A feltételezések múltbeli tapasztalatokon alapszanak. Nem értem mi ebben számodra ez a rendkívüli csoda, de örülök ha még én is tudtam neked újat mondani:-)))

Persze hogy feltételezek. Mi ezzel a baj? Tényként nem kezelhetem, hiszen nem történt meg. Na várj, segítek mert látom vannak hiányosságok:-)) Feltételezés: Állsz az út közepén miközben robog feléd egy teherautó. Én állok a járdaszélén. A látottak alapján azt feltételezem, hogy neked baromi rossz napod lesz, ha nem állsz félre a teherautó útjából. Mi ezzel a baj?

Csodálod? 1, Sosem voltam operában (színházat akartam írni, de gondoltam azért ilyen magas labdát nem dobok:-D) 2, A hülyeség ragályos 3, Minden tiszteletem és kézcsók annak aki felhívta a hibámra a figyelmed:-)

Hogy más el lett-e meszelve, azt nem tudhatom, mivel amikor te kerülsz szóba egy beszélgetés alkalmával, akkor én szépen arrébb sétálok. Azért írtam (ezek szerint helytelenül) ezt a példát, mert ez egy sima értelmezése pár sornak és amint azt párszor tapasztaltam, egy utaspanasz kivizsgálása sokkal bonyolultabb feladat. Szóval abszolút nem akartam azt írni, hogy te amikor etikás voltál, akkor igazságtalanul osztogattad a heteket, hanem azt, hogy amennyiben egy értelmezés meg idézőjelek elhelyezése gondot okoz, akkor szerintem én egy utaspanasz miatt kaptam volna vagy 3 és fél hónapot. Azt minél jobban megakartam volna értetni veled, hogy mi is a tényállás, annál jobban beviszlek az erdőbe.... gondoltam mindezt az itt tapasztalt pár beírás alapján, mert itt most ugyanaz történt. Természetesen ettől még te lehettél kitűnő etikás, aki mindent jól csinált.

Különben meg tényleg nem tudod mit jelent az idézőjel...

??? Akkor mi volt? Elnézést ha akaratlanul beletenyereltem valamibe.

Hihetetlen vagy:-) Na mind1, majd talán valaki elmagyarázza, mert úgy látszik én ehhez kevés vagyok. Addig meg haragudj a semmire.

Na, az utaspanasz meg csak egy példa volt, nem akartam bonyolúltabb dologba belemenni:-) De látom úgy jártam veled mint Csumi nemkarral a Wesselényi utca említésével egy másik topikba.

Simán csak arról, hogy írok rád nézve pár ártatlan sort, ami igazán nem is rólad szól, hanem bizonyos emberi tulajdonságokról, mint pl.: a gyarlóság, erre berobbansz (természetesen mint barát, aki épp viszonoz) és előadod itt az őrülési jelenetet az Oféliából. Erre elmagyarázom pár sorban, mint atya a hülye gyerekének, hogy nem bánt a bácsi, nem neked mondta hogy kerek a fejed, erre ismét nekem rohansz, mint egy megkergült kos a falnak, azt most meg értetlenkedsz. Mondjuk nem csodálom, mivel az elején elvesztetted a fonalat és így valóban nehéz.

Azért tudod Sanyi nem lettem volna főtaxis amikor te etikás voltál. Ha ezeket az egyszerű soraimat nem tudtad értelmezni, akkor mit kezdtél egy utaspanasszal?