Sírhant a ferencvárosi Bakáts téren

1956.

Nagy József felvétele

 Az 1956-os forradalom során a téren jelentősebb forradalmár csoport  alakult. A kórház meghatározó szerepet töltött be a sebesültek ellátásában. A Templom kertjében a harcok idején sok halottat temettek el.

Ki volt Ő?

Bakócz Tamás (Erdőd, 1442 – Esztergom, 1521. jún. 15.): bíboros, esztergomi érsek, a magyarországi reneszánsz egyik jellegzetes alakja. Apja, Bakócz Ferenc erdődi (Szatmár vm.) jobbágy, valószínűleg kerékgyártó volt. Tanulmányait Szatmárnémetiben a dominikánusoknál kezdte, egyetemi tanulmányait 1464-től Krakkóban folytatta, majd Paduában végezte. A boroszlói táborozáskor (1474) Mátyás király felfigyelt rá, a kancelláriába került, hamarosan titeli prépost (1480), Mátyás titkára (1483–90) és bizalmas tanácsadója lett. Céltudatosan tört a hatalomra; 1486-tól 1491-ig győri püspök volt. A trónöröklés kérdésében színleg Mátyás, ill. Corvin János, titokban Beatrix mellé állt, hogy azután a kancellárság reményében végül Ulászló mellett vesse latba tekintélyét. Ő tanácsolta és celebrálta Ulászló és Beatrix színleges házasságkötését. Teljes erővel támogatta a Habsburgok magyarországi igényét. Ulászló uralmának első éveiben széles körű hatalomra tett szert; „második király” volt. 1491-ben egri püspök és főkancellár, 1498-ban esztergomi érsek lett. A köznemesi párt 1497-ben és 1498-ban nyíltan korrupcióval és oklevélhamisítással vádolta, de ez nem buktatta meg, 1507-ben megkapta a konstantinápolyi pátriárka méltóságát, 1512-ben Rómába ment, ott óriási pompát fejtett ki, és bár II. Gyula halála (1513. febr. 20.) után az interregnum alatti kormányzótanács tagja lett, sőt a pápaválasztáson az első fordulóban 8 szavazatot kapott és a második helyen állt, mégis Medici Jánost (X. Leo) választották meg. X. Leo a török elleni keresztes hadjárat vezetésével bízta meg és visszaküldte Magyarországra, 1514. ápr. 16-án Budán kihirdette a pápai bullát, amelynek hatására megindult a parasztság és a plebejusok gyülekezése Budára, a sereg vezetésével Dózsa Györgyöt bízta meg. A parasztháború után az 1515-i országgyűlés megbélyegezte. Ulászló halála (1516) után már csak reprezentatív feladatokat látott el és Esztergomban visszavonultan élt. – Óriási vagyonát zsarolással, kölcsönök nyújtásával és erkölcstelen örökösödési szerződésekkel szerezte. A művészeteket pártolta. Egerben (1501) és Esztergomban (1507) Mária-kápolnát építtetett; az utóbbi ma legszebb reneszánsz stílusú emlékünk. Kincsei közül főpapi lánca és keresztje, kelyhe, egy graduáléja és egy miseruhája maradt fenn. Kincstárába került Mátyás kálváriája. – Irod. Fraknói Vilmos: Erdődi Bakócz Tamás élete (Bp., 1889. Magy. Tört. Életr. 5. évf. 1. füz.); A magyar parasztháborúk irodalma (Szerk. Geréb László és Székely György, Bp., 195o); Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna (Bp., 1955) – Szi. Herczeg Ferenc: Az élet kapuja (r., Bp., 1919).