Megint temetünk

2005.09.28.

Délelőtt, 11.00-kor találkozunk, az integetőn. Délután háromkor, a tatabányai McDonalds-nál.

Goschler Tamás: GyászMegint temetünk!


Idén, másodszor csapott le az erőszakos halál, a taxisokra!!! 15 év, 15 gyilkosság… Évente egyel kevesebben, vagyunk. Volt év, hogy megúsztuk, van, hogy behozza rajtunk a sors, ezt az adósságot! Ez most egy ilyen év.

Ber Gábor, tatabányai Új Taxis kollegánk már nem nősül meg, nem lesznek gyermekei, nem fogja soha érezni milyen családfőnek lenni! Fiatal volt és erős! Biztos voltak nagy tervei, és ezeket a terveket, egy kés könyörtelenül elvágta. Talán sosem tudjuk meg, milyen ismeretség fűzte gyilkosához. Még mindig nem értem, miért vitte el, miért bízott meg benne, hiszen ismerte. Ismerte egész Tatabánya, és mégis ölhetett! Nem vigyázunk eléggé magunkra, nem vigyázunk eléggé egymásra! Mi, „öreg„ taxisok vagyunk felelősek Gábor haláláért! Nem tanítottuk meg valamire, nem figyelmeztettük a leselkedő veszélyre, nem követeltük ki a hatalomtól azokat az eszközöket, amik megóvhatták volna az életét!
Lelkiismeret furdalásom van.!
Az ő életét már nem tudjuk visszaadni, de ígérjük, „-ez a csoda nem három napig fog tartani”. Nem nyugszunk addig, amíg kötelezővé nem tesznek a taxikban valamilyen védelmi felszerelést, ami, ha meg nem is véd bennünket, de talán elriaszt, talán esélyt ad a túléléshez! Minden ilyen alkalommal, nagy a felbuzdulás, minden ilyen esemény után felmerül a kérdés, mit kéne, mit lehetne tenni!?! Most nem szabad hagynunk elcsendesedni a vihart! Addig, és annyiszor kell mondanunk, hogy segítsenek, amíg meg nem teszik!

Gábor, ha hallasz! / persze tudom, hogy nem hallasz /, azzal búcsúzunk tőled - ezen a szomorú napon -, hogy neked ígérjük meg, mindent megteszünk azért, hogy ez soha többet ne fordulhasson elő!

Nem bocsátunk meg soha! Sem a gyilkosnak, sem magunknak!

Búcsúzunk tőled / talán most mondhatom / mi mind, az ország taxisai, akik valaha egy nagy, család voltunk, egy összetartó brancs, mi mind, akik most tízezer darabra hullva küzdünk egymás ellen! Most, egy pár órára, talán pár napra, van, amiben egyetértünk: Rettenetesen sajnáljuk, hogy megtörténhetett!!!

Az összes taxis nevében!