"Dánok, megismeritek a muzulmánok haragját!" – ilyen és ehhez hasonló üzeneteket lehetett olvasni a múlt héten majdnem ezer dán honlapon, amelyeket a Mohamed-karikatúrák miatt feldühödött muzulmán hackerek törtek fel tiltakozásuk jeléül. A bosszúhadjáratnak 1600 egyéb nyugat-európai weboldal is áldozatául esett.
A támadások célpontjai főleg a kisebb, nem megfelelő védelemmel ellátott oldalak voltak, a szakemberek szerint azért, mert a támadók zöme nem profi hacker, hanem lelkes amatőr volt. A karikatúrákat eredetileg leközlő Jyllands-Posten honlapját nem sikerült megbénítaniuk, bár többször is megtámadták. Megfelelőnek bizonyult a támadások elhárítására a dán kormányzat fontosabb weblapjainak a védelme is

.
"Soha nem tapasztaltunk ilyen rövid idő alatt ennyi politikai indíttatású hackelést" – nyilatkozott a BBC-nek az internetes támadások felügyeletével foglalkozó Zone-H ügyvezetője, Roberto Preatoni, hozzátéve, hogy ez esetben még a támadások koordináltsága is figyelemre méltó. A különböző internetes csoportok ugyanis chatszobákban tárgyalták meg és hangolták össze a támadásokat, amelyeknek a nagy része Törökországból, Szaúd-Arábiából, Ománból, valamint Indonéziából indult.
A válaszcsapás sem váratott sokáig magára: a múlt hét elején a Peninsula katari online napilap információi szerint megtámadták és órákra elérhetetlenné tették a legnagyobb muzulmán közösségi oldalt, az IslamOnline-t vélhetően európai hackerek.
A nemzetközi nézeteltéréseknek ma már általában van digitális vetülete: az internetet eszközként használva a hackerek is reagálnak a valós világ történéseire. Irak lerohanása után is hasonló támadáshullám indult amerikai és európai célpontok ellen – emlékeztet Papp Péter, az információbiztonsággal foglalkozó Kancellár.hu ügyvezető igazgatója. A nemzetközi politikai eseményekkel egyenesen arányos a hackeraktivitás – teszi hozzá a szekértő –, jellemző, hogy a nagyobb konferenciák idején, illetve nemzetközi jelentőségű események után több a támadás.
A klasszikus hackerkedéssel szemben a politikai jellegű tevékenységet nem a pénzszerzés motiválja, hanem a kommunikáció: a hackerek üzenni akarnak a nyilvánosságnak, a sajtónak. Ennek megfelelően a támadás módjára leginkább a "deface", azaz a megtámadott honlap eltorzítása a jellemző. Hasonló ez ahhoz, mint amikor a városban a falakra firkálják a radikális politikai csoportok a mondanivalójukat, csak itt éppen a tűzfalra graffitiznek – mondja Papp Péter. Hasonló jellegű megnyilvánulások Magyarországon is előfordulnak – teszi hozzá –, hiszen a Belügyminisztérium és az ORFK honlapját is gyakran támadják, csupán azt nem tudni pontosan, hogy ezeknek hány százalékuk politikai indíttatású.

Magyar Hírlap Online

• NetCafé rovat további cikkei