Régi problémák, új remények a szegedi konferencián

2018.12.03.

2018. november 21-én tartotta ülését Szegeden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Közlekedési- és Logisztikai Kollégiumának, Taxi és Személygépkocsis Személyszállítási Tagozata, melyen részt vettek budapesti, kaposvári, miskolci, pécsi, és szegedi taxisok is.

Elsőként Bobkó Attila az MKIK részéről köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy a rendezvényt tizenhatodik éve rendezik meg itt Szegeden.

Ezután Metál Zoltán az OTSZ elnöke által tartott vitaindítóból kiderült, hogy a taxizás és a személygépkocsis személyszállítás jelenlegi helyzete összefügg a  49/2005 NGM rendelet által generált ellentéttel, melyet az online pénztárgépek által kibocsájtott nyugta, és a taxaméter által kiadott nyugta okoznak. A Számviteli Törvény kimondja, hogy egy tranzakcióról csak egy pénzügyi bizonylat adható ki, de ez a fenti esetben sérül, hisz két adóügyi bizonylat készül, és mind a kettőt át kell adni az utasnak.

A tárgyalások, két éve húzódnak, de még mindig nem sikerült megoldást találni a problémára. A megbeszélések napjainkban is tartanak, amit tovább bonyolít az, hogy az EU-s irányelvek előírják azt, hogy ha az adott berendezés ellátja feladatát úgy annál bonyolultabb, és drágább megoldást nem lehet kötelezővé tenni. Több hozzászóló elmondta, hogy a 176/2015 Kormány Rendeletet felül kell vizsgálni, mert a szakmának több módosító javaslata is lenne. A rendeletalkotók jelezték, hogy nyitottak a tárgyalásokra.

Elhangzott, hogy az ellenőrzések sikertelenségében az is közrejátszik, hogy míg a taxi-tevékenység egzakt módon van szabályozva a rendeletben, addig a személygépkocsis személyszállítás pontos egyértelmű meghatározása kívánni valókat hagy maga után. Ezért végeznek országszerte személygépkocsis személyszállítóként taxi tevékenységet.

Hiányoznak továbbá a rendeletből az egyéb DÍJ ELLENÉBEN személyszállítást végző tevékenységek szabály feltételei is (riksák, biciklivel történő személyszállítás, stb.). Egyértelműen meg kell határozni, hogy ezeket a járműveket milyen időközönként, milyen műszaki vizsgálatnak kell alávetni, továbbá, hogy a vállalkozások gyakorlásának mik a tárgyi és személyi feltételei.

A hozzászólásokból kiderült, hogy a vidéki városokban még jobban érzékelik a személygépkocsis személyszállításnak álcázott – a helyi taxizásnak jelentős bevétel kiesést okozó – törvénytelenül működő ”vállalkozások” tevékenységét.

A fentiek miatt fogadták örömmel a jelenlévők, hogy az októberben a Budapesten megrendezett Taxi Expo fő gondolata az ellenőrzés szigorítása volt.

Bár a napirendi pontok között nem szerepelt, az „Egyebek” között felvetődött a biztosítók által végrehajtott drasztikus áremelés a Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás tekintetében. Több hozzászóló is elmondta, hogy a KGFB tekintetében négyszeres, míg a CASCO vonatkozásában kétszeres a szorzó a taxis-tevékenységet nem végző ugyanolyan típusú személygépkocsik biztosítási díjához viszonyítva. Fontolgatják a taxisvállalkozások, hogy beadvánnyal fordulnak a GVH-hoz a biztosítók erőfölénnyel való visszaélése, valamint kartell gyanú miatt, hisz az összes biztosító egy időben, összehangoltan vezette be az áraihoz viszonyítva a négyszeres, illetve kétszeres szorzóval növelt biztosítási díjat.

A konferenciát követő fogadáson Zsabka Zsolt, a BKIK Ipari Tagozatának elnöke megerősítette, hogy jövőre egy Közép-Európai Taxi Expo megrendezését tűzte ki célul, különös tekintettel a V4-országok taxisszervezeteire.