Nézd, Keselyű úr egy prominens személyiség, neki jááááárt!!!:-)))

Sosem lehet tudni már ebben a korban, hogy mire emlékszel és mire nem:-))

Én meg azt nyilatkoztam a Lányok című film bemutatója után, hogy mi taxisok aztán nem ilyenek vagyunk:-)))

Ő??? DE!!!:-DDD

Lökjed!!! csogu@hallotaxi.hu

A te tempódnál ez nem is csoda:-))

Na, pont ilyen élményekkel lettem ma én is gazdagabb...belátom, elismerem, nekem nem lenne való a központozás. Azt hittem, hogy bent amikor a csövön nem érezzük annyira, hogy pörög a dolog, akkor ilyen lazi van, meg sok a hülyülés meg ilyenek. Kisebb cégnél lehet, hogy ez így van, de nem a Főnél... 10 perc alatt összeborítottam mindent, majd mindenkitől elnézést kérve felálltam:-)) Na igen, ezt tapasztaltuk múltkor a kajáldában:-)))

Na, helyes, akkor nem csak én látom így:-))

Szia!! Na igen, sajnos ez az eddigi tapasztalat!! De!!! (és ezt a pár sort nagyon ajánlanám a Szatír figyelmébe...is!!!) Iszonyatosan nagy szükség lenne az egymással szembeni kommunikációra. Én ma fiúk teljesen más ügyből kifolyólag voltam bent a központban, ahol 10 percet figyelhettem a bentiek munkáját. Hogy fogalmazzak, hogy érthető legyek...?...basszus, ez kurva kemény!!! Telefonosok, mint a gép kapkodják a telefonokat!!! Aki a budacsatornán ül, vagyis aki nekünk a címeket darálja, annak ezer felé kell figyelnie!!! Na és az egyes, a diszi, aki az egészet felügyeli....és még azt hittem, hogy nekünk, taxisoknak kell sokfelé koncentrálni, de ez nem egészen van így. Jó-jó, az igaz, hogy ha mi hibázunk, akkor azon életek múlhatnak, de... Ült a Timi, a főhelyen, a fülén 2 telefon, miközben 2 monitort figyel, kommunikál a telefonosokkal, a budán lévő fuvarbeolvasóval és még a reklamákat is fogadja. Kérdeztem a Szatírt, hogy ez most mennyire számít pörgésnek, amit most tapasztalunk, de állította, hogy most lazaság van, ez még nem a csúcs. Na mind1, mert jön megint a nyaligátor nick és lecsesz, de egy biztos, ma kicsit türelmesebben fogok várakozni, miközben reklamálok. Szóval én úgy érzem, hogy IGENIS, nagy szükség lenne arra, hogy többet tudjunk beszélgetni, tapasztalatot cserélni a bentiekkel, mivel így fogjuk tudni tolerálni egymás botlásait. Ja, na meg a Szatír...az ember mindig azt hiheti, hogy övé a legkirályabb meló. Tingli-tanglizik, ide mosoly, oda mosoly, majd egy kis szatírkodás, és vége a napnak. Na jó, nem ennyire élesen, de bennem valami ilyesmi fogalmazódott meg. A mai napig. Majd megtudjátok, hogy minek oka ként, de ma bepillantást nyerhettem a munkája egy részébe. A lényeg....szerintem nekünk kint az utcán jobb és könnyebb dolgunk van!!!

Tudják mi a jó...nem tehetnek róla:-)))