Hát nem vagy egy zaklatós típus, annyi szent! :-D

Nem ám csak a taxisokról születnek szép versek :-D Lackfi János: Véletlen csomizom a ruciba a habtestem tinibugyi gumija bemélyedten kukisali parival az étrendem szoli moci tekila az én trendem koviubi pörivel a kedvencem lekipali csokival jaj vétkeztem fusizik a fatim is a műhelyben vegyigyümi üviben a sparhelten depizik a szaniban a mutterchen dobi cigi dugiba a farzsebben könyi szivi nehari ha tévedtem lityi-lötyi pasival azt végleg nem vidikazi zacsiban a víkendem csörizi a telimet a véletlen

Egyébként meg :-)

Köszi :-) Ki tudta volna ezt hitelesebben elbeszélni nekem, mint egy vándor? ;-)))

Úgy látszik, ez tényleg titok...volt :-)))

Hűha! Milyen szerencséd van... Hogy én miben nőttem fel, arról inkább nem mesélnék ezeken a békés oldalakon :-D Gondolhatod: az útravalót inkább otthagytam az első kukában. A valahová tartozás lehetséges élményéről ezért aztán eléggé halvány fogalmam van csak. Még az a szerencse (hoppá! akkor nekem is van :-) ), hogy azért maradt kedvem keresgélni. :-)))

Á, a Mónika az nem olyan... :-D Mindenféle segítőkkel nagyon kell vigyázni, akik nem "véletlenül" csinálják! Egyébként, a végén legtöbbször az derül ki, hogy segíteni is tök fölösleges volt. Talán az a legjobb, ha mindenki próbálja hozni a legjobb formáját, csak úgy magától. De ha mondjuk például ketten nagyjából ugyanarra a formára törekednek és még össze is találkoznak valahol, akkor lehetnek jó hatással egymásra :-) Meg aztán, mit is mond a borsos Hercegnő Aliznak Csodaországban? "Ha nem ütnéd mindenbe az orrodat, hidd el, a földgolyó sokkal gyorsabban forogna." :-)))