Erzsébet-híd

2007.10.26.

Naponta mész át rajta, de mit tudsz róla?
A mai napon sejtésem szerint az Erzsébet-hídé lesz a főszerep. Elgondolkodtam magamban, de rá kellett jönnöm, hogy vajmi keveset tudok erről a hídról. Érdekes dolgokat találtam, és igazi csemegét azoknak, akik szeretik a régi fényképeket. Tessék, csemegézzetek!


 


"1897-ben Czekelius és Kherndl mérnökök terveit fogadták el, bár a pályázaton nem ők szerepeltek a legjobban, hanem egy német mérnök, Julius Kübler tervezte kábelhíd, sajnos azonban a a magyar fémipar nem volt még képes megfelelő szakítószilárdságú fémpászmát előállítani, így a láncszemes megoldás mellett döntöttek.



Akkor még nem voltunk a vas és acél országa. Ugyanebben az évben neki is fogtak az építkezésnek. Az 1903-ban átadott híd a korabeli vélemények szerint vitathatatlanul a legszebbek közé tartozott. 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt ez. A neve ekkora már Erzsébet híd volt, az 1898-ban Genfben merénylet áldozatául esett királyné emlékére.A híd eredeti útburkolata fakocka volt, mit csak később cseréltek ki kiskockaköre. Fakocka, milyen szép lehetett. A híd két oldalán lévő épületekben szedték a 2 krajcáros hídpénzt."



Forrás: Simonyi Balázs

A 290 m nyílású híd egészen 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Keresztmetszete két 3,5 m széles járda, és 11 m széles, eredetileg fakocka-burkolatú úttest volt, a két szélén, közvetlenül a járda mellett villamosvágányokkal.















A hidat 1945. január 18-án robbantották fel a visszavonuló németek. A budai oldali déli lánckamra robbanótöltetei a budai pilont (kapuzatot) olyan súlyosan megrongálták, hogy az egész hídszerkezet a Dunába zuhant. A pesti pilon állva maradt, és stabilizálása után egészen 1960-ig állt is - igaz, híd nem tartozott hozzá...

1960-ban kezdődött meg az új Erzsébet híd építése Sávoy Pál tervei alapján. Az új tervek kábelhídja a régivel azonos nyomvonalon, a kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték.

Az új híd építése a pesti pilon lebontásával kezdődött, bár előtte többször felvetődött, hogy a hidat eredeti formájában állítsák helyre. A '60-as évek elejére azonban a közúti forgalom annyira megnövekedett, hogy a régi keresztmetszeten (útpálya szélén levő villamosvágányok + 2x1 forgalmi sáv) a forgalmat már nem lehetett volna lebonyolítani. Akadályozta volna a közlekedést a pesti oldalon a villamosok keresztezése is, hiszen a Kossuth Lajos utca - Rákóczi út vonalon már a '30-as évektől a villamos az út közepén haladt.

Az új Erzsébet híd budai lehajtó ágait keresztezésmentes felüljárórendszerrel tervezték.


Az átépítés során a villamosok forgalmát mindvégig fenntartották a régi vágányzaton, illetve az építkezés előrehaladtával az új vágányokon. A képen a még kockaköves Attila utca régi vágányain egy FVV-csuklós tart a Déli pályaudvar felé a 60-as vagy 63-as viszonylatban.
A végleges villamosvágányok elkészültével a villamosok forgalmát már az építkezés alatt ezeken bonyolították le. A képen a hídról a Krisztina körút felé tartó szakasz látható. A 9-es villamosoknak az eredetileg az Attila utcáról az Apród utcán át a rakpart felé kanyarodó vágányait, valamint a Várbazár előtti, Lánchíd utcai veszélyes kereszteződését megszüntették. Az új vonalvezetés a rakparton közvetlenül vezet a híd alá.



Az új útpálya 18 m széles, 2x2 forgalmi sáv, a középre helyezett villamossínekkel. Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak. A villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek rajta. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom 2x3 forgalmi sávon bonyolódik le.






A Sorozat fóruma itt