Szörnyű tragédia: taxisofőröket gázolt ijedtében a buszos! Súlyosan sérültek Két gyalogost gázolt el egy MVK-s busz Miskolcon a Szemere utcán kedden délután. A taxiállomás mellett beszélgetett egy álló taxinál két taxisofőr egy harmadik kollégájukkal, amikor jött egy városi busz. A helyszínen szerzett elsődleges információink szerint és a buszsofőr elmondása szerint szemből érkezett egy autó, emiatt rántotta jobbra a kormányát a tömegközlekedési jármű vezetője. Ekkor ütötte el a két beszélgető taxisofőrt, akiket súlyosnak tűnő sérülésekkel szállítottak el a kórházba. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja.

Ákossal beszéltem, még kótyagos. Fáj a válla, szóval minden rendben. Aminek örül, hogy csütörtökön mehet haza. Különben nekem is volt „szerencsém” feküdni a KBA-ban…többször is. Hiába na, jó gyerek voltam:-)) Első alkalommal nem voltam még 18 éves sem. Ez azért aljas dolog, mert akkor még nem te döntöd el, hogy maradsz, vagy saját felelőségre mész haza. Lehet hihetetlen, de anno én magam is sportoltam és egy ilyen alkalommal kaptam egy térdficamot. Ez annyit jelent, hogy a térdkalácsod hátra, a hajlatba ugrik. Igen egy fájdalmas élmény. Mentő ki, doki csaj visszarántja, te megátkozod őt és egész családját, majd landolsz a kórházban. Röntgen, gipszelő, majd tiltakozásod ellenére, pár atyai pofon beígérése után fel az osztályra. …és itt kezdődött a kálváriám. Az, hogy Jenő bácsit, aki egy igen hangos beteg volt, betoltam a boncterem elé, amitől az eltűnése miatt először a nővérke volt kiakadva, majd Jenő bácsi, amikor rájött hol is parkol. Sokáig keresték azt a fiatalembert, aki ezt a szörnyűséget elkövette (meg kell jegyeznem, nem volt szándékos, csak az öreg macerált, hogy vigyem őt onnan és oda sikerült), a gyanú rám is terelődött, de amikor benéztek a szobámba, akkor én az „igazak” álmát aludtam. Szóval ez még csak olyan apróság volt a kálváriáimhoz képest. Mivel fekvő gipszet kaptam, így mozdulatlanságra voltam ítélve. Már akkoriban is szerettem beszélgetni és a félkómás fiatal srác, aki a szobatársam volt, jó hallgatóságnak bizonyult, de annál pocsékabb beszélgetőtárs volt. Hamar egy pótágyra kerültem, ahol nem volt nővércsöngő, mert első körben azt találtam ki, hogy mindig becsengettem magamhoz a nővérkét. Ez a pótágy egy ilyen magasított tologatható ágy volt. Hamar rájöttem, hogy ha kiengedem a féket, akkor ügyesen belekapaszkodva pár csőbe, berendezési tárgyba, tudom helyzetemet változtatni. Marha nagy balhét kaptam, mert a dokinak is akkor kellett bejönnie, amikor én a szoba közepén voltam az ágyban és minden kísérletem ellenére sem tudtam befordulni a megfelelő szögbe. Beígérte a nővérke (akit ne egy ilyen könnyed egyéniségnek képzeljetek el), hogy ha még egyszer ezzel próbálkozom, akkor megkatéterez, így nem mertem tovább kísérletezgetni ezzel a lehetőséggel. Elég hamar kitapasztaltam a helyi szokásokat és rájöttem, hogy az osztályon két nővérke teljesít egy időben szolgálatot, a dokik meg csak ritkán jönnek be az osztályra, inkább a műtőben vannak. Drága jó szüleim, amikor az egyik idétlen haverom értesítette őket, hogy baleset ért engem (csak azt felejtette el mondani a barma, hogy mi a bajom…gyorsan tessék menni a KBA-ra, a Ricsit bevitték, nagyon súlyos baleset érte…) berohantak, de nem hoztak nekem semmit. Viszont kaptam pénzt, hogy a büfében majd vásároljak magamnak, amit csak akarok… Na igen, csak ez egy fekvő betegnek nem könnyű feladat, főleg ha mindenki kiabál vele, aki fehérköpenyt visel. Sebaj, majd osonok. Az egyik ilyen alkalommal landolt Jenő bácsi a halottas részlegben. Nagyon fárasztó egy művelet, korházban úgy eljutni a büfébe, hogy ne találkozzál fehérköpenyes emberrel. Útmutató betegeknek: - Várd meg, amíg az egyik szobából becsengetik a nővérkét. - Győződj meg róla, hogy a szobatársad kómában van, és távolléted közben nem fog csengetni a nővérkéért. - Osonj az ajtóhoz, majd gyorsan bicegj vissza. - Arra a kérdésre, hogy: mi volt ez a zaj, nem jó válasz, hogy te nem hallottál semmit. Mondd inkább azt, hogy te is hallottad, de nem tudod honnan jött. - Szenvedj egy sort, amiért visszabicegés közben belerúgtál a gipszes lábaddal a lemezszekrénybe, aminek iszonyatos hangja van. - Újból osonás, majd amikor tiszta a terep, akkor gyors suhanás a beszélgető beugrójáig. - Itt vegyülj el a cigarettázók között, amíg a nővérke újból elfoglaltságot talál magának. - Amikor ez megvan, akkor pattanj be az egyik tolókocsiba, háttal az osztálynak és így várd a liftet, mert ha meg is látnak, azt hiszik, egy beteg vagy (persze hátulról nem ismernek fel), akit majd visznek valahova. - Amikor megérkezik a lift, akkor ne tolókocsistól szállj be, mert igen kínos magyarázkodás következik, ha a kívánt emeleten megállva egy orvos csoporttal találod magad szembe. - A kívánt emeletre megérkezve határozottan szállj ki. Nagyon fontos figyelmeztetés!!! - Ha látsz egy mankót, akkor azt ne vedd el!!! Jó álca, de rohadt hangos tud lenni a tulajdonosa, amikor felfedezi a hiányt! Na folytassuk.. A büfé megközelítése: - Mivel a büfét az orvosok is előszeretettel használják és ránézésre megállapítják, hogy milyen gipsz van rajtad, így légy óvatos! /engem 3x is a cél előtt vittek vissza az osztályra/ - A büfé felé /akkoriban/ sok ülőalkalmatosság van, ha meglátsz orvost, akkor ülj le és vágj várakozó arcot. - Ne a pultnál kezdj el azon gondolkodni, hogy mit is szeretnél, mert ilyenkor bebukni igen fájdalmas dolog. - Kérj gyorsan és határozottan. Amikor kifizetted és megkaptad, amire vágytál, akkor azt már nem veszik el tőled, amikor visszafelé lebuksz. Viszont ezt is jobb elkerülni, mert elég hamar lenyugtatóznak, hogy nyugtuk legyen tőled, és akkor csak még nehezebb eljutni a büfébe. Két nagyon fontos figyelmeztetés!!! 1, Elég hamar észreveszi a többi fekvőbeteg, hogy te ügyes vagy és megszerzed magadnak amit akarsz. Nyugodtan bevállalhatod, hogy nekik is viszel amit kérnek, mert ha összeszedsz 3-4 megrendelést, akkor általában a hálájukból fedezheted a magad kiadását, de…DE!!! a kávé rendeléssel bánj csínján, mert 3-4 kávéval visszafelé nő a lebukási esélyed, na meg a kávéfoltot is nagyon nehéz kimagyaráznod a gipszen. Én ez miatt egyszer fél napot ültem kacsán:-(( 2, Ne vedd be a kis fehér tablettát, amit egy-egy lebukás után a nővérkétől kapsz. NEM VITAMIN!!!

Ismered a 361-es Tibit?:-))

Tényleg, itt rákattintva a cikk olvasására, nem jön be... Tamás, dolog van:-)

Hol készült a kép a Taxi4-es kollégáról?

Fox? Fiatal?...az már rég volt:-)

...és regisztrált Fox Fan Club tag vagy? Be kell fizetni a regisztrációs összeget:-)

18 éven felüli:-))

Jó van, jó van...nem kell ezeket a kép feltételeket erőltetni annyira...hogy most így jobban átgondoltam:-))

Olyan vidékies ez a beállás, amikor a kocsmából igyekszik haza az ember:-))