Addig nem kap infúziót, amíg nem fizet:-))) Tomajer ebben az ász...mint kiderült (én is csak ma tudtam meg) ő volt műtős is!!!

Szeretném, ha akaraterőben és kitartásban minimum felvennéd a versenyt a Golyóval, de sokkal jobban örülnék, ha meg is előznéd! Bárcsak a Golyót kellene leelőznöm...de nekem nála egy sokkal komolyabb, sokkal keményebb ellenfelem van...ÉN ÉS A SZOKÁSAIM...

Igazán arra hajaztam, hogy amint kész az autó (ezáltal kicsit rendeződve az életem...már amennyire ez nálam lehetséges) akkor elkezdem. Na, azt ma kaptam egy hírt...így bebizonyosodott előttem az, amit már rég tudtam...nekem simán nem fog menni semmi. Így arra az elhatározásra jutottam, hogy éjféltől nekifutok...na a futás az csak ilyen jelképes dolog. Viszont szeretnék venni ilyen pulzusos dolgot, amire a Golyó írt egy szót, hogy hol lehet venni, de sajna nekem az nem mondott semmit...ha esetleg egy címet kaphatnék, amit beütök az GPS-be és holnap megvehetném, az nagyban megkönnyítené a dolgom...amikor tavaly elkezdtem, nagyon zavart, hogy néha olyan szívdobogást kaptam, hogy csak na...szóval nem ártana rám egy ilyen ketyere, nehogy baj legyen...de az biztos, hogy 130 felé nem megyek...mármint pulzusban. Ami jó jel, hogy egy iszonyatos melegfront van, ami eddig mindig nagyon megviselt, de most (talán a vitaminoknak köszönhetően) nem igazán éreztem meg...eddig..de szerencsére mostmár a hideg front érkezik:-))

Pont ezt akartam mondani....a 150-160 már magas...az igazi fogyáshoz 130-135-ös pulzus kell, az a jó...alatta, felette, nem az igazi!

Köszönöm kérdésed, mind a kettő magas:-))

Azt a taxis jól nem találja meg:-)))

Nagyon szép, és szeretnék neked hozzá szóban is gratulálni. Kapcsold be kérlek ehhez a telefonod!

Én akaratlanul megtaláltam erre a megoldást...nappal jövök ki:-))

Merre található a hölgy, honnan nyomja...arra gurulnék...autóval!!:-)

Na igen. Ők azok a kéregetők, akik a piros lámpánál megostromolnak minket, akiket azért nem annyira szeretünk mindig. Viszont ijesztő még a gondolat is, hogy ha már a szeretet ünnepe sem mozdít meg bennünk semmit, egy kis részvétet, egy kis adni akarást, vagy legalább egy pár jó szót. Sztori a következő: Az egyik kolléga mesélte a napokban. Szenteste. Kint az utcán, hajtva a pénzt, mert a pénz és a csekk, a fizetnivalók sincsenek tekintettel arra, hogy mi taxisok is szeretnénk megpihenni, és az egész napos ünneplés után a kedvesünkkel együtt bújni be az ágyba. Nem, mi akkor is szépen elköszönünk, az ablakba még visszaintünk és az elváláskor elhangzó „Vigyázz magadra” automatikusan válaszoljuk, hogy „Persze”. Majd ki az utcára, a bezárt boltok neon fényei ma már szinte idegesítően hatnak ránk, mert eszünkbe juttatják, hogy ÜNNEP van. De te nyomsz a címre és már nyomod is a jobbos tövig. Ennyi, ennyi a karácsony. 2-3 hetes idegeskedés, hogy miből, hogyan, majd egy pár óra melegség a szívben és utána az anyagi csőddel való küzdés. Suhan a kolléga a Thököly macskaköves, vesekő eltávolítós útján, miközben már hétköznapi a hangulata. Szid mindenkit, de legfőbbképpen a sorsát. Arra lesz figyelmes, hogy a kocsi belsejében hirtelen világosság gyúl, majd ismét sötétség, majd megint világos. Egy kis időnek el kellett telnie, mire ráeszmélt, hogy a mögötte érkező autó refizik rá. Háááááááát menj, előzz meg, ne villogjál – mondta szinte félhangosan, úgy bele a semmibe. De csak nem fejezte be a másik sofőr. Kollégánk gondolt egyet és jobban a gázra lépett. Pár perces őrült száguldás vette kezdetét, majd a Keletihez érve a jelzőlámpa megálljt parancsolt. Nézte a másik kocsit, látta, hogy az szépen mellé suhan. Egy 6x6-os volt. Egy hölgy. Aki hevesen gesztikulált, azt mutatta, hogy a kollégánk húzza le az ablakát. Ő lehúzta, erre a kollegina egy szem szaloncukrot dobott át a nyitott ablakon miközben ezt kiabálta át: - LEGYEN BOLDOG KARÁCSONYOD!!! Közben a lámpa fénye zöldre váltott és a kollegina adott egy kövér gázt és mosolyogva integetve elnyelte őt a távolság. Kollégánk bambán bámult a kezében lévő kissé viseletes szaloncukorra, arra a tárgyra, melynek sikerült fáradt, csalódott szívében újra gyújtani valamit, ami melegséggel árasztotta el az egész testét. Hosszú évek óta ez volt a legboldogabb karácsony estéje és szívből tudott végre újra kellemes ünnepeket kívánni a kocsijába beszálló utasoknak. Ennyi, nem bonyolult recept. Egy kis önzetlenség, egy mosoly, egy gesztus és máris valakit boldoggá tehetsz...