Az 1993-ban elfogadott, máig érvényben lévő Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program számos célkitűzése nem valósult meg, például a szabálysértések tettenérésének növelésénél sem sikerült áttörő sikert elérni - jelentette ki Holló Péter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Kriminálexpo közlekedésbiztonsági fórumán, hozzátéve: ahhoz, hogy legalább olyan szintű rendőri ellenőrzéssel szembesüljenek hazánkban az autósok, mint Ausztriában, minimum hatszáz lézeres sebességmérő készülékkel kellene rendelkeznie az illetékes hatóságnak.  

 

Inkább a kisautók vezetői kötik be magukat  

 

Siska Tamás szakpszichológus egy három évvel ezelőtti, 23 ország bevonásával készült felmérés eredményét ismertetve elmondta: az emberek ugyan tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy az öv használata csökkenti a sérülés mértékét, ám - saját bevallásuk alapján - a gépjárművezetők csupán 77 százaléka csatolja be magát. Figyelemreméltó adat, hogy Magyarországon a 2000 köbcentiméter feletti autók vezetői kevésbé érzik az öv használatának fontosságát az 1300 köbcentiméter alatti autók sofőrjeihez képest.  

Holló Péter közlése szerint ugyan nemzeti viszonylatban a biztonsági öv használata terén rendkívüli módon elmaradt Magyarország, ám az 1999-es mélypont után javuló tendencia figyelhető meg. Siska Tamás akkor lenne elégedett, ha a biztonsági öv becsatolása az embereknél reflexszerű mozdulattá válna, s a sofőrnek és az utasoknak hiányérzetük támadna az öv használatának mellőzésénél. A szakpszichológus úgy véli, ha a biztonsági öv viselésének jelenlegi 50 százalékos aránya 85-86 százalékra emelkedne, akkor 15 százalékkal kevesebben halnának meg az utakon.  

 

Sebességhatárok, ellenőrzés, felelősségre vonás  

 

Siska Tamás azon a véleményen van, hogy a halálos balesetek csökkentése érdekében differenciáltabb sebességhatárokra lenne szükség. Lakott területen kívül

Javuló statisztika Az országban tavaly 20 957 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt. Az idei év első kilenc hónapjában az előzetes adatok szerint 15 036 személyi sérüléses balesetet regisztráltak, mely az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékos csökkenést jelent. Ezen belül a halálos kimenetelű balesetek száma 844-ről 815-re (3,4 százalék), a súlyos sérüléssel járó balesetek száma 5253-ról 5092-re (3,1 százalék), a könnyű sérüléses balesetek száma 9421-ről 9129-re (3,2 százalék) csökkent. A halálos áldozatok száma 939-ről 927-re (1,3 százalék), a súlyos sérültek száma 7813-ról 6045-re (22,6 százalék), a könnyű sérültek száma 14 509-ről 13 946-ra (6,2 százalék) csökkent.

ugyanis nem biztos, hogy minden esetben megfelelő a 90 kilométer/órás sebesség, ugyanakkor egy főút egyes szakaszain ennél nagyobb sebességgel is lehet biztonságosan közlekedni. Holló Péter szerint az átlagsebesség tíz százalékos csökkentése 34 százalékkal csökkentené a közúti balesetek halálos áldozatainak számát.  

Siska Tamás nagyobb jogot adna a rendőrségnek, például engedélyezné, hogy mozgó sebességmérésnél egy rendőrautó kéklámpa nélkül is túllépje a megengedett határt. Ugyanakkor a szabálysértések esetén a tulajdonosnak felelnie kéne a saját autójáért, akkor is, ha nem ő vezette, bár a nemzetközi felmérés azt mutatja, ezt az emberek nagy többsége nem támogatja.  

A szakemberek hangsúlyozzák a büntetőpontrendszer továbbfejlesztését is. Holló Tamás kijelentette: az első, a politika által felpuhított változat használhatatlannak bizonyult, bevezetése után nemhogy csökkent, nőtt a halálos közúti balesetek száma. A jelenlegi rendszer azonban már nagyobb visszatartó erővel bír a szabálysértések megelőzése terén.

  

Egyszer már sikerült  

 

Az unió célkitűzése, hogy 2010-re a tíz évvel korábbi adatokhoz képest felére csökkenjen a halálos áldozatok száma. Holló Péter véleménye szerint ez most Magyarországon irreálisnak tűnik, ám felhívta a figyelmet arra, hogy 1990 és 2000 között már sikerült ezt az eredményt produkálni.