Egyik hajnalban hazaérve a következő email fogadott tomajertől:

Bakucz Józsi sok szeretettel meghív minket a 2009-11-24.-én 18 órai kezdettel megrendezésre kerülő Mini Mobil évadzáró bulijára. Jössz? Lesz kaja is!!!

Azonnal reagáltam is rá:
Úgy érzem, hogy kötelességtudatból ott a helyünk.

Szokás szerint megint én mentem autóval, mivel nem fogyasztok alkoholt, csak nagyon kivételes esetekben. Az öreg szeszkazánt felvéve (tomajer) már robogtunk is a bulira. Ami meglepő, totál időben voltunk.

Helyszín:
XIII. kerület Szegedi út 27
Itt egy szálló…hotel található és annak az aljában van egy étterem. Egyszer már voltunk itt, mint ifjonti álmodozók, amikor még a Fix tarifáért mentünk harcba…de akkor nem voltunk ilyen létszámban, mint most…

Na, szóval…megérkezve a helyszínre leparkoltunk, majd Tomival kiszállva az autóból még rágyújtottunk egy cigire, miközben elkezdtünk szakmázni az eseményről.

Beszélgetésünk lényege annyi volt, hogy kíváncsiak voltunk a megjelenők létszámára, összetételére (hozzák-e a taxisok a barátnőiket, feleségeiket) és hogy egy ilyen beugrottam, itt is voltam, meg nem is, jellemzi majd a társaságot, vagy stabilan rászánják ezt az estét erre a bulira?!!

Ezek a szempontok azért voltak lényegesek, mert igen sok mindent elmond a cégnél dolgozók helyzetéről.

Szerencsére az elmúlt években sokat edződtem, így nem rémültem meg a fogadtatástól, ami minket (is) ért az étterem elé érve.

Egy kulturáltan leterített asztal mögött állt Bufi, egy jelenléti ívvel, mellette meg a Mi Józsink…hmmm…nagyon elegáns öltönyben, maximálisan megadva a rendezvénynek és résztvevőinek ezzel a tiszteletet.

Már ekkor választ kaptunk 2 kérdésünkre is, mivel sem a létszámra, sem az összetételre nem lehetett panasz. Nagyon sokan jöttek kísérővel.

Az érkezőket egy pincér fogadta az étterembe lépve, és azonnal egy pohár pezsgővel kedveskedett.

Szóval megadták a módját a dolgoknak, rendesen.

A beharangozott időpont után még Józsiék vártak egy órát, hogy a későn érkezők, dugóban elakadtak is befussanak, majd hivatalosan is megnyitották a bulit.



Elsőként Józsi mondta el a beszédét.
Ebben megköszönte a kollégák munkáját, gratulált a feleségeknek, barátnőknek, hogy elviselték párjaikat…hiszen állítólag hozzánk nagy türelem szükségeltetik.

Vázolta a cég helyzetét a taxispiacon, pár szót mondott a jövőbeli terveikről, majd végezetül megköszönte a kollégáknak a mai estét, akik részben szponzorálták a kiadásokat tiltó pénzeikkel…külön kiemelve egy Sanyi nevű embert, aki V.I.P helyen ült.



Innentől Bufié volt a szó, aki ma este sok újoncot meglepett a cégnél, akik csak csőről ismerik, hogy tud ő kedves és mosolygós is lenni :-))

Elmesélte a céghez való kerülését, megköszönte az áldozatos munkát, azt a sok türelmet, ami kell ahhoz, hogy elviselhető legyen a kollégák számára…még némi meghatottságot is fel lehetett fedezni a hangjában.

Poénkodást félretéve, valóban az egyik olyan cégről van szó, ami az elmúlt évben nagyot dobott a piacon. Taglétszámuk és fuvarmennyiségük megduplázódott, miközben sok cég a két kezét összetenné, ha legalább egy stagnálást fel tudna mutatni az elmúlt évhez képest.

Itt sincs kolbászból a kerítés, ez igaz, de az beszédes, amikor egy rendezvényen a cég közel 50%-a képviselteti magát.
Amint azt tapasztaltuk, nem csak egy ilyen udvarias beköszönés jellemezte ezeket a kollégákat, hanem 90%-ban ezt a napot erre szánták.

Szóval túl voltunk a hivatalos oldalán is a dolgoknak, így más lényeges dolgok felé fordítottuk a figyelmünket.
Tomajer csajokat fényképezett, én meg elkezdtem a vacsora után érdeklődni.

A helyiség lassan zsúfolásig telt, a hangulat emelkedett.
Nem volt itt hiány semmiben, még tomajer is talált magának megfelelő alkoholtartalmú italt…vmi barna löttyöt ivott hatalmas borospohárból. Állítólag valami sört. Ami tuti, hogy magas lehetett az alkoholtartalma, mert az 5. pohár után már énekelni akart.

Ja igen…volt élő zene is. Egy zongorista (szerintem Ferinek hívhatják) lökte keményen egész este…és jó hangosan :-))

Szóval igazi nem sajnálok tőletek semmit hangulata volt az egésznek.
Magamban végiggondoltam gyorsan a kiadásokat és arra a következtetésre jutottam, hogy Józsi vagy nagyon akciósan jutott ehhez az estéhet, vagy a Mini Mobilnál elég sokan hibáznak, amit meg is váltanak. Mint kiderült, azért rendesen zsebbe kellett nyúlni még a tiltó pénzek mellett, hogy ezt az estét finanszírozhassa.

Ezek után valóban elkezdett foglalkoztatni a kaja.
Vajon mivel rukkolnak ki?
Voltunk már több ilyen fogadáson, rendezvényen (…és továbbra is sok szeretettel várjuk az ilyen meghívásokat)…ahol vegyes volt a felhozatal.

Volt, ahol egészen extrém, mondhatni úri dolgokkal létesíthettem közeli kapcsolatot gasztronómiailag. De volt, amit az egyszerűbb magyar kaják jellemeztek.
Én inkább a második variációnak vagyok híve…

Gyorsan megkerestem az ilyen bulikban barátommá váló személyt, a szakácsot és leinformáltam a menüt.

Hmmm…ennek tükrében gyorsan sok tiltást kívántam a Mobilos srácoknak és még sok-sok ilyen rendezvényt :-)))

Leves:
Tyúkhúsleves

Mivel tomajer rám szólt, hogy mindent kóstoljak meg, mert majd véleményeznem kell később, így felsőbb utasításra cselekedtem…

Szóval a leves:
Nagyon ízletes volt és ami külön elnyerte a tetszésem, fogyasztható hőmérsékletű volt.

Disznótoros…párolt káposztával, krumplipürével.

Hmmm… Mit is írjak? Miközben nézegetem a képeket, még most is összefolyik a nyál a számban…függetlenül, hogy már több éve részben vegetáriánus vagyok.

Házi készítésű volt, pont eltalálva a fűszerezést…mellé oldalas, ahogy az kell, ami szintén sem rágós, sem száraz nem volt…a párolt káposzta meg…nagyon ott volt.

Mellé savanyúság hegyek…mondjuk az almapaprika elég csípős volt, de aki ezt kedveli, annak panaszra nem lehetett oka.

Volt még töltött káposzta, amiből csak csippentettem, de az sem volt íztelen, leveses és rántott hús, ilyen vegyes zöldséges rizzsel.

Kaja után kisebb csoportok kimentek az étterem elé cigizni, beszélgetni.
Rendezvénynek, mint csapatépítés jellege sem volt elhanyagolható, hiszen magam is fültanúja voltam annak, amikor kollégák ott érdeklődtek egymástól, hogy ki-kicsoda?
Ezek az ismeretségek sokat segíthetnek a hétköznap munkás óráiban, amikor egymásra vagyunk utalva.

Az estét a 4 féle ízben készített rétes koronázta meg. Tomajernek kivételesen igaza volt, valóban a túrós vitte a pálmát. A tisztelt egybegyűltekről csak annyit, hogy ekkora már a legkisebb feszélyezettségnek sem lehetett a nyomát lelni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az első adag rétesről úgy lemaradtunk, mint a pinty:-))

Mire mi befejeztük a desszertet (tomajer hatot evett!!!), addigra már a hangulat is kezdett emelkedetté válni….volt aki éneklésre adta a fejét, de páran tánctudásukkal kápráztatták el a többieket.

Idejét éreztük, hogy elköszönjünk a Mini Mobil csapatától, akik ezzel a bulival nem vallottak szégyent. Sem rendezői oldalról, mert nagyon megadták a módját, sem a taxisok oldaláról, mert ekkora létszámra gondolni sem mertünk.

                                 További sok sikert nektek!!!

cikk topikja

További képek