Név
Becenév csabtax
Honlap
Taxitársaság:

Felhasználó hozzászólásai

Téma: Plus Taxi

Hozzáadva: 2012.03.08 14:51

A terminál ugyebár forgalmat generál , na már most egy bizonyos forgalom után NINCS tranzakciós költség , így a beszedett vagy levont kezelési költség a HASZON. MINDEN BANK ESETÉBEN IGAZ.

Téma: Taxi4

Hozzáadva: 2012.03.08 08:05

Anno a tele 5 is igy bukot meg kiborult a bili es volt kaka rendesen a taxis meg nem csinalt semmit men boldogan befizetni.

Téma: Taxi4

Hozzáadva: 2012.03.08 08:00

Sajnos mindegy hogy mert a lenyeg a befizeto tagdij vagy esetleg menteseg es megy a taxis mint............mert nem szamol csak a vegen legyen tele a brifko.

Téma: Taxi4

Hozzáadva: 2011.11.03 19:17

Álmodj csak de mikor felébredsz látni,sőt érezni fogod majd,hogy mekkora a hiány ami az álmaidban SOHA NEM VOLT !!!!!!! Igaz nem is taxiztál , vagy ha mégis akkor még mindig álmodsz ???????????????????????????????

Téma: Taxi4

Hozzáadva: 2011.11.01 19:11

Mert még mindig vannak olyanok akik hisznek , hogy lehet ez még ISMÉT egy megbecsült szakma , és nem csak belőlünk fognak megélni hanem végre mi is. MERT EGYSÉGBEN AZ ERŐ. De persze lehet , hogy álmodom.
*NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM* *NFM / / 2011.* Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. § rendelkezései szerint *NEM NYILVÁNOS.* Készült 2011. március 1-én. *ELŐTERJESZTÉS* *a Kormány részére* *a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról* *Budapest, 2011. március* ** *Egyeztetési lap* *1. Az egyeztetés alapadatai* *honlapon való közzététel időpontja:* [2011. március] *közigazgatási egyeztetésre megküldés:* [2011. március] *közigazgatási egyeztetés lezárása: * [2011. március] *államtitkári értekezlet időpontja:* [2011.április] *kormányülés időpontja* [2011. április] *2. Az egyeztetésben részt vevők* *2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak* *intézmény* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele maradt fenn* KIM BM HM KüM NGM NEFMI VM *2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.)* *egyéb állami szerv* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele maradt fenn* Közúti Közlekedési Ágazati Párbeszéd Bizottság NKH *2.3. Társadalmi szervezetek* *társadalmi szervezet* *egyetért* *nem ért egyet* *nem adott véleményt* *észrevétele maradt fenn* *Vezetői összefoglaló* *1. Az előterjesztés célja* 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A közösségi közlekedés egyik eleme a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás. A jelenleg hatályos szabályozás azonban nehezen áttekinthető. Már önmagában az a tény, hogy a szolgáltatás igénybevétele, az utazási igények esetlegessége számos külső tényezőtől függ pl. napszak, időjárás, rendezvények, báli szezon stb. Ugyanakkor – annak az állításnak fenntartása mellett – kétségtelen, hogy elválaszthatatlan része a közösségi közlekedésnek. Ezt jól bizonyítja az is, hogy változatlanul - bár felmerült a jelen előterjesztés előkészítése során annak esetleges megszüntetése - szerződéskötési kötelezettség terheli a szolgáltatókat. A szerződéskötési kötelezettség természetesen nem parttalan. A jogszabálytervezet tételesen felsorolja azokat az eseteket, melyek mentesítik a vállalkozókat a szerződéskötési kötelezettség alól. . A fentebb írtak indokolják, hogy az áruszállítástól és egyéb személyszállítási tevékenységtől elkülönült szabályozás készüljön ezen tevékenységre. A legfontosabb elérni kívánt közpolitikai cél, egy áttekinthető, az önkéntes jogkövetők számára jól érthető egységes szabályozás álljon az utasok és a szolgáltatók rendelkezésére. 1.2.A kormány-előterjesztés szükségességének okai A hatályos szabályozás hiányos, továbbá részeiben megújításra érett és nehezen áttekinthető. A szolgáltatás sajátossága, hogy azt teljesen piaci körülmények között lehet és kell gyakorolni. Ezeknek a feltételeknek kíván az előterjesztés megfelelni. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az egy jogszabály-tervezetbe összefoglalt a szolgáltatásra és az azt igénybevevőkre egyaránt érvényes, az igazgatási-közigazgatási rendelkezéseket, valamint a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó tervezet meglévő közfeladat hatékonyabb ellátását teszi lehetővé. *2. Az igénybe vett eszközök* 2.1. Jogalkotás A jogi szabályozással szemben támasztott követelmények – akkor is, ha a gyakorlatban ezek a követelmények nem mindig érvényesülnek – a szabályozás egyszerűségét és áttekinthetőségét fontos szempontnak tekintik a szabályozás előkészítése és kiadása során. Jelenleg a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás szabályait több jogszabály – különböző szempontok alapján, egymást többé-kevésbé kiegészítve – szabályozza. Az egyszerűség és áttekinthetőség e szabályozás újjáalkotása során azt kívánja meg, hogy - az ország területén egységesen érvényesülő alapvető és általános szabályok egyetlen jogszabályban jelenjenek meg, valamint - az általános (tehát a szolgáltatás gyakorlásának területi elhelyezkedésétől független) szabályozás ne tartalmazzon felesleges elemeket (ne legyen túlszabályozott). A fentiekre figyelemmel a ma különböző rendeletekben szereplő szabályokat egyetlen kormány-rendelet tervezetében foglaltuk össze. A jogszabálytervezet természetesen nem érinti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben, és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXXVII. törvényben ( a továbbiakban: Átv) a személygépkocsival végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket. A jogszabálytervezet tartalmazza és meghatározza a hatálya alá tartozó egyes tevékenységeket ide értve azok meghatározását. A tevékenységek engedélyezésének feltételeit, amelyek a tevékenység végzésének feltételei. A tevékenységet végzőkkel szemben támasztott követelményeket, továbbá a szolgáltatás igénybevételére kötött szerződés feltételeit. * * 2.2. Egyéb intézkedés A kormányrendelet az abban megjelölt cél megvalósulásához nem igényel kormányzati lépéseket. 2.3. Alternatívák A választott megoldással szemben átfogó reális alternatíva nem merült fel. *3. Kormányprogramhoz való viszony* Az előterjesztés nincs közvetlen összefüggésben a kormányprogrammal. *4. Előzmények, kapcsolódások* Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik korábbi kormánydöntéshez. *5. Európai uniós kapcsolódások* Az Európai unió joga nem tartalmaz az előterjesztés tárgyát képező szabályozást. *6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk* *7. Társadalmi egyeztetés* Az előterjesztés előkészítése során az érintett érdekképviseletek, továbbá az érintett igazgatási szervek javaslatait megkértük. Valamennyi jelentős szakmai érdekképviselet által delegált tagokból álló szakértői munkabizottságot hoztunk létre a jogalkotás érdekében. Mindazokat a javaslatokat beleépítettük a jogszabálytervezetbe, amelyek tekintetében egyetértést tapasztaltunk. Az érdekképviseletek által bejelentett szabályozási igények és módok közül nem építettük a tervezetbe azokat, amelyek alkalmasak a vállalkozások esély-egyenlőségének a csorbítására. Ezek között külön is említést érdemel a kiadható tevékenységi engedélyek kontingentálása iránti igény. Sok érv hozható fel a kontingentálás indokoltsága – vagy akár szükségessége – mellett, az Alkotmánybíróság azonban egyszer már az ilyen általános kontingentálási törekvést Alkotmány-ellenesnek minősítette A fenti kérdés Kormány rendeleti szinten álláspontunk szerint nem rendezhető. Azonban ezen jogszabály megalkotását követően előterjesztésre kerülő „a személyszállítási szolgáltatásokról” szóló törvényjavaslatban erre - egy álláspontunk szerint - a korábbi Alkotmánybírósági döntést is figyelembe vevő, csak időben korlátozott piacra lépést átmenetileg felfüggesztő megoldási javaslatot terjesztünk elő. Ugyancsak érdekképviselet által megfogalmazott javaslat volt, hogy a szabályozás tárgyi hatálya alá ne csak a személygépkocsival végzett személyszállítás tartozzon, hanem a háromkerekű járművekkel végzett sétakocsizás továbbá váljon a jövőre nézve kötelezővé a jelenleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII törvény 7.§-ának (3) bekezdésében lehetővé tett hatósági ár megállapítása az önkormányzatok által. Az érdekképviseletek az előterjesztők érveit elfogadták, a javaslatoktól elálltak. *8. Vitás kérdések* Vitás kérdés nem maradt fenn. *9. Az előterjesztés kommunikációja* *1. Milyen kommunikáció javasolt * az előterjesztés elfogadása esetén? *követő * vagy* kezdeményező** *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! *2. A tájékoztatás módja:* Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem *3. Fő üzenet (4-5 mondat) *(a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztő részéről *nyilatkozó*: *[név], [beosztás];tel.: [+36-x-xxx], e-mail: [xxx@yyy.hu];* *4. Részletes kommunikációs terv:* *(A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, esetleges támadása az előterjesztésnek, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.) *hatásvizsgálati lap* *I. A végrehajtás feltételei* A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. *II. A társadalmi hatások összefoglalása* 1. Elsődleges, célzott hatások Az előterjesztés elfogadását követően határozottabbak és egyértelműbbek lesznek a személygépkocsival személyszállítást végző szolgáltató vállalkozások kötelezettségei, jogai, valamint az utasok kötelezettségei és jogai. 2. Másodlagos hatások Nincs. *III. Társadalmi költségek* a) A vállalkozások pénzügyi terhei A javasolt új szabályozásnak nincs közvetlen hatása a vállalkozások pénzügyi helyzetére. b) A háztartások pénzügyi terhei A háztartások pénzügyi terheit a javaslat nem érinti. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A javaslatnak nincs sem közvetett, sem közvetlen hatása egyetlen társadalmi csoportra sem. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztésnek a hatékonyságot és versenyképességet ezen a speciális piacon nem érinti. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A javaslat nem érinti az adminisztrációs terheket az érintett vállalkozásoknál. *IV. Költségvetési hatások* Nincsenek költségvetési hatások*.* *V. Egészségügyi hatások* Nincsenek egészségügyi hatások. *VI. Környezeti hatások* A javaslatnak nincs közvetlen környezeti hatása. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta* a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról * szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését. *Melléklet az NFM / / / 2011. számú kormány-előterjesztéshez *…/2011. (….) Korm. rendelet* *a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról* A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában, a 24. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában, a 25. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. Fejezet *Általános rendelkezések* *1. §* (1) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Köztársaság területén a) a díj ellenében végzett személytaxi-szolgáltatást, valamint a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatást (a továbbiakban együtt: személyszállítási szolgáltatás) folytató gazdálkodó szervezetre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 685. §-ának c) pontja] (a továbbiakban : vállalkozás), b) a személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjére, a személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjére, c) a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatást igénybe vevőkre (a továbbiakban: utas), valamint, d) a személyszállítási szolgáltatást közvetítő diszpécser szolgálatra terjed ki. (2) A személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk. a szerződés általános szabályaira, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel. (3) E rendelet rendelkezéseit az országhatárt átlépő személyszállítási szolgáltatásra is alkalmazni kell, kivéve viszonosság vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése esetén. *2. §* E rendelet alkalmazásában: a)* * *személytaxi-szolgáltatás:* a viteldíjjelző készülékkel ellátott, a gépkocsivezetőn kívül legalább négy és legfeljebb hat fő utazására alkalmas személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás; b)* * *személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás:* a szálláshely-hasznosítási, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális vagy oktatási tevékenységhez, rendezvény szervezéséhez, illetve az autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, viteldíjjelző készülékkel el nem látott, a gépkocsivezetőn kívül legalább négy és legfeljebb nyolc fő utazására alkalmas személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás, *c) szakmai irányító:* az a személy aki vezetőként, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, főállású alkalmazottként, vagy önálló vállalkozóként a személyszállítási szolgáltatói tevékenység szakmai irányítását ténylegesen és állandó jelleggel ellátja. II. Fejezet A személytaxi-szolgáltatás, valamint személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás Engedélyezése *1. A szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó rendelkezések* *3. §* (1) Személytaxi-szolgáltatás illetve személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás a tevékenységre kiadott hatósági engedély (a továbbiakban: tevékenységi engedély) birtokában végezhető. A tevékenységi engedélyt a fővárosi, megyei kormányhivatal közlekedési hatósági feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: közlekedési felügyelőség) adja ki. (2) Tevékenységi engedély annak a vállalkozásnak adható, amely megfelel a tevékenység végzéshez e rendeletben előírt feltételeknek. (3) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meg kell határozni azt a területet (a továbbiakban: működési terület) is, amelyen a személytaxi szolgáltatás végezhető. A működési területet a közlekedési felügyelőség – az illetékes önkormányzat jegyzőjének, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat főjegyzőjének egyetértésével – a vállalkozás kérelmére más megyére is kiterjesztheti. (4) A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedély alapján e szolgáltatás az ország egész területén végezhető. (5) A személytaxi-szolgáltatásra kiadott tevékenységi engedélyben meghatározott működési területet a szolgáltatást végző gépkocsi a működési területén felvett utassal túllépheti, illetve ezt az utast a saját működési területére visszaszállíthatja. *4. §* (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt – erre irányuló kérelemre – annak a vállalkozásnak adja meg, amely igazolja a vállalkozás a) személyes megbízhatóságát, b) szakmai alkalmasságát, c) megfelelő pénzügyi teljesítőképességét. (2) A vállalkozásnak – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendelkeznie kell: a) olyan személygépkocsival, amelyet a közlekedési felügyelőség a 9. §-ban foglaltak szerint elvégzett minősítő vizsgálaton a személyszállítási szolgáltatás végzésére alkalmasnak talált, és b) olyan gépkocsivezetővel, ba) akinek legalább kettő éve ”B” kategóriára érvényesített vezetői engedélye és a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló jogszabályban meghatározott PÁV II. pályaalkalmassági minősítése van, bb) aki az 1. számú mellékletben előírt vizsgakötelezettségnek eleget tett, valamint bc) aki betöltötte a huszonegyedik életévét. (3) A szakmai irányító legfeljebb három vállalkozásnál töltheti be ezt a feladatkört. *5. § * (1) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjének személytaxis személyszállító szolgáltatói, a személygépkocsis személyszállítói szolgáltatást nyújtó jármű vezetőjének személygépkocsis személyszállító szolgáltatói szaktanfolyamon kell részt vennie és vizsgát kell tennie. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a vizsga sikeres teljesítése után a) személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsga esetén a főváros vagy az adott megye területére, b) személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsga esetén az ország egész területére érvényes vizsgaigazolást ad ki. (2) A gyakorlati vezetési vizsga megyeszékhelyen, vagy megyei jogú városban tehető. Érvényes személyszállító vezetői igazolvánnyal rendelkező gépkocsivezetőnek vezetési gyakorlatból nem szükséges vizsgát tenni. (3) A szaktanfolyamok és vizsgák tantárgyait, valamint az oktatás és vizsgáztatás módját és egyéb feltételeit az 1. *sz*. melléklet tartalmazza. *2. Személyes megbízhatóság * *6. §* A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg a vállalkozás, ha szakmai irányítója korábban a) olyan vállalkozás szakmai irányítója volt, amelynél a személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit – ideértve a járművezetők személyi feltételeire, az áralkalmazásra, a nyugtaadási kötelezettségre, valamint az önkormányzat által közterületen kijelölt taxiállomás használatára vonatkozó rendelkezéseket – megsértették, és ezért a tevékenységet engedélyező hatóság a vállalkozás tevékenységi engedélyét felfüggesztette, a felfüggesztés időtartama alatt, b) egyéni vállalkozó volt, és a személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó vállalkozói tevékenység folytatását a hatóság megtiltotta, a megtiltásáról hozott határozat végrehajthatóvá válásától számított egy évig, c) szakmai irányító volt olyan személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozásnál, amelyet a cégbíróság hivatalból törölt, a jogerős törléstől számított egy évig, d) szakmai irányító volt olyan személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozásnál, amelynek a tevékenységi engedélyét a közlekedési hatóság visszavonta, a visszavonástól számított egy évig. *3. Szakmai alkalmasság* *7. §* (1) A szakmai irányítónak – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – személytaxis vállalkozói képesítéssel illetve személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéssel kell rendelkeznie. A képesítés megszerzéséhez a szakmai irányítónak szaktanfolyamon kell részt vennie, és eredményes vizsgát kell tennie. A képesítés megszerzéséhez szükséges vizsgát a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezi. A szakmai irányító a képesítés megszerzését a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott személytaxis vállalkozói illetve személygépkocsis személyszállító vállalkozói vizsgabizonyítvánnyal igazolhatja. (2) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor az (1) bekezdésében meghatározott vizsgabizonyítvány megszerzése alól egy éves haladékot kaphat az a szakmai irányító, aki – a kérelem benyújtását megelőzően – tíz évnél nem régebben, legalább öt évig szakirányú szakmai irányító beosztásban dolgozott személyszállítási szolgáltatást folytató vállalkozásnál. A tevékenységet engedélyező hatóság részleges vagy teljes felmentést adhat a vizsgakötelezettség alól annak a személynek, aki az előírt szakismereteket szakirányú felsőfokú képesítésről kiállított okirattal igazolja. (3) A szakmai irányító személyének megváltozását a közlekedési felügyelőség részére tizenkét napon belül be kell jelenteni. Amennyiben az új szakmai irányító a szakmai alkalmasság követelményeinek nem felel meg, a közlekedési felügyelőség legfeljebb hat hónapos időtartamra felmentést adhat a szakmai alkalmasság követelményének teljesítése alól. *4. Pénzügyi teljesítőképesség* *8. §* (1) A pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben megfelelő, ha a vállalkozás a) a kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint –– köztartozásmentes adózónak minősül, és aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy ab) szerepel a köztartozásmentes adatbázisban, ideértve az önkormányzatok által vezetett adatbázist is, és b) rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott mértékű vagyoni biztosítékkal. (2) A vagyoni biztosíték mértéke: a) a vállalkozásnál személytaxi-szolgáltatást és személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző minden egyes személygépkocsi után az azzal szállítható utasonként ötvenezer forint összegű, elkülönítetten kezelt vagyoni biztosíték, vagy b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő – pénzügyi intézmény által nyújtott – a közlekedési hatóság által előzetesen jóváhagyott felelősségbiztosítás. (3) A vagyoni biztosíték – legfeljebb negyven napos visszapótlási kötelezettség mellett és kizárólag az engedélyező hatóság rendelkezésével – a vállalkozás által a személyszállítási szolgáltatással összefüggésben az utasoknak okozott és a más módon nem fedezett károkból eredő jogos kártérítési igények kielégítésére használható fel. *5. Minősítő vizsgálat* *9. §* (1) Azt a személygépkocsit, amellyel a vállalkozás a személyszállítási szolgáltatást végezni kívánja, a tevékenységi engedély iránt benyújtott kérelem elbírálását megelőzően minősítő vizsgálaton kell a közlekedési felügyelőségnél bemutatni. A minősítő vizsgálat díjaként a közúti járművek forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszaki vizsgálati díjat kell megfizetni. (2) A közlekedési felügyelőség a kiadott Jármű Műszaki Adatlapon feltüntetett záradékban igazolja a személygépkocsi alkalmasságát. A személygépkocsi abban az esetben minősíthető alkalmasnak, ha a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott üzemeltetési műszaki feltételeknek, valamint az e rendelet 2. sz. mellékletének 1. pontjában meghatározott további feltételeknek megfelel. (3) A minősítő vizsgálat megkezdésekor személytaxi esetében be kell mutatni a viteldíjjelző készülék hitelesítését kétévente igazoló, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által jogosított szakszerviz, vagy más szakértő intézmény által kiállított tanúsítványt és a taxaméter naplót. (4) A tevékenységi engedéllyel rendelkező személygépkocsi üzemképtelenné válása esetén – átmeneti időre, de legfeljebb hat hónapra – a szolgáltatás zavartalan folytatása érdekében a vállalkozás bérelt személygépkocsival is végezheti a tevékenységét. A bérelt személygépkocsinak meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A vállalkozás köteles a közlekedési felügyelőségnek a bérelt gépkocsi használatát a használat megkezdését megelőzően bejelenteni. A gépjármű vezetője a bérleti szerződést vagy annak másolatát, illetve a hatóság által kiadott engedély kivonatot köteles a szolgáltatás nyújtásakor magánál tartani. (5) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó személygépkocsin az időszakos műszaki vizsgálata során az (1) bekezdésben meghatározott minősítő vizsgálatot ismételten el kell végezni. *6. A tevékenységi engedély* *10. §* (1) A tevékenységi engedélyben meg kell jelölni, hogy az az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyszállítási szolgáltatások közül melyikre vonatkozik. Valamennyi szolgáltatásra önálló tevékenységi engedélyt kell kiadni. A tevékenységi engedély ötéves időtartamra adható ki. (2) A tevékenységi engedélyben – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint a (3) és (4) bekezdésekben foglaltakon túlmenően – fel kell tüntetni az engedély sorszámát, az engedélyezett szolgáltatás megnevezését, a vállalkozás nevét, a szakmai irányító nevét, a vállalkozás székhelyét (telephelyét), valamint az engedélyezett szolgáltatásnak – az 1. § (1) bekezdése szerinti – megnevezését, továbbá azt, ha a vállalkozó diszpécser-szolgáltatást is végez. (3) A tevékenységi engedélyt egy eredeti példányban és annyi rendszámra szóló engedélykivonattal kell kiadni, ahány személygépkocsi üzemeltetésére jogosult a vállalkozás. Az engedélykivonat a következőket tartalmazza: a) a vállalkozás neve, székhelye (telephelye), b) az engedély sorszáma, c) az engedélyezett szolgáltatás megnevezése, d) a megkülönböztető rendszám adatai, e) személytaxi–szolgáltatásnál az engedélyezett működési terület. (4) A tevékenységi engedélyt a vállalkozás a székhelyén köteles őrizni, az engedélykivonatot személyszállítás során a járművön kell tartani. *7. Adatváltozás bejelentése* *11. §* (1) A vállalkozás 12 napon belül köteles a tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változásokat a közlekedési felügyelőségnél bejelenteni. A közlekedési felügyelőség a) a tevékenységi engedély adatait módosítja és – szükség esetén – új engedélykivonatot is kiad, vagy b) a korábbi tevékenységi engedély bevonásával egyidejűleg új tevékenységi engedélyt ad ki. (2) A vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a tevékenységi engedélyt és annak kivonatait a) a tevékenység megszűnése esetén a közlekedési felügyelőségnek köteles visszaszolgáltatni, vagy b) a tevékenység szüneteltetése esetén – annak időtartamára, legfeljebb öt évre – a közlekedési felügyelőségnél letétbe helyezni. *8. A tevékenységi engedély visszavonása, felfüggesztése* *12. §* (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal a meghatározott személygépkocsira kiadott tevékenységi engedélyt, és annak kivonatait, valamint a személygépkocsi vezetőjének a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személyszállító vezetői igazolványát legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre visszavonja, ha a vállalkozás a tevékenységi engedéllyel rendelkező személygépkocsival a) az engedélyezett tevékenységet tartósan – legalább egy éven át – nem gyakorolta, anélkül, hogy a szünetelést a közlekedési felügyelőségnek - –a megkülönböztető rendszámtábla egyidejű letétbehelyezése mellett – bejelentette volna, b) az e rendeletben meghatározott követelményeket a vállalkozás szakmai irányítója vagy a személygépkocsi vezetője megsértette, és emiatt az engedély visszavonását szükségesnek tartja, vagy a visszavonásra a működési területén illetékes települési önkormányzat jegyzője, a fogyasztóvédelmi hatóság, a közlekedési felügyelőség vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megfelelően alátámasztott javaslatot tett. (2) A közlekedési felügyelőség a vállalkozás tevékenységi engedélyét és az engedély kivonatait a) visszavonja, ha a vállalkozás a működése során a tevékenységi engedély kiadásához szükséges, e rendeletben előírt valamely feltételt már nem teljesíti, b) legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha a vállalkozás az e rendeletben meghatározott követelményeket a vállalkozás szakmai irányítója súlyosan vagy ismétlődően megsértette. (3) A közlekedési hatóság a vállalkozás személyszállítási szolgáltatást nyújtó személygépkocsijára kiadott tevékenységi engedélyt legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha az adott személygépkocsi vezetője az e rendeletben meghatározott követelményeket súlyosan vagy ismétlődően megsérti. (4) A vállalkozás a tevékenységi engedélye felfüggesztésének időtartama alatt további személygépkocsira tevékenységi engedélyt nem kaphat. A személygépkocsi cseréje esetén azonban a tevékenységi engedély kivonata cserélendő. (5) Ha a közlekedési felügyelőség a tevékenységi engedély visszavonása esetén a vállalkozás székhelye szerint illetékes okmányirodánál kezdeményezi a személygépkocsi megkülönbözető rendszámának bevonását. * * * 9. A személyszállító vezetői igazolványra vonatkozó rendelkezések* *13. §* (1) A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatáshoz használt személygépkocsit vezetni csak külön erre a célra és legfeljebb öt éves időtartamra kiadott személyszállító vezetői igazolvánnyal szabad. A személyszállító vezetői igazolványt a személygépkocsi vezetője köteles a szolgáltatás nyújtása közben magánál tartani. (2) A személyszállító vezetői igazolványt a tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás által benyújtott – a személygépkocsi vezetésére képesített személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó – kérelemre a közlekedési felügyelőség tizenkét napon belül adja ki. A kérelemhez mellékelni kell az 5. § (1) bekezdése szerinti – egy évnél nem régebbi – vizsgaigazolást, valamint az egy évnél nem régebbi elsősegély-nyújtási vizsgaigazolást. (3) A kérelmet a közlekedési hatóság elutasítja, ha 1. a gépkocsivezető a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak nem felel meg, b) a gépkocsivezető nem felel meg a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott egészségügyi feltételeknek, c) a gépkocsivezető korábban kiadott vezetői engedélyét visszavonták, a visszavonás időtartama alatt, d) a gépkocsivezető szakmai irányítója volt olyan vállalkozásnak, amelynek a tevékenységi engedélyét valamennyi személygépkocsija tekintetében visszavonták, a visszavonás időtartama alatt. (4) A személyszállító vezetői igazolvány tartalmazza: a) a gépkocsivezető természetes személyazonosító adatait, b) az 5. § (1) bekezdése szerinti vizsgaigazolás számát és kiállításának dátumát, c) az igazolvány sorszámát, d) annak a vállalkozásnak a megnevezését, amelynek a személygépkocsiját a gépkocsivezető vezetni jogosult, e) az igazolvány területi hatályát. (5) A közlekedési felügyelőséghez tizenkettő napon belül be kell jelenteni a) a gépkocsivezetőnek a (4) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változásokat, b) a vállalkozásnak a (4) bekezdés d) pontja szerinti adat változását. (6) A bejelentés alapján a közlekedési felügyelőség a személyszállító vezetői igazolvány adatait módosítja, vagy – a személyszállító vezetői igazolvány bevonásával egyidejűleg – új személyszállító vezetői igazolványt ad ki. (7) A közlekedési felügyelőség a személyszállító vezetői igazolványt a) visszavonja, ha a személyszállító vezetői igazolvány kiadásának az e rendeletben meghatározott feltételei már nem teljesülnek, b) legalább három hónapra, de legfeljebb öt évre felfüggeszti, ha az e rendeletben illetve más jogszabályban a tevékenységére vonatkozó szakmai szabályokat a gépkocsivezető megsértette. *10. A személygépkocsival szemben támasztott követelmények* *14. §* (1) A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsit fel kell szerelni a 2. melléklet 2. pontjában felsoroltakkal. (2) A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsinak saját célra történő igénybevétele esetében a 2. melléklet 2. pontjának 2.1. alpontjában meghatározott jelzést le kell venni, vagy le kell takarni. *15. §* A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatáshoz használt személygépkocsi jobb oldali első ajtajának külső részén – legalább 10 cm magas karakterek alkalmazásával – fel kell tüntetni a tevékenységi engedély sorszámát. III. Fejezet A személytaxi-szolgáltatási szerződésekre vonatkozó rendelkezések *11. A szolgáltatás igénybevétele* *16. §* (1) A vállalkozást a személytaxi-szolgáltatásra – a (2) és a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) Nem köteles elvállalni az utas szállítását a vállalkozás – vagy képviseletében a személygépkocsi vezetője – ha azt a telephelye helységének közigazgatási határától számított 30 km-t meghaladó távolságra rendelik meg. (3) A vállalkozás a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas a) ittas vagy bódult állapotban van vagy botrányosan viselkedik, b) magatartásával a közlekedés biztonságát, saját vagy utastársai testi épségét, egészségét, a személygépkocsinak vagy berendezéseinek az épségét sérti, vagy veszélyezteti; c) ruházatával, poggyászával, vagy más módon a járművet beszennyezheti. (4) A magatehetetlen, vagy a szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem képes személy, valamint a tíz éven aluli gyermek a személytaxi-szolgáltatás igénybevételére kísérő nélkül nem jogosult. *17. §* (1) A személytaxi-szolgáltatást az utas a) a vállalkozástól vagy a megbízásából eljáró diszpécserszolgálattól telefonon, faxon, e-mailben, levélben, on-line történő előzetes megrendeléssel, b) a taxiállomáson várakozó személygépkocsiba utazási céllal történő beszállással, c) a szabad jelzéssel közlekedő személygépkocsi megállításával vagy szabad jelzéssel várakozó személygépkocsiba történő beszállással, vagy d) a személygépkocsi vezetőjével szóban kötött megállapodás útján veheti igénybe. (2) A személytaxi-szolgáltatásra a szerződés a megrendelés elfogadásával, előzetes megrendelés hiányában a szabad jelzéssel várakozó személygépkocsiba utazási szándékkal történő beszállással jön létre. *12. A diszpécserszolgálat* *18. §* (1) A személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozás a szolgáltatás színvonalának és mértékének a növelése érdekében, a feladatok vállalása céljából, elkülönült szervezetben vagy saját szervezeti egységeként – önállóan, vagy más vállalkozással közösen – a tevékenységi engedélyében külön meghatározott diszpécserszolgálatot tarthat fenn, vagy ilyen szolgálattal szerződést köthet. (2) A diszpécserszolgálat rögzíti a telefonon, faxon, e-mailben, levélben, vagy on-line érkező megrendeléseket és továbbítja azokat a szolgáltatást teljesítő személygépkocsi vezetőjéhez. A diszpécserszolgálatnál a telefonhívásokat – a megrendelést, annak elfogadását és a feladatot teljesítő személygépkocsi vezetője részére történt továbbítását – hangfelvétellel vagy írásban rögzíteni kell, és azokat legalább egy hónapig meg kell őrizni. (3) A diszpécserszolgálattal rendelkező vállalkozás a tevékenységét végezheti – erre vonatkozó szerződés alapján – személytaxi-szolgáltatásra engedéllyel rendelkező más vállalkozás részére is. A diszpécser szolgálattal rendelkező vállalkozás tevékenységi engedélyében külön fel kell tüntetni a diszpécserszolgálati tevékenység folytatását is. *19. §* (1) A személyszállítási szolgáltatást közvetítő diszpécserszolgálat a tevékenységét a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezheti. Az engedély iránti kérelemhez a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését igazoló okiratokat mellékelni kell. (2) A diszpécserszolgálat szakmai irányítójára e rendeletnek a személyszállítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás szakmai irányítójára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A diszpécserszolgálatnak elkülönítetten kezelt, a 8. § (2) bekezdésében meghatározott formában, vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, amelynek mértékét a diszpécserszolgálattal szerződött – személyszállítási szolgáltatást végző – vállalkozások által működtetett személygépkocsik száma határozza meg. A vagyoni biztosíték mértéke a) 20 db személygépkocsiig egymillió forint, b) 21-50 db gépkocsiig kétmillió forint, c) 51-100 gépkocsiig hárommillió forint, d) 101-200 gépkocsiig ötmillió forint, e) 200 gépkocsi felett húszmillió forint. (4) A vagyoni biztosíték – legfeljebb negyven napos visszapótlási kötelezettség mellett és kizárólag a közlekedési hatóság rendelkezésével – a diszpécser szolgálat által a személyszállítási szolgáltatást végző vállalkozásoknak vagy az utasoknak okozott és a más módon nem fedezett károkból eredő jogos kártérítési igények kielégítésére használható fel. * * *13. Poggyászszállítás* *20. §* (1) Az utas olyan méretű poggyászt vihet magával, amelyet a csomagtérben vagy az üres ülésen el lehet helyezni (poggyászszállítás). (2) A személyszállítási szolgáltatáshoz használt személygépkocsival díj ellenében áruküldeményt továbbítani (fuvarozni) nem szabad. (3) A (2) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik az utas jelenléte nélkül a csomagtérben, vagy az utastérben elhelyezett olyan – megfelelően becsomagolt – tárgyakra, amelyek tömege ülésenként a 68 kg-ot nem haladja meg. (4) Személyszállítási szolgáltatás keretében nem szállítható 1. olyan poggyász, amelynek szállítását jogszabály tiltja, 2. olyan poggyász, amely méreténél vagy súlyánál fogva a személygépkocsiban erre kijelölt helyen nem helyezhető el. (5) A vállalkozás megtagadhatja olyan poggyász szállítását, amely a személygépkocsit, más utasok ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezheti, illetve a kilátást zavarja. *14. A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó eltérő rendelkezések* *21. §* (1) A személygépkocsis személyszállítási szolgáltatásra a személytaxi-szolgáltatási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban és a 22. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó személygépkocsis személyszállítási szolgáltatást az utas a) a szolgáltató vállalkozásnál rendszeresített utas-felvételi helyeken, vagy b) annál a szálláshely-hasznosítónál, idegenforgalmi, turisztikai, sport, kulturális vagy oktatási tevékenységet végző személynél, szervezetnél vagy rendezvényszervezőnél - akinek (amelynek) a tevékenységéhez e szolgáltatás közvetlenül kapcsolódik - rendelheti meg. (3) Amennyiben a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatást a vállalkozás elkülönült szervezetben, főtevékenységként végzi, az (2) bekezdés b) pontja szerinti személyek, szervezetek e vállalkozással – a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatás teljesítésére – külön szerződést kötnek. (4) A 20. §-ban foglaltakra tekintettel arról, hogy az adott személygépkocsival az utas vihet-e magával poggyászt – az üzleti feltételek vonatkozó rendelkezéseinek a hiányában – a körülmények ismeretében a személygépkocsi vezetője dönt. Amennyiben a vállalkozás az adott feladatot az autóbusszal végzett, a vasúti, a vízi vagy a légi utas-szállítási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódóan végzi, a poggyász továbbítását a vállalkozás illetve a gépkocsivezető nem tagadhatja meg. *22. §* (1) A személygépkocsis személyszállítást végző vállalkozás a személyszállítási szerződések – jogszabályban nem szabályozott – részletes feltételeit üzleti feltételekbe foglalja. Az üzleti feltételekre a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók. (2) A vállalkozásnak az üzleti feltételeket a telephelyén ki kell függesztenie, és kérésre – térítés ellenében – kinyomtatva is rendelkezésre kell bocsátania, valamint a személyszállítási szolgáltatást végző személygépkocsikban annak az utasokra vonatkozó kivonatát úgy kell elhelyeznie, hogy azt az utasok megtekinthessék. IV. Fejezet Ellenőrzés *23. §* A személyszállítási szolgáltatást ellenőrizhetik a közúti közlekedésről szóló törvényben megjelölt ellenőrzésre feljogosított szervek, *valamint a települési önkormányzat jegyzője (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője) és a fogyasztóvédelmi hatóság.* Az ellenőrzés a személyszállítási szolgáltatásnak az e rendeletben meghatározott minden elemére kiterjedhet, ideértve a személygépkocsi vezetőjének e szolgáltatással összefüggő magatartását is. *V. Záró rendelkezések* *24. §* (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybelépése előtt a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) Mt. rendelet alapján kiadott személytaxis és személyszállító engedély alapján, az abban meghatározott feltételek megtartásával 2012. december 31-ig folytatható az e rendelet hatálya alá tartozó személyszállítási tevékenység. (3) Az e rendelet hatályba lépése előtt személyszállítási szolgáltatásra kiadott vállalkozói engedélyek az azokban szereplő határidőig a továbbra is érvényesek. (4) Az e rendelet hatályba lépése előtt a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) Mt. rendelet 1.sz. melléklet A. rész I. 1/a) pontjában meghatározott képesítésről szóló igazolás 2012. december 31-ig egyenértékű az 5. § (1) bekezdésben meghatározott vizsgaigazolással. *25. §* A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bírságrendelet) 2. § 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő m) ponttal egészül ki: *[A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]* „*1)* a kétoldalú közúti áru- és személyszállításról szóló nemzetközi szerződéseket kihirdető – a 12. mellékletben foglalt – jogszabályokban, *m)* a személygépkocsival díj ellenében végzett személyszállításról szóló kormányrendeletben” *[meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.]* *26. §* (1) Hatályát veszti a) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról” szóló 89/1988. (XII. 20.) MT. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja, az 5/A.-5/C. §, a 12.§, a 14.§, a 17.§, a 24.§ a) pontjában „ az 5/A.§ szerinti taxiengedélyt, az 5/B.§ szerinti személygépkocsis személyszállító engedélyt,” szövegrész, a 24. § b) pontjában „az 5/C.§ szerinti igazolványt,” szövegrész, b) a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet 13. §., c) a személytaxi-szolgáltatás végzésének egyes feltételeiről szóló 21/1992. (X.27.) KHVM rendelet. (2) A 25-26. § a hatályba lépést követő napon vesztik hatályukat. *1. melléklet a …/2010. (… …) Korm. rendelethez* „ *1. A jármű vezetőjére vonatkozó követelmények* 1. A személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás megszerzéséhez a jármű vezetőjének szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai: Elméleti tantárgyak: - közlekedési, hibaelhárítási ismeretek és vezetéselmélet (8 óra), - speciális vezetéstechnikai ismeretek (2 óra), - helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi ismeretek (8 óra), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (8 óra). Gyakorlati tantárgy: - a személytaxi tartozékainak kezelése (2 óra). A személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás megszerzéséhez a jármű vezetőjének vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból: Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők: - közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet (50 perc), - helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi ismeretek (25 perc), (ez a vizsgatárgy az adott megyére vonatkozik), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc). A vizsgázónak jelentkezéskor jeleznie kell, hogy mely megye területére szeretne vizsgát tenni. A helyismereti jártasság és helyi idegenforgalmi ismeretek elméleti vizsgatárgyból, valamint a vezetési gyakorlatból a vizsga a megjelölt megye területén tehető le. A közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet tantárgyból 50 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 70. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 7, vagy annál kevesebb. A többi elméleti tantárgyból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 5, vagy annál kevesebb. Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők: - vezetési gyakorlat (50 perc), (az adott megyére vonatkozik). A gyakorlati vizsga keretében a jármű szabályos, biztonságos vezetéséről, illetve a taxi tartozékok szakszerű kezeléséről, valamint a vizsgabiztos által meghatározott úti cél meg találásából kell számot adnia. A vizsga helyét az Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki, a 2. § a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vizsgajárművet a képzőszerv biztosítja. Sikertelen a vizsga ha: - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21) GKM rendelet 8. számú melléklet 8.1.2 pontjában felsorolt vizsga sikertelenséget okozó hibát ejt, - ha tájékozatlanságot mutat a taxi tartozékok kezelését illetően, - a vizsgabiztos által meghatározott úti célt nem tudja megtalálni, eltéved. 1.2 A személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás megszerzéséhez a jármű vezetőjének szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai: Elméleti tantárgyak: - közlekedési, hibaelhárítási ismeretek és vezetéselmélet (8 óra), - speciális vezetéstechnikai ismeretek (2 óra), - országos közlekedés-földrajzi és térképolvasási ismertek, általános idegenforgalmi ismeretek (8 óra), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (8 óra). A személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolás megszerzéséhez a jármű vezetőjének vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból: Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők: - közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet (50 perc), - országos közlekedés-földrajzi és térképolvasási ismertek, általános idegenforgalmi ismeretek (25 perc), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc). A közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet tantárgyból 50 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 70. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 7, vagy annál kevesebb. A többi elméleti tantárgyból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 5, vagy annál kevesebb. Gyakorlati vizsgatárgyak és vizsgaidők: - vezetési gyakorlat (50 perc). A gyakorlati vizsga keretében a jármű szabályos, biztonságos vezetéséről, valamint a vizsgabiztos által meghatározott úti cél meg találásából kell számot adnia. A vizsga helyét a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki, a 2. § b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vizsgajárművet a képző szerv biztosítja. Sikertelen a vizsga ha: - a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21) GKM rendelet 8. számú melléklet 8.1.2 pontjában felsorolt vizsga sikertelenséget okozó hibát ejt, - a vizsgabiztos által meghatározott úti célt nem tudja megtalálni, eltéved. 1.3. Amennyiben egy évnél nem régebbi személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy más megyében is szolgáltatást kíván végezni, akkor a következő tárgyakból nem kell vizsgát tennie: - közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet (50 perc), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc). 1.4. Amennyiben egy évnél nem régebbi személytaxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolást szeretné megszerezni, az alábbi tárgyakból nem kell vizsgát tennie: - közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet (50 perc), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc). 1.5. Amennyiben egy évnél nem régebbi személygépkocsis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolással rendelkező személy a személy-taxis személyszállító szolgáltatói vizsgaigazolást szeretné megszerezni, az alább tárgyakból nem kell vizsgát tennie: - közlekedési, hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek, vezetéselmélet (50 perc), - személyszállítási szerződési feltételek, valamint a személyszállítási szolgáltató tevékenységre vonatkozó hatósági előírások (25 perc). A személytaxis személyszállító szolgáltatói, valamint a személygépkocsis személyszállító szolgáltatói szaktanfolyami vizsgákon a vizsgáztatáshoz szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai képesítések: - felsőfokú végzettség, - közúti járművezetői gyakorlati vizsgabiztosi végzettség. 2.* * A képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai: Elméleti tantárgyak: - vállalkozással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi, adózási ismeretek (16 óra), - általános vállalkozói ismeretek (6 óra), - vállalkozással kapcsolatos munkaügyi ismeretek (6 óra), - a személyszállítást érintő jogszabály ismeretek, a személyszállítási szerződések szabályai (8 óra). Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból: Elméleti vizsgatárgyak és vizsgaidők: - vállalkozással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi, adózási ismeretek (25 perc), - általános vállalkozói ismeretek (25 perc), - vállalkozással kapcsolatos munkaügyi ismeretek (25 perc), - a személyszállítást érintő jogszabály ismeretek, a személyszállítási szerződések szabályai (25 perc). Az elméleti tantárgyakból 25 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 25. A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 5, vagy annál kevesebb. Esettanulmány kitöltése. A vizsga során 3 feladatot kell a vizsgázóknak esszé formájában kifejteni a fenti négy vizsgatárggyal kapcsolatos elméleti ismeretanyagból. Ezeket a feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott feladatlapokon kell elkészíteni. Az esettanulmány kitöltésére fordítható idő 30 perc. Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozói szaktanfolyami vizsgákon a vizsgáztatáshoz szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai képesítések: - államigazgatási, számviteli, pénzügyi felsőfokú végzettség vagy közigazgatási szakvizsga, - felsőfokú végzettség. *„ * *2. melléklet a …/2010. (… …) Korm. rendelethez* „ *A személytaxi-szolgáltatáshoz és a személygépkocsis személyszállítási szolgáltatáshoz használt személygépkocsira vonatkozó követelmények* 1. A személygépkocsira vonatkozó általános követelmények: 1.1. a forgalmi engedélybe bejegyzett első forgalomba helyezés időpontjától számítva tíz naptári évnél több nem telt el, 1.2. a gumiabroncsainak teljes futófelületén a mintázat magassága a három millimétert eléri, 1.3. minden üléséhez biztonsági övet szereltek fel, 1.4. a vezetőülésen és, ha a gyári kivitel lehetővé teszi, a jobboldali első ülésen helyet foglaló személy védelmét beépített első légzsák is biztosítja, 1.5. a személygépkocsiban ABS működik, 1.6. legalább Euro 3-as belső égésű motorral, vagy legalább 200 km megtételére alkalmas elektromos meghajtással rendelkezik, 1.7. a személygépkocsi kormányberendezése a menetirány szerinti baloldalon elhelyezett. 2. A személytaxi-szolgáltatáshoz használt személygépkocsira vonatkozó további követelmények: 2.1. TAXI szót tartalmazó sárga alapszínű megvilágítható berendezés, amelynek megvilágítása – eltérő színű vészvillogtatást kivéve – a viteldíjjelző készülék „foglalt” állásában nem működtethető, 2.2. a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelő, a személygépkocsiba beépített viteldíjjelző készülék, 2.3. a jobb oldali hátsó ablak alsó részén és a jobb oldali első ülés előtt jól látható helyen elhelyezett viteldíjtáblázat. „

Téma: Tele 5-ösök tutija... /pont nekünk ne lenne?:-) /

Hozzáadva: 2010.09.22 00:36

10 év nagyon hosszú idő, kevés titok marad zártajtók mögött. Mi a töredékét kerestük annak amit ti, lakást és autó ebből nem tudok fenntartani nemhogy venni.Sajnálni nem kell.( nem téged járattak le)

Téma: Tele 5-ösök tutija... /pont nekünk ne lenne?:-) /

Hozzáadva: 2010.09.22 00:32

Szia! burkoltan megfenyegetett minket.Miután kirugott még mást is vart a nyakunkba.

Téma: Tele 5-ösök tutija... /pont nekünk ne lenne?:-) /

Hozzáadva: 2010.09.21 18:00

Nem a lázadás áldozatai vagyunk, semmi nem lehetetlen.

Téma: Tele 5-ösök tutija... /pont nekünk ne lenne?:-) /

Hozzáadva: 2010.09.20 20:23

elöször is munkanélkülire,ahol az állitások szerint sok ismerös arc lesz. Utánna majd meglátjuk. Nemsokára túlkinálat lesz a KÖZPONTi taxi piacon.