Hááát nem szeretnék hülyeséget írni, de pár észrevételem lenne. 1, Azt olvastam, hogy az elhunyt kolléga 57 éves volt. Nem feltételezem, hogy most kezdte a taxizást, így a Zóna előtt is taxis volt, máshol, más kollégákkal. (ha azt leszámítjuk, hogy számomra minden taxis kolléga, nemtől, kortól, cég - nem céghez tartozástól függetlenül, mind az, aki ezt a kenyeret eszi). 2, Egyik kolléga meséli nekem, hogy 2 nappal ezelőtt (nem most történt) egy Zónás összetörte magát csúnyán. Kérdeztem tőle, hogy miért nem szólt, hiszen kint voltam. A válasza megdöbbentett: Azt mondtad Csogu, hogy téged igazából a taxisokat ért baleset érdekel. Nem igazán értettem, hogy ezt miként érti...majd vitáztunk egy 10 percet és otthagytam. Úgy voltam vele, hogy nem tudja szegény, hogy kibe marjon már kínjában...most viszont elbizonytalanodtam, lehet hogy (ebben is) én vagyok eltévedve? Érdekes, ha jön mögöttem egy Zónás...mondjuk az Üllőin, én úgy adok neki szabad utat, mintha mentő érkezne megkülönböztetett jelzéssel...megértettem és elfogadtam, hogy nekik sok múlik 2-3 percen, hiszen lehet, hogy ennyin múlik +1-2 óra várakozás, vagy hogy azon a napon lesz-e még fuvarja. Nem hinném, hogy egymást kell büntetni és azok acsarkodjanak, akik a kormányt tekergetik. De lehet fiúk, hogy rosszul gondolom...akkor meg elnézést!

Maximum szögletzászlónak:-))

Én kérek elnézést:-) Ott voltál a Villányin, amikor félbe kellett szakítani a koncertet, mert az épület statikailag nem bírta el a rajongók súlyát?...és NEM miattam, mielőtt jön valami vicces fickó:-)

Szerintem siralmas:-))

:-DDD

Hogy megnyugtassalak, nálunk is 24 óra jár azért, ha csekkes fuvart visszaadsz...látom a SFRádiótaxi is kezd felzárkózni azon cégek sorába, akikről annyi csúnyát mondtak mindig a "diktatúra" miatt...hááá mi lesz akkor a családi hangulattal?:-))

Ne magyarázkodj....:-)))

Gyerekek, nem értitek a lényeget, az a baj. Van egy adott helyzet (na Szega majd jön azzal, hogy magyarázkodm, pedig csak magyarázom...nekem nincs szükségem magyarázkodásra, legalábbis így érzem..)...szóval, van egy adott helyzet, van több ezer abban dolgozó ember. Vannak ügyesebbek, szorgalmasabbak (Ők most a cégvezetők). Ők védik a saját vállalkozásaikat, megélhetésüket. Az utasok kihasználják a lehetőségeket, amit adnak nekik. Mi mit teszünk?? Elmondom, nem lesz hosszú! SEMMIT!!! Na már most. Itt fel van dobva egy labda: Megdöbbentő,Megalázó transzferárak!Tűrnünk kell? Válaszom: Nem, nem kell tűrnünk! Kérdésem: Mégis tűrni fogjuk? Válaszom: IGEN! Kérdésem: Miért? Válaszom: Mert ilyen szedett-vedett a Tisztelt társaság. Kérdésem: Akkor mit tehet egy olyan taxis, aki nem ért egyet ezekkel a dolgokkal, de egyedül tehetetlen? Válaszom: Próbálja így is fent tartani magát és családját! Na ha most mind, ennyire egyszerű és világos, akkor miért habozzon itt a szám? Szerepel a képzelt listámon 10-12 cím, amit akkor sem veszek fel, ha minden törik...egyik sem azért, mert rövid fuvar, maximum arra nem nyomok messziről...inkább mind nagyon várakoztatós, vagy negyon nem akarom utas...és ezeket akkor sem venném fel, ha a tarifa dupla, illetve tripla lenne. Pontosan mi ezzel a gond?

Akkómostsemmi!:-) Az egy tény volt, egy konkrét lépés, ami elvtelen, mondhatni, elárulása a szakmának. ÉS, ami a lényeg, nem saját döntés!!! Tudom, tudom, az önálló gondolkodás, mint olyan, kihaló tulajdonság...de tudod megint más, ha valaki az utcán megint és felajánl egy árat, majd ÉN(!!!) eldöntöm, hogy az adott pillanatban, az adott helyzetben, adok-e kedvezményt vagy sem, mint amikor a már eleve visszafogott árakból még lecsíp valaki, és nem másért, hanem azért, hogy a taxisok hátán gyalogolva védje a saját létét. Na ez a nem mindegy! Meg különben sem a humbuk cégekre gondoltam itt, hanem az olyanokra, akiknek pl. a szerződéses tarifájuk is már 200 felett van valahol és nem 140, meg 160 forint között. Gondolom, legalábbis remélem, hogy amikor a tarifákról beszélgetünk, meg a transzferekről, akkor nem kell külön jeleznem, hogy nem a Barát taxi áraira gondolok...

Nézd, lényegében igazad van, és sokan vannak, akik ezt nem is tudják elviselni. Ők lesznek mezítlábasok, akik a saját szabályaik szerint dolgoznak. Nem muszáj ezzel az egésszel egyetérteni, de mind tudjuk, hogy a havi kiadásokat valamilyen módon ki kell termelni. A kereskedelem is egy kemény, szigorú nyereségtermelő vállalkozás. Gondolnád, hogy sok kereskedő úgy dolgozik, hogy tudja, az év első 5 hónapjában, ha kijön nullára, vagyis nem keres egy forintot sem, csak a rezsijét tudja fizetni, akkor már összeteszi a két kezét? Pedig így van, sok kereskedő él így, majd bízik a nyárban, imádkozik az őszi-téli vásárló lázért. Nem szabad elfelejteni, hogy melyik országban élsz és jelenleg milyen a helyzetünk. Ehhez mérten kell tudni megélni. Hogy ez nem gyerebe gondolatmenet? Persze, nem az, hiszen ez a realitás. Álmodozni lehet arról, hogy majd változtatunk ezen, hogy majd összefog a taxistársadalom (már az a szó is röhejes, főleg egy ilyen mondat környezetben). Hogy majd mi megmutatjuk...álmodozni lehet, de mit tegyek kovi, ha én már egyszer felébredtem, és nem mások verték ki az álmot a szememből, mint maguk a taxisok?:-)