek olyan kegyesek és azt nem hagyják elveszni.

Köszönettel az a párezer ember, aki úgy enged beülni az autójába utasokat, hogy az oldalukon nem lóg fegyver és az utasa nincs megbilincselve, mert uraim, ehhez kell bevállalósnak lenni és nem ahhoz, hogy valakit megbüntessek tilosban való várakozásért. Igaz, nem egy volt a kiképzőtisztünk. Minket az élet nevel…és a túlélési ösztön hajt.
Kell is ez ehhez a szakmához, mert ellenfél, ellenség az akad bőven.
Az elmúlt 20 évben kaptunk számtalan érdekvédőt a nyakunkba, akik csak csupa jót akartak nekünk.
Lett sárgarendszámunk, évenkénti vizsgáztatásunk és most még egy taxis kommandó is szívja hétvégenként a vérünk, ellenőrizve a sok renitens taxist, a sok kurafit, a társadalom anno hősként ünnepelt rétegét.

Sajnos nincs már Madaras Józsefünk és az Ő hű kutyája, nekünk csak a saját ösztönünk maradt meg, ami segíthet egy ilyen támadás túlélésében.

Köszönjük!