A pesti belváros (korábban maga Pest) észak-déli tengelyének kialakítása közel másfél évszázada foglalkoztatja a várostervezőket, a városban gondolkodókat, pl. a Szabadság tér alakjának megformálásakor is jól láthatóan számításba vették a várostengely megvalósítását. Aztán más idők következtek és a második világháború utáni nagyszabású, alapvetően gépjárműforgalom-központú változások – közöttük a Kossuth Lajos utca átépítése – évtizedekre szabályosan „kettévágták” a Belvárost. Ehhez a kelet-nyugati irányú, kétszer három sávos közlekedési folyosóhoz szervesen hozzátartozott az észak-déli irányú átmenő forgalom megtartása és megerősítése a Kecskeméti és Petőfi Sándor utcák tengelyén. Évtizedek múltak el, mire Belváros-Lipótváros ma is hatályos szabályozási tervében ismét felszínre került – ha távlati javaslatként is – a „tengely” egy részének megvalósítása. Az igazi áttörés aztán a 2006-ban kiírt „Budapest szíve” pályázat eredményének tudható be: a széles szakmai közvélemény elfogadta a Belváros új szerepének meghatározását és kezelési stratégiáját, amelyek fontos eleme a térség funkcióinak megújítása, az új főutca és a belső városszövet átmenő forgalomtól való mentesítése.

A program átfogó koncepciója a gyalogos-Belváros kialakítása: az V. kerület déli harmadát – a Belváros részeként – mentesítik az átmenő autók forgalmától. A jelenleg a Belvárost – a városi autóútként funkcionáló – gyakorlatilag kettévágó Szabadsajtó utca–Kossuth Lajos utca Váci utcai szakaszánál, vagyis az Erzsébet híd pesti hídfőjénél jelzőlámpás, gyalogoszebrát alakítanak ki, ezzel a felszínen is összekötik a északi és déli részt. A Belváros új főutcája a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca–Október 6. utca vonala lenne, ahová az autósok nem hajthatnak be, csak a tömegközlekedési járművek. A Kecskeméti utca – a Liszt Ferenc térihez vagy a Ráday utcaihoz hasonlóan – vendéglátóteraszok gyűjtőhelyévé válhat. A Károlyi Mihály utcában egy sávot tartanak fenn az autósoknak, a járdát pedig kiszélesítik. Az Egyetem teret teljesen mentesítik az átmenő autósforgalomtól, csupán a buszok hajthatnak majd rajta keresztül. A Csarnok téren és a Bástya utcában 400, illetve 300 férőhelyes mélygarázs építését tervezik.

A második ütemben az Erzsébet tér, a József nádor tér, a Mérleg utca és a Roosevelt tér válna gyalogoszónává. A Károly körút városi allévá alakul, a Dohány utcától a Deák térig központi zöldszigetet építenek az út közepére. A Városháza és a Deák téri templom előtt jelentősen megnövelik a gyalogosfelületet, minimálisra csökkentik a Harmincad utca autósforgalmát, így teremtve összeköttetést a Deák és az Erzsébet tér között. A József Attila utca kétszer egy sávosra szűkül, a Roosevelt tér pedig reprezentatív turisztikai fogadóhellyé válhat, és összeköthető a pesti Duna-korzóval.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtti részen egy 300 férőhelyes mélygarázs felett díszburkolatos tér jön létre, a már forgalomcsillapított Zrínyi utca folytatásaként. Ezzel a Bazilika, a Lánchíd és a Vár között lényegében egy elegáns turisztikai tengely alakul ki. A József nádor téren 500 férőhelyes mélygarázs épülhet, nem messze tőle elbontják a Szervita téri iroda- és parkolóházat. A Március 15. tér átalakításával folytonos kapcsolat jön létre a Duna-korzó, a megújuló Belgrád rakpart, valamint a Belváros északi és déli része között.
Harmadik lépésben a Ferenciek terét rendezik: elbontják a jelenlegi Y-alakú autós aluljárót, s egy alagút megépítésével az átmenő forgalom a Kossuth Lajos utca–Szabadsajtó utca alatt zajlik majd. Emiatt azonban meg kell szüntetni az Astoria aluljárót, a metróból a mozgólépcsők közvetlenül a felszínre vezetnének.

• Belváros új főutcája
• A pesti belváros "új főutcája"  - építészfórum
• A gyalogosoké lehet a Belváros